Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1959. notember 1, Sixnanrait tiamo Hiába van pénze, nem tud üsemhdasat létesíteni a Baranya megyei Cipész Kts% Óvoda ii (Ivar nélkül Szétbontott babaház — potyogó cserepek Aki ismeretség nélkül vásá­rolt mostanában nagyobb ér­tékű háztartási felszerelést, rádiót, televíziót, szomorúan tapasztalhatta, hogy vajmi ke­vés tanácsot kapott a kezelés­hez. Az esetek nyolcvan szá­zalékában becsomagolják a <_ rága készülékeket, s csak otthon derül ki, hogy a vevő rém is tudja melyik gomb, mire használható. A mostanában kiadott hasz­nálati utasítások közül a Vi­deoton gyár TC 684 Olympia típusú készülékéhez valót emeltük ki. Lássunk néhány 3 dézetet: „Kezelőszervek: elől: (félülről-léfelé) 4 db UHF ál­lomásbeállító programozott ál­lomásválasztásra (OCU ese­tén)” ... „UHF kapcsoló” ... „VHF csatornaváltó finom­hangolóval, hátoldalon: függő­leges amplitúdó, függőleges frekvencia, vízszintes frekven­cia”. A használati utasításból kiderül, hogy O-, OC-, OCU kiviteleknél eltérések lehet­nek. OCU esetén például „egy- egy gomb benyomásakor az eredetileg beállított helyzet áll vissza”, de a gomb jobbra- balra forgatásával, „a tetsző­leges gomb benyomásával bár­melyik UHF csatorna beállít­ható”. Az UHF kapcsolóról a következőket tudhatja meg a kedves vásárló: „A gomb be­nyomásával UHF, ismételt működtetés esetén VHF sáv­ban működik a készülék. O és OC típusok esetén ezen gomb benyomott helyzetében a VHF állomások vétele megszűnik!” Továbbá: ha csíkos a kép, a „vízszintes szinkron”-t, ha „fut” a kép, a „függőleges szinkron”-! ha függőlegesen nyújtott az ábra, a függőleges amplitudó”-t kell tekergetni, de a figyelmeztetés szerint: „csak a megfelelő kezelőszerv­hez nyúljunk, mert ellenkező esetben még nagyobb képtor­zítást, vagy szinkron kiesést okozunk”... Hát tessék kedves TC 684 Olympia tulajdonosok gondo­san betartani a használati uta­sítást, mert a jótállást kizáró tényezők egyike a szakszerűt­len kezelés. Az utasítás hát­lapján egyébként is ott áll: „A szabálytalan használat elkerü­lése céljából ezen használati utasításban felsoroltuk a ké­szülék kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Ezek be nem tartása esetén jótál­lást a készülékért nem válla­lunk.” Aki nem tudja, hogy mit jelent az O, OC, OCU, UHF, VHF, amplitúdó, s egy­maga nem meri eldönteni, mit tegyen mondjuk OCU esetén, vagy akkor, ha szeretné elke­rülni a szinkronkiesést, leg­jobb, ha a VIDEOTON gyár­hoz fordul, melynek ez a hasz­nálati utasítása nincs szink­ronban az átlagvásárló mű­szaki ismereteivel. H. M. rendelkeznek (amihez nem nyúlhatnak) és 2 millió van munkabérekre, anyagra, egyéb költségekre. Ebből azonban — a gyakorlat azt mutatja — 1 millió körül használnak fel, a másik millióval gazdálkod­hatnának — ha a fennálló ren­delkezések ezt nem gátolnák meg. Az üzemház létesítésére tehát mindenképpen bankhi­telre van szükség. És ez meg­van. A Magyar Nemzeti Bank­tól kaptak 1 milliót fejleszté­si alapjuk terhére, s az OKISZ a kölcsönös támogatási alap­ból 900 ezer forintot adott. A két hitel egymás függvénye: ha az egyiket visszavonják, a másikat sem használhatják fel. Márpedig a MNB már augusztus végére kért tájé­koztatást a szövetkezettől, hogy mikor használják fel a hitelt. A szövetkezet azt kér­te: egyelőre tartalékolják a hitelt. Nehéz helyet találni A helykeresés a legnagyobb gond. Ha találtak helyet, va­lami mindig közbeszólt. A Pé­csi Köztisztasági Vállalattal már csaknem megegyeztek a Basamalom úti istálló adásvé­teléről. A Hőerőmű szólt köz­be: valamikor zagy tavat léte­sítenek azon a területen. — Legutóbb Vasasról jelezték, hogy a szénbánya egy feles­leges munkásszállást értéke­sít. Mire kimentek, az épület már elkelt — 1,9 millióért. S ha valamely új telephelyet építő vállalathoz mennek tár­gyalni a régi átvételéről, gyak­ran kiderül, hogy az új mel­lett a régi telephelyet is fenn­tartják. Július elején a Városi Ta­nács VB-hez fordultak segít­ségért, hogy az MNB-t meg­felelően tájékoztathassák. Le­velükre mind a mai napig nem kaptak választ, s a Városi Ta­nácsnál önkritikusan elismer­ték: hibáztak, hogy hagyták az ügyet „feküdni”. A hibát jóváteendő határozták el, hogy rövidesen megtárgyalják az ügyet az érdekeltek bevo­násával, s itt a szövetkezet­nek is le kell tennie az aján­latát az asztalra. Mi lehet ez az ajánlat? Az, hogy a köz­ponti üzemház létrejöttével megszünteti valamennyi rész­legét a városban, s csak fel­vevőhelyeket tart fenn. Húsz­egynéhány helyiség szabadul tehát fel, s ezeket egyéb célra lehet hasznosítani. Többek kö­zött már ez is tárgyalási alap lehet. H. I. Istenkúton különben igazán szép az ősz. A domboldalban álló kétszobás családi házban, ami az óvoda, persze már fű­teni kdll. A kellemes meleg (egyik) szobában éppen tíz­óraiznak ők huszonhatan, akikről ebben a cikkben első­sorban és mindvégig szó lesz. A jobbétkűek már gombóccá gyúrogatják a papírszalvétát, a rossz evők még rágcsálnak. De a vendégek láttán abba­hagyják a rágcsálást és egy­öntetű lelkesedéssel énekli hu­szonhat torok: Jóó-napóí-kí- váá-nok! Lévén három- és hatévesek, nem sejtik, miért vezeti ki rögtön a vendégeket az óvó­néni a hideg udvarra. Pardon: csak a szabadba. Mert az istenkúti óvodának ez idő szerint nincsen udvara. Bácskái Sándomé — az óvó­nő, aki a dadával kettesben látja el a huszonhat gyereket — csak a nyáron került ide, az előzményekről nem sokat tud. Azt tudja csak, hogy a házat igen régóta magánsze­mélytől bérli a tanács, s hogy a ház melletti szabadteret, amelynek füvén a babaház és a szabadtéri játékok oly rég­óta szépen megvoltak, nemré­giben visszakérte a tulajdo­nos veje, aki a telek egyré- szének új tulajdonosa. Meg­engedte ezzel szemben, hogy a ház fölötti domboldalra át­telepítsék a játékokat. Lévén ez a domb — természetéből következően — erősen lejtős, az óvónő és a szülők itt töl­tötték a szombat-vasárnapju­kat, hogy háromugrásnyi he­lyen kiegyenesítsék a talajt. Előtte persze ki kellett irtani a sűrű gazt. A következő hét­köznapon aztán megjelent a tulajdonos és kijelentette, hogy földmunkáról nem volt szó. A dombot megbolygatni, ahhoz a tulajdonos engedélye kellett volna, ami nem létezik. Nagy­jából ezt tudja az óvónő, meg azt, hogy a domboldalon ter­mő gyümölcsfákra külön fel­hívta figyelmét a tulajdonos: a gyümölcs az övé, ahhoz nem nyúlhatnak. — Amott is álltak gyü­mölcsfák — jegyzi meg az óvónő csendesen. — Azokhoz se nyúltunk. Hogy került el innen a gyümölcs, hogy sem, nem tudjuk. Mikor a gyerekek kerülgették a szép érett szil­vákat, mindig rájuk szóltam: nem szabad egyet se bekapni, nem a miénk. Az óvoda mellett hárman dolgoznak, építik be a játéko­kat a földbe, illetve építik az új babaházat. A III. kerületi gondnokság viseli a költsége­ket. A régi babaház félig szét­bontva áll a ház mögött, be­látni a belső falára, ahol szí­nes mesefigura fázik az őszi kertben. I Mond még valamit az óvó­nő, ami már nem ide tartozik, I de nem lehet szó nélkül hagy- i ni. A házhoz gépkocsi nem tud feljönni. A Talajerőgaz­dálkodási Vállalat viszont kö­zölte, hogy lovaskocsijai meg- 1 szűntek, csak gépkocsival jö­hetne, ha lehetne... tehát a vécéket azóta nem tisztították. Lesikálják ugyan rendszere­sen, de a helyzet így sem ne­vezhető valami megnyugtató­nak. A vécébe kijáró kicsi­nyeknek olykor a fejére fo­lyik a melléképület lyukas te­le j érői az eső. De a háztető is rossz, nemrégiben a dadus né­ni piszkálta le hosszú pózná­val a legjobban mozgó cseré­li pékét. Ha a gyerekek eztán j ott játszanak a házhoz közel I — ki tudja, hol és hogyan i játszhatnak majd — bárme­lyik pillanatban a fejükre es­het egy cserép. A kérdéseket oldalakon át sorolhatnánk még, például azt, hogy mi lesz a kúttal, ami át­esik a tulajdonos elkerítésre ítélt területére. Megjegyzendő, hogy itt a kicsi óvodában főz­nek az Iskolának is, összesen tehát 85 személynek... A gyerekek időközben be­gyűjtötték a csészéket és teli hassal, elégedetten vonulnak el játszani. Van itt baba, autó, képeskönyv, mackó... van minden, ami egy kitűnő óvo­dához kell. csak éppen ami az óvodát illeti... Az istenkúti gyerekek har­sány, ártatlan köszönésével a fülünkben próbálunk tovább érdeklődni. III. kerületi vezető gondnok, Hómann Alfrédné: — A szerződés még 1951- ben készült. A tulajdo­nos, aki mellesleg mind­máig nem pécsi lakos, meghatározatlan időre adta bérbe a tanácsnak az épületet. 36 forintot fizetünk érte. Az épület azóta valóban úgy áll, a tulajdonos arra hivatkozik, hogy ő nem tudja megjavít- tatni a bérből, a tanács vi­szont ... Erről Tamási Béla, a Városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának gazdasági csoportveze­tője nyilatkozik: — Ebben az évben óvoda­felújításra egy fillérünk se I jutott, elvitte minden pénzün­ket a színház, a Széchenyi Gimnázium, a Doktor Sándor Művelődési Ház és az Aszta­los János kollégium. Jövőre talán... De szóba került az épület kisajátítása is. A tulaj­donosnak ez lenne a legmeg­felelőbb, de erre eddig nem volt pénzünk, és különben is meg kell arról győződni, hogy megér-e ez az épület egy ko­molyabb befektetést. Megtudtuk azt is, hogy a bérleti szerződésben a meg­szüntetett udvar valóban nem szerepelt, a gondnokság tehát szó nélkül elrendelte a játé­kok áttelepítését. Nem tud­tuk meg viszont, hogy mi lesz a domboldallal — ki lehet ott rendesen alakítani játszóhe­lyet, vagy sem. És hát — nem tudtuk meg végső soron, hogy mi lesz a huszonhat gyerekkel, akik persze jóval többen volnának, ha hely lenne hozzá... A jo­gi helyzet, tehát hogy kinek mihez van joga, vagy mihez nincs, a gyerekek szempontjá­ból teljesen közömbös. A föl­dön elrohadt szilva és dió... hát igen. De potyogó csere­pek? Tisztítatlan vécék? Meg­repedt falak? Semmilyen ud­var? A megoldás, hogy az illeté­kesek sürgősen meggyőződnek arról, milyen a ház voltakép-- peni állaga. Ha megéri a be­fektetést, megjavíttatja a ta­nács, akárkié a ház pillanat-' nyilag — ezt megtudtuk, erre vannak jogi keretek. Ha nem éri meg, s építtetni nem tud, béreljen másik maszek házat. De ne várjuk meg, míg tovább repednek a falak, tovább hul­lanak a cserepek, ne várjuk meg, hogy a tavaszt is a szo­bában kelljen tölteniük a gye­rekeknek. Hallatna Erzsébet A MÉM és a MEDOSZ vezetőinek tanácskozása Pénteken a MÉM-ben, a minisz­térium és a MEDOSZ vezetőinek tanácskozásán —, amelyen meg­jelent dr. Dimény Imre miniszter és Kovács István, a szakszervezet főtitkára — a szakigazgatási szerv és a szakszervezet együttműködér sének tapasztalatait elemezték. Megállapították, hogy a kollektív szerződések megkötésénél kellő­képpen segítették egymást a mfc-, nisztérium és a szakszervezet ve­zetői, szakemberek. Eddig már 400 üzemben és gazdaságban kö­tötték meg a szerződéseket. Az értekezleten szóba került az anya­gi érdekeltség továbbfejlesztései Ennek kapcsán fontolóra vették miképpen lehetne javítani a nagy- családos, illetve a kisjövedelmű dolgozók helyzetén. Az értekezle­ten megállapították, hogy az álla­mi gazdaságok lakásénítési ak­ciójának jók a tapasztalatai, a módszert más területen is igye­keznek ms»’" gerjeszteni. Korunk kérdései 5. A KOMMUNISTA PARTOK POLITIKÁJÁBAN a nemzet­közi és a nemzeti mozzanatok összekapcsolása a szocializ­mus és a kapitalizmus közötti osztályharc mind fontosabb problémájává válik. A kommunista világmozga­lom ma teljesen eltérő nagy­ságú, a gazdasági fejlődés kü­lönböző színvonalán álló, kü­lönböző társadalmi-politikai rendszerű országok kommu­nista és munkáspártjait öleli fel. A mozgalomban egyre bo­nyolultabbá válnak a nemzet­közi és a nemzeti feladatok összekapcsolása. Marx már a Kommunista Párt kiáltványában hangsú­lyozza: „Ha nem is tartalmá­ban, de formájában a prole­tariátusnak a burzsoázia el­len folyó harca eleinte nem­zeti. Minden egyes ország proletariátusának természete­sen mindenekelőtt a saját bur­zsoáziájával kell leszámolnia.” A nemzetközi munkásmoz­galomban és a szocialista or­szágokban kialakult helyzet azt mutatja, hogy a legfőbb veszély ma korántsem a moz­galom nemzeti aspektusainak lebecsülésében rejlik./ A leg­főbb veszély ma a nemzet­közi aspektusok lebecsülése, az, hogy akadnak olyanok, akik szavakban elismerik ugyan az internacionalizmust, tetteikben viszont a naciona­lizmus és a nemzeti elkülö­nülés álláspontjára csúsznak le. A legfőbb veszély ma nem az utak különbözősége elvé­nek figyelmen kívül hagyása, hanem ennek az elvnek olyan felhasználása, amelynél kez­dik mellőzni a kapitalizmus elleni harcnak és az új szo­cialista társadalom építésének történelmi tapasztalatait és ál­talános törvényszerűségeit. Különös veszélyt jelent ma az, hogy egyesek lebecsülik a szocialista államok egységé­nek jelentőségét, holott ennek sarkalatos jelentősége van az egész világfejlődés szempont­jából. A szocialista országok tapasztalatai aet mutatják, hogy gazdasági növekedésük és együttműködésük nem el­lenkezik hazafias érzelmeik­kel, hanem táplálja ezeket. A szocialista társadalomban a kizsákmányolás és elnyo­matás megszüntetésével, a ki­békíthetetlen osztályellentétek felszámolásával megszűnik az anyagi alapja annak, hogy egyik nép a nemzeti érdekét egy másik nép nemzeti érde­keinek ellenére, annak fi­gyelmen kívül hagyásával ér­vényesítse. Ahogyan a szocia­lizmus szükségszerűvé teszi a nemzeti egység kialakulá­sát az egyes országokon be­lül, ugyanúgy szükségszerűvé teszi a szocialista országok nemzetközi méretekben meg­valósuló egységét, eszmei és érdekközösségét. A KOMMUNISTA- ÉS MUNKÁSPÁRTOK ÁLTÁL ELFOGADOTT Fö DOKU­MENTUM erről a következő­ket mondja: „A két rendszer közötti harc élesedésének kö­rülményei között ez a verseny megköveteli, hogy a szocia­lista rendszer — kiindulva a szocialista államok alapvető érdekeinek és céljainak a kö­zösségéből, a marxizmus—le- ninizmus elveiből, amelyeken ezen államok politikája alap­szik — mindinkább támasz­kodjék a szocialista nemzet­közi munkamegosztásra és a szocialista országok önkéntes kooperációjára, amely kizárja a nemzeti érdekek minden­fajta csorbítását, biztosítja külön-külön minden ország felemelkedését és az egész szo­cialista világrendszer erejének gyarapodását.” A szocialista országok két — és többoldalú szerződései és együttműködése a történelem­ben eddig nem ismért újfajta kapcsolatok megvalósítását te­szi lehetővé. Egybe foglalja és elősegíti az egyes országok nemzeti és nemzetközi érde­keinek, céljainak az érvényre juttatását. A szocialista össze­fogás révén emelkedtek a mai színvonalra a modern haladó országok színvonalára, s to­vábbfejlődésük is csak a nem­zeti és a nemzetközi érdekek figyelembevételével képzelhe­tő el Az egyes szocialista or­szágok szuverénitása, önálló­sága, függetlensége nagy hord­erejű elvi politikai kérdés. A szuverénitás fogalma és gya­korlata azonban nem időtől és tértől független. Egy szocialista ország szu- verénitásának érdekében min­dig elsősorban arról van szó, hogy megóvja szocialista jel­legét. Ennek viszont az az elő­feltétele, hogy érdekeit és tö­rekvéseit nem határozhatják meg szűk nemzeti szempon­tok, amelyek ellenkeznek a szocializmus világviszonylat­ban érvényesülő érdekeivel, törekvéseivel és céljaival. Ez korántsem szubjektív óhajok kérdése, hanem objektív kö­vetelmény. > A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉ­SÉNEK ÜTJÄRA TÉRT NÉ­PEK szükségszerűen átmeh- nek a nemzeti érzés, a haza­fias öntudat megújulásán. A' szocialista forradalom törté-* nelmi jelentőségű sikerei tel­jesen szükségszerűen és jogo­san a legszélesebb tömegek! gondolkodásában és érzései­ben magukkal hozzák a haza­fias öntudat növekedését és magas fokra emelkedését. — Nagy baj azonban, ha a nem­zeti érzések erősödése nem­fonódik össze a proletár nem-“ zetköziség eszméjével, hanem nacionalista tendenciák je-, lentkeznek. A kommunista pártoknak a leninizmus elveit követve, el­sősorban saját nemzete na­cionalizmusa ellen kell har­colni, eszmei szilárdsággal, tárgyi tudással és politikai fe­lelősségtudattal. . k! Rozs László i k j Nemzeti érdek és nemzetköziség Használati utasítás technikusi szinten Kisipari szövetkezetekről volt szó egy megbeszélésen, ahol elhangzott az a kijelen­tés, hogy a Baranya megyei Cipész Ktsz-nek megvan ugyan iá a pénze, hogy központi üzemházat hozzon létre, a problémáját mégsem tudja megoldani, mert egyszerűen nem jut helyiséghez. A dolog­ról — ahogy utánajártunk — kiderült, hogy egyidős a szö­vetkezettel. Miért kell az üzemház? Nem véletlen, hogy már az Edakulásnál felvetődött a köz­ponti üzemház létesítésének gondolata. A szövetkezet je­lenlegi helyzete ezt mindennél jobban indokolja. Pécsett 25 részleg működik 83 termelő és munkafelvevő dolgozóval. A sok részleg között nincs egy sem, amelyik megfelelne az egészségügyi követelmények­nek. A KÖJÁL legutóbb pél­dául a MÉV munkásszállásán működő részleg haladéktalan megszüntetésére szólította fel í. szövetkezetei, mivel a helyi­sig nem szellőztethető. A leg­nagyobb pécsi munkahelyet, a Sallai utcai részleget idén ta­tarozták, de a falak és a mennyezet ugyanolyan vize­sek, mint előtte. Az elnök szerint bármelyik vidéki rész­legben jobb körülmények kö­zött dolgozhatnak, mint a pé­csiekben. Az állandósuló munkaerő­gondok is sürgetik az üzem- ház létrehozását. A szövetke­zet átlagéletkora 44 rv, ami azt jelenti, hogy sokan a lyugdíj korhatár küszöbén van iák, s őket pótolni az egyil egnehezebb feladat — a jelen légi munkakörülmények kö :ött. Az üzemházban a ma ds kócerájok helyett korsze :ű üzemi viszonyokat teremt oetnének, nagyobb lehetősé] íyílna az iparitanuló képzésr is — ez sem utolsó szem pont — lényegesen meg lehet íe gyorsítani a javításokat íelenleg a cipők gyakrai .utaznak” egyik részlegből i násikba, hogy valamennyi ja útási munkafolyamatot elvé 'ezhessék. Az üzemházbar izalagrendszerben végeznék ; avításokat, s ezzel biztosít látnák elsősorban, hogy : negrendelő ne várjon hetekij :gy talpalásra. A pénz megvan Több tervet is láttunk a sző vetkezetnél. A szalag vala nennyiben szerepel. E terve) )gy-egy szóbakerült épület át ilakításához készültek, tehá :sak arra jók, hogy a szövet ;ezet vezetői elmerengjenel ajta: ha sikerült volna meg zerezni azt az épületet, m; gy nézne ki az üzemház. — Pillanatnyilag ilyen terv nincs van azonban pénz. De úgy né: :i, hogy sokra — talán — ez :el sem mennek. A Baranya megyei Cipés; 4 tsz stabil szövetkezetne! ,zámít, s a hasonló szövetkeze ek között a legnagyobb az or zágban. Idei javítási tervül 1,5 millió forint, ebből szép ember végéig 6,8 millió forin ealizálódott. Több, mint nillió forintos tartalékalappa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom