Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-04 / 256. szám
fWfc HWfcmSer 4 Dunamntt napi t» 75 éves a pécsi villanyvilágítás Egy «sí, egykor gázzal világító kandeláber a Székesegyháznál és egy, a városban több helyen található. higanygőz világítóoszlop. A Légszeszgyár legnagyobb bosszúságára: 75 évvel ezelőtt, 1894. december 1-én indult meg Pécsett a villamosener- gia-szolgáltatás. A *hőskortól tíz államosításig, levéltári anyagok felhasználásával vaskos tanulmány készült, melyet számos grafikon, kimutatás, korabeli fényképekről készült kópia egészít ki. A tanulmány szerzője Bólyi Dániel nyugdíjas. 1961-ben vonult nyugdíjba, mint a DÉ- DÁSZ üzemviteli osztályvezetője. önszorgalomból kezdett,- a villamosenergia-szol- gáltatás történetének megírásába, majd felfigyelt munkájára a DÉDÁSZ, s később mór a vállalat megbízásából végezte a mintegy kétéves kutatómunkát. Bólyi Dániel egyébként mint Baranya vármegye műszaki alkalmazottja annak idején tevékenyen részt vett Baranya községeinek ■ villamosításában. Cikkünk alapja az ő tanulmánya. Tegyük hozzá, az anyag megérdemelné, hogy publikációs lehetőséget kapjon, például a Pécsi Műszaki Szemlében. megvásárlásával, a részvény- társasági forma megtartásával a villamosenergia-szolgálta- tóst saját kezelésébe vette. — Két évvel később a Duna- Gőzhajózási Társasággal kötnek szerződést, amelynek értelmében a pécsújhegyi villamos centrálé látja el árammal. Közben kitört a világháború, s ez csak 1918-ban valósulhatott meg. A város 1920-ban megváltja a légszesz telepet, de még négy évnek kell elmúlnia: csak 1924-ben kezdődhetett el Pécs közvilágításának szerelése, az utcák és terek kivilágítása. Az események további folyása már inkább ismert. A villamosság hihetetlen gyorsasággal átalakította életünket. Miklósvári Zoltán Földgázt találtak Vas megyében Földgázt találtak a kutatók a Vas megyei Uriújfalu határában, a répcelaki széndioxidmező közvetlen szomszédságában. Az értékes energiát Répcelakra vezetik. Ezzel oldják meg a szénsavgyár és az ország egyik legnagyobb sajtgyárának energiaellátását. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megkezdte a hétkilométeres gázvezeték építését. A szénsavgyár — folyamatban lévő általános rekonstrukciója keretében — 10 millió forintot, a sajtgyár pedig 5,25 millió forintot költ a földgáz fűtésre történő átállásra. Mindkét üzem 1971 elején kezdi meg az uriújfalui földgáz hasznosítását. átirat érkezik a Ganz és Tsa. Vasöntöde és Gépgyár Rt. elektroakusztikai osztályától, Zippernövszky aláírással: A lapokból értesültünk, hogy Pécs város közönsége a villamosvilágítás behozatalának kérdésével foglalkozik. Van szerencsénk tehát a Tekintetes Hivatalt értesíteni, hogy a közeljövőben bátrak leszünk Pécs szabad kir. városnak a világítás bevezetésére vonatkozóan részletes ajánlatokkal szolgálni, minthogy társulatunk ezen a téren működő egyetlen hazai cég, ki a Pécsett felállítandó villamostelep létesítésére engedélyt nyerni kíván. Pécs város tanácsa 1893 elején adja ki a pályázati hirdetményt. A már említett három ajánlat futott be, bár érdekességként megjegyezhetjük, lekésve néhány osztrák cég is bejelentette részvételét. Nagyon fontos momentum, hogy itt még nem volt szó közvilágításról, a pályázat ilyenirányú felhívást nem is tartalmazott, mert a szerződések értelmében az osztrák légszesz társulatnak 1945-ig, tehát hosszú évtizedekre előre kizárólagos joga van arra, hogy az utcákon és tereken közvilágítást létesítsen. Pécs elektrifikálásának kérdése először 1892-ben került napirendre, 10 évvel azután, hogy 1882- ben New Yorkban üzembehelyezték a világ első közcélú, világítási célokat szolgáló áramfejlesztő telepét. — Majd Európa következett, Milánó (1883), Berlin (1885), London (1885), Párizs (1888), Becs (1890), s csak majd ezután Budapest (1893). Pécsett, egy lokálpatriotizmustól fűtött, nemkevésbé az üzemeltetésből eredően kellő hasznot remélő mérnök, Jusz- tus Mihály 1892-ben beadványt nyújtott be Pécs szabad kir. város közgyűléséhez, s a beadványban engedélyt kért „világítási és erőátviteli célból” egy elektromos központi állomás létesítésére. A kérelmező többek között a következő indokokat sorolta fel: A világítási magánfogyasztók részére a villamos áram jobb mint a légszesz (azaz világítógáz), miután egészséges. Olcsóbb és jobb, tűz- és robbanásveszély nincsen. Tekintve, hogy a villamostelep erőátvitelnek is alkalmasnak lesz berendezve, ezáltal a kisipar hatalmas fejlődésnek fog elébe nézni. A villamostelep engedélyezése, illetve létesítése esetén, hogy a légszesz-szolgáltatás némiképp versenyképes maradjon, az osztrák légszesz társulat a légszesz árát leszállítani lesz kénytelen... Mondanunk sem kell, hogy az Általános Osztrák Légszesz Társulat helyi igazgatósága is sietett megtenni a maga ajánlatát, hiszen a villamosenergia megjelenésében létét látta megkérdőjelezve. Ezért: szabad versenyt nyitva, a villamosvilágításnak behozatalára szintén vállalkozni óhajtott. Ugyanakkor Pécs polgármesteréhez sürgős jelzésű A koncessziót végül is Ganz és Tsa-nak ítélték oda. A Légszeszgyár ajánlatát elvetették, azzal az indoklással, hogy nem őszinte, mert minden konkurrenciától meg akar szabadulni és a továbbiakban is a légszeszgyártásra akarja a fősúlyt fektetni. Jusztus ajánlatát a város méltányolja, de „vizet ingyen nem ad”. Ganz és a város a koncesz- sziós szerződést 1893. június 19-én írta alá. A Ganz-gyár a villamostelep tervezését és létesítését a Magyar Villamossági RT.-re ruházta át. — Ezután már dicséretes gyorsasággal peregtek az események, 1894. december 1-ére befejeződött a központi telep épületeinek felhúzása, a kazánok, a generátorok (kezdetben dugattyús gőzgépek dolgoztak, a pécsi szenet a Duna Gőzhajózási Társaság szállította) szerelése, továbbá a hálózatok és transzformátorok szerelése. Megindult az áramszolgáltatás. Az erőmű a mostani Lég- szeszgyár utcában volt. A nagyfeszültségű vezeték innen indult ki, végig a Rákóczi úton a villanyrendőrig, innen a Bem utca vonalán és a Széchenyi téren keresztül a mostani börtön épületéig. A transzformátorokat a fogyasztási centrumokban helyezték el, kezdetben nyolc trafó volt, magánházak padlásán és másutt szerelték fel. A faoszlopokra és tetőtartókra szerelt szabadvezetékekben egyfázisú 2 ezer voltos áram haladt, a kisfeszültségű hálózat 110 voltos. Az akkori erőmű kapacitása, valamint a fogyasztói transzformátorok számából és a névleges teljesítményekből ítélve — a színház és esetleg néhány kávéház, étterem és szállón kívül — a fogyasztók száma feltétlenül százon alul volt. Az óriás exkavátorok termelik ki a lignitet. Az áramszolgáltatás télen 15 órától másnap reggel 9, nyáron 17 órától másnap reggel 7 óráig tartott. Ez tehát a hőskor. A Magyar Villamossági RT. a szolgáltatási szerződést 1896-ban átadta az Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó Részvény- társaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára cégnek. Csak rövid ideig gazdája ez a cég, 1900-ban leány- vállalatként megalakul a Pécsi Villamossági Részvénytársaság. Elnöke őrgróf Pallavi- cini Ede (Budapestről), alel- nöke Littke József pécsi pezsgőgyáros. A társaság 5 ezer darab 200 korona névértékű részvényből, összesen 1 millió korona részvénytőkéből alakult. A következő fontos dátum 1912, amikor is Pécs város közönsége a részvények pernye a kéményből egy zárt- rendszerű vezetékbe jut, melyen át a felhagyott bánya- részekbe továbbítják. Visonta marad Két évvel ezelőtt írták a lapok: az 1200 lakosú Visonta község elköltözik. A terv most módosult: a község marad. — Félmilliárd forintba került volna a falu szanálása, illetve az új község felépítése. de miután kelet felé további széntelepeket tártak fel, ezt a tervet elvetették... A térképen persze, azért lesz néhány változás: a 3-as út nyomvonala például megváltozik, s Abasár térségében 8,5 milliárd köbméteres víztározó épül... Ötezerötszáz ember és 40 vállalat dolgozik az erőmű, illetve a bánya építkezésein. A gépek és segédberendezések nyolcvan százalékát hazai gyárak állítják elő. A végleges erőműi létszám ezer körül lesz, míg a bányában mintegy kétezerötszázan dolgoznak majd. A geológusok adatai szerint 200—220 millió tonna kitermelhető lignit van a Mátra lejtői alatt, s ez évi 8 millió tonnás termeléssel számolva, közel harminc évre biztosítja a Gagarin Hőerőmű zavartalan munkáját. A szén tonnánkénti önköltsége 40—50 forint között változik, s ez lehetővé teszi, hogy az általa termelt villamosenergia 10—15 fillérrel olcsóbb legyen kilowattonként, mint a hazai átlag. Az erőmű üzembehelyezési „menetrendjét” ez idáig egyébként napnyi pontossággal tartják. Az első 100 megawattos egység már termel, a második az év végén lép be. Ezt három 200 megawattos egység követi, melyek közül az első 1970 tavaszán, az utolsó pedig 1972 közepén kezdi meg a próbaüzemet. A 800 megawattos gyöngyösi erőmű egyébként teljes felépülte után a magyar villamosenergia-termelés közel egynegyedét adja. Gyöngyös felébred Gyöngyös — a Mátra kapuja — évtizedeken át legfeljebb a borairól volt nevezetes. A 35 ezer lakosú település fejlődése a század közepén megállt, s a legutóbbi időkig szinte semmivel sem gazdagodott. A Gagarin Hőerőmű most mozgásba hozta a várost is:. 800 lakásos új .telep épül, 4—6, sőt 20 emeletes panelházakkal. B. S. MAGÁNOSOK! VÁLLALATOK! TSZ-EK! FIGYELEM! MÉG A TÉL BEÁLLTA ELŐTT BIZTOSÍTSA gépkocsi és targonca akkumulátorSZÜKSÉGLETÉT Gyors, előzékeny kiszolgálás, kívánságra Szembe helyezve is VBKM. 1. SZ. AKKUMULATOR ÉS SZARAZELEMGYARA rv. SZ. JAVÍTÓ ÜZEME: PÉCS, MEGYERI ÜT 105. Telefon: 39-20. Félfogadás: 8—12-lg. Szombaton zárva. Ezt a témát — úgy latszik — nem lehet levenni a napirendről. Legutóbb, amikor a cserkúti vízüggyel foglalkoztunk, annak a nézetünknek adtunk kifejezést, hogy végre talán nyugvópontra jut ez a sok vihart kavart ügy. hiszen a faluban dolgoznak a vízvezeték építésén, tehát várható, hogy előbb utóbb rendeződik a dolog. A cikkünk nyomán érkezett levelek és szóbeli közlések azonban arról tanúskodnak, hogy a cserkútiak korántsem ilyen derűlátók. Érdemes idézni néhány mondatot: „ ... Addig sem újságcikkek, sem nyilatkozatok nem nyugtatják meg a falut, amíg jogos vízigényét maradéktalanul ki nem elégítik — írjft Szabó József a cser kúti Hazafias Népfront nevében. — Furcsa álláspont. hogy a Cserkútra bevezetett víz Pécsett ellátási nehézségeket okozhat. Ha probléma van, ezen a teljes cserkúti víz- fogyasztás sem segíthet, nemhogy a közkutas és a telken belüli vízfelhasználás közötti esetleges különbözet. A kart egyébként is a bányászat okozta, nem korrekt dolog tehát a kártérítési igényeket a város vízellátásának nehézségeire hivatkozva elutasítani’*. Kerti Sándor iskolavezető tanító a hajdani virágzó állat- tenyésztéssel érvel: „280—300 szarvasmarha, 60—70 pár ló volt az istállókban. A trágyáié az utcákon folyt, ' a hegyaljai falu piszkát az eső a síkságra sodorta le, s terítette el a tortyogói víznyerő területen. Akkor senki sem beszélt fertőzésről. Most már a mosdóvíz is fertőz? És csak Cserkúton?.. — 1951-ben a Földtani Intézet geológusai megállapították, — mondja Horváth Béla, a Kővágószöllősi közös községi Tanács végrehajtó bizottságának cserkúti tagja -r- hogy a falu hihetetlen vízbő- ségű kutakkal rendelkezik. Ma pedig várjuk reggel és délben a vízszállító kocsit, hogy legyen vizünk tisztálkodáshoz, főzéshez. De mi lesz, ha jönnek a fagyok? Hogyan tárolunk vizet? — Igaz, hogy dolgoznak a faluban, de nagyon lassan — mondja Vakaró József tanácstag, aki annakidején a falubeliek nevében a tévé segítségét kérte. — Keresztül-ka- sul szántják Cserkutat a bfe- temetetlen árkok. Jön az őszi esős időjárás és a falu sártengerré válik. Egyszerűen lehetetlen lesz a közlekedés. A levelek és szóbeli panaszok nyomán kimentünk Cserkútra, ahol meggyőződhéftünk arról, hogy a munkák valóban vontatottan haladnak. A temetetlen árkok sok nehézséget okoznak a község életében. De többszáz méter árok ásása még hátra van. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat emberei küszködnek a mostoha talajviszonyokkaL Egészen csekély földtakaró alatt lévő jakabhegyi vörös homokkőben kell árkot mélyíteniök. Legcélravezetőbb és leggyorsabb lenne a sziklát robbantani. Ez azonban lakott területen lehetetlen. Marad a fejtőkalapács. A sűrített levegő ellátás azonban nem kielégítő és a jelenlegi kapacitással a közeljövőben nem várható Cserkúton a munkák befejezése. Megkérdeztük Gráf Konrádot, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének vezetőjét: szándékoznak-e valamit tenni a munkák gyorsításáért? — Vállalt határidőnk december 31-e — kaptuk a választ. — A hidegek beállta előtt azonban mindenképpen szeretnénk ezt a munkát befejezni, ezért szaporítjuk a fejtőkalapácsok számát. Lehetőségeink sajnos korlátozottak, mivel hosszú a vezeték és nagy az átáramló levegő súrlódása, tehát nem tudunk annyi gépet beállítani, mint szeretnénk. Magát a vízvezetéképítést és a két — húsz, illetve száz köbméteres — víztároló tartály építését alvállalkozóként a Baranya megyei Építőipari Vállalat végzi. Rikker Mihály főmérnöktől kérdeztük meg, mire számíthatnak a cserkútiak? — Ez terven felüli munkánk és egyéb terv szerinti munkáink mellett csak akkor csinálhatjuk, ha van szabad kapacitásunk. Mindenesetre igyekszünk folyamatosan építeni a vezetékhálózatot, s ha az árok meglesz, mi sem késlekedünk. Reméljük, hogy az elhangzott ígéretek szerint a vállalt határidő előtt megkapja Cserkút a vizet és a téma lekerülhet a napirendről. H. L A nyár közepe óta áramot ad a mátrai óriás A diszpécser alumínium ko- , csija fenn áll a kráter szé- ! lén: panoráma ablakain át a lentiek minden mozdulata látszik. Alattunk éppen a kisebbik gép dolgozik. Magassága 36 méter, hossza hatvan, kanalai akkorák, mint egy-egy 1 dömper. Kísérőnk nevet: hát, igen, itt, Gyöngyösön mások | a méretek ... i A „lea^-ek építkezése A kitűnő minőségű üzemi utak mentén szobafal nagyságú térképek állnak: a beruházási terület több mint ötezer hold. A városnyi felvonulási központ az Abasár, Visonta, Halmaj, Ugra és Detk községek által határolt terület centrumában fekszik, közvetlenül a 200 méter magas óriás kémény lábánál. Tavaly ilyenkor ez a kémény még égbenyúlóan magasnak tűnt, most azonban csak „fél fejjel” emelkedik az erőműváros kontúrjai fölé: elkészültek a 120 méter magas hűtőtornyok, s teljes pompájában áll a 80 méteres üzemcsarnok első hajója is. A gyöngyösi Gagarin Hőerőmű — a magyar villamosenergia-ipar ed- | digi legnagyobb létesítménye —, a nyár közepe óta áramot ad. — 1961-ben kezdődtek a munkák — mondja Kéri András gépészmérnök —, a Gazdasági Bizottság ekkor adott engedélyt a külfejtéses bányaüzem kialakítására. A beruházás teljes költségét 12 milliárd forintban határozták meg, melyből a bánya 4 mil- liárddal részesedik. A lignitmezőre telepített erőmű kapacitása az első tervvariáció szerint 400 megawatt lett volna, időközben azonban kétszer is felemelték ezt a számot, így aztán most 800 megawattal számolunk. A nyáron üzembehelyezett első gépegység 100-as, a következők azonban már 200 megawattosak lesznek ... Megváltozik a táj A beruházási központ „hadműveleti” térképén már a holnapi Mátra-alja látható. A külfejtés délkeleti irányban halad előre, fokozatosan felemésztve a 3-as út és a Mátra között elterülő szőlőskerteket, szántóföldeket. A széntelepeket fedő meddőréteg átlagos vastagsága 20—60 méter, a telepek pedig 5—15 méter vastagok. 1961 óta 15,6 millió köbméter földet mozgattak meg ezen a vidéken, a széntermelés azonban még így is négyszerié olcsóbb, mint a mély- művelésű üzemekben. A lignit végtelen gumiszalagokon fut az erőmű felé, ahol őrlés, illetve tisztítás után kerül a hatalmas kazánodba. — A beruházás előkészítésének időszakában a környékbeli szőlősgazdák a pernye miatt aggódtak: féltek, hogy tönkreteszi a termést. Az aggodalom alaptalan volt: a tervezők erre is gondoltak. A Még egyszer a cserkúti vízről..*
