Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
ti ói. december 14, Dunatitmi napio 3 Áz 1970. évi népgazdasági terv Mit ígér a jovo er... Tiszta égbolt a IPoreeMiagyár felett Újjáépül a pirogránitgyár — Gáztüzelésű kemencékre térnek át Kell kályha, vagy nem kell I kályha — ez itt a kérdés. Ez foglalkoztatja a dolgozókat, műszakiakat és most már egy kicsit számos pécsit is. De nem csak foglalkoztatja, hanem bosszantja is. És mind annyi mást, ezt is a ,,mechanizmusra” kenik. — Hiába! A piac igényeit követni kell — mondotta Habuda Ádám, a Finomke- rámiaipar Országos Vállalat vezérigazgatója amikor a t,kályhaügyről és a Pécsi Porcelángyár jövőjéről beszélgettünk. Mi is az a „kályhaügy**...? Pár esztendővel ezelőtt óriási mértékben növekedett — az új lakások építésével párhuzamosan — a cserépkályhák kereslete. Ekkor történt a pécsi gyár fejlesztése, és a romhányi kályhagyár létesítése, is. Ezenkívül a tanácsi vállalatok — az igények felét azok elégítik ki — teljes kapacitással dolgoztak. Ennek ellenére a kereslet-kínálat nem került egyen- súlvba. Ekkor nagymennyiségű, több ezer tonnás import szállításra került sor. Közben a fogyasztók más, korszerűbb fűtési lehetőségek felé kezdtek kacsintgatni. fgy rövid idő alatt előállott az a helyzet, hogy a magyar kályha kazlakban állott a gyárak udvarán, kí- nálgatni kellett Tehát a kályhagyárat át kellett állítani — lehetőleg minél kisebb költséggel — valami hiánycikk ' gyártására. 'Erre a pifögránit burkolólap volt a legalkalmasabb. — Ugyanaz az alapanyag és nem kívánt a munkásoktól más technológiai elsajátítást sem. A vállalat vezetői azonban éltek azzal a gyanúval, hogy a helyzet ismét változni fog, ezért egy harmad kapacitással továbbra is kályhát gyártottak. Nem is csalódtak. A piac hamar kiszűrte, hogy a román kályha drága, minőségileg alatta marad az itthoniaknak. Az 1969 októbeA hóban még ott vannak a halottszállító kocsik keréknyomai: alig pár órája, hogy kiszálltak a bányamentők. Délután hat óra, ceruzák, feljegyzések. kihúzva hagyott logarléc. Vége. Az akna üres, s üresnek érzi magát az ember is. — Ez a mai nap talán még az elsőnél is nehezebb volt... A főmérnöki iroda kényelmes- foteljeiben ülünk — szemben a bánya nagyméretű légvezetési térképével —, s hiába vagyunk régi ismerősök: nem megy a beszélgetés. — Éppen indultam valahová, talán a mérnökségre, amikor megszólalt a telefon. Visszaléptem, s kissé bosz- szankodva felemeltem a ' hallgatót... Elhallgat, két hete történt, s mégse tud róla még beszélni. Fél egy volt, s valahol a közelben tánczene szólt. Felemelte a hallgatót, s ösztönösen a térképre nézett. , Az akna egy alig 4 milliméter átmérőjű kör. A légvágat hat-hét centis vonalka, a gurító meg éppen csak akkora, hogy észreveszi az ember. Vajon merre menekülnek? És van-e ott valaki, aki megakadályozza a pánikot? —- Ez suhant át rajt elsőnek, aztán meg az: eddig talán még sehol a világon nem történt aknában gázkitörés ; . . Végigsimítja az arcát, olyan ez a délután, mintha hirtelen kikapcsolódott volna az a titkos, mindenen átsegítő erőforrás, mely eddig valamennyiüket lábon 1 rében már hatalmas igények I jelentkeztek a hazai piacon. Befutott egy 30 vagonos jugoszláv megrendelés is. A pécsi gyár évi kapacitása 3— 4, a romhányié pedig 7.5—8 ezer tonna. Látszatra az volna gazdaságos, ha továbbra is csempét termelnének, mégis bizonyos mértékben szükségszerű visszaállni. És, hogy végülis a jövőben mit gyártanak? Amire nagyobb szükség lesz. A Pécsi Porcelángyár gondjai Az 1 milliárdon felüli termelési értéket előállító nagy- vállalat harmadik legnagyobb gyára 140 milliós kapacitással. A 11 ezer munkás közül 1200 Pécsett dolgozik. Sajnos az ember kevés. — Pécsett különösen jelentkezik a nagy- mérű munkaerő gond, hiszen a jobban fizető vállalatok elszívó hatása itt különösén érvényesül. Ez elsősorban a viszonylag alacsony bérek miatt történik. A nagy- vállalat vezetői már keresik annak lehetőségét, miként lehetne az egyensúlyt megteremteni. A gyárak a legmesszemenőbb önállósággal rendelkeznek, mégis néha felső szerv utasítására olyan cikket kell gyártani, amely a vállalat számára ugyan hasznos, de a gyár számára nem kifizetődő. Ilyenkor benyújtják a veszteségszámlát és a ki- egyenlítés minden esetben megtörténik. A kályha- és edényügy kapcsán talán arra is lehet gondolni, hogy bizonyos önállóság megcsonkításával is érdemes lenne profilírozni a vállalat nyolc gyárát. A piac viszont kérlelhetetlenül mást követel. A hódmezővásárhelyiek hiába gyártanának csak edényt ha Pécsett szebbet készítenek, itt veszi meg a kereskedő, így a vállalaton belül kialakult egy hasznos konkur- rencia, amelynek nem szabad gátat vetni. Ennek a versengésnek alapvető meghatározói a minőség és önköltség. A pécsi termékek közül, ha a gyártása kis mennyiségű is, az eozin világviszonylatban is az elsők között van. Előkelő helyet foglal el a nagyszigetelő, amely húzószilárdságban és elektromos paramétereiben egyedülálló gyártmány. Ugyancsak világszínvonalon készül a porcelán ellenállástest is. Az önköltség vonatkozásában már korántsem ily kedvező a helyzet. Legfőképpen az igen drága alapanyag és energiaellátás miatt. A pécsi gyárban ebben az évben 8 millió körüli nyereséget várnak. Minden nehézség ellenére eredményes esztendő zárásával kezdhetik a , jövő évet, amely 160 millió forint termelési érték előállítását írja elő. Ez már most teljes egészében lekötött a bel- és külföldi piacokon. 1 • H rr A jovo... A legfontosabb a gyár hosz- szútávú jövőjét biztosító fejlesztési tervezet. A nagy lehetőségeket magában foglaló pirogránit burkolólapok gyár. fására újjá kívánják építeni az üzemet Talán, már a jövő esztendőben sor kerül egy új kemence építésére is. Érdekes kezdeményezés, hogy az 50 esztendeje leállított majolika. az úgynevezett scharffeuer, gyártását ismét elkezdik. S ha már a fejlesztésről beszélünk: legfontosabb az a dosszié, amelyben a kernen-, cék rekonstrukciós tanulmánytervét Őrzi a vezérigazgató. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja a tervet, és anyagi segítséget is biztosít hozzá. Már a jövő esztendőben részletes tervet készítenek, az előreláthatólag 100 millió forintos munkáról. Amikor majd meg valósul, tiszta lesz az égbolt a Porcelángyár környékén, hiszen a levegőt beszennyező széntüzelésű kemencéket gázfűtésessel váltják fel. Lombos! Jenő (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez hozzájárul, hogy az idei jó szemes- és szálasta- karmány-termés eredményeként a jövő évben elegendő takarmány áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezar tonnával lesz nagyobb, mint 1969-ben. 1970-ben az elmúlt évi beruházások és a tenyésztési kedvet fokozó intézkedések hatására az állattenyésztés termelési értékének növekedésével lehet számolni. — Emellett is azonban — a belföldi ellátás biztosítására — jelentős mennyiségű sertéshús-importra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar termelése körülbelül 4 százalékkal nő. Az év folyamán az élelmiszerekből általában kiegyensúlyozott ellátás várható. Közlekedés Az áru- és személyszállítás várhatóan 2 százalékkal növekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csökken a vasúti és nő a közúti közlekedés részaránya. A közlekedési vállalatok az áruszállítási igényeket mennyiségileg képesek kielégíteni, a szállítási csúcsok idején jelentkező nehézségek leküzdése azonban a munka nagyfokú szervezettségét követeli meg. A közforgalmú autóbuszközlekedés teljesítményének növekedési üteme az előző 3 év átlagához képest megkétszereződik. A lakosság személygépkocsi állománya tovább bővül. Javul a szervizés karbantartószolgálat. A hajózásban és a légiközlekedésben a járműpark jobb kihasználásával szintén növekednek a teljesítmények. A budapesti közlekedés javításában jelentős lépés a földalatti gyorsvasát első, a Deák térig terjedő szakaszának üzembehelyezése. Befejeződik a Baross tér rendezése, a Fehér úti főműhely építése és megtörténik a Hungária körúti felüljáró részleges átadása. A nemzetközi távbeszélő forgalom fejlesztése szempontjából nagyfontosságú, hogy üzembelép a budapesti távválasztó központ és a nyugati országokkal a távbeszélő és televízió összeköttetés kibővítését szolgáló távkábel és mikrohullámú rendszer. — A távbeszélő főközpontok kapacitása Budapesten 14 ezerrel, vidéken 4700-zal nő, ezenkívül mintegy 13 ezer alközponti állomás belépése várható Mindezek ellenére a távbeszélő igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem A terv egyrészt a belföldi ellátás, másrészt a külkereskedelmi egyensúly követelményeit figyelembevéve irányozza elő a külkereskedelmi forgalom fejlődését. A szocialista országok viszonylatában a kivitel 7—8, a behozatal 6—7 százalékos növekedése várható. Intézkedésekkel ösztönzik a szocialista gépimport növelését és a fogyasztási iparcikkek behozatalának növelését. Tőkés viszonylatban a kivitel 5—6 százalékos és a behozatal mintegy 10 százalékos növekedése várható. A félkész- és a gépipari termékek kivitele továbbra is az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A könnyűipari cikkek kivitelének növekedése — a belső piac jobb ellátása érdekében — az ideinél kisebb. Életszínvonal, kiskereskedelmi áruforgalom, lakásépítés 1970-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. A pénzbevételek mintegy 8 százalékkal emelkednek; ezen belül a munkabérek és a munkaviszonyból származó jövedelmek körülbelül 6 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek pedig kb, 10 százalékkal nőnek. A kormány 1070-ben a fogyasztói árak stabilitására törekszik. Ezért a fix, illetve a maximált árak körét változatlanul fenntartja, ami azt jelenti, hogy nem nő a szabad árak körébe tartozó termékek hányada. Figyelemmel azonban a szabad árak területén várható emelkedésekre és csökkenésekre, a terv azzal számol, hogy a fogyasztói árszínvonalban mintegy i 1—1,5 százalékos növekedés következik be. Az árszínvonal változását is figyelembe véve az egy keresőre jutó reálbérnövekedése 2,5—3 százalék, az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése 4.5— 5,5 százalék. Ezzel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom, változatlan áron, körülbelül 7.5— 8 százalékkal emelkedik. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ideinél 8 százalékkal nagyobb értékesítésre van lehetőség; a ruházati termékek forgalma körülbelül 9, a vegyesiparcikkeké pedig körülbelül 11 százalékkal növekszik. A legdinamikusabb fejlődés a tartós fogyasztási cikkek értékesítésében várható. Az idei 22 ezer gépkocsival szemben 30 ezret vásárolhat a lakosság. Az építőanyagok forgalma 11 százalékkal emelkedik. — Javul az ellátás cementből, tetőfedőanyagokból, falicsempéből. A kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedése elsősorban az ipari termelés megfelelő növelését kívánja meg. Emellett bővíteni kell a fogyaszási cikkek importját is. 1970-ben kereken 70 ezer lakás épül. A harmadik ötéves terv lakásfejlesztési előirányzata mintegy 18 túlteljesüL Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1400-zal nő. A szociális otthonokban kb. 1200-zal emelkedik a helyek száma; a tervidőszak végén 10 ezer 60 éven felüli lakosra kb. 153 szociális otthoni ágy jut. A bölcsődei helyek száma 1100-zal bővül és az év végén több lesz, mint amit a harmadik ötéves terv előirányzott; mintegy 5000 új óvodai hely létesül. Felépül kb. 600 általános iskolai és mintegy 100 középiskolai tanterem, továbbá 80 középiskolai műhelyterem. A szakmunkásképzés hálózata mintegy 130 osztályteremmel, 240 műhelytermi és 700 diákotthoni férőhellyel bővül. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolyamán a nappali tagozatú hallgatók száma kb. 4400 lesz. — Az egyetemeken és főiskolákon 9600 — az ez évihez hasonló számú — nappali első éves hallgató felvételére kerül sor. A jövő évi népgazdasági terv előirányzatainak kialakításával egyidejűleg megtörtént a szabályozó rendszer összehangolása a terv fő követelményeivel; egyes elemeinek 1970-ben történő módosításai a szabályozó rendszer alapelveit nem érintik, hanem azok következetesebb alkalmazását szolgálják. A módosítások elsősorban a belső piaci egyensúly megerősítését, a lakosság ellátásának javítását, a külkereskedelemben az egyensúly fenntartása mellett a gazdaságosság javítását és a munkaügyi gazdálkodás hatékonyságának növelését segítik elő. Az 1970. évi fejlődéssel tovább bővül a vállalatok, intézmények önállósága, de ezzel együtt növekszik társadalmi felelősségük is. A népgazdaság jövő évi fejlődése, népünk jólétének emelkedése, a következő tervidőszakok megalapozása elsősorban a vállalatok, intézmények jó munkáján múlik. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1970. évi népgazdasági terv céljainak széleskörű ismertetésével; a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakosságot a vállalatok és intézmények vezetőit és dolgozóit; odaadó munkájukkal biztosítsák az 1970. évi nép- gazdasági terv teljesítését Arcok — közelről A ZOBAKI főmérnök tartotta. Tíz nap után kint van az a négy is. — A robbanás napján 1939 dolgozónk volt Most 1938 van. Ketten mentek el mindössze, de egy ember már jött azóta is... Harmincöt éves, de most legalább tízzel többnek látszik. A fáradtság mintha összekuszálta volna a vonásait: gyerekes hajlatok és vad, keserű férfi-ráncok ölelkeznek az arcán. — Ez a telefon akkor egy órán át megszakítás nélkül szólt. Még nem is tudtuk egészen pontosan, mi történt, milyen méretű a baj az aknában. mégis a távolabbi térségekre kellett először gondolni: tudtuk, a gáz előbb-utóbb oda is eljut, ember tehát nem maradhat a veszélyeztetett helyeken. Lépésről lépésre vittük ki a csapatokat, sokan talán azt se tudták, mi elől menekülnek, s hova. A helyzetet . odalentröl senki sem tudta I volna áttekinteni. egyedül innen lehetett, úgy ahogy látni, hol mi van. Voltak csoportok, melyeket előrevontunk, másoknak a megadott helyeken kellett várakozniuk, s nem volt senki. aki ne hitt volna nekünk, s ne engedelmeskedett volna... Hét hónappal ezelőtt, amikor 1969. május 15-én beköltözött a főmérnöki irodába, ez volt az első, amire ’ gondolt: vajon megéri-e egyszer, hogy a legnehezebb helyzetben is bíznak benne, s mellette maradnak az em- ’berek? — Nem vagyok zobáki „tüke”: Kossuth-bányáról kerültem ide. 1959-ben kerültem ki az egyetemről; voltam aknász, körletvezetőhelyettes, körletvezető, aztán 1964-ben aknavezető lettem IXI-as aknán. Kossuth- bányán főmémökhelyettes voltam. Gálfi Istvánt mindenki ismeri Komlón: tíz év alatt csak nagyon kevés fiatal diplomásnak sikerül eljutnia a főmérnöki rangig. — Sokszor én is úgy érzem: a szerencse fia vagyok. Vagy talán a nemzedékem volt szerencsés? így utólag úgy tűnik, mindenhova akkor érkeztünk, amikor éppen szükség volt valakire. Mikor végeztem az egyetemmel, először Pécsre akartam menni — apám Széchenyi- aknán volt vájár —, de Pécs öreg város, s ez nemcsak a j házakra vonatkozik. Komlón j akkor sokkal fiatalosabban mentek a dolgok, a műszaki i fejlesztés eredményei még a | laikus számára is szemmel láthatóak voltak, s amikor mi — tizenöten, ha jól emlékszem — beállítottunk a tröszthöz, senki se kérdezte, ki küldött bennünket... Semmivel sem hadakozik annyit, mint a megszokással és a megcsontosodott hagyományokkal. A kényelmesség és az előítéletek mocsara már nagyon sok mérnököt lehúzott, s ő nem akar erre a sorsra jutni. Nevet: íme. most még a meteorológiai intézettel is próbálkozunk. Rendszeresen jelentéseket kérünk, s ha frontátvonulás várható, előadásokkal, fokozottabb ellenőrzéssel igyekszünk elejét venni a bajnak. Hogy használ-e? Ki tudja. Egy biztos: frontátvonulások vannak, s az is tény, hogy néha — látszatra minden különösebb ok nélkül — megszaporodnak a sérülések... Felberreg a telefon. A mozdulat, ahogy a hallgató után kap, már nem az előbbi, ujja hegyéig fáradt emberé: azon a délutánon volt ilyen. — A n. szinten még mindig ég a tűz... — S mi lesz? — Amikor észrevettük a füstöt, azonnal feladattam a fejtést. Itt nem szabad kicsinyesnek lenni, Zobák még nagyon is kiismerhetetlen, s inkább drasztikusak legyenek a védelmi intézkedések, mint bátortalanok, lanyhák. Most feladtuk, aztán majd visszavesszük. A mentőszolgálat rohamkocsija még ott állt az aknatorony lábainál, amikor december 1-én kormosán, verejtékkel átitatott ruhában kiszállt a bányából: a mentőparancsnok, a főbányames- ter és a főmérnök járta be először a robbanás sújtotta körzeteket. Amikor meglátták, mindenki felé szaladt, s akkor is mindenki azt kérdezte: mi lesz? A térképhez lép, s mutatja a nyílegyenes vágatokat. — Erre szállítjuk majd ki a szenet, csak egy kis időt adjanak, hogy mindent , rendbe tegyünk. S aztán az i lenne jó, ha akkor újra el- j jönnének az újságírók, leg- | alább annyian mint most, [ ezekben a napokban, hogy 1 végre az emberek Zobák másik arcát is megláthassák. Békés Sándor á i I
