Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-22 / 271. szám

<969. november 22. ntmanttm tidui«* Hetvenezer vagon konzerv Szigetvárról November 26-án Rendkívüli küldöttgyűlés a Kesztyűs Ktsz-nél A Kesztyű- és Bőrkonfek- eió Ktsz kommunistái a szerdai taggyűlésen példát­lan aktivitással foglaltak ál­lást a szövetkezetnél végbe­ment eseményekkel kapcso­latban. 'Mint ismeretes, Mol­nár György, a szövetkezet el­nöke és Fischer Dezső mű­szaki vezető olyan vezetési módszereket alkalmaztak, amelyek súlyosan mérgezték a szövetkezet légkörét és be­osztásukat egyéni előnyök szerzésére használták fel. A párttagság egyértelműen ki­fejezésre juttatta azt a véle­ményét, hogy ezek az embe­rek méltatlanok arra, hogy továbbra is vezetői posztot foglaljanak el szövetkezetük­ben. A taggyűlés állásfogla­lása alapján hívták össze péntek délutánra azt az ak­tívaértekezletet, amelyen Stettner Jenő, a pártszerve­zet titkára' ismertette a szö­vetkezetben kialakult hely­zetet. Megállapította, hogy a belső ellenőrzés elégtelensé­ge, a bizonylati fegyelem hiányosságai sokban elősegí­tették a vezetők visszaélé­seit, ezért elsősorban ezen a téren kell hathatós intézke­déseket tenni. — A pártszervezet feladata — mondta — a tiszta lég­kör kialakítása, a szövetke­zeti demokráciának tartalom­mal való megtöltése, vala­mint az új vezetés és ezzel együtt az új, vezetési stílus létrehozása. Pártszervezetünk arra a következtetésre jutott, hogy a két vezető eljátszot­ta dolgozóink bizalmát, en­nélfogva alkalmatlanok ar­ra, hogy a szövetkezet élén maradjanak. A soronkövet- kező változások szövetkeze­tünk eddigi eredményeit és további fejlődését nem be­folyásolhatják,' ezért közös célunk érdekében mindenki a legmesszebbmenőkig te­gyen meg mindent a konszo­lidáció érdekében. A Kesztyű- és Bőrkonfek­ció Ktsz-nél kialakult hely­zet rendezésének következő eseménye: november 26-ra rendkívüli küldöttgyűlést hív­tak össze, melynek az a fel­adata, hogy döntsön a két vezető leváltását illetően és új vezetőséget állítson a szö­vetkezet élére. Másfélezer embernek ad munkát a gyár Kedvezően hat a város fejlődésére A Szigetvári Konzervgyár impozáns létesítmény. Közel másfélezer embernek nyújt megélhetést. Kicsit idegen- forgalmi látványosság is és óriási élelmiszer kamra — mint mondta egy kaposvári tsz-asszony néhány nappal ezelőtt. A 230 milliós rekonstruk­ció után a gyár jelentős gaz­dasági feladatokat kapott. Jövőre már 70 ezer vagon konzervipari terméket kell készítenie. De mint gazdasági és politikai bázistól is ked­vező hatást várnak a város és környékének életére. Az MSZMP Szigetvár vá­rosi Bizottsága e hatás ed­dig felmért eredményeiről tanácskozott tegnap a Városi Tanács nagytermében. Mesztegnyei Imre, a Vá­rosi Pártbizottság titkára tá­jékoztató jelentésében el­mondotta, hogy a konzerv­gyár dolgozóinak többsége asszony, vagy leány, így az országosan is gondként je­lentkező női munkaerőfoglal­koztatást megoldja Szigetvá­ron. A gyár idényjellege megszűnt. Ma már a tsz-ta- gok mind több helyen vállal­ják a zöldség és gyümölcs félkész-szállítását, a paprika fúrását, az almahámozást, tökpucolást stb. Az új létesítményben több mérnökre, technikusra és szakmunkásra van szükség. A képzettebb szakemberek magatartása, érintkezési kul­túrája hatással van a dolgo­zókra. Formálják a munká­sokat a kedvezőbb munkakö­rülmények is: a tisztább, vi­lágosabb, egészségesebb mun­kahely, fürdő, étterem, jól felszerelt orvosi rendelő. A dolgozók életszínvonala is emelkedett. Csökkent a mun­kaidő, nőtt az átlagkereset, 1968-ban közel huszonhárom napnak megfelelő nyereség- részesedést fizettek. A Konzervgyár fejlődése következtében javult a városi csatornahálózat. Az iskola­napközi otthon létesítéséhez egymillió forinttal járultak, segítettek a város kedvezőt­len vízellátásának javításán. A rekonstrukció során dol­gozóiknak 24 lakást építet­tek. A felszólalók sorát Tinusz János, a Városi Tanács vb- elnöke nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy díjmentes lakást a jövőben csak korlátozott számban tudnak juttatni. Kérte a konzervgyár veze­tőit, hogy a jövedelem elosz­tásnál segítsék dolgozóikat lakásépítéshez. Zágon Gyulá- né megjegyezte, hogy magas az analfabéták száma a gyá­ron belül. Francsics József, a gépesítés problematikáját vázolta. Elmondta, hogy lé­pést akarnak tartani a kor­fl dsákkirősak többsége ez egyetemen marad! Diákköri konferencia az Orvostudományi Egyetemen Tegnap kétnapos házi diákköri konferencia zárult a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Pécs felsza­badulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett tanács­kozáson 32 előadás hangzott el azoktól a hallgatóktól, akik a diákkörökben tevékeny­kednek. Az egyetemen jelenleg 265 tagja van a tudományos diákköröknek, közülük 158-an az elméleti intézetekben, 107-en pedig klinikai diák­körökben dolgoznak. Az itt folyó munka eredményessé­gét mi sem bizonyítja job­ban, mint az. hogy az egye­temen maradó végzős hall­gatók 70—80 százaléka vég­zett korábban diákköri mun­kát. A tudományos diákköri ta­gok sikerrel szerepeltek több zágos diákköri konferen­cián, valamint az elmúlt tan­évben meghirdetett ünnepi pályázatokon. Két-két hall­gató szerepelt a testvérintéz­mények, az Erfurti Orvos­akadémia és a Lvovi Orvos- tudományi Intézet tudomá­nyos diákköreinek konferen­ciáján. / A tudományos munka to­vábbi fellendülését jelente­né, ha a hallgatók intenzí­vebben vennének részt az idegen nyelvek tanulásában, valamint az is, ha a tudo­mányos diákköri tagok óra­megterhelésén változtatni le­hetne. Jelenleg ugyanis nagy­részük csak egyéni tudomá­nyos munkát tud végezni, mert az azonos érdeklődési körű, különböző évfolyamok­ra járó hallgatók idejének összehangolása szinte lehe­tetlen szerű szállítási igényekkel, gépeket szerezzenek be rövid időn belül. Az NDK-ban már konténerrel ‘ szállítanak. E korszerű módszert hazánk­ban is bevezetik. Papp Györgyné az albérletben la­kók, vagy lakásnélkül levők érdekében kérte a támoga­tást. Egyrészt a gyártól, más­részt a fiataloktól az előta- karékosságot, gondjaik meg­oldására. A pártbizottsági ülésen e napirend Mesztegnyei Imre titkár összefoglalójával feje­ződött be. Nagy István A bolgár vendégek a Villányi Állami Gazdaság pincészete előtt Cj kukaautóval gyarapodott a Pécsi Köztisztasági és Űtkar- bantartó Vállalat gépkocsiparkja. — Az új kocsival együtt most már bét kuka, hét billenős és egy Csepel autó gyűjti Pécsett a szemetet, hulladékot Biztató kísértetek vannak Magyarországon is Biológiai módszerekkel irtják majd a kártevőket A kertészek jól tudják: az almamoly elleni vegyszeres védekezés közben az almafa másik kártevőjének, a ta­kácsatkának természetes pusztítóját is megöli a vegy­szer. így a károkat nem az almamoly, hanem a takács­atka okozza. Jogosan merül hát fel a kérdés; vajon a vegyszeres kezelés önmagá­ban megéri-e a fáradságot? Vagy van-e valami, ami ki­egészítené ezt az eljárást? Ezekre — a mind többe­ket foglalkoztató —, kérdé­sekre adott választ tegnap délután a Technika Házában dr. Jermy Tibor, a Növény- védelmi Kutatóintézet igaz­gatója, aki a biológiai véde­kezés legújabb eredményeit ismertette a baranyai szak­emberek előtt. Dr. Jermy Ti­bor kérdéseinkre válaszolva elmondotta, hogy a növény- védelmi módszerek fejlődése az utóbbi években új sza­kaszhoz érkezett. Miután a vegyszeres védekezés sokszor a kártevők hadát pusztító állatokat is megölte, és ezen kívül munkaegészségügyi ne­hézségek is vannak, vala­mennyi fejlett országban elő­térbe került a biológiai vé­dekezés — természetesen a vegyszeres védekezés kisegí­tő ágazataként. A rovarok ellen rovarbetegségek, víru­sok kitenyésztésével és a ro­varok sterilizációs, azaz ön­pusztító módszereivel foglal­koznak. Az utóbbi lényege, hogy mesterséges tenyésze­tekben gamma-sugárzással vagy egyéb módon sterilizált rovarok nem képesek az utódlást, a szaporodást biz- I emelték a deket természetes ellensége­ik kipusztítják. A biológiai védekezést már négy évtizede ismerik, de komolyabban csak néhány éve végez ilyen irányú ku­tatásokat a Növényvédelmi Kutatóintézet. Dr. Jermy Ti­bor pécsi előadása a Magyar Agráregyesület Növényvédel­mi Társaság kezdeményezé­sére jött létre, azzal a cél­lal, hogy a vidéki szakosztá­lyok ezirányú munkáját elő­segítse. KISZ­küldött­értekezlet Sásdon Megkezdődtek a járási kül­döttértekezletek. Elsőnek a sásdi járás tartotta meg teg­nap vezetőségválasztó és kül­döttértekezletét. Az értekez­leten részt vett a Megyei Pártbizottság képviseletében Nagy Sándor, a megyei párt- vb tagja, a Szövetkezetek Baranya megyei Központjá­nak elnöke, dr. Vida József, az MSZMP Sásdi járási Bi­zottságának első titkára, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságát pedig Kovács Jó­zsef megyei titkár képvisel­te. Az értekezlet foglalkozott a KISZ-alapszervezetek mun­kájával, színvonalával, a KISZ és az úttörő mozgalom kapcsolatával, az ifjúság kommunista nevelésének kér­déseivel. Szó esett a KISZ és a különböző klubok viszo­nyáról, az ifjúsági szövetség irányító szerepének nagy fontosságáról. Az ifjúsági szervezetnek komoly rangja van, meg kell tehát oldani azt a feladatot, hogy a KISZ minden területen, amelyen az ifjúság valamilyen for­mában képviselve vagy ér­dekelve van, komoly befo­lyást gyakoroljon. A küldöttértekezlet részt­vevői úgy döntőt fok, hogy a jubileumi munkaversenyhez minden alapszervezet a saját területének megfelelően csat­lakozik. Az értekezlet máso­dik felében megválasztották két évre a járási bizottság tagjait, és a végrehajtó bi­zottságot. Üjabb két évre vá­lasztották meg Alföldi Jánost, aki a KISZ Sásdi járási Bi­zottsága első titkára volt. A kilenctagú végrehajtó bizott­ságba hét újonnan ’ választott mozgalmi vezető került. : Bolgár küldöttség a baranyai tsz-ekben Bulgáriában nincsenek já­rások, községek és megyék vannak, s minden megyében működik -egy tsz-szövetség 80—100 tag-tsz-el. A felsza­badulás után — náluk nem volt földosztás — gigantikus, járásnyi nagyságú szövetke­zetek alakultak, amelyeknek az állam a földet ingyen ' örök használatba adta. Ké­sőbb az irányítás nehézkes­sége miatt’ a tsz-eket decentr ralizálták, s ma 6—8 ezer hektárosak. A szövetkezetek tervkötelezettek. A terveket nem a tanácsok, hanem a három éve működő területi szövetségek bontják le ré­szükre olymódon, hogy azok összhangban legyenek a népgazdasági célkitűzésekkel csakúgy, mint a tsz-ek lehe­tőségeivel. A bolgár tsz-szö- vetségek igen erősek, hisz a tagdíjakon felül egy sor más bevétellel rendelkeznek — Bulgáriában például nincs MÉK, a szövetségeknek sa­ját zöldség-, gyümölcs-, bor­feldolgozó, -forgalmazó és egyéb vállalatai vannak, sőt önálló export-import jogot gyakorolnak. A mezőgazda- sági termelés szakosodása és koncentrációja a bolgár tsz- ekben igen nagyfokú, mivel az árrendszerük olyan, hogy a termelés fejlesztését, a bő­vített újratermelést, a szo­ciális-kulturális igények ipa­ri szintű kielégítését saját forrásból biztosítja. Ezt és még egy sor fontos dolgot tudott meg a bolgár mezőgazdaságról az a 36 ta­gú baranyai termelőszövetke­zeti csoport, amely a mohá­csi tsz-szövetség által kiépí­tett bolgár—magyar kapcso­latok nyomán szeptember 21. és október 2. között körutat tett Bulgáriában. Az ottani látogatás viszonzásaként és a Mohácsi Tsz-szövetség ven­dégeként érkezett november 14-én megyénkbe egy ugyan­csak 36 tagú bolgár termelő­szövetkezeti küldöttség, tsz- elnökök és agronómusok, ál­latorvosok és közgazdászok, valamint hat bolgár tsz-szö­vetség egy-egy képviselője, akik baranyai kőrútjuk vé­gén tegnap a villányi Űj Al­kotmány Termelőszövetkezet­be látogattak el, ahol baráti beszélgetésen összegezték a Baranyában szerzett tapasz­talataikat. Bár a méretek számukra szokatlanul kicsik — hisz az itteni ötezresek helyett ők ötvenezres sertéskombináto­kat és ötmilliós csibegyára­kat építenek — sokat tanul­tak főleg állattenyésztési té­ren. Szalántán sertéstelepet, Pogányban és a Bolyi Ál­lami Gazdaságban baromfi- telepet, a bolyi tsz-ben te­henészeti telepet tekintettek meg. Megállapították, hogy a magyar tsz-ekben általában magasabb a tagok jövedel­me, mint náluk, az öregek helyzete viszont hátrányo­sabb. Bulgáriában a nyugdíj korhatár a termelőszövetke­zetekben nőknél 55, férfiak­nál 60 év. A tsz-tagság szo­ciális juttatása azonos az ipari dolgozókéval, a szövet­kezetek a részesedés 12 szá­zalékát fizetik be erre az alapra, s a különböző szo­ciális juttatásokat az állam finanszírozza. A küldöttség a mai napon programon kívül — maguk kérték ezt a vendéglátók­tól — ellátogattak a Kapos­vári Húskombinátba és a Dombóvári Vetőmag Vállalat központjába. A Budai-vámnál lévő buszpályaudvarnál és a kertvárosi autóbusz-végállomásnál várótermeket építenek. A váróter­meknél bérletárusítás és jegyelővétel Is lesz. Tegnap be­íosítani. A megmaradt egye­várók vasszerkezetét és jövő évre a munkálatokkal elkészülnek — Komló zöldség- és gyü­mölcsellátásának javítására tárgyalások folynak a Duna és Karasica menti, valamint a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségével egy közös beruházással létesítendő ke­reskedelmi egység építésére. A korszerű üzletet a IV. öt­éves tervben a Kossuth La­jos utcában építenék me».

Next

/
Oldalképek
Tartalom