Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1969. november 1. Dunammt navto 7 Automatikus utazási felvilágosítás Harcban a vörös kakassal Nyolcszázmillió porszemcse szükséges köbméterenként a láncreakció megszakításához A frankfurti főpályaudva­ron üzembe helyezték a Né­met Szövetségi Vasutak első elektronikus tájékoztatóját. Az automatát, amelyhez egy adatfeldolgozó gép kapcso­lódik. tárcsázás útján lehet megkérdezni, és 281 pálya­udvarra vonatkozóan szol­gáltat adatokat. Az eljárás a következő: a kérdező tárcsázza a kívánt célpályaudvar három szám­jegyű számát, majd egy bil­lentyűn jelzi a kívánt in­dulási időt. Kb. 30 másod­perc múlva az automata ki­dob egy nyomtatványt, ame­lyen .valamennyi vonat-ösz- szeköttetés szerepel a célpá­lyaudvarhoz a megadott idő­ben vezető vonatokról. Az információs szelvényen meg­találhatók még az átszálló­helyekre, az útiköltségre és ez utasellátásra vonatkozó adatok is. A robotgép össze­sen 4765 vonatösszeköttetés- ről ad tájékoztatást. A automata már a mün­cheni Közlekedési Kiállítá­son is látható volt. Ha a kí­sérlet pozitív eredményt hoz, az NSZK más pályaudvarain is felállítanak hasonló auto­matikus tájékoztató berende­zéseket. A 2000. év repülőgépei A század végére olyan re­pülőgépeket .fognak szerkesz­teni, amelyek elérik az órán­kénti 7000—-10 000 kilométe­res sebességet. Két és fél óra is elegendő lesz ahhoz, hogy az utas a Föld bárme­lyik pontjára eljusson, — vélekedik Alekszej Tupoljev szovjet repülőgép-konstruk­tőr. „Az ilyen szupersebességű gépekre azért van szükség — jegyzi meg Tupoljev —, mert a jelenlegi interkonti­nentális gépeken az utasok fáradékonysága jóval na­gyobb a megengedett nor­mánál.” A szuperszonikus utasszál­lító gépek 2000-ben jóval nagyobbak lesznek, mint a mostaniak. És legalább ezer utast fognak egyszerre szál­lítani. Egy ilyen gigászi gépma­dár utasterét a szovjet kons­truktőr a következőképpen írja le: kényelmes fotelek, televízió minden egyes utas előtt, villámgyors kiszolgá­lás — talán robotok a ste- v/ardesek helyett. A szigetelt utastérbe való bejutás vé­leménye szerint legfeljebb két percet vesz majd igény­be. A TU—144-et e gépek pro­totípusának nevezte Tupol­jev. Rövidebb távra Tupoljev szerint célszerű lesz tovább­ra is a hangsebességnél las­sabban közlekedő gépeket építeni és használni. A füg­gőlegesen fel- és leszálló gé­pek későbbi típusai erre a célra teljes mértékben meg­felelnek majd. A feitőrő tűz láttán ösztö­nösen a vizesedény után nyú­lunk vagy felkapunk egy pok­rócot, hogy azzal fojtsuk el az elharapódzó lángokat. Ezzel azután többnyire ki is merül a tudományunk, pedig még többféle oltási lehetőséggel él­hetnénk, ha behatóbban is­mernénk a tűzoltás fizikáját és kémiáját. Sokáig csak három fő szem­pontot tartottak szem előtt a tűz oltásakor: az oxigén ki­zárását az égés környezetéből, az anyag lehűtését, és az ég­hető anyagnak az eltávolítá­sát. Űjabb ismereteink alap­ján azonban van még egy fon­tos tényező, ami nem hagyha­tó figyelmen kívül: az a lánc­reakció, mely égés közben a molekulák ütközése és hasa­dása révén létrejön, s amely a tűz folyamatos tovaterjedé­sét eredményezi. A láncreak­ció folyamatát leginkább a sorba állított kuglibábuk pél­dájával tehetjük szemléletes­sé, ahol elég a legszélsőt meg­billentenünk ahhoz, hogy az egész sor eldőljön. De ha a bábuk közül egyet vagy töb­bet kiemelünk, megakadályoz­hatjuk a feltartózhatatlan to­vaterjedést. Nos, ezt tesszük a tudományos alapon végre­hajtott tűzoltáskor is, amikor kémiai úton lekötjük a lán­colat egyes közbenső „gyö­keit”. Oltás vízzel A tűzfészekre fecskendezett víz kettős feladatot tölt be. Egyrészt a hő hatására elpá­rologva, gőzzé válva elzárja a levegő oxigénjét az égő anyag­tól, másrészt hőt von el, te­hát gyulladási hőmérséklet alá hűti az éghető anyagot. Nem mindegy, hogy. a vizet bő su­gárban, vágy finom' permet formájában juttatjuk a tűzfé­szekre. Rájöttek, hogy a Víz­permet sokkal eredményeseb­ben oltja a tüzet, aminek az a magyarázata, hogy a vú* fi­noman eloszló részecskéd ha­tástalanítják a fentebb emlí­tett gyököket, megszakítják a láncreakciót. Az sem mellé­kes, hogy a ködsierűen por­lasztóit vízből — azonos ha­tás eléréséhez — tizedannyi kell, mint a bő sugárban öm­lő vízből. Még tovább lehet fokozni a vízzel való oltás hatékonysá­gát, ha ún. nedvesítőszereket j keverünk hozzá Különösen a víztaszító (hidrofób) anyagok oltásánál van ennek jelentő­sége, mint amilyen pl. a gya­pot és a fűrészpor. Az ezekre fecskendezett víz ugyanis ned­vesítőszerek használata nél­kül cseppeket alkot, melyek leperegnek az oltandó anyag­ról, anélkül, hogy annak bel­sejébe hatolva hűtőhatást fej­tenének ki. így gyakran elő­fordul, hogy a felületen lobo­gó lángot eloltja ugyan a víz, de az anyag belsejében olyan izzó gócok maradnak vissza, amelyek később újra fellob­banhatnak. A nedvesítőszer ezt a jelenséget megakadá­lyozza, elősegítvén a víz jó el- terülését és beszivárgását. Oltás porral és habbal A vízzel olthatatl&n tüzek elfojtására eredményesen hasz­nálhatók különféle vegyi po­rok. Régebben nátriumhidro- karbonát (szódabikarbóna) és kovaföld keverékével oltották az ilyen tüzeket. Az oltóhatás­sal nem lett volna baj, de a keverék tárolásánál csomóso- dás állt elő, s ez sok kelle­metlenséget okozott. Űj abban fémsztearátok hozzáadásával víztaszítóvá, csomómentessé teszik az oltóporokat. A porral való oltásnál ugyancsak arról van szó, hogy a porszemcsék megszakítják a láncreakciót. Mindamellett a szódabikarbóna-porból kelet­kező széndioxid és vízgőz ma­ga is oltóhatást fejt ki. Mi­nél finomabb eloszlású a por, annál hatásosabb az oltás. Ki­számították, hogy benziritűz esetén köbméterenként 800 milló porszemcse szükséges a láncreakció megszakításához. A cél tehát az, hogy a por­szemcsék méretét minden ha­táron túl csökkenteni lehes­sen. A porsugár nagyon hatá­sosan és gyorsan szünteti meg a lánggal való égést, sem az emberekre, sem az oltandó anyagokra nem ártalmas, de — a rosszabb hőelvonóképes- ségré való tekintettel -— ügyel­ni kell a visszamaradó parázs­ló anyagrészekre. A haboltás a vízzel való ol­tás módosított formája. Fő­ként benzin- és olajtüzek el­fojtására használják, a hab ugyanis kisebb fajsúlya révén takaróréteget képez. A hab képzésének egyik módja, hogy a habképző anyagokkal kevert vizet levegő hozzávezetésével mintegy „felverik”. A habkép­zés másik változatában vegyi folyamat révén, két anyag összekeveredésekor jön létre a hab. Gázzal a tűz ellen Természetesen nem a vilá­gítógázra kell gondolnunk a tűzoltással kapcsolatban, hi­szen az maga is gyúlékony, hanem az olyan éghetetlen gázokra, mint pl. a széndioxid. Ez a gáz nehezebb a levegő­nél, így azt kiszorítja a tűz környezetéből, mintegy „ráte­lepszik” a tűzfészekre. Ezzel egyidejűleg erős hűtőhatást is kifejt, a láncreakció megsza­kítására azonban nem alkal­mas Az ún. halogénezett szénhidrogének azonban már e feladatnak is megfelelnek, ugyanis atomjaik lekötik a tűzben keletkező és az égési folyamatot fenntartó hidro­génatomokat. Sajnos a kiváló tűzoltó hatású fluortartalmú szénhidrogének ma még na­gyon drágák. A nálunk használatos metil- bromidot és széntetrakloridot csak nagy óvatossággal szabad használni, mivel az oltás köz­ben keletkező bomlástermékek mérgezőek. A klkötSl hajótüzetc megfékezésére szolgáló, vízporlasztós sugár­ágyúkkal felszerelt különleges oltóberendezés HORIZONT Megóvják az ipari szennyezéstől a Balatont Átadták rendeltetésének a Fűzfői Nitrokémia új biológiai derítőjét, amely naponta 2000 köbméter szennyvizet tisztít meg a szerves anyagoktól. A különböző, helyben tenyész­tett baktériumtörzsek élő isza­pot képeznek, és valósággal felfalják a szennyeződést. A 14 millió forintos beruházás­sal épített biológiai derítő a maga nemében egyedülálló hazánkban. Mágnes, amely nem vasból van. Az amerikai Bell cég laboratóriumaiban új mágne­ses anyagot dolgoztak ki, amelynek vonzóereje mágne- sezés után felülmúlja minden eddig ismert mágneses anyag vonzóerejét. Az új anyag ko- balt-réz-szamárium ötvözet. A felfedezés a jelenleg használa­tos vasmágneseknél sokkal kisebb mágnesek gyártását te­szi lehetővé. * Autóvizsgáló komputer. Ame­rikában olyan komputert dol­goztak ki, amely néhány má­sodperc alatt pontos diagnó­zist állít fel egy gépkocsi al­katrészeinek állapotáról. A komputer több mint száz al­katrész állapotát vizsgálja meg és pontosan közli, mely alkatrészeket kell megjavíta­ni, mélyeket kell kicserélni és mennyibe fog mindez kerülni. * Ki kopog? Egy japán elektro­technikai gyár piacra dobta a telecitrofónt. A készülék lehetővé teszi, hogy kis képernyőn lás­sák, ki csenget az ajtón* * * Kevesebb gyermeksírás. A Szovjetunióban egy olyan ké­szüléket konstruáltak, amely méri a pelenka nedvességét és jelzi az anyának, hogy pe­lenkát kell cserélnie. A ciga­rettadoboz nagyságú . készülék előbb jelez, mint ahogy a gyermek sírásával figyelmez­tetné az anyát. * Műanyag gázcsövek. Romá­niában kipróbáltak egy két ki­lométeres gázvezetéket, ame­lyet műanyagcsövekből szerel­tek össze. A csövek — 40 fo­kos hőmérsékletet és 6 atmosz­féra nyomást is kibírnak. A számítások szerint a műanyag bevezetésével a földgáz szál­lításának önköltsége 10 száza­lékkal csökken. Több fényt. Az amerikai Westinghouse művek tudósai új üvegfajtát kísérleteztek ki, amely jóval több fényt enged át a hagyományos üvegnél. A módszer lényege, hogy a fo­lyékony üveghez minimális mennyiségű titánoxidot adnak, amely az üveg kristályosodá­sakor megakadályozza az üveg elsötétedését. Negyven wattos izzó esetében a fényerő 50 lumennel növekszik. * Világító szemüveg. A párizsi üzletekben olyan szemüvegek je­lentek meg, amelyeknek a kere­tébe apró izzólámpákat szereltek. Az újdonság nagy keresletnek ör- I vend. S ez nem véletlen: Az Ilyen szemüveggel késő este gyenge, sőt rossz világítás esetén is olvasni lehet. * Telefon- és tv-készülék a ; karórában. Harry Aronson, az egyik amerikai óragyár mun­katársa úgy véli, hogy 2000-re a karórák annyi energiát kap­nak majd a nagyteljesítményű rádióállomásoktól az éteren ! át, hogy ezzel az energiával fognak működni. Ezenkívül feltételezi, hogy az igen kis fogyasztású szuperminiatűr in­tegrál rendszerek felhasználá­sával az ilyen órákba mor­zsányi adóvevő készülék és képernyő szerelhető, s végső soron egy olyan kombinált szerkezet kerül az ember csuk­lójára, amely az órát, a tele­font és a televíziót egyesíti. Gépírás — fénysugárral Súlyosan bénult vagy ke­züket elvesztett emberek szá­mára különleges írógépet konstruáltak angol kutatók. A gép billentyűzetét a ké­pen látható előtét helyettesíti, melyen a betűknek, számok­nak és jeleknek megfelelő számú kerek nyílás található. Minden nyílás mögött egy- egy fényérzékeny cella fog­lal helyet, ami összeköttetés­ben van az írógép mechaniz­musának megfelelő részével. Ha a beteg használni akarja az írógépet, ceruzaszerű, kes­keny fónynyalábot kibocsátó lámpát erősít a fejére (szem­üvegszárra csatolható vagy körpánttal a homlokra he­lyezhető kivitelben). A fény­sugarat mindig a soron kö­vetkező nyílásra kell irányí­tania, a gép ekkor működés­be lép, leüti a kívánt betűt. A mindkét irányú soremelés­nek, a visszaváltásnak és a kocsifuttatásnak is természe­tesen külön nyílásai vannak. Egyszerűség kedvéért a fény­sugárral vezérelhető írógép csak nagybetűket ír. A gép papírellátása folyamatos, te­kercsről ‘ történik. Így kellő gyakorlattal akár egy egész könyv kézirata is elkészíthető a fényírógép segítségével. Rö­videbb szöveg — például le­vél — megírása után rendsze­rint egy segítőtársra vár a feladat, hogy a tekercsről le­tépje a megfelelő hosszúságú darabot és borítékolja azt. i Űjtípusú vasútvonal. Ozawa japán, professzor új típusú va­sútvonal tervein dolgozik. Az útvonal New York-ot Los An- geles-szel fogja összekötni. Pá­lyatest helyett voltaképpen egy alagutat építenek, amelynek e-*«én légritkított terében ra­kétahajtóművekkel ellátott szerelvények közlekednek. * Törpe magnetofon. A Grundig gyár miniatűr tranzisztoros mag­netofont adott ki a piacra. A magnetofon mérete 10x6xZ,5 centi­méter, súlya 28 dekagramm. Nem­csak beszélgetésre, hanem zene rögzítésére is alkalmas. * Röntgensugarak gyémánto­kat „fognak”. Szovjet mérnö­kök olyan automatát gyártot­tak, mely a kőzetekben meg­bízhatóan megtalálja és kivá­lasztja a gyémántot. A készü­lék 20 tonna kőzetet „szűr át” egy óra alatt, és feleslegessé teszi a kézimunkát. A gyé­mántot tartalmazó kőzetet ha­talmas nyaláb röntgensugár­ral világítják át. Ennélfogva a gyémántok világítani kezde­nek. Egy fotófelerősítő re­gisztrálja ezeket a fényjelen­ségeket és rögtön kiold egy készüléket, mely a gyémántot tartalmazó próbakőzeteket egy tartóba tolja. * Hűfősisak. A páciens fejére helyezett hűtősisak 22 C fokra csökkenti a fej hőmérsékletét, s ezáltal 75 százalékkal csök­kenti az agyszövet oxigénszük­ségletét. A szívműtéteknél használatos, félvezetőkkel mű­ködő hűtősisakot az ukrán Tu­dományos Akadémia félveze­tő-intézetében készítették. Golyóálló szövet A Phansteel Incorpora­ted amerikai cég „kera- moplasztik” anyagból go­lyóálló ruhát gyárt, amely , tulajdonosát megóvja a 1 pisztolylövedéktől. A kézi lőfegyverből leadott lövés csupán kék foltot hag\) a testen. A „keramoplasz- tik" többrétegű szövet. Legfontosabb védőrétege szilárd kerámialemezből áll. A szövet egyik olda­lát vékony nylonréteg, a másik oldalát pedig vas­tag üvegrost-réteg fedi. Ha az ilyen réteges szö­vetből készült ruhát lö­vés éri, akkor a lövedék burka fennakad a nylon­ban,. s kemény magja pe­dig széttöredezik a kerá­mialemezen. A nylonréteg védelmet nyújt a szétre- pülö repeszdarabokkal szemben, az üvegrost pe­dig felfogja az anyag bel­sejébe hatoló golyó- és kerámia szilánkokat, eny­hítve az ütés erejét. Mágneses lepedő. Egy amerikai ágyneműgyártó cég mágneses tu­lajdonságokkal rendelkező lepe­dőket bocsát ki. Ezek éjszaka nem csúsznak le az ágyról, amellett pedig foszforeszkálnak, s így az ágyat sötétben is meg lehet ta­lálni. * Légpárnás jármű — gyer­mekeknek. Angliában külön­böző típusú játék-járműveket gyártanak üvegszálas poliész­ter műanyagból. Különösen ragy sikernek örvend a lég­párnás gyermekjármű, amely óránként 16 kilométeres sebes­séget fejt ki és egy utast szál­lít, aki azonban nem lehet ne­heze1- b 60 kil ~“rammnál. * Alagút helyett hídépítés. A Boszporusz szoroson a közeljövő­ben naponta 40 000 járművet kell majd kompon átszállítani. Eleinte alagutat terveztek a szoros alatt, de győzött az az érv, hogy függö- hidat építenek. A török kormány egy angol cégre bízta a híd meg­tervezését és felépítését. * \ A videotelefon jövője. Egyes prognózisok szerint 2000-ben már minden európai lakásban l2c~ videotelef on. Eddig a Bell ’ készülékét tartják a ’ “ ‘ nk amely lehetővé te­szi, hogy a beszélgetőtársak nemcsak lássák e^vmást, ha- különféle ábrákat, pél- A' ’ ~ .1 rajzokat is meg­mutathassanak egvmásnak. Postai levélosztályozó gép. A japán „Tokio Sibaura Electronic Company” cég ötletes posta levél­osztályozó gépet készített. A gép meg tudja különböztetni a borí­tékra különböző eszközökkel: ce­ruzával, töltőtollal, ecsettel, író­géppel stb. írt arab számokat. A gép igen gyorsan működik — másodpercenként öt darab levelet osztályoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom