Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

ti ói. december 14, Dunatitmi napio 3 Áz 1970. évi népgazdasági terv Mit ígér a jovo er... Tiszta égbolt a IPoreeMiagyár felett Újjáépül a pirogránitgyár — Gáztüzelésű kemencékre térnek át Kell kályha, vagy nem kell I kályha — ez itt a kérdés. Ez foglalkoztatja a dolgozó­kat, műszakiakat és most már egy kicsit számos pécsit is. De nem csak foglalkoztatja, hanem bosszantja is. És mind annyi mást, ezt is a ,,mechanizmusra” kenik. — Hiába! A piac igényeit követni kell — mondotta Habuda Ádám, a Finomke- rámiaipar Országos Vállalat vezérigazgatója amikor a t,kályhaügyről és a Pécsi Por­celángyár jövőjéről beszélget­tünk. Mi is az a „kályhaügy**...? Pár esztendővel ezelőtt óriási mértékben növekedett — az új lakások építésével párhuzamosan — a cserép­kályhák kereslete. Ekkor tör­tént a pécsi gyár fejlesztése, és a romhányi kályhagyár létesítése, is. Ezenkívül a ta­nácsi vállalatok — az igé­nyek felét azok elégítik ki — teljes kapacitással dolgoz­tak. Ennek ellenére a keres­let-kínálat nem került egyen- súlvba. Ekkor nagymennyi­ségű, több ezer tonnás im­port szállításra került sor. Közben a fogyasztók más, korszerűbb fűtési lehetősé­gek felé kezdtek kacsintgat­ni. fgy rövid idő alatt elő­állott az a helyzet, hogy a magyar kályha kazlakban állott a gyárak udvarán, kí- nálgatni kellett Tehát a kályhagyárat át kellett állítani — lehetőleg minél kisebb költséggel — valami hiánycikk ' gyártására. 'Erre a pifögránit burkolólap volt a legalkalmasabb. — Ugyanaz az alapanyag és nem kívánt a munkásoktól más technológiai elsajátítást sem. A vállalat vezetői azonban éltek azzal a gyanúval, hogy a helyzet ismét változni fog, ezért egy harmad kapacitás­sal továbbra is kályhát gyár­tottak. Nem is csalódtak. A piac hamar kiszűrte, hogy a román kályha drága, minő­ségileg alatta marad az itt­honiaknak. Az 1969 októbe­A hóban még ott vannak a halottszállító kocsik keréknyomai: alig pár órája, hogy kiszálltak a bányamen­tők. Délután hat óra, ceru­zák, feljegyzések. kihúzva hagyott logarléc. Vége. Az akna üres, s üresnek érzi magát az ember is. — Ez a mai nap talán még az elsőnél is nehezebb volt... A főmérnöki iroda kényel­mes- foteljeiben ülünk — szemben a bánya nagymére­tű légvezetési térképével —, s hiába vagyunk régi isme­rősök: nem megy a beszél­getés. — Éppen indultam vala­hová, talán a mérnökségre, amikor megszólalt a telefon. Visszaléptem, s kissé bosz- szankodva felemeltem a ' hallgatót... Elhallgat, két hete történt, s mégse tud róla még be­szélni. Fél egy volt, s vala­hol a közelben tánczene szólt. Felemelte a hallgatót, s ösztönösen a térképre né­zett. , Az akna egy alig 4 milliméter átmérőjű kör. A légvágat hat-hét centis vo­nalka, a gurító meg éppen csak akkora, hogy észreve­szi az ember. Vajon merre menekülnek? És van-e ott valaki, aki megakadályozza a pánikot? —- Ez suhant át rajt első­nek, aztán meg az: eddig talán még sehol a világon nem történt aknában gáz­kitörés ; . . Végigsimítja az arcát, olyan ez a délután, mintha hirtelen kikapcsolódott vol­na az a titkos, mindenen átsegítő erőforrás, mely ed­dig valamennyiüket lábon 1 rében már hatalmas igények I jelentkeztek a hazai piacon. Befutott egy 30 vagonos ju­goszláv megrendelés is. A pécsi gyár évi kapacitása 3— 4, a romhányié pedig 7.5—8 ezer tonna. Látszatra az vol­na gazdaságos, ha továbbra is csempét termelnének, még­is bizonyos mértékben szük­ségszerű visszaállni. És, hogy végülis a jövőben mit gyár­tanak? Amire nagyobb szük­ség lesz. A Pécsi Porcelángyár gondjai Az 1 milliárdon felüli ter­melési értéket előállító nagy- vállalat harmadik legna­gyobb gyára 140 milliós ka­pacitással. A 11 ezer mun­kás közül 1200 Pécsett dol­gozik. Sajnos az ember ke­vés. — Pécsett kü­lönösen jelentkezik a nagy- mérű munkaerő gond, hi­szen a jobban fizető vállala­tok elszívó hatása itt különö­sén érvényesül. Ez elsősor­ban a viszonylag alacsony bérek miatt történik. A nagy- vállalat vezetői már keresik annak lehetőségét, miként le­hetne az egyensúlyt megte­remteni. A gyárak a legmesszeme­nőbb önállósággal rendelkez­nek, mégis néha felső szerv utasítására olyan cikket kell gyártani, amely a vállalat számára ugyan hasznos, de a gyár számára nem kifize­tődő. Ilyenkor benyújtják a veszteségszámlát és a ki- egyenlítés minden esetben megtörténik. A kályha- és edényügy kapcsán talán ar­ra is lehet gondolni, hogy bizonyos önállóság megcson­kításával is érdemes lenne profilírozni a vállalat nyolc gyárát. A piac viszont kérlel­hetetlenül mást követel. A hódmezővásárhelyiek hiába gyártanának csak edényt ha Pécsett szebbet készítenek, itt veszi meg a kereskedő, így a vállalaton belül ki­alakult egy hasznos konkur- rencia, amelynek nem szabad gátat vetni. Ennek a versengésnek alap­vető meghatározói a minő­ség és önköltség. A pécsi ter­mékek közül, ha a gyártása kis mennyiségű is, az eozin világviszonylatban is az elsők között van. Előkelő helyet foglal el a nagyszigetelő, amely húzószilárdságban és elektromos paraméterei­ben egyedülálló gyártmány. Ugyancsak világszínvonalon készül a porcelán ellenállás­test is. Az önköltség vonatkozásá­ban már korántsem ily ked­vező a helyzet. Legfőképpen az igen drága alapanyag és energiaellátás miatt. A pécsi gyárban ebben az évben 8 millió körüli nyereséget vár­nak. Minden nehézség elle­nére eredményes esztendő zárásával kezdhetik a , jövő évet, amely 160 millió fo­rint termelési érték előállí­tását írja elő. Ez már most teljes egészében lekötött a bel- és külföldi piacokon. 1 • H rr A jovo... A legfontosabb a gyár hosz- szútávú jövőjét biztosító fej­lesztési tervezet. A nagy le­hetőségeket magában foglaló pirogránit burkolólapok gyár. fására újjá kívánják építeni az üzemet Talán, már a jö­vő esztendőben sor kerül egy új kemence építésére is. Ér­dekes kezdeményezés, hogy az 50 esztendeje leállított majolika. az úgynevezett scharffeuer, gyártását ismét elkezdik. S ha már a fejlesztésről beszélünk: legfontosabb az a dosszié, amelyben a kernen-, cék rekonstrukciós tanul­mánytervét Őrzi a vezérigaz­gató. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támo­gatja a tervet, és anyagi se­gítséget is biztosít hozzá. Már a jövő esztendőben részletes tervet készítenek, az előre­láthatólag 100 millió forintos munkáról. Amikor majd meg valósul, tiszta lesz az égbolt a Porcelángyár környékén, hiszen a levegőt beszennyező széntüzelésű kemencéket gáz­fűtésessel váltják fel. Lombos! Jenő (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez hozzájárul, hogy az idei jó szemes- és szálasta- karmány-termés eredménye­ként a jövő évben elegendő takarmány áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezar tonnával lesz nagyobb, mint 1969-ben. 1970-ben az elmúlt évi be­ruházások és a tenyésztési kedvet fokozó intézkedések hatására az állattenyésztés termelési értékének növeke­désével lehet számolni. — Emellett is azonban — a bel­földi ellátás biztosítására — jelentős mennyiségű sertés­hús-importra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar termelése kö­rülbelül 4 százalékkal nő. Az év folyamán az élelmiszerek­ből általában kiegyensúlyo­zott ellátás várható. Közlekedés Az áru- és személyszállítás várhatóan 2 százalékkal nö­vekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban to­vább csökken a vasúti és nő a közúti közlekedés részará­nya. A közlekedési vállalatok az áruszállítási igényeket mennyiségileg képesek kielé­gíteni, a szállítási csúcsok idején jelentkező nehézségek leküzdése azonban a munka nagyfokú szervezettségét kö­veteli meg. A közforgalmú autóbusz­közlekedés teljesítményének növekedési üteme az előző 3 év átlagához képest megkét­szereződik. A lakosság sze­mélygépkocsi állománya to­vább bővül. Javul a szerviz­és karbantartószolgálat. A ha­józásban és a légiközlekedés­ben a járműpark jobb ki­használásával szintén növe­kednek a teljesítmények. A budapesti közlekedés ja­vításában jelentős lépés a földalatti gyorsvasát első, a Deák térig terjedő szakaszá­nak üzembehelyezése. Befe­jeződik a Baross tér rendezé­se, a Fehér úti főműhely épí­tése és megtörténik a Hun­gária körúti felüljáró részle­ges átadása. A nemzetközi távbeszélő forgalom fejlesztése szem­pontjából nagyfontosságú, hogy üzembelép a budapesti távválasztó központ és a nyu­gati országokkal a távbeszélő és televízió összeköttetés ki­bővítését szolgáló távkábel és mikrohullámú rendszer. — A távbeszélő főközpontok ka­pacitása Budapesten 14 ezer­rel, vidéken 4700-zal nő, ezen­kívül mintegy 13 ezer alköz­ponti állomás belépése vár­ható Mindezek ellenére a távbeszélő igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem A terv egyrészt a belföldi ellátás, másrészt a külkeres­kedelmi egyensúly követel­ményeit figyelembevéve irá­nyozza elő a külkereskedelmi forgalom fejlődését. A szo­cialista országok viszonyla­tában a kivitel 7—8, a beho­zatal 6—7 százalékos növe­kedése várható. Intézkedé­sekkel ösztönzik a szocialista gépimport növelését és a fo­gyasztási iparcikkek behoza­talának növelését. Tőkés vi­szonylatban a kivitel 5—6 százalékos és a behozatal mintegy 10 százalékos növe­kedése várható. A félkész- és a gépipari termékek ki­vitele továbbra is az átla­gosnál gyorsabban emelke­dik. A könnyűipari cikkek kivitelének növekedése — a belső piac jobb ellátása ér­dekében — az ideinél kisebb. Életszínvonal, kiskereskedelmi áruforgalom, lakásépítés 1970-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. A pénzbevételek mintegy 8 szá­zalékkal emelkednek; ezen belül a munkabérek és a munkaviszonyból származó jövedelmek körülbelül 6 szá­zalékkal, a mezőgazdasági te­vékenységből származó bevé­telek pedig kb, 10 százalék­kal nőnek. A kormány 1070-ben a fo­gyasztói árak stabilitására tö­rekszik. Ezért a fix, illetve a maximált árak körét válto­zatlanul fenntartja, ami azt jelenti, hogy nem nő a sza­bad árak körébe tartozó ter­mékek hányada. Figyelemmel azonban a szabad árak terü­letén várható emelkedésekre és csökkenésekre, a terv az­zal számol, hogy a fogyasz­tói árszínvonalban mintegy i 1—1,5 százalékos növekedés következik be. Az árszínvo­nal változását is figyelembe véve az egy keresőre jutó reálbérnövekedése 2,5—3 szá­zalék, az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése 4.5— 5,5 százalék. Ezzel összefüggésben a kis­kereskedelmi forgalom, vál­tozatlan áron, körülbelül 7.5— 8 százalékkal emelkedik. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ideinél 8 szá­zalékkal nagyobb értékesítés­re van lehetőség; a ruházati termékek forgalma körülbe­lül 9, a vegyesiparcikkeké pe­dig körülbelül 11 százalék­kal növekszik. A legdinami­kusabb fejlődés a tartós fo­gyasztási cikkek értékesíté­sében várható. Az idei 22 ezer gépkocsival szemben 30 ezret vásárolhat a lakosság. Az építőanyagok forgalma 11 százalékkal emelkedik. — Javul az ellátás cementből, tetőfedőanyagokból, falicsem­péből. A kiskereskedelmi forga­lom tervezett növekedése el­sősorban az ipari termelés megfelelő növelését kíván­ja meg. Emellett bővíteni kell a fogyaszási cikkek import­ját is. 1970-ben kereken 70 ezer lakás épül. A harmadik öt­éves terv lakásfejlesztési elő­irányzata mintegy 18 túlteljesüL Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak szá­ma mintegy 1400-zal nő. A szociális otthonokban kb. 1200-zal emelkedik a helyek száma; a tervidőszak végén 10 ezer 60 éven felüli lakos­ra kb. 153 szociális otthoni ágy jut. A bölcsődei helyek száma 1100-zal bővül és az év végén több lesz, mint amit a harmadik ötéves terv előirányzott; mintegy 5000 új óvodai hely létesül. Felépül kb. 600 általános iskolai és mintegy 100 középiskolai tan­terem, továbbá 80 középisko­lai műhelyterem. A szakmun­kásképzés hálózata mintegy 130 osztályteremmel, 240 mű­helytermi és 700 diákotthoni férőhellyel bővül. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolya­mán a nappali tagozatú hall­gatók száma kb. 4400 lesz. — Az egyetemeken és főiskolá­kon 9600 — az ez évihez ha­sonló számú — nappali első éves hallgató felvételére ke­rül sor. A jövő évi népgazdasági terv előirányzatainak kiala­kításával egyidejűleg megtör­tént a szabályozó rendszer összehangolása a terv fő kö­vetelményeivel; egyes elemei­nek 1970-ben történő módosí­tásai a szabályozó rendszer alapelveit nem érintik, ha­nem azok következetesebb alkalmazását szolgálják. A módosítások elsősorban a belső piaci egyensúly meg­erősítését, a lakosság ellátá­sának javítását, a külkeres­kedelemben az egyensúly fenntartása mellett a gazda­ságosság javítását és a mun­kaügyi gazdálkodás haté­konyságának növelését segí­tik elő. Az 1970. évi fejlődéssel to­vább bővül a vállalatok, in­tézmények önállósága, de ez­zel együtt növekszik társa­dalmi felelősségük is. A nép­gazdaság jövő évi fejlődése, népünk jólétének emelkedé­se, a következő tervidőszakok megalapozása elsősorban a vállalatok, intézmények jó munkáján múlik. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1970. évi népgazdasági terv céljainak széleskörű ismerte­tésével; a szocialista munka­verseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a la­kosságot a vállalatok és in­tézmények vezetőit és dolgo­zóit; odaadó munkájukkal biztosítsák az 1970. évi nép- gazdasági terv teljesítését Arcok — közelről A ZOBAKI főmérnök tartotta. Tíz nap után kint van az a négy is. — A robbanás napján 1939 dolgozónk volt Most 1938 van. Ketten mentek el mindössze, de egy ember már jött azóta is... Harmincöt éves, de most legalább tízzel többnek látszik. A fáradtság mintha összekuszálta volna a voná­sait: gyerekes hajlatok és vad, keserű férfi-ráncok ölelkeznek az arcán. — Ez a telefon akkor egy órán át megszakítás nélkül szólt. Még nem is tudtuk egészen pontosan, mi történt, milyen méretű a baj az ak­nában. mégis a távolabbi térségekre kellett először gondolni: tudtuk, a gáz előbb-utóbb oda is eljut, ember tehát nem maradhat a veszélyeztetett helyeken. Lépésről lépésre vittük ki a csapatokat, sokan talán azt se tudták, mi elől menekül­nek, s hova. A helyzetet . odalentröl senki sem tudta I volna áttekinteni. egyedül innen lehetett, úgy ahogy látni, hol mi van. Voltak csoportok, melyeket előre­vontunk, másoknak a meg­adott helyeken kellett vá­rakozniuk, s nem volt sen­ki. aki ne hitt volna ne­künk, s ne engedelmeske­dett volna... Hét hónappal ezelőtt, ami­kor 1969. május 15-én be­költözött a főmérnöki irodá­ba, ez volt az első, amire ’ gondolt: vajon megéri-e egy­szer, hogy a legnehezebb helyzetben is bíznak benne, s mellette maradnak az em- ’berek? — Nem vagyok zobáki „tüke”: Kossuth-bányáról kerültem ide. 1959-ben ke­rültem ki az egyetemről; voltam aknász, körletvezető­helyettes, körletvezető, az­tán 1964-ben aknavezető let­tem IXI-as aknán. Kossuth- bányán főmémökhelyettes voltam. Gálfi Istvánt mindenki is­meri Komlón: tíz év alatt csak nagyon kevés fiatal diplomásnak sikerül eljutnia a főmérnöki rangig. — Sokszor én is úgy ér­zem: a szerencse fia vagyok. Vagy talán a nemzedékem volt szerencsés? így utólag úgy tűnik, mindenhova ak­kor érkeztünk, amikor ép­pen szükség volt valakire. Mikor végeztem az egyetem­mel, először Pécsre akartam menni — apám Széchenyi- aknán volt vájár —, de Pécs öreg város, s ez nemcsak a j házakra vonatkozik. Komlón j akkor sokkal fiatalosabban mentek a dolgok, a műszaki i fejlesztés eredményei még a | laikus számára is szemmel láthatóak voltak, s amikor mi — tizenöten, ha jól em­lékszem — beállítottunk a tröszthöz, senki se kérdezte, ki küldött bennünket... Semmivel sem hadakozik annyit, mint a megszokás­sal és a megcsontosodott hagyományokkal. A kényel­messég és az előítéletek mo­csara már nagyon sok mér­nököt lehúzott, s ő nem akar erre a sorsra jutni. Nevet: íme. most még a meteoroló­giai intézettel is próbálko­zunk. Rendszeresen jelenté­seket kérünk, s ha frontát­vonulás várható, előadások­kal, fokozottabb ellenőrzés­sel igyekszünk elejét venni a bajnak. Hogy használ-e? Ki tudja. Egy biztos: front­átvonulások vannak, s az is tény, hogy néha — látszat­ra minden különösebb ok nélkül — megszaporodnak a sérülések... Felberreg a telefon. A mozdulat, ahogy a hallgató után kap, már nem az előb­bi, ujja hegyéig fáradt em­beré: azon a délutánon volt ilyen. — A n. szinten még min­dig ég a tűz... — S mi lesz? — Amikor észrevettük a füstöt, azonnal feladattam a fejtést. Itt nem szabad ki­csinyesnek lenni, Zobák még nagyon is kiismerhetetlen, s inkább drasztikusak legye­nek a védelmi intézkedések, mint bátortalanok, lany­hák. Most feladtuk, aztán majd visszavesszük. A mentőszolgálat roham­kocsija még ott állt az akna­torony lábainál, amikor de­cember 1-én kormosán, ve­rejtékkel átitatott ruhában kiszállt a bányából: a men­tőparancsnok, a főbányames- ter és a főmérnök járta be először a robbanás sújtotta körzeteket. Amikor meglát­ták, mindenki felé szaladt, s akkor is mindenki azt kérdezte: mi lesz? A térképhez lép, s mutatja a nyílegyenes vágatokat. — Erre szállítjuk majd ki a szenet, csak egy kis időt adjanak, hogy mindent , rendbe tegyünk. S aztán az i lenne jó, ha akkor újra el- j jönnének az újságírók, leg- | alább annyian mint most, [ ezekben a napokban, hogy 1 végre az emberek Zobák másik arcát is megláthas­sák. Békés Sándor á i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom