Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-29 / 277. szám

AL • REKLÄMOLDAL • REKLAMOLDAL • REKLÄMOLDAL • REKLAMOLDAL • REKLAMOLDAL • REKLÄMOLDAL • REKLAMOL Jól akar szórakozni? Mit kínál a termelőknek Látogassa a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat éttermeit, vendéglőit! Előfizetéses étkezés — Kedvezmények — Saját készítésű áruk Kényelmes szállodai elhelyezés is A vendéglátó napok keretében a vállalat Il-es számú cuk- rászüzeme készítményeiből bemutatót rendezett a Kuba presszóban. A bemutatott áruk egy részét ábrázolja képünk és a fogyasztóknak a MEK? Kamatmentes hitelt ad a fóliás tss-eknek — Belföldre és külföldre közvetít az új vegyescikhosztály — Díjtalan házhoz sxállitás A fenyőfa mellé illatos csillagszórót és szaloncukrot is árulnak a MtK zöldségboltjaiban A: felszabadulás óta a ven­déglátás is nagy utat tett meg: Régebben megyénk­ben — néhány kivételtől el­tekintve — a kocsmák, a betérők jelentették a ven­déglátást. Huszonöt eszten­dővel ezelőtt ezzel az örök­séggel indultak, majd a köz- igazgatási helyzethez ala­kulva gomba módra szapo­rodtak a vendéglátó válla­latok, — volt például kárá- szi, szászvári vendéglátó vál­lalat is. Később a járási székhelyek szerint alakultak meg, így többek között a siklósi, szigetvári, pécsvára- di, sellyei vendéglátó válla­lat. Később az összevonás után alakult meg a Bara­nya megyei Vidéki Vendég­látó Vállalat: 1959. december 31-én a Komlói Vendéglátó Vállalat és 1960. december 31-én pedig az addig ugyan­csak külön működő Mohá­csi Vendéglátó Vállalat is beolvadt és Baranya Me­gyei Vendéglátó Vállalat el­nevezéssel folytatták az egy­ségek tevékenységüket. 1965. január 1-én a Pécsi Ven­Hol van már a klott? De hol volt még akkor a mo­dern, színes damaszt? Húsz évvel ezelőtt a klott áru volt a sláger, még ágyneműt is készítettek belőle. Vagy: mit szólnának a férfiak a nylon ingek korszakában, ha a divatbemutatón — 20 év­vel ezelőtt még ez sem volt: manapság a MERUKER oly­kor futószalagon tartja di­vatbemutatóit — a férfi ma- neken mondjuk freskó ing­ben jelenne meg? Kifütyül­nék. Húsz év alatt a MERUKER óriási fejlődésen ment ke- * resztül. íme, egy kis MERU­KER történelem: 1949-ben alakult meg Pécsett az Ál­lami Textilkereskedelmi Köz­pont dél-dunántúli irodája. Ide tartozott akkor Zala­egerszeg, Nagykanizsa, Keszthely stb. Egy évvel ké­sőbb, 1950. február 15-én 15 pécsi üzlettel megalakul a Péerbé, azaz a Pécsi Ruhá­zati Bolt. Ugyanakkor a bá­nyász lakta területeket az Észak Baranya megyei Nép­bolt Vállalat látja el ruhá­zati cikkekkel. Igaz, később ezeket a boltokat is átveszi a Péerbé. Nos, mi volt a születés éveiben? A központ á Bem utca 16-ban, néhány zsúfolt, udvari helyiségben „rendezkedett be”. Mindösz- sze nyolcvan eladóval dolgoz­tak, évi forgalmuk 90 millió forint volt. Ez a szám bi­zony szerénynek tűnik, ha dwehasonlítjuk a MERU­déglátó Vállalat is egyesült a megyei vállalattal. A vállalat igyekszik vendégeit a legjobb ki­szolgálásban részesíteni. Számos feladatuk mel­lett szorgalmazzák a megye idegenforgalmi helyeinek jó vendéglátói ellátását. Az utóbbi években például Me- csekrákoson, Abaligeten, Si- kondán nyitottak éttermet — nemrég nyitotta meg ka­puit a harkányi Napsugár szálló és étterem is —, a közelmúltban pedig ünnepé­lyes keretek között tették le a szigetvári objektumuk­nak alapkövét. Jelenleg a vállalathoz tartozó szállo­dákban több mint félezer vendéget tudnak elhelyezni. — Minden igyekezetünk arra irányul, hogy jó kiszol­gálást, jó spóralcozást. nyújt­sunk vendégeinknek — mondják a vállalat vezetői. Egységeikben saját készí­tésű hurkát, kolbászt, disz­nósajtot is árulnak — ezek előre is megrendelhetők, el­vihetők, — az osztályos ár­KER mai félmilliárdos for­galmával. A fejlődés első lépcsőjé­ben az volt a cél, hogy lé­pést tartva a lakosság szá­mának emelkedésével és az igények növekedésével, a vállalat a kicsi maszek üz­leteket összevonja, és na­gyobb boltegységeket alakít­son ki. Ez igen nehéz mun­ka volt, mert sok kicsi, egy­más melletti, de más-más profilú üzletet kellett egy nagyobbá átalakítani. Példá­ul a jelenlegi Belvárosi Áru­ház helyén 5 kis üzlet állt, a Tünde helyén 3, a Hattyú helyén 2 szaküzlet. Közben természetesen gondjuk volt arra is, hogy a ruházati kész­letek, mind mennyiségben, mind pedig választékban ál­landóan javuljanak. A második lépcsőben a Kossuth Lajos utcai portá­lok lecserélésére és moder­nizálására került sor. Ugyan­akkor — a vidéki városok közül elsőként — megkezd­ték a neonosítást. Ekkor kezdődött kialakulni Pécs Váci utcája, a Kossuth utca fénypompája. Fontos felada­tuknak tekintették az új ke­rületek lakosságának ellátá­sát, új üzletek sora létesült, így Üjmecsekalján, a Kert­városban, a Kolozsvár utcá­ban. A vállalat másik törek­vése: az ellátatlan területek bolthálózatának kiépítése, még akkor is, ha ez nem ki­fizetődő. Bizony, Pécs perem- kerületeiben ma is találunk nál olcsóbban. Sok a meg­rendelésük, alig győzik. Könnyítenek a háziasszo­nyok munkáján is. Számos üzletükben Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Siklóson lehetővé tették az ételeknek elvivését, — ehhez 10—20 szá­zalékos árkedvezményt ad­nak. Több éttermükben, | mint például az Olimpiá- I ban, Elefántban, — a vasár- | napi helyben fogyasztott ebédnél 2y százalékos ked­vezményt nyújtanak. A vál­lalatnak az a törekvése, hogy árai ne emelkedjenek, — sikerrel járt. Ott, ahol ez ! indokolt volt — a fogyasz­tók érdekében — megszün­tették az üzletek szünnap­jait, illetve a nyitvatartási időt az igényeknek megfe­lelően meghosszabbították. Ugyancsak a vendégek ér­dekeinek figyelembe vételé­vel lehetővé tették üzemeik­ben különböző rendezvé­nyek: esküvő, névnap, név­adó ünnepség, születésnap, családi est — megtartását. A megrendelt étellel és ital­lal előre meghatározott áron kiszolgálják a vendégeket. A nemrég — nagy sikerrel — megtartott vendéglátó napok is a fogyasztók érdekeit szolgálták, felmérték a fo­gyasztók igényeit, a tapasz­talatok sokat segítenek a jobb kiszolgálásban. — Tudjuk, hogy még sok a megoldásra váró feladat, technikai felkészültségünk sem a legkielégitöbb — mondják a vállalat vezetői. — A fejlődés további érde­kében valamennyi üzletünk helyzetét a legalaposabban felmérjük a jövőben és meghatározzuk á tennivaló­kat. Bízunk abban, hogy 1975-ig jelentős fejlődést érünk el üzleteink kultúrált­sági színvonalának fejlesz­tésében is. olyan boltokat, amelyek rá­fizetésesek. Ameddig a Pécsi Ruházati Bolt városi vállalat volt, a következő szép eredménye­ket érte el: 1952- ben: Az ország leg­jobb belkereskedelmi válla­lata. 1953- ban: Az ország leg­jobb vidéki kereskedelmi vállalata. 1955, 57, 59 és 1960-ban: Kiváló vállalat. 1961, 63 és 1964-ben: Di­csérő oklevél. Űjabb fontos dátum, mond­hatni második születésnap: 1965. január 1. Ekkor fuzio­nált a városi és a megyei vállalat, Baranya megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat néven. Ekkor kapta a vál­lalat mai, népszerűvé vált nevét: MERUKER. A ME­RUKER látja el Pécs terü­letét a külterületekkel együtt, továbbá Komlót, Szászvárt, Mohácsot és Siklóst. Az el­múlt öt év is szép eredmé­nyeket hozott. A MERUKER 1966, 67 és 68-ban egymás után háromszor kapta meg a Kiváló vállalat címet, négy alkalommal dicsérő okleve­let. 1968-ban elnyerték a Szocialista Munka Vállalat megtisztelő címet. Ma már a MERUKER igen kiterjedt üzlethálózattal ren­delkezik. Boltegységeinek száma a megyében 64, dol­gozóinak száma félezer, az évi forgalom, mint már em­lítettük, félmilliárd forint Húsz éves a MÉK. Régi nevén, amelyre még igen sokan emlékeznek MEZÖ- KER, új nevén a Szövetke­zetek Megyei Értékesítő központja. E sokat vitatott vállalat, a többcsatornás ér­tékesítés ellenére is megtar­totta stabil vezető szerepéta zöldség-gyümölcs felvásár­lásban és a városellátásban. A húszéves évforduló kap­csán a MÉK egy sor új ked­vezményt’ kínál fel részben a termelőknek, részben a vásárlóinak, a fogyasztók­nak. Ezekről Fodor Imre, a vállalat igazgatója így nyi­latkozik: — Több, mint egymillió forint kamatmentes hitelt adunk a fóliás zöldséghajta- tást végző tsz-eknek, amit rá­érnek a jövő évi termésből visszaadni. Tavaly csak fél milliót adtunk és kissé kés­ve tavasszal, amikor már nem lehetett fóliát kapnir Ezen okulva most már ősz­szel odaadjuk a pénzt, mert most a fólia minden meny- nyiségben beszerezhető. Ter­melőink igényeihez igyek­szünk más módon is igazod­ni, s partneri kapcsolatain­kat a kölcsönös előnyök sík­ján bonyolítani. A MEK nagybani felvásárlásban be­töltött szerepét, fontosságát látszik igazolni az a tény is, hogy a megye egyik legna­gyobb zöldségtermelő üzeme, az évi 300 vagon vegyeszöld­séget előállító mohácsi Üj Barázda Tsz, egy évi külön­válás után 1970-re vissza­pártolt hozzánk, s újra raj­tunk keresztül értékesít. — Mit nyújtanak a fo­gyasztóknak? — Mindenekelőtt olyan ol­csó árakat, amelyeket sem a szabadpiacon, sem másutt nem találnak meg. Aktív árle szállítási politikánk ered­ményeként, ez évben már sikerült a közismerten ma­gas pécsi zöldségárakat be­Az elmúlt öt esztendő alatt üzletek sorát nyitották, Komlón áru házat építettek, Szászvárott, Siklóson és ugyancsak Komlón korszerű­sítették a ruházati boltot. A közeljövőben Komlón, a Le­nin téren új Ruházati Áru­ház nyílik, továbbá a későb­biekben egy modem nagy­áruház Pécsett. Külön kell szólnunk a MERUKER új üzleti kapcso­latairól, melyeket rövid idő alatt sikerült kiépítenie. En­nek eredményeként újszerű boltok születtek. A MERU­KER az ország több nagy­kereskedelmi vállalatával, gyárával, az ország különbö­ző helyein található helyi­ipari vállalattal, kisipari ter­melőszövetkezettel áll kap­csolatban. Tehát közvetlenül a gyáraktól is vásárolnak ru­házati cikkeket. Sőt, meg­nyíltak a gyárakkal közös üzletek, Pécs belvárosában van belőlük jónéhány: RÁ- BATEX, PANYOVA, MINO- SZTÁR, PATEX. A Buda­pest Ajándékbolt a Főváro­si Kézműipari Vállalattal közös, a Sallai utcában lévő cipőboltjuk a Cipőnagykeres­kedelmi Vállalattal. Decem­berben Pécsett újabb közös bolt nyílik, a Budapesti Ha­risnyagyárral Ezekből az új forrásokból elsősorban olyan cikkek származnak, amelyek vagy nehezen beszerezhetők, vagy hiánycikkek. Az újsze­rű kapcsolatok lehetővé te­szik az ún. monopolcikkek, tehát a kis szériák gyártá­sát. Ezek a divatcikkek ki­zárólag a MERUKER bolt­jaiban kaphatók. Hatásos reklámjaikkal, sű­rűn változó, ízléses kiraka­taikkal szinte lépten-nyomon találkozhatunk. Ez is azt jel­zi, a MERUKER célja: még több áru, még jobb minőség, még nagyobb választék. nivellálnunk az országos szintre. Ez év első nyolc hó­napjában a fogyasztói árin­dexünk 99,5 százalékos volt — tehát ennyivel olcsóbban értékesítettünk, mint az elő­ző év azonos időszakában — szemben 104,9 százalékos or­szágos, és a 101,2 százalékos budapesti átlaggal. Ezt oly­módon érhettük el, hogy 34,9 százalékkal több árut vásároltunk fel, mint tavaly. A díjtalan házhozszállítás új szolgáltatása a MÉK-nek. Októberben és novemberben 20 vagon burgonyát és 4 va­gon hagymát szállított ház­hoz díjtalanul a vállalat. A kulturált, gyors és önkiszol­gáló jellegű kereskedelmet kívánja szolgálni egy másik új, mindjobban szélesedő MÉK szolgáltatás, a zöldség­félék kiszerelése. A hálós burgonyát 2-től 20 kilóig csomagolják. A húsellátást segítendő a MÉK eddig két boltján kívül nemrég 11 pé­csi boltjában kezdte meg az élőbaromfi árusítását. A szabad piaci 30—32 forintos ár helyett a MÉK boltokban 28 forintért adják a csirkét és 25 forintért a levestyúk kilóját. Másfél hónappal ezelőtt indult be újra — négy évi szünet után a MÉK vegyes­cikk osztálya, amely nagy­ban és kicsiben vásárol és forgalmaz közel száz féle Városunk felszabadulásá­nak ünneplésekor megemlé­kezünk szövetkezetünk húsz esztendős múltjáról. 1949. márciusában tizenhat pécsi asztalos mester alapí­totta meg a Pécsi Asztalos- ipari Szövetkezetét, a jelen­legi Faipari Szövetkezet előd­jét A szövetkezet első lépé­seit a tizenhat alapító tag kis alaptőkéjével, állami tá­mogatással kezdte. Évről év­re egyre több kisiparos csat­lakozott a szövetkezethez, a szövetkezeti mozgalom útján keresve helyét a szocialista iparban. 1952-ben már 83 tagja volt a szövetkezetnek, amely bútorgyártás mellett rönkfelfűrészeléssel, bútor­mázolással, fatömegcikk gyár­tással és javítási munkákkal foglalkozott. A szövetkezeti mozgalom adta lehetőségek­kel, a tagok összefogásával, jó munkájukkal, fokozatosan gyarapodott a szövetkezet vagyoni helyzete: termelő- eszközöket vásárolt, korszerű­sítette üzemi épületét, s a helyi lakossági igények jobb kielégítése céljából, megnyi­totta mintaboltját. Átlagosan évi négy-ötmil­liós termelési értékkel tisz­ta profilú bútortermelő szö­vetkezetté fejlődött, kedvező önköltséggel, nyereséggel. 1959-ben újabb gépvásárlás, üzembővítés következett, a korszerű technológia alkal­mazásához szükséges átala­kítás elvégzése 1961-ben, ek­kor már 98 fős taglétszám­mal, 9—10 milliós termelési értékekkel, nemcsak Bara­nya megye, de más megyék bútortermelő egységeinek is gyártott a szövetkezet „A” fázisú bútort. 1962-ben új korszak kezdő­dött a szövetkezet életében. Megtörténtek az első lépé­sek a megyei szövetkezetté növekedés útján: a gazda­ságtalanul működő Szigetvá­ri Faipari Ktsz tagságával egyesülve, a szövetkezet ter­melő tagjainak száma 98 fő­ről 162-re emelkedett, s a fúzió, az átszervezés okozta nehézségek ellenére is, nye­reségesen zárult az esztendő, ebből a nyereségből már a cikket — többek között, gaz­dasági abrakot, tápokat, szé­nafélét, lencsét, mákot, élő­állatokat, (baromfit, csigát, békát, halat) HERBÁRIA- cikkeket, konzervámt, szárít- niányokat, italokat, fenyő­fát, nádpallót, faárut, min­denféle göngyöleget. Mit kínál a fogyasztóknál; karácsonyra a MÉK? Egy sor új terméket a mohácsi tartósító üzeméből, amely az idén újabb részleggel bővült, s évi 150 vagonos kapacitá­sának csaknem felét steril készítményekkel köti le. Ilyen új cikkek a steril sár­gahüvelyű zöldbab 5/4-es ki­szerelésben, a nagyon finom és olcsó natúr tök, szintén 5/4-es üvegekben, a piklesz- hagyma cseresznyepapriká­val és a steril csemegeubor­ka. És végül, ami mindenkit érdekel, karácsonyra 12 ezer folyóméter, vagyis kb 10 ezer darab fenyőfát árusít boltjaiban — és a piacokon — a MÉK. Újdonság, hogy első ízben adnak a fenyőfa mellé csillagszórót is, hagyo­mányost és illatosítottat egy­aránt csomagonként 1 forint 50 filléres áron. S újdonság az is, hogy a karácsonyfára való szaloncukrot is a zöld­ségboltban vehetik meg a vásárlók. szigetvári üzem dolgozói is részesültek. 1963-ban már a jelenlegi szervezeti felépítésében dol­gozott a szövetkezet, a me- cseknádasdi, siklósi, bolyi, mohácsi, sásdi, szászvári és sellyei bútortermelő egysé­gek egyesítésével; a szövet­kezeti összlétszám 400 főre, a termelési volumen 16 mil­lióval, az egy főre jutó ter­melés pedig 3,7 százalékkal növekedett A fúziókkal együtt járó problémáit, szer­vezési feladatok mellett bő­vült az áruválaszték, kísér­letek folytak export bútorok mintapéldányainak kidolgo­zására, az export piac kiala­kítására 1965-ben már meg­jelentek a nyugati piacon a szövetkezet saját tervezésű stylbútorai, ugyanakkor a belföldi piacon a ma is ke­resett „Pécs” típusú lakó­szoba és kiegészítő kisbúto­rai. 1966-ban újabb lépés a korszerű technológia alkal­mazása terén: a lakköntés bevezetése. Közel 43 millió volt a termelési érték, a ter­melékenység állandóan növe­kedett. Fokozódott az export- tevékenység. 1965-ben még csak egy millió forint és 1969-ben már tíz millió fo­rint értéket képviselnek a nyugatnémet, svájci, holland, belga, osztrák, svéd megren­delésre készített bútorok. Az exportvolumen növekedésé­vel párhuzamosan nőtt a belkereskedelem részére gvártott bútorok mennyisé­be és választéka is. A szövetkezet ebben az esztendőben ünnepelte ala­pításának húsz éves évfor­dulóját, s felmérve az elmúlt esztendőkben végzett mun­káját, egyúttal meghatározta a következő időszak célkitű­zéseit is. A meglévő techno­lógiát tovább tökéletesíti, több területen újabb kísér­leteket folytat termékeinek korszerűsítésére, hogy a je­lentkező igényeknek megfe­lelően. tevékenységével egy­re nagyobb segítséget nyújt­son a megfelelő áruellátás­hoz. Húsz év: ÁTEX, PÉERBÉ, MERUKER Klott és damaszt Egy kis MERUKER-történelem — Űj beszerzési források, új üzletek Decemberben: közös bolt a Budapesti Harisnyagyárral Világhírű bútorok Húsz éve alapították meg a Pécsi Faipari Szövetkezetei * i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom