Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969. november 18. Tmrvomtm ndpiö' 4 fejlesztés „melléktermékei“ „Ha a pártszervezetnek nem adnak beleszólást az ügyek­be, elöbb-utóbb mindenütt idevezetnek a dolgok.” Ez az egy mondat —, amit Stett- ner Jenőtől, a pécsi Kesztyű- és Bőrkoníekció Ktsz üzemi párttitkárától hallottunk — világosan megmagyarázza, hogyan juthatott ez a szövet­kezet abba a helyzetbe, hogy két vezetőjének üzemeit a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta, s ezzel egyidejűleg bűnvádi eljárást is kellett elle­nük indítani. Molnár György, a szövetkezet elnöke és Fi­scher Dezső műszaki vezető súlyos visszaéléseket követett el. Ezeknek kivizsgálása és a vétkes személyek felelősség- revonása a bűnüldöző szer­vek feladata. Mi inkább ar­ról szeretnénk néhány szót ejteni, hogy mi tette lehető­vé, hogy a dolgok idáig „fej­lődtek”. A szövetkezet az évek so­rán szép eredményeket mu­tatott fel, fejlődése töretlen volt, s a két vezető nyilván úgy gondolta, hogy nekik több is megjár, mint amihez törvényes keretek között jut­hattak. Korábban is felfigyel­tek már kisebb szabálytalan­ságokra, amelyeket a ^szövet­kezet sikereire való tekintet­tel mindig „elnéztek”. Ezek az elnézések eredményezhet­ték, hogy ők ketten minden­ki felett valónak képzelték magukat, s lassankint olyan légkört alakítottak ki, amit jól jellemez a pártvezetőség egyik tagjának megállapítá­sa: „Kettő közül lehetett vá­lasztani — hallgatni, vagy elmenni.” Aki az utóbbi években hangot mert adni véleményének a vezetés mód­szereivel kapcsolatban, azt rövid úton eltávolították. Ugyanakkor az anyagi érde­keltség elvét is jó fegyver­nek találták arra, hogy a dol­gozókat kijátsszák egymás el­len. Ebben a mesterségesen mér­gezett légkörben szinte ter­mészetes volt, hogy az elnök a szövetkezetnél folytatott fejlesztési munkák „mellék- termékeként” fényűző luxus­villává varázsolta apósának Surányi Miklós úti családi házát, s a mohácsi üzemház építési anyagaiból jutott egy budapesti barátjának duna­kanyari nyaraló építéséhez is. Mint ahogy az is termé­szetesnek tűnt, hogy a két vezető egyre több családtag­ja került a szövetkezet al­kalmazásába. És nem is akár­milyen beosztásba! S míg mindezek történtek, vajon hol volt a pártszerve­zet? — kérdezhetné bárki, de a választ már elöljáróban leírtuk. A pártszervezetet nem hallgatták meg semmi­ben sem. A kommunistákat egyszerűen kirekesztették a szövetkezet irányításából. Amióta a vizsgálat megin­dult, a változott légkörben a pártszervezet is magára ta­lált, s ennek eredménye, hogy jóllehet a két vezető „veze­tése” ma már csak formális, a szövetkezet munkájában nem mutatkozik visszaesés. A pártszervezet most legfon­tosabb feladatának tartja, hogy olyan légkört alakítson ki, amely a dolgozók munka- kedvét növeli, az egymás iránti bizalmat visszaállítja, egészséges kapcsolatot hoz létre a dolgozók és a vezetők között. A Kesztyű- és Bőrkonfek­ció Ktsz kollektíváját hetek óta foglalkoztatja az ügy és természetes, hogy az értesü­lések nem mindig pontosak. Ezért a pártszervezet vezető­sége a holnapi taggyűlésen a szövetkezet kommunistáit tá­jékoztatja a történtekről, majd pénteken aktívaülésen mondja el a dolgozóknak, mi várható a továbbiakban. Nem vitás, hogy a tények ismere­tében a két vezető alkalmat­lanná vált arra, hogy to­vábbra is a szövetkezet élén maradjon. A személycsere te­hát napirenden van, s a párt- szervezet ezzel a kérdéssel is foglalkozik. Azt szeretnék, ha dolgozótársaik közül va­lók kerülnének a szövetkezet élére, mert ez biztosítaná a szövetkezet további eredmé­nyes munkáját. H. L Nagyobb önállóságot kapnak a vendéglátó egységek Termelői borok a kocsmákban Nagy kár, hogy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 2200 dolgozója csak körülbe­lül minden tizedik lehetett jelen — üzletvezetők, szak- szervezeti bizalmiak — a KPVDSZ kultúrotthonában tartott megbeszélésen, mert jócskán volt dicséretben ré­szük. A vállalat elmúlt há­romnegyedévi tevékenységé­ről tartott ' beszámolóból ugyanis kiderült, hogy az ét­termekben, konyhákban, presszókban, szállodákban, italboltokban kitűnően dol­goztak, s ha nem is sikerült időarányosan teljesíteni a vállalat- tervét, a tavalyinál lényegesen jobb eredménye­ket értek el. Növekedett a jövedelmezőség, kedvezően alakult az önköltség, s bár a tavalyihoz képest ötven százalékkal alacsonyabb az állami támogatás — az I— III. negyedévekben összesen 4,4 millió forint — az elmúlt évi 5,7 milliós nyereséghez képest háromnegyed év alatt több mint tízmillió forint nyereségre tettek szert. Mind­ezt pedig úgy, hogy árrésük némileg csökkent. Bár októ­ber már a IV. negyedévre esik, a beszámolóba kíván­kozott, hogy a vendéglátó napok hatására 19.7 millió foritos forgalmat értek el, s ez egyedülálló a Vendéglátó Vállalat történetében. A BVV dolgozóinak elmúlt háromnegyed éve azért nem volt gondoktól mentes. Nyá­ron zavarok voltak a sörel­látással, s az átmeneti sör­hiányt csak néhány helyen próbálták áthidalni szeszmen. tes italok kínálásával. A ser­téshúsellátás sem volt kielé­gítő. Ezt azért érezték sok­helyütt a vendégek, mert az éttermekben nem szorgal­mazták kellőképpen a ba­romfi- és halételek fogyasz­tását. Borból nem volt kel­lő választék. A jövőben ezen ügy segítenek, hogy az Álla­A létszámot az egységek határozzák meg Az étel- és szeszmentes italforgalom nem csökkenhet mi Pincegazdaságtól is vá­sárolnak, de ezenkívül terme­lői borokat szereznek be. Az elmúlt hónapok ellen­őrzései szerint nagyobb gond­dal kell végezni a kiszolgá­lást: minden olyan italnak és ételnek a „pultnál” is kell lennie amiből készletet tartanak a raktárban. „Sok a jó egyéni játékos nálunk — fejezte ki magát sport­nyelven szólva Görcs Károly igazgató. — Legyen egységes törekvésünk: biztosítsuk a kifogástalan csapatjátékot!” A „kifogástalan csapatjáték­kal szeretnék biztosítani a vendéglátó szakma dolgozói számára azt a megbecsülést, amelyet a más munkaterüle­teken tevékenykedők régóta élveznek. A jobb csapatjáté­kot óhajtja elősegíteni a vál­lalati központ a közeljövő­ben várható szervezeti vál­toztatásokkal. Ezek lényege az egységek önállóságának növelése. A jövő évi tervek elkészí­tésébe máris az eddigitől el­térő módon, önállóan szól­hatnak bele a vendéglátó egységekben dolgozók. A ter­veket a vállalati „keret” fi­gyelembevételével maguk ha­tározzák meg, sőt arról is dönthetnek, hogy a vállalt feladatokat mekkora létszám­mal hajtják végre. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy megbecsült, tisztességes dol­gozók ne kerüljenek az ut­cára, s hogy a forgalom — elsősorban a sajátkészítmé- nyű ételek és szeszmentes italok eladásából származó forgalom — legalább öt szá­zalékkal növekedjék, mert a BVV az idei 250-hez képest Bányatűz Ormoson Katonai eskü Egerágon Szüleiktől, rokonaiktól övez­ve sorakoztak fel vasárnap délelőtt Egerágon az MN 3517-es számú alakulat fiatal katonái, hogy ünnepélyes ke­retek között letegyék pa­rancsnokaik kezébe a kato­nai esküt. Az alig egy hó­nappal ezelőtt bevonult fia­talokat Korpa Sándor, Ege­rág község tanácsa végrehaj­tó bizottságának elnöke kö­szöntötte, majd jól sikerült szülő—parancsnok találkozó­ra került sor. A díszmenettel zárt katonai ünnepségen szin­te az egész község jelen volt: az alakulat ugyanis rendkí­vül szoros kapcsolatot tart fent a falu lakosságával. A Borsodi Szénbányák or- mosi üzemének hatos akná­jában november 13-án tűz keletkezett. Az ötös telepen levő vastagtelepi frontfejtés­ben fellépett tűz gyorsan ter­jedt: először a vágatok biz­tosító bélésanyagára, később pedig a száraz szénfalra is átharapódzott. Azonnal riadót rendeltek el. A veszélyeztetett munka­helyeken dolgozók elhagyták a bányarészt. Sebesülés nem történt. A tüzet a bányamen­tők először poroltóval, ké­sőbb vízsugárral igyekeztek elfojtani. Mivel azonban ha­tástalannak bizonyult, gátak építését rendelték el, hogy a bányarészt elzárják a leve­gőtől. A gátépítés vasárnap sem szünetelt, s így hétfőn délre sikerült hermetikusan elszigetelni a bányarészt. A tűz okának megállapí­tására vizsgálat indult. 1970-ben 260 millió forintos forgalmat szeretne elérni. A nagyobb feladatok természe­tesen sok feladatot rónak a vállalat vezetését hatékonyan támogató szakszervezeti bi­zottságokra is. Gregor János SZB-titkár — mint az igaz­gatói beszámolót követő be­szédében kifejtette — a szo­cialista brigádoktól vár sok segítséget a jövő évi tervek elkészítéséhez, majd végre­hajtásához. Az ÉVM mérlege: Tizennégyezer lakás tíz hónap alatt Húszezer lakás építése elkezdődött Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium el­készítette előzetes jelentését a felügyelete alá tartozó vál­lalatok első tíz havi mun­kájáról. Az építéspiaci fe­szültségek, a kielégítetlen kapacitás-kereslet csökken­tésének kedvez, hogy a nép- gazdasági tervben számított 7—8 helyett 13,1 százalékkal, vagyis mintegy kétmilliárd forint értékűvel több építési munkát végeztek az ÉVM vállalatok, mint a múlt év Nem hunyt ki mégse a hunyó parázs Áll a% emlékmű Ma Szabályozzák a Pécsi-vizet Nagyarányú gépi és em­beri erő felvonultatásával a napokban megkezdődött a Pécsi-víz szabályozása. Gerde község határában. Három év alatt végeznek a Gerde és Pécs közötti mintegy 25 kilométeres szakasz mederbővítési munkálataival. Az igen tetemes — 56 millió fo­rint költséget — igénylő munkák befejezése lehető­séget nyújt majd arra, hogy Pécs csapadékvizét akadálytalanul elvezessék a Drávába, s űjabb csa­padékvíz csatornákat épít­senek majd a városban. Tejboltot nyitott a sásdi Búzaka’ász Termelőszövetkezet. A korszerű, hűtőkamrával ellá­tott boltban a lakos’'"" ~'sz nap vásárolhat tejet és tejterméket valamint pékárut. A korán munkába inti oegreggeiizhetnek. Az új tejboltot mintegy százezer forintos költséggel hozták létre Szokolai íelv. megkezdik a parkosítást a Köztársaság téren A fehér mészkőtömbök már elmozdíthatatlanul a helyü­kön állnak. Kőfaragók, betű­vésők „fogyasztják” a követ. A nagyoló munkákat a Bu­dapesti Kőfaragó Vállalat dolgozói végezték, majd te­herautóval hozták Pécsre a tömböket, ahol az utómun­kálatokat is ők végzik. Har­minc tonnányi budakalászi mészkő érkezett a Köztársa­ság térre. A köveket nem csiszolják simára, meghagy­ják a természetes felületet, a göcsörtöket, rücsköket, s idővel majd az esővíz is el­mélyíti az emlékmű hosszan­ti vájatait. — Egy-két év múlva „érik be” teljesen az emlékmű, amikorra már jobban kife- héredik a kő — mondja il­lés Gyula szobrászművész, az emlékmű alkotója, aki né­hány napja személyesen is részt vesz a munka irányí­tásában. A kőfaragók kedden befe­jezik a munkát, utána kö­vetkezik a tereprendezés. El­készült a fűrészelt mészkő­lapokkal kövezett járda, amelyet Pécsett először itt alkalmaznak. A járda hosz- szanti réseiben majd fű zöl­dül. Az enyhe emelkedőt friss gyeptéglákkal ültetik be a kertészek, amelynek tete­jén a hullámvonalat követő mészkőfömbök felfelé törése jelképezi a mozgalom útját. A József Attila idézet sora­in most dolgoznak a vésők, de Pákolitz István: Csertető című költeményének sorai már ott olvashatók az em­lékmű legsúlyosabb tömbjén: Beroskadt évek üszkei alatt Nem hunyt ki mégse a hunyó paráas. első tíz hónapjában. El azért is figyelemreméltó^ mert ugyanebben az idő­szakban az ÉVM épitőanyag- és szerkezetgyártó ipara s legfontosabb tömeganyagok­ból az előző évinél keveseb­bet gyártott. Így jórészt a vállalati telephelyeken tar­talékolt készlet felhasználá­sával növelték az építőipari termelést, s egyúttal javítot­ták a készletgazdálkodást is. Néhány nagy vállalat, mint a 31-es, a Győr, a Tolna és Heves megyei, valamint a Földmunkát Gépesítő Vál­lalat több mint húsz száza­lékkal növelte termelését — Csupán az vet árnyékot a termelési többletre, hogy en­nek nagyobb részét nem a termelékenység fokozásával, hanem a dolgozók számának növelésével érték el. Az ÉVM lakásépítő vállalatai ebben a tíz hónapban 14 288 új la­kást adtak át, 1919-el töb­bet, mint műit év azonos időszakában. A két házgyár­ral rendelkező 43-as válla-' lat építette a legtöbbet: 3193 lakást adott ét, de ezret meghaladó átadásról adott hírt az ugyancsak házgyári termelő bázissal ellátott Bor­sod és Győr megyei vállalat is. Az év végéig még 8797 új otthon építését kell befe­jezniük az ÉVM vállalatok­nak. A lakásátadások egyen­letesebbé tétele tehát még mindig időszerű feladat. —• Kedvezőbb viszont a jövő évi lakásátadások előkészítése, mert már megkezdték 29 061 lakás építését — 3300-al töb­bet, mint tavaly november­ben, — s így az 1970. évi át­adási programot már ará­nyosabb ütemben teljesíthe­tik. Ez nem k ereskedelem! Milyen jogon húzzák ki a nevem az előjegyzési füzet­ből és adják el a lefoglalt — és eladó jeggyel igazolt — fotelágyat a Bem utcai bú­torboltban? Miért vagyok én hátrányo­sabb helyzetben az OTP-hl- tellevelemmel, mint a kész­pénzért vásárló? Van szíve elnézni a bú- torraktár őrének, hogy az emeletről, rozoga lépcsőn, hátamon hozzam le a bútor­darabot? Van! Ellenőrzés az, hogy az em­lített — több milliós értéket őrző — faszerkezetes padlás­raktárból a „kivitelt” a szál­lítólevél közepének „mutató­ujjal történő kilyukasztásá­val” igazolják? Az meg egyenesen felhá­borító, hogy Bereczky Lajos targoncás-tulajdonosi pozí­cióból a szállítási dijat „ki- alkudja” és kétkerekű járgá­nya elé egy öreg, elnyűtt, hetvenéves embert állítson, húzzad vénember... Indulatomat értsék meg. Mostmár én is értem azét a fiatalasszonyét, aki egy héttel ezelőtt majdnem sírt, mikor közölték vele: amit kiválasztott asszonyom, sz elfogyott, vigyen másikat Hétfőn én is hasonló hely­zetbe kerültem. Mert öt na­pon belül nem jelentkeztem a bútor átvételéért, megfosz­tottak attól az örömtől, hogy a nekem tetszőt hazavigyem. Mutattak másikat — vettem is —, de míg eljutottam, hogy az ablakon kiadják a szállítólevelet, s ezután a padlásról lehoztam a porté­kát és az öreg-húzta targon­cára tegyem, ezerszer is megbántam, hogy nekivág­tam a fotelágy-vásárlásnak. Rágondolni is rossz, ha egy dupla-szekrényt kéllett volna huzigálnom a padlásról... így bizony ez hem keres­kedelem, ez csak eladás! Az is rosszuk Istvú­M A

Next

/
Oldalképek
Tartalom