Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-11 / 261. szám

1969, november 11. nxmanttm ndt»tö j 50 ember sürgcí§ munkákra A következő öt év programja: 340 ezer új személygépkocsi Pécs város I. kerületi Ta­nácsának építési osztálya megkezdte a tanácsi költség- vetési üzem szervezését. A tervek szerint az 50 dolgozót Autószalon és használtautó-kereskedelmi telep nyílik Pécsett — Három év múlva telítődik a piac Ifjúsági nagygyűlés Az emeletes épülel egymillió- háromszáz­njolcvanezer •sríntba került, A kiállítás kiemelkedő ré­szének ígérkezik az az anyag, amely a magyar partizánmoz­galom legjelentősebb esemé­nyével, a baranyai Petőfi- brigád tevékenységével fog­lalkozik. A múzeum ebben a vonatkozásban különösképp számít a lakosság segítségé­re, arra, hogy a hátralevő j fél esztendőben újabb anya- ] gok is napvilágra kerülnek még. foglalkoztató üzem a kerü­letben parkosítási és kerté­szeti munkát végez, gondos­kodik az utak, járdák felújí­tásáról, karbantartásáról és a i kisebb kommunális létesítmé­nyek építéséről, mert ezek­re a sokszor sürgős munká­latokra az építőipar kapaci­táshiánya miatt nem lehet Kivitelezőt kapni. Az üzem­nek a Fürst Sándor utca 69. alatt lesz a központja, mű­ködését 1970. január 1-én kezdi meg. A Városi Tanács pénzügyi osztálya az üzem indulásához szükséges álló­eszköz beruházásokra 450 ezer forint hitelt biztosít. A munkaköpenytől a tiszti sapkáig Új bolt a Sáliul utcában A kereskedelmi ötletekben az élmezőnyhöz tartozó Pé­csi Centrum Áruház vezetői üzletpolitikai szempontból, de egyébként is hasznos bolttal bővítették szolgáltatási kö­rüket: munkaruházati osz­tályt nyitottak Pécsett a Sallai utca elején, a 8. szám alatti — volt dekorációs rész­legük — helyiségében. Az egyébként száraz cím, a munkaruházati osztály el­nevezés senkit ne tévesszen meg, a bolt belülről sokszí­nű, változatos és főleg prak­tikus. Speciális árui egyéni es kollektív igényeket elégí­tenek ki. A polcokon katonás rend­ben sorakoznak a speciális munka- és védőruhák. A savvédő terylén női munka­köpenytől kezdve a perme­tező overállig, a különböző munkaköpenyek, esőköpe- ayek, téli védőruhák, orvosi ingek, nadrágok, ápolónői fi- tyulák, műtősmaszkok, fehér­neműk, pékingek, takarító­női ruhák, kötények számta­lan változatban kaphatók! Mikádó kabát, tűzoltó sapka, csecsemők részére bébi ing, Ági-tipegő, aztán natúr juh ujjatlan szőrme mellény, ser­tésbőr nadrág, kesztyűk, gu­micsizmák is vásárolhatók. Külön tárolva a BM egyen­ruházati felszerelések, tiszti­sapkák, takarók, bőrkabátok, járőrtáskák. A munkaruházati osztály a Pécsi Centrum Áruház és a Munkaruházati Kereskedel­mi Vállalat közös kezelésé­ben üzemel. Ajtaja a vásár­lók részére ma délelőtt 10 órakor nyílik meg. —nist— Átadták a sellyei szolgáltatóházat, melyben szabó. fodrász, fényképész és cipész részleget helyeztek el. A kiálh'tás további része felöleli majd a fordulat évé­től napjainkig eltelt idő gaz­dasági és kulturális fejlődé­sét Baranya megyében. A MERKUR személygép­kocsi értékesítő vállalat ve­zetői a rendelkezésre álló információk és prognózisok alapján összeállították 1980- ig szóló távlati áruforgalmi, fejlesztési és gazdálkodási tervüket, ezen belül 1975-ig a legsürgősebb tennivalókat. A mostani helyzet ugyanis már nem tartható, hiszen a vevő joggal várhatja, hogy az egyik legdrágább árut kulturált körülmények kö­zött kapja meg. Erre ma nincs lehetőség, a következő években pedig a várható nagy forgalmat a mostani technikai felkészültséggel j képtelenek lesznek lebonyo­lítani. A személygépkocsiforgalom kétszeresére növekszik, 1975- re pedig legalább megnégy­szereződik. Az eddigi évi 20 —22 ezerrel szemben jövőre 40 500, 1971-ben 58 000, a to­vábbi években 64 000—72 000, 1975-ben pedig már több mint 80 000 új gépkocsi be­szerzésével számolnak. Ezen­kívül a használt gépkocsik forgalma is a mostaninak négyszeresére, ötszörösére növekszik. Csupán az új ko­csikat számolva 1975-ig mint­egy 340 000 személyautó kul­turált eladásáról kell gon­doskodnia a MERKUR-nak. A fokozottabb gépkocsi­beszerzés nyomán 1972-től, 1973-tól várható a viszony­lagos piaci telítettség. Ez az értékesítési módszerek vál­toztatását követeli; bármeny­nyire valószínűtlennek tűnik a jelen pillanatban, a sze­mélygépkocsival is keresked­ni kell majd. A forgalmi prognózishoz igazodva ké­szült el a MERKUR hálózat- fejlesztési terve. Jelenleg a beérkező gépko­csik fogadására, tárolására, vizsgálatára egyetlen, 20 000 autót befogadó telep, a cse­peli, áll rendelkezésre. Csu­pán néhányszáz kocsi fedett tárolására van lehetőség, ez­zel szemben az idén átlago­san mintegy 2500-at kellett raktározni. A tarthatatlan helyzet megszüntető »he a csepeli telepet 1972-ig csak­nem kétszeresére bővítik. Ezenkívül valószínűleg Deb­recenben és Győrött évi 15 000—20 000 kocsi fogadá­sára, kibocsátására létesíte­nek MERKUR-kirendeltsé- get. Változtatnak a kínálat, az eladás módszerein is. Az árusítás, a szaktanácsadás, a különféle autótartozékok, ápolási cikkek eladása, az autószalonok feladata lesz. Budapesten 1971—73 között hármat, Miskolcon, Debre­cenben, Győrött, Szegeden és Pécsett 1972—1975 között egyet-egyet nyitnak. A használt gépkocsipiac javítására 1971-ben befeje­zik a Röppentyű utcai telep rekonstrukcióját; ennek so­rán kétszeresére bővítik, vizsgáló-javítóműhellyel, for­galmi épülettel is ellátják. Az első vidéki használt autó­kereskedelmi telepet Pécsett vagy Kecskeméten építik meg. Sellyén Sellye község KlSZ-bizott- sága tegnap délután tartotta meg küldöttválasztó gyűlését, amely után ifjúsági nagy­gyűlést rendeztek. A DÍVSZ megalakulásának 24. évfor­dulója alkalmából Sellyére érkezett a DÍVSZ két titkára és végrehajtó bizottságának tagja: Aboubacar Colombo Szomáliái és Antonio Meza venezuelai mozgalmi vezetők. A nagygyűlésen Antonio Me­za beszélt a DÍVSZ tevékeny­ségéről, feladatairól, és meg­emlékezett a közel negyed- százados évfordulóról. A kül­földi vendégekkel együtt ér­kezett Varga János, a DÍVSZ budapesti irodájának képvi­selője. Rendezés alatt a kiállítás anyaga Kiállítás készül Baranya felszabadulásáról — Dr. Szotáczky Mihály, tanszékvezető egyetemi ta­nár, a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és dr. Judi István egyetemi docens, dé­kánhelyettes Csehszlovákiába utazott a pozsonyi egyetem meghívására. Ott tartózkodá­suk alkalmával a pécsi és a ! pozsonyi egyetem között | fennálló közvetlen kapcsolat időszerű kérdéseiről, vala- • mint a több éve meglévő együttműködés tovább széle­sítésének lehetőségéről ta­nácskoznak. Felszabadulásunk 25. év­fordulója tiszteletére kiállí­tást készít a Janus Panno­nius Múzeum helytörténeti osztálya Baranya megye fel- szabadulásáról, illetve a szo­cialista építés éveiről. A ki­állítás, amely a jövő év áp­rilisában nyílik majd meg a nagyközönségnek, felöleli 1945-től napjainkig a megye történetének sok érdekes, jel­lemző vonatkozását, részben tárgyi anyaggal, részben írá­sos és foto dokumentumok­kal. A múzeumban máris sok anyag várja a kiállítás ren­dezésének idejét, de mind­emellett számít arra a hely- történeti osztály, hogy a la­kosság körében fellelhető, még a múzeum tudomására nem jutott emlékek, doku­mentumok is előkerülnek ad­dig, s ezekkel gazdagítani lehet az anyagot. Mi lesz majd a kiállítá­son? Az első rész nagyrészt hadtörténeti jellegű lesz, a Baranya felszabadításában részvevő szovjet, jugoszláv és bolgár hadseregek eredeti tár­gyi anyagából válogatva. Ru­hák, fotók és főként fegyve­rek mutatják majd be e fel­szabadító hadseregek tevé­kenységét, hadműveleteit, életét. Máris teljes a bolgár anyag, nagyrészt teljes a szovjet is, a jugoszláv anya­got pedig a jugoszláviai tu­dományos intézményekkel, múzeumokkal való tárgyalá­sok alapján szeretnék kiegé­szíteni. Segítségét ajánlotta fel a hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat is a kiállítás anyagának kiegészí­téséhez. A kiállítás következő része az 1945—48 közti Időkkel foglalkozik, az újjáépítést és a demokratikus átalakulás éveit mutatja be főleg levél­tári anyag és fotók segítségé­vel. Vezet a Seduxen Tizenháromféle idegnyugtató van forgalomban — Legnépszerűbb altató a Noxyron Gyógyszeriparunk fejlődé­sét bizonyítja, hogy a felsza­badulás előtti kétmillió dol­lár értékű termeléssel szem­ben ma már mintegy 200 millió dollár termékeinek ér­téke. Gyógyszeriparunk szin­te teljes mértékben kielégíti a hazai szükségleteket, jól lehet termelési értékének na­gyobb részét, több mint két­harmadát exportálja. Az elmúlt két évtizedben a lakosság gyógyszerfogyasz­tása hétszeresére emelkedett. Az 1951. évi 567 millió fo­rinttal szemben 1968-ban 3668, az idei év első felében pedig már 2043 millió forint értékű gyógyszer fogyott. Lényege­sen megváltozott több jelen­tős gyógyszercsoport forgal­mának alakulása. Altatókból az elmúlt évben 146,3 millió tablettát fogyasztottunk —, ez az előző évhez képest 3 százalékos csökkenést jelent. Csupán a Noxyron forgalma I Havazás, ónoseső helyett: Villámlás, záporok, jégeső Az idei ősz mindenkép- í pen „rendhagyónak” bi- í zonyul. A száraz, derült ! októberben egész hónap- S ban mindössze 27,4 mm í csapadék esett. A már j megszokott enyhe időt í azért lassan felváltotta a í hűvösebb, őszies időjárás, j és november első napjai- í ban bemutatkozott a ti- j pusos „őszi eső” is. < Tegnap reggel aztán \ újabb furcsaságokkal hív- í ta fel a figyelmet magára í az időjárás. Az évszak- > nak megfelelő 3—4 fokos 5 hőmérséklet helyett 12 > Celsius fokot mértek a £ meteorológusok. Ezt a vá- > Í ratlan felmelegedést a ! Kárpát-medencében meg- ! rekedt meleg levegőtömeg l okozta, amely délről ér- ) kezett az ország területe > fölé. A reggeli órákban S Dél-Dunántúl területéről < záporokat jelentettek, me- < lyeknek valósággal nyé- í rias jelleget adtak a ki- > sérő jelenségek — a vil- i lámlások, dörgések. A zá- ; porokat egy Ausztria fe- { lől beözönlő hideg, de < nem összefüggő légtömeg ? okozta, amely a meleg le- \ vegővel való találkozás- s kor létrehozott egy nyá- < rias, instabil zónát. < A hőmérséklet részben < az esőzések, részben a be- < áramló hideg levegő S miatt alábbszállt: Pécsett } 5 tegnap délben már négy S \ fokkal kevesebbet, nyolc i \ Celsius fokot mértek. A í f lehulló csapadék mennyi- ( ) sége a Mecsek vidékén ! i volt a legnagyobb. Pé- , S esett, a misinatetői me- 5 í teorológiai állomáson 26,5 ( < mm csapadék esett, a po- ! \ gányi megfigyelőállómé- i j son 16,2 mm, Szentlőrin- í S cen 13,4 mm, Mohácson j \ 12,9 mm. Szederkény jel- j < zett még nagyobb meny- ( > nyiséget, ott 11,3 mm csa- í í padék hullott. A megye ) i más területén jóval ke- > S vesebb, átlagosan 4—5 ! < mm csapadék volt a zá- l ! porok eredménye. A Drá- j í va menti Szentborbásról í jégesőt is jelentettek. Ki- ) S jutott tehát a csapadék- 5 j ból, ha összehasonlítjuk > ! ezt az egynapi mennyisé- < get az elmúlt hónapban l lehullott csapadék meny- > nyiségével. November hó- i napban eddig 10,1 mm eső | esett, tegnap egyetlen nap | alatt túlszárnyalta eddigi < egész havi „telj esitmé- i nyét”. emelkedett számottevően. Ha­sonló a helyzet a csillapítók­kal is, itt csupán a Valeria­na drazsé forgalma nőtt. Eb­ből tavaly 115 millió szemet használtak fel. A központi idegrendszer kóros működését befolyásoló szerek csoportjánál viszont gyors ütemű a forgalom nö­vekedés. Az idetartozó gyógy­szerek közül 1960-ban még csak az Andaxin és a Hiber­nal nevével találkozhattunk* tavaly viszont már 13 kü­lönböző készítmény volt for­galomban. A Seduxen meg­jelenése nagy változást oko­zott, s jelentős része volt ab­ban, hogy a Trioxazin és a Frenolon forgalma 23, az An- daxiné 8, a Dalgolé 17 száza­lékkal csökkent. Az értágító és vérnyomáscsökkentők kö­zül kiemelkedik a Theofillin- készítmények forgalma. A Diaphyllinből 1968-ban 32 millió tabletta fogyott — szemben az 1960. évi négy­millióval. A vitaminforgalom növe­kedése lassúbb, mint a ko­rábbi években, a B 6, B 12, C és E vitamin forgalmának növekedése eléri, vagy meg­haladja a gyógyszerfogyasz­tás átlagos emelkedését, a D és a polyvitamin készítmé­nyeké viszont az átlagos nö­vekedési ütem alatt marad. A cukorbetegségek elleni szerek az úgynevezett anti- diabetikumok csoportjában egyre inkább előretörnek a szájon át szedhető készítmé­nyek — az inzulinokkal szemben. 1960-ban például az Inzulinok ebben a csoport­ban a forgalom 69 százalékát adták, tavaly már csak 48,8 százalékát. Anyanyelvi könyvtárak a nemzetiségi községekben Rendeljenek a könyvtárosok! A nemzetiségek könyvtári ellátottságáról tanácskoztak tegnap a nőtanács üléstermé­ben Baranya nemzetiségi könyvtárosai. Pál József, a Megyei Könyvtár munkatársa a községi könyvtárak idősze­rű kérdéseiről tartott elő­adást, majd Urosevics Da- nilo, az Országos Széchenyi Könyvtár KMK munkatársa ismertette a nemzetiségek ál­tal lakott községek könyvtári helyzetét és az elvégzendő feladatokat. Egy vizsgálat kimutatta, hogy 160 községben a könyv­tárakban összesen 3632 né­met nyelvű könyvet találtak. Hamis az a szemlélet, hogy a nemzetiségek nem igényel­nek anyanyelvű könyveket. Az érdeklődés hiányának oka ugyanis az, hogy hosszabb időn keresztül nem olvastak ilyen műveket. A községi könyvtárakban fellelhető könyvek nagyrésze is már vagy elavult, vagy pedig olyan magas szintű, hogy az olvasók nem értik meg. Uro- sevics Danilo fontos feladat­ként jelölte meg, hogy a dél­szláv nyelvű könyvek elké­szült bibliográfiája alapján a könyvtárosok rendeljenek a terjesztő vállalattól. Az ol­vasásra szoktatás alapfelté­tele, hogy az anyanyelven megjelenő nemzetiségi lapo­kat is megrendeljék a nem­zetiségi községek. Legfonto­sabb célkitűzés az, hogy 5 év alatt minden olyan község­ben, ahol nemzetiségiek él­nek, legalább 450—500 anya­nyelvű könyv legyen a köz­ségi könyvtárakban. Ez év­ben az állam egymillió fo­rintot biztosít erre a célra, amellyel az Országos Peda­gógiai Intézet Nemzetiségi Osztálya központilag rendel­kezik. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom