Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-07 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 forint Dunántúli napló xmévfolyam,299.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969-november7.,péntek Vietnami kormány« küldöttség Budapesten A lenini 1917. november 7-én Lenin fogalmazásában megjelent kiáltvány adta hírül a világnak, hogy Oroszországban győzött a munkások, katonák és parasztok forradalma. Az ügy, amelyért a nép harcolt, győzött. A kiáltvány Oroszország újjászületését, új történelmi korszak kezdetét, a proletárforradalom győzelmét jeleste, s bebizonyította a marxizmus—leninizmus, Lenin a demokratikus és szocialista forradalomról szóló tanításainak igazát A forradalomnak győznie kellett Előfeltételed abban a korban alakultak ki, amely a lenini meghatározás szerint „a szocialista forradalom előestéje.” A forradalmi lehetőségből valóság a lenini Bolsevik Párt forradalmisága, elvhű stratégiája, nagyszerű taktikája, az orosz proletáriátus hősiessége révén lett Az oroszországi munkásosztály, élén pártjával harcba vezette a szegényparasztságot, tömörítetté azt a gigantikus társadalmi erőt, amely képes volt a proletárhatalom megteremtésére, a szocialista társadalom felépítésére. „Szerte a világon az osztályuralom által kisemmizett tömegek felismerték, hogy a béke, a föld, a kenyér nemcsak Oroszország népeinek érdeke, az elnyomást nemcsak a cár, vagy az orosz burzsoázia testesíti meg. A forradalom vihara megszülte a magyar, a szlovák, a bajor tanácsköztársaságot, megalakultak a kommunista pártok, a lelkes internacionalizmus szembefordult az első háborús éveket jellemző nacionalista hullámmal. Pétrográd volt a bölcsője a ma szocialista világrendszerének. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban, a fasizmus szétzúzása a II. világháborúban, a 14 országot magába foglaló szocialista világrendszer létrejötte, gazdasági és katonai erejének növekedése, kulturális fellendülése megváltoztatta a világ képét. A szocialista orientáció a nemzetközi életben egyre nagyobb, ez megmutatkozik a nemzetközi munkásosztály harcának erejében, a tőkés országokban végbemenő társadalmi-politikai megrázkódtatásokban, az antilmperialista nemzeti felszabadító harcok sikerében. Az imperalizmus rendszerének ellenható ténykedése viszont napjainkban is újult erővel igényli az internacionalizmus érvényesítését, a haladó társadalmi erők szolidaritását, az antiimperialis- ta akcióegységet. A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozása a lenini tanításokat, a történelem tanulságait követve és alkalmazva foglalt állást az egység, a szolidaritás jegyében. A jelen évforduló egybeesik a Lenin-centenárium előkészületeivel. Születésének századik esztendejében, a ma tendenciájában világos, de megjelenésében sokszor bonyolult világképe a lenini Igazságok és módszerek elmélyült elemzésére ösztönöz. Munkásságának lényeges vonása. hogy nem a jelenségek egyszerű magyarázatára, haoktóber nem a világ megváltoztatására törekedett. E tanítások intemacionális jellegűek, amelyek sajátos nemzeti körülmények között valósulnak meg, és segítik a kommunista pártokat abtvn, hogy korunk legbefolyásosabb politikai tényezőivé váljanak, tudományos politikát folytassanak. Tevékenységük hatékonysága szempontjából döntő követelmény, hogy biztos elméleti alapon küzdjenek. Lenin munkái a kétfrontos harc dokumentumai. Az elhajlások ellen irányuló küzdelme is nagy tanulság korunk számára, hiszen az elmúlt évtizedekben és napjainkban is léteztek és léteznek olyan nézetek és torzulások, amelyek elméletileg és gyakorlatilag súlyos károkat okoznak a szocializmus ügyének, a nemzetközi munkás- osztály harcának. A júniusi moszkvai tanácskozás segített abban, hogy a mozgalomban a napjainkban zajló viták és eltérések elé a kommunista világmozgalom egységének követelménye kerüljön. A magyar nép legújabb- kori történetének kiemelkedő eseményei is szorosan összefüggenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő változásokkal. A proletáriátus 1917—1918-ban kiéleződött osztályharca és háborúellenes küzdelme során, a Nagy Október példája nyomán erősödtek meg hazánkban is azok a forradalmi erők, amelyek megalakították a Kommunisták Magyar- országi Pártját és győzelemre vitték á Magyar Tanács- köztársaságot Október katonái és azok utódai hozták él népünknek a szabadságot 1945-ben. Népünk gondolat- világában is e két történelmi esemény összefonódik. Napjainkban felszabadulási ünnepre készülünk. Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1944 őszén a szovjet hadsereg már Magyarország területén harcolt Győzelmei súlyos csapásokat mértek nemcsak a hitleri haderőkre, hanem a német fasizmussal érdekközösséget valló uralkodó osztályokra is. E történelmi periódus is bizonyítja, hogy népünk függetlensége, szabadsága, fel- emelkedése és boldogulása egybekapcsolódik a nemzetközi haladás ügyével, a Szovjetunió harcával és sikereivel. Október eseményeire és hőseire emlékezve, történelmi mérleget készítve állíthatjuk, eredményeink és fejlődésünk összefügg a lenini eszmék megvalósulásával és alkalmazásával. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt sikereit a marxizmus— leninizmus elveihez való hűség alapján érte el. A jövőben a forradalom hagyományaihoz és eszméihez híven célunk, hogy legjobb tudásunk szerint szolgáljuk szocialista rendszerünk megszilárdítását, gazdasági és kulturális feladatainak megoldását, erősítsük a szocialista országokkal való együttműködést és harcoljunk a kommunista mozgalom egységéért, a békéért Szentistványl Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának Úttá«» Üj korszak kezdődött A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány meghívására csütörtökön több napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amelyet Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese vezet. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Erdélyt Károly külügyminiszterhelyettes, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Kardos János vezérőrnagy és más hivatalos személyiségek. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai, Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából csütörtökön délután a Parlament előtt, a Kossuth } Lajos téren ünnepélyes > külsőségek között, katonai ; tiszteletadással felvonták { a Magyar Népköztársaság ) állami zászlaját. Pontosan j négy órakor kürtszó je> lezte a katonai elöljáró, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok érkezését. A csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett, majd a vezérőrnagy — a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a diszegység előtt és üdvözölte a katonákat Ezután a díszőrség parancsnoka engedélyt kért az elöljárótól az állami zászló felvonására, amelyet a Himnusz hangjai és a díszszázad tiszteletadása közben vontak fel az ár- boc rúdra. Díszünnepség a Petőfi filmszínházban p écs dolgozói tegnap este ünnepi’ gyűlés keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról. A Petőfi filmszínházban este 6 órakor megtartott díszünnepségen megjelent Rapai Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Papp Imre, Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese valamint a megye és a város politikai és társadalmi életének vezető személyiségei, a város kiváló dolgozói. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Bánffy György Jászai-díjas színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Aszajev: Lövés az Auróra cirkálóról és Tudor Arghesi: Rend című költeményét mondta el, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola énekkara pedig Kertész Attila vezényletével munkásmozgalmi dalokat adott elő. Ezután Bosnyák János, a Pécsi Porcelángyár igazgatója, az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. — Az évforduló nagy és jelentős ünnepi alkalom arra, hogy felidézzük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, a forradalmi eseményeket, a szovjet nép harcát a munkás-paraszt hatalom megteremtéséért, amely első volt az emberiség történetében. 52 évvel ezelőtt dördültek el az Auróra cirkáló ágyúi, s hírt adtak a világnak az oroszországi proletariátus fegyveres felkeléséről. Az egykori cári Oroszország munkássága és elnyomott szegényparasztsága Lenin pártjának vezetésével megdöntötte a nagytőkések és földbirtokosok hatalmát, győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében, megszűnt az imperializmus osztatlan uralma a világban, s kezdetét vette a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. A továbbiakban a történelmi események felidézése alapján a fiatal szovjet állam első jelentős politikai lépéseiről beszélt és külön Kitüntetések november 7-e alkalmából Rapai Gyula elvtárs átnyújtja a magas kitüntetést Bálint Gyulának, a Sütőipari Vállalat komlói csoportvezetőjének. (Tudósítás a 4. oldalomj Erb János felvétele méltatta a békéről szóló dekrétumot Beszélt arról, hogy az első munkás-paraszt állam létrejötte milyen óriási hatást váltott ki a népekben világszerte. Megmutatta a forradalmi erőknek azt az utat, amely a kapitalizmus megszüntetéséhez, a népi hatalom megteremtéséhez vezet Ez a hatás szülte az 1918—19- ben Európán végigsöpört forradalmi hullámot, majd negyedszázad múltán a szovjet nép példája talált követésre a második világháború után a népi demokratikus országok létrejöttében, s ugyanez a példa idézte fel a nemzeti és függetlenségi mozgalmak fellángolását világszerte. A Szovjetuniónak a második világháborúban betöltött történelmi jelentőségű szerepéről szólva, többek között a következőket mondta: — A szocialista gazdaság alapot nyújtott, a szovjet emberek elszántsága pedig lehetővé tette, hogy a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege győztesen kerüljön ki a fasizmus által rá- kényszeritett háborúból. Ez a győzelem egyben a magyar nép felszabadulását hozta magával. A felszabadító harc nyomán vált lehetővé / az, ami nem sikerült 1919- ben. A magyar munkásosztály most már jobb körülmények között, politikailag szervezettebben teljesíthette történelmi feladatát, s megvalósította a szocialista forradalmat hazánkban. Népünk bebizonyította, hogy a munkásosztály vezetésével nemcsak élni kívánt, de tudott is élni a felszabadulás nyújtotta lehetőséggel és a szocialista építés útjára lépett. A második világháború óta kialakult helyzetről szólt ezután a díszünnepség szónoka. A szocializmus, a béke, a haladás erői következetes harcot folytatnak az imperializmus, a reakció, a háború erői ellen. E harcban különös szerepe van a kommunista és munkáspártok összehangolt, szervezett fellépésének. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a vezető imperialista államok teoretikusai a kommunista és munkáspártok egységének, kapcsolatainak széthullását vélték felfedezni, szakadást jósoltak és vártak a munkásosztály pártjai között — Reményeiket azonban a moszkvai tanácskozás eredményei szertefoszlatták. (Folytatás a i oldalon)
