Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-07 / 259. szám

s

1969. november 7.

A NAGY OKTÓBER ORSZAQA

Űj metrók a Szovjetunióban. A Szovjetunióban jelenleg öt városban működik metró: Moszkvában, Lenin- grádban, Kijevben, Tbiliszi- | ben és Bakuban. Jelenleg két hatalmas városban (Harkovban és Taskentben), amelyek lakossága meghaladta az egymilliót, folyik a földalatti vasút építése. A leg- ] közelebbi években a két , óriási Volga-parti városban, j Gorkijban és Kujbisevben is j hozzáfognak a metró építé- j séhez. Ilyen módon a Szovjetunióban, ahol 1935-ben | indult el az első metró, az 1970-es években már 9 földalatti vasút lesz.

*

Drága idegek. A szovjet orvosok egyre nagyobb gyakorlatot szereznek a platinából vagy tantálból készült idegprotézisek beoperálásá- ban. Főleg fej- és arcideg- műtéteknél használnak ilyen protéziseket. A megsérült ^ idegrészt eltávolítják és néhány centiméternyi platinavagy tantál-protézissel helyettesítik.

*

Szigetelővászon kőbőL Grúziában egyszerű technológiát dolgoztak ki, amelynek segítségével vulkánikus kőzetekből műszálat lehet gyártani. A bazaltból készült j szálra nem hatnak az olajtermékek, a savak és egyes más vegyi anyagok. Az ilyen szálból készült vászon 700 C fokos hőmérsékletet is kibír. Kiválóan alkalmas szűrőanyagok és hangszigetelők készítésére. Felhasználható csővezetékek és energetikai berendezések szigetelésére, valamint vegyipari, nyomdaipari és élelmiszer- ipari szűrők gyártására is.

*

Univerzális porszívó. A Szovjetunióban, a gyógyászati és egészségügyi berendezések tudományos kutató intézetében kidolgozták az aerodinamikus porszívószekrény mintapéldányát. Külsőre ez a porszívó közönséges ruhás szekrényre emlékeztet, de a beléhelyezett poros ruhát 20—30 másodperc alatt kitisztítja. Ha a ruha nedves, a porszívószekrényben meg is szárad.

*

Szovjet batiszkáf. Egy 2181 méter mélységbe lemerült berendezés után a szovjet kutatók most olyan batisz- káfot konstruálnak, amellyel majd 11 ki’ométer mélységig merülhetnek le. Az ilyen berendezések nemcsak kutatási, hanem gyakorlati célokra is szolgálhatnak, például a halállomány megfigyelésére az egyes tengeri körzetekben.

*

A levegő, mint üzemanyag. A nagy szállító repülőgépek a jövőben az ionoszf érában felhasználhatják a levegőt, mint üzemanyagot. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint ennek lehetőségét igazolta egy mesterséges hold, amelyet

1966-ban juttattak fel az ionoszférába. A repülőgépeket gázvlazma-hajtóművek- kel fogják felszerelni.

*

Egymillió kilowattos turbogenerator. A leningrádi „Elektroszila” gyárban végéhez közelednek a gigantikus, egymillió kilowatt teljesítményű turbogenerátor szerelésének munkálatai. Sehol a világon nincs még egy ilyen gép. Csupán a forgórész acélváza (a , tekercsek nélkül) körülbelül 80 tonna súlyú. A gigantikus motor 3000 fordulatot végez percenként.----------------------------------------------------------------------- imtiflLtVKMi natii» -—

A SZOVJET KELET KINCSEI

A világ leghatalmasabb kőolaj- ;~~T

és földgáztartalékát tárták fel Szibériában j j

Harminckét ipari feldolgozó 1975-re

Az USA üzleti köreinek lapja igen nagy figyelmet szentel a Szovjetunió ipari fejlődésének, kiemelve azokat a hatalmas gazdasági lehetőségeket, amelyek északon a tyu- menvi terület gazdag földgáz- kitermelésében rejlenek. Az alábbiakban részleteket közlünk a Business Week cikké- , bői.

Az oroszok bejelentették, hogy a világ leghatalmasabb kőolaj- és földgáztartalékát tárták fel, amely nagyobb a kuwaiti, venezuelai vagy a nemrég Észak-Alaszkában felfedezett gigantikus méretű lelőhelyeknél is. A jelentések beszámolnak az Ural keleti részén található különböző kőolaj- és földgáz-lelőhelyekről, melyek száma meghaladja a százat, a világ leggazdagabb földgázmezőiről a szamotroli mocsarak körnvé- kén, és az Urengoj-tól 600 km-re északon talált hatalmas földgáztartalékokról.

Kolosszális

Mindezt összefoglalva a legújabb feltárások szerint a természetes földgáztartalékok tekintetében a Szovjetunió az első helyen áll, mintegy tízezer millió köbméterrel, s nagyon valószínű, hogy elsőségre tesz szert hatalmas kőolaj tartalékaival is. Az oroszok még nem hozták nyil- ! vánosságra számszerű adató- i kát a kőolajtartalékokról, de a kitermelés terveiből 75 mil- j liárd barrelre, (azaz 12 milliárd tonnára) lehet követ- | keztetni.

A szovjet geológusok kijelentették, hogy egyetlen nyugat-szibériai körzet kőolaj- és földgáztermelése nagyobb lehet az USÁ-énál. Egy kanadai delegáció, amely nemrég felkereste e területet, meggyőződését fejezte ki, hogy e terület valóban kolosszális tartalékokkal büszkélkedhet.

Mindez a gazdagság a föld egyik legzordabb vidékén lelhető fel. A földgáz és kőolaj 25 ezer négyzetmérföld sávban helyezkedik el Tyu- menytól északra, az Uraitól keletre egészen az Arktikáig.

A vigasztalan és néptelen területet északon vad tundra borítja, délen pedig mocsári erdőségek és terméketlen sztyeppék húzódnak. Nyáron a puszta járhatatlan ingo- vánnyá változik.

A kevéssé vonzó táj nem csökkenti a terveket kidolgozó oroszok lelkesedését, akik egyszerű gáz- és kőolajkitermelő eszközök üzembehelyezése helyett gazdaságilag egységessé akarják fejleszteni e területet. Ipari komplexumokat terveznek, melyek magukban foglalják a kőolajvegyipari, kőolajlepárló, famegmunkáló üzemeket, valamint a városok és települések építését 30 ezertől 200 ezer lakos számára. Tyumeny a transz-szibériai vasút jövendő kereszteződése forgalmas centrummá, az

olajkutak és építkezések kiindulópontjává vált.

Kidolgozva a terület grandiózus fejlesztési tervét, az oroszok mindenekelőtt a gázt vezetik el az Uraiba, és innen tovább nyugati irányba, ahol a lakosság 80 százaléka él, és az ország Ipari termelésének 77 százaléka valósul meg. Épül a gázvezeték 20 ezer km hosszúságban, amely sarkkörtől kiindulva a délnyugatra az Uralon keresztül vezet, majd a Moszkva és Leningrad közötti szakaszon ér véget. A csővezeték egy része már szállítja a gázt Komi körzetéből Kübinszkig, de az egész rendszer, amely 32 ipari feldolgozó helyet foglal magában, csak a 70-es évek közepére készül el.

Egyelőre csökkentebb mértékben folyik az olajtermelő ipar fejlesztése’a tyumenszki körzetben, mint a gázé. Az oroszok erőiket a már működő omszki kőolajfeldolgozó üzemre koncentrálják, illetőleg azokra a kitermelésekre, ahonnan a későbbiekben vasúton, vagy uszályokon szállítják nyugatra az olajat. Két csővezeték kétezer km hosz- szúságban már működik. A rendszer központja pedig még ez évben elkészül, a tyume- nyi terület még fennmaradó 40 lelőhelyét egyesítő kőolaj- vezeték a jövőben épül meg. Tyumeny kerület termelése 90 millió barrellel (14 millió tonnával) nőtt a múlt évben 150 millióra ez évben, 1975- re pedig el kell érnie a 750 milliót. A végcél — 4—5 milliárd barrel (640—800 millió tonna) évi termelés.

Mik a problémák?

Bár a kerület fejlődése meggyorsult, mégsem halad olyan hétmérföldes léptekkel, ahogyan azt az oroszok szeretnék. A Tyumenytől északra fekvő területek ellátása légi úton, vagy hernyótalpas vontatókkal történik. Nyaranta több mint ezer építőanyagot szállító hajó és uszály lepi el a kerület nemrég épült folyami kikötőit.

Mivel az egész terület a nyár beálltával mocsárvilággá változik, évente újra és újra helyre kell állítani és kiszállítani a fúrótornyok cölöpökből és földből készült kis szigeteit.

De a legnagyobb probléma — a munkaerőhiány, amelyet még nem sikerült teljesen megoldani, bár pontosan kidolgozták a munkások ösztönzésének szisztémáját. Ezért a Komszomol védnökséget vállait a gázvezeték építése felett, és az elmúlt nyáron már 20 ezer fiatal érkezett munkára a tyumenyi területre.

Plasztikus tv?

? A feltételezések szerint \

> 20 év múlva valósul meg j ) a háromdimenziós televí- ; j zió. Kb. 2 év múlva vár- j | ható, hogy sor kerül az < ( első kísérleti próbaadás- < ' ra, de, hogy mikor jelen- <

> nek meg a kereskedelem- !

> ben az első plasztikus tv- \

s készülékek, azt ma még > ! nem lehet tudni. í

l Az első kísérleteket 15 ? i éve végezték el. Szovjet • ? kutatóknak sikerült olyan < ) képcsöveket előállítani, í

> amelyek plasztikus képet í

> hoznak létre, de magán- < ■ készülékek számára ezek ; ( — magas költségük

> miatt — még szóba sem

jöhetnek. . <

í A sikeres előmunkála- c

> tok ellenére, a háromdi- $

> menziós televízió egyelő- >

> re a jövő zenéje A fej- ' \ lesztés elsősorban pénz- < ! kérdés, és ez nemcsak a <

nézőt érinti, hanem az \ adóállomásokat is, ame- ; l lyeket már úgyis terhel > ) a színes adások költség- ( j többlete. )

Atomok

futószalagon

í A Szovjetunióban jelen- í ] leg több mint 130 ra- ) \ dioaktív izotópot, több j mint 900 radioaktív izo- ! < toppal jelzett vegyületet < / állítanak elő. Az izotóp- í

> elosztási program kereté- > ( ben immár 15 éve működ- } ( nek a Szovjetunióban \ ( olyan elektromágneses s f berendezések, amelyek se- <

> gítségével előállíthatok a ( \ természetben előforduló > ( elemek túlnyomó részé- S

> nek szilárd izotópjai. <

I

Az izotópelőállítási í módszerek kidolgozásával l kapcsolatos intenzív ku- í tatások lehetővé tették ) több mint 40 különféle ( izotóp rendszeres előállí- <

I

tásának a megszervező- l sét ciklotron berendező- > seken is. A közelmúltban > félipari kísérletet végez- S tek még egy elem — a i technécium — izotópja / ,■ kiválasztásának kromato- S > gráfiai módszerével. — ; í Rendkívül jó vezetőké- ) < pessége és más fontos tu- ! ? lajdonságai miatt igen jó ( > távlatok nyílnak a techné- < i cium előtt. >

< Évente kb hetvenezer > ( „atomcsomagot” szállíta- í í nak a legkülönbözőbb cí- < í mekre. A jelzett atomok ( > eladása mellett megszer- j ! vezték a szilárd izotópok í < állami alapját. i

( A Szovjetunió most 17 \ ’ országnak szállít izotópo- ( í kát, jelzett vegyületeket í j és más radioaktív anya- ( ? gokat, különösen a KGST > i tagországokba. s

A szovjet ipar miniatürizált termékei osztatlan világsikernek örvendenek; ezek közül hazánkban már több kiváló minőségű zsebrádió is forgalomba került. Ugyancsak nagy sikerre számíthat a „Gveszna” nevű magnetofon is, amelynek sorozatgyártását a közelmúltban kezdték el. Hálózati árammal és szárazteleppel egyaránt műGépesített

Moszkvában már épül a Sziréna 1. automatizált rendszer, amellyel gyors helyfoglalás és jegyeladás valósítható meg a repülőtereken A rendszer első egységét még ebben az évben üzembehe- lyezik. Az egész rendszer különben az ötéves terv (1966— 1970) végére készül el.

A Sziréna 1. egy hónapra előre „emlékezetben” tart majd minden helyet a szovjet fővárosból útnak induló repülőgépeken. A rendszer révén egy pénztáros egy válSzibéria vadászgazdaságai, hatalmas erdőségei felett rendszeresen átrepülnek a különrepülőgépek, amelyekben vadászok, vadászati szakírók és kerületi felügyelők ülnek. Repülésük célja: az erdei lakók életének tanulmányozása, a jávorszarvasok, a szibériai őzek, s más állatok, illetve madarak pontos nyilvántartása.

Különösen nagy gonddal tanulmányozzák az úgynevezett „nyugalmi övezeteket”, ahol szénával ellátott etetők vannak. Ezek a helyek természetes takarmánybázissá váltak, és gondosan óvják.

A vadászok megelégedéssel'állapítják meg, hogy rendszeresen gyarapszik a jávorszarvas-állomány, és meghoködtethető ez a könnyű, kis terjedelmű, ám mégis kiváló hangminőséget nyújtó újdonság, mely igényes riporteri célokra éppúgy megfelel, mint ahogy kényes amatőr feladatoknál is helyt áll. — Nyomtatott áramkörű, tran- ziszterizált felépítése, belső rugalmas ágyazása garantálja a biztonságos szállíthatóságát.

jegyváltás

tás alatt 600—700 jegyet adhat ki, háromszor többet, mint manapság. Az automata berendezés, amilyen egyelőre nincs használatban egyetlen külföldi országban sem, 20— 30 másodperc alatt a jegyszelvényre gépeli mindazt, amit az adott járatról a tarifáról és az elszámolási módról tudni érdemes.

A moszkvai légiforgalmi csomópont a legnagyobb a Szovjetunióban. — Naponta 50 000 jegyet adnak itt el.

nosodik a szomszédos erdőségekben is. Emelkedett a nyírfajdkakasok, a süketfaj- dok és más erdei és mocsári madarak száma.

A ragadozók, különösen a farkasok számát a területi vadászati szakemberek nagyon pontosan ismerik. A cseljabinszki területen pl. olyan kevés a farkas, hogy egyáltalán nem okoznak károkat. A vadászoknak azt ajánlották, hogy egyelőre ne bántsák őket.

E vadászrepüléseknek még egy célja van: szemléltető oktatássá válik a fiatal vadászok és vadászati szakírók számára, akiknek átadják tapasztalatukat idősebb társaik.

Vadszámlálás repülőgépről

Képek testvérvárosunkból;

A Ivovi autóbuszgyár legújabb modellje.

Testvérvárosunk büszkesége — az új Lvov Szálló.

Új szovjet magnetofon