Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-14 / 264. szám

1969. november 14. »unanttitt tidui»' Tíz év munkájának eredménye Pormentes munkahelyek a bányában Százötven kilométeres vízvezetékrendszer Kísérletek habképző anyagokkal •• Ünnepelt a TÜZÉP A Pécs—Szekszárdi Tüzép Vállalat dolgozói tegnap ün­nepelték a vállalat megala­kulásának 20. évfordulóját Pécsett a KPVDSZ székhá­zéban. Az elnökségben foglalt he­lyet többek között dr. Nagy József, a Megyei Pártbizott­ság titkára, dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese, a Városi Pártbi­zottság és a tanács képvise­lője. A nagy termet zsúfo­lásig megtöltő ünneplők előtt megnyitót Szabó Kálmán, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának elnöke mondott, majd Kabács Béla igazgató méltatta beszámolójában az elmúlt húsz év munkáját, és köszönetét mondott a válla­lat dolgozóinak tevékenysé­gükért. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára átadta a Baranya és a Tolna mégyei, valamint a Pécs vá­rosi Pártbizottság üdvözletét és kívánt további eredményes munkát. Dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Miniszté­rium iparcikk osztályának vezetője a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést átnyújtotta Hargittai István- nénaty. Kabács Bélának a miniszterhelyettes dicséretét tolmácsólta. Keresztúri Jó­zsef és Révész György pedig oklevél kitüntetésben része­sült 20 éves munkájáért. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese a Ba­ranya és a Tojna megyei Ta­nács, valaminf a Pécs városi Tanács üdvözletét tolmácsol­ta. Bíró . Sándor, a KPVDSZ megyei titkárának üdvözlő szavai után Kosteleczki Sán­dor, a Baranya megyei Tűz­rendészet! Parancsnokság ve­zetője oklevelet adott, Nyilas Lajos, a sombereki tsz elnö­ke pedig egy szép vázával kedveskedett a vállalatnak. Kabács Béla igazgató ez­után A vállalat kiváló dol­gozója kitüntetést, emlékla­pot, oklevelet és pénzjutal­mat nyújtott át számos dol­gozónak, többen részesültek előléptetésben, béremelésben. Az ünnepség a Nádor szállói éttermeiben megrendezett családi esttel ért véget. * Tegnap nyílt meg Űjme- csekalján a Pécs—Szekszárdi Tüzép Vállalat új bemutató terme.; Falburkoló lapok, szí­nes csempék, fürdőszoba­berendezések, kandallók, ko­vácsoltvas asztalkák, lámpák, és különböző tüzelőberende­zések láthatók itt. A bemu­tatott árukat a vásárlók helyben fizethetik ki. Az új létesítményben az újmecsek- aljaiak a tüzelőanyagot is megrendelhetik. Egységes rendszerré szerel­ve Pécstől Nagykanizsáig ér­ne az a yízvezetékhálózat, melyet az elmúlt tíz évben a mecseki bányákban kiépí­tettek. A Szénbányák és az Ércbányászati Vállalat ti­zenegy aknaüzemében egyet­len olyan munkahely sincs, ahová ne jutott volna el a bányabeli porok legfőbb el­lensége a víz, mintegy paj­zsot tartva a szénfalaknál és a vájvégeken dolgozó embe­rek ezrei elé. A műszaki porelhárítás — mint szili­kózisveszély leküzdésének egyik leghatásosabb módsze­re —, polgárjogot nyert a bányászkodás valamennyi te­rületén, s a technológiák túlnyomó többségét már ele­ve úgy dolgozzák ki, hogy a műszaki előírások a porle­kötés módozatait is tartal­mazzák. A Pécsett tegnap véget ért — szilikózis-elhá­rítással kapcsolatos —, mű­szaki tanácskozás zárszavá­ban Kreffly Gábor, az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnökhelyettese is e 150 kilométeres vízvezeték­rendszer felbecsülhetetlen egészségvédő jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve: a vízöblítéses porlekötés nem olcsó dolog, gazdasági meg­gondolásoktól vezérelve azon­ban semmilyen körülmények között sem szabad a védett­ség színvonalát csökkenteni. A kétnapos, országos szin­tű ankét csütörtöki program­jában egyébként kilenc elő­adás és harminc hozzászólás hangzott el. Lovas Dénes, okleveles bányamérnök, a Kossuth-bámyai tapasztala­tokról szólva elmondotta: a feltáró munkahelyeken üze­mükben már általánossá vált a vízöblítéses lyukfúrás, s ennek eredményeképpen e munkafolyamatoknál 96,4%- os portalanítási fokot értek el. Nyitott kérdés ez idő szerint a gázkitörésveszélyes munkahelyek szénfal-átned- vesítése, ahol tilos és veszé­lyes injektálni. A kísérletek e területen is folynak. Feldobott kő Chicagóban A negyedik chicagói nem­zetközi filmfesztiválon, amely november 7-én kezdődött — a magyar filmgyártást Sára Sándor Feldobott kő című alkotása képviseli: novem­ber 16-án, a fesztivál utolsó napján vetítik le a kritiku­sok és a közönség előtt. Schönberger József, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat munkatársa, egyebek mellett a habbal való portalanítás lehetőségeiről beszélt. Olcsó habképző anyagok felhaszná­lásával — a védettség szint­jének csökkenése nélkül —, 50—60 százalékos vízmegta- kárítás is elérhető. Külön — s egyre égetőbb —, problé­ma a szén-, illetve ércelő­készítő müvek napszinti munkacsarnokainak portala­nítása. A tanácskozás több felszólalója javasolta: hazai vegyészeink is kezdjenek végre kísérleteket a külföl­dön már hosszabb idő óta ismert portaszító festékek­kel. Német építészek a tv-toronvnál A Német Demokratikus Köztársaság egyik legna­gyobb mélyépítő kombinát­jának, egy közel tízezer munkást foglalkoztató berli­ni vállalat vezetői érkeztek tegnap Pécsre. Eberhardt Lutzmanp igaz­gatót, Hans Weber igazgató- helyettest, Gerhardt Hein fő­könyvelőt és Werner Kalb párttitkárt Nemeskéri László köszöntötte a vállalat köz­pontjában. Nemeskéri László tájékoztatójában vázolta azt a nagyarányú fejlődést, me­lyet az utóbbi években el­értek. majd beszélt a lakás­építésekről, a különböző te­rületen végzett ipari és más objektumok építéséről. A né­met’ vendégek és a vendég­látók tegnap különböző mun­kahelyeket kerestek fel, töb­bek között az épülő fv-tor- nyot is. 4 V' '"a| Négyezer férőhelyes lesz a pécsi sportcsarnok Újabb svéd gépek A bányagépeket és bá­nyászati felszereléseket gyártó svéd Atlas Copco cégtől fúrókalapácsokat, csavarhúzógépeket és egyéb felszereléseket vá­sárolt a Mecseki Szénbá­nya. Az Atlas Copco képvi­seletében tegnap Pécsre érkezett Hans Viktor Jansson, valamint Per To­re Mellström, akik szemé­lyesen is meggyőződnek, hogyan váltak be hazánk­ban a cég termékei. A szakemberek a gépek ke­zelésével és karbantartá­sával kapcsolatban gya­korlati tanácsokat is ad­nak. A vendégek több mint egy hétig tartózkod­nak a Mecseki Szénbá­nyánál és a további meg­rendelésekről is tárgyal­nak. Jövőre megkezdik as építkezést A Városi Tanács vb-a megszavazta a szükséges összegeket 1967. augusztus 31-én hagyta jóvá a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a pé­csi fedett sportcsarnok be­ruházási programját. A vár­ható költségek akkor 28 millió forintot tettek ki, s a sportcsarnok befogadóképes­ségét 2500 főre tervezték. — Azóta mindössze annyi tör­tént, hogy a Középületterve­ző Vállalatnál elkészültek a kiviteli tervek, és az építő­ipari árrendezés következté­ben a tényleges költségek 43,3 millió forintra módosul­tak. A Tüzér utca, a Mártírok útja és a Bolygó utca által határolt területet jelölték ki a sportcsarnok és a fedett Tv-közvetítés a Farostlemezgyárból HÁRMAS INDUL... — Itt vannak a tv-sek! — mondja a Mohácsi Farostle­mezgyár portáján egy asz- szony. — Méghozzá 37-en! Már értem miért drága a te­levízió: egy harmincperces műsorhoz a fél Pest levonul — folytatja csodálkozva. Az asszonynak egyébként nem volt igaza: 39-en jöttek. Az udvaron hamarosan megpillantom a kék közvetí­tő kocsit, mögötte két autó­busz, a posta mikrobusza, meg egy pótkocsis teherau­tó. Az egész a Mecsek Ku­pára emlékeztet, ott is több volt az autó, mint a bicikli. A messze kígyózó kábelek 'el­vezetnek a gyár egyik hatal­mas termébe. Itt lehet a stáb. A terem egyik oldalán palánkszerűen a legkülönbö­zőbb színű és rajzú impo­záns farostlemezek sorakoz­nak : a kellékek. A farost­folyosó végében feltűnnek a kamerák. Az épület végébe reprezentatív, barátságos sar­kot varázsoltak a berende­zők. Van itt gyönyörű sző­nyeg, faburkolatú fogas, szí­nes szőrmével díszített ano- fékokkal, dossziékkal meg­rakott irodafal, falra szerelt ajtó. A hatalmas jupiterlám- pák . reflektorfényében ott ülnek az adás főszereplői: Balogh Mária szerkesztőri­porter, és a gyár vezetősége. — Kevés olyan háztartás van, ahol ne lenne farost­lemez. Ha bemennék a bolt­ba? — .teszi fel a kérdést Balogh Mária. — Már adás van? sut­togom. — Csak főpróba. — A kettes guruljon be a konyhába — mondja pa- rancsolóan a rendező asszisz­tens. — A kamera csendesen közelít a szemközti asztalra felállított modern makett konyhára. Begurult! A kamerák tetején ki­hunynak a kicsiny vörös lámpák, szünet. — Nagyon fárasztó a ka­merák előtt ülni — mondja felszabadultan a gyár igaz­gatója. — Meg izgul is egy i kicsit az ember. Arca természetellenesen lágy rózsaszín, csak helyen­ként bukkan elő egy-egy ra­koncátlan sötét borosta. — Az arcom? Smink. Reg­gel oda jöttek hozzám, mér­ges is voltam egy kicsit. Balogh Mária az Ebédszü­net című népszerű műsor ri­portere mélyeket szippant a cigarettából. — Alaposan felkészülök minden műsoromra. Ez eset­ben is már közel egy hó­napja készülődöm. Három­szor lenn jártam Mohácson. Megismerkedtem a gyárban folyó munkával, az emberek­kel. Nagy szükség van az emberi kontaktus megterem­tésére a riport alanyaimmal, ha ismerem őket, már ér­zem is, hogyan tegyem fel a kérdést. Bakos László gyártásveze­tő mpst is szervez, van mit. — Ilyen sok ember kell egy műsorhoz? — Most egy kocsival jöt­tünk csak,' de sokszor az adás megkíván két közve­títő kocsit is. Akkor 60 em­ber száll ki a riportra. — Mennyibe kerülhet va­jon ez a fél órás műsor? — össz-vissz körülbelül kétszázezer forint. Közeleg az adás. Izgatot- tabbak a kedélyek, ahogy itt mondják: mindenki fel van dobva. — Szörnyű, már megint emelkedik'a gyomrom, a lá­bam, reszket a kezem — mondja Balogh Mária —. Írja csak meg, hogy izgulok! Ügysem hiszik el rólam, hogy ennyi idő után is ... A szűk közvetítő kocsi­ban, „tömény technikától” övezve heten-nyolcan szo­rongunk. A karmester, a műsor rendezője, Schatz Aranka veszi át az irányí­tást. — Adás! — hangzik a ve­zényszó. — Hármas indul — mond­ja izgatottan a rendező. — Zenét kérek. Hármas jó ... A folytatást tegnap este láthatták a tv-nézők. Mécs uszoda céljára. A két épü­letet közös bejárati csarnok köti össze. A mostani prog­ramban a bejárati épület és a sportcsarnok szerepel, a fe­dett uszoda pedig ezek elké­szülte — azaz 1972 — után épül fel. Az eredeti elgondolás sze­rint a sportcsarnok 2500 né­ző befogadására lett volna alkalmas. A kiviteli tervek készítésekor / külföldi példák alapján lehetőség nyílt arra, hogy ezt az elgondolást mó­dosítsák és a sportcsarnokot egy szellemes megoldással 4000 fő befogadására tegyék alkalmassá. Az eredetileg tervezett emelt szintű lelátó alá becsúsztatható tribünt ter­veztek. A küzdőtér eredeti nagysága 28x50 méter, amit a mozgatható tribün haszná­lata esetén 13x40 méterre le­het csökkenteni. A kivitelezés anyagi fe­dezetét három szerv bizto­sítja. A Városi Tanács 30 millió forintot ad az építke­zésre és a tagnap megtartott végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen elfogadták a sport- csarnok módosított beruhá­zási programját, jóváhagy­tak az 1970. évi előirányzat­ra 10,2 millió forintot. A Vá­rosi Tanács 1971-ben 7,9, 1972-ben pedig 11,1 millió forintot költ a sportcsarnok építésére. A Megyei Tanács 1971-ben 3,3 millió forinttal járul hozzá a nagyfontosságú létesítményhez, a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség Országos Tanácsa pedig 1970. és 1971. években 5—5 millió forinttal támogatja a munkát. A végrehajtó bizottság azért tárgyalta most, s hagy­ta jóvá a programmódosí­tást, s biztosította a szüksé­ges hitelfedezetet, hogy a ki­viteli szerződést megköthes­sék. A Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat elő­zetes információ szerint jö­vőre megkezdi a munkát. Finn , küldöttség Pécsett A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa vendégeként hazánkban tartózkodó Rauno Setele, a Finn Népi Demok­ratikus Unió kulturális titká­ra és Keijo Sanolianen, ez Unió Szövetségi Tanácsának tagja, újságíró, a Finn Rádió és Tv. műsorfigyelő osztályá­nak főnöke tegnap délután három napos látogatásra Pécsre érkezett. A vendégeket dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécs városi titkára köszön­tötte. A finn közéleti szemé­lyiségek ebéd után megnézték Pécs „bölcsőjét” a Tettye környékét, majd Meszest .és Üjmecsekalját. A Tanárkép­ző Főiskola vezetőinek meg­hívására az intézetbe látogat­tak. Itt Márk Bertalan igaz­gató tájékoztatót adott az 1300 nappali és 2000 levelező hallgatót képző főiskola mun­kájáról és a húsz tanszéken folyó oktató és kutató tevé­kenységről. — A tájékoztató után vendégeink több kér­désre kaptak választ, majd megtekintették az intézmény létesítményeit, sportpályáját és kollégiumát. Megszűnik a gond, a kapacitáshiány: Önálló iavító részleg a pécsi lakásszövetkezetekben Adódhatnak olyan hibák egy lakóépületen, amelyek megjavítása inkább idő és munkaigényes, semmint szá­mottevő anyagi haszonnal járna a javító vállalatnak. Ezeket a munkákat nem is szívesen vállalják — ha ép­pen nem hivatkoznak ka­pacitáshiányra. Egy lesza­kadt ajtó, vagy elromlott lépcsőházi automata hetekig bosszanthatja a lakókat, amíg a munkát valamelyik szolgáltató vállalat elvégzi. Nyilvánvalóan a szövetke­zeti lakóházakról van szó, és ennek a sokéves problémá­nak megoldására irányult a Baranya megyei Lakásszö­vetkezetek Szakbizottságának tegnapi ülése, amelyen elvi döntés született: létrehozzák a lakásszövetkezetek önálló javító-karbantartó részlegét. A más városokban tapasz­taltak szerint ezzel jóval ke­vesebb lesz a lakások üze­meltetési költsége. A rész­leg, mely a jövő év máso­dik felében kezdi meg a munkát, elvégzi a lépcsőhá­zak festését, az elektromos szerelékek és felvonók kar­bantartását, a lakásokban a szükséges üvegezési, vízveze­tékszerelési, asztalos és la­katosmunkákat, valamint a régebbi típusú, cseréptetős házakon adódó tetőjavításo­kat 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom