Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-16 / 266. szám
n Btmantmt napta 1969. november 16. A MARS MEQHÓDÍTÁSA Mi lesz a Szuezi- csatornával ? Száz évvel ezelőtt, 1869 ben nyitották meg a Szuezi- esatprnát. Vajon mily en kilátások vannak további üzemeltetésére? A csatornán jelenleg 15 hajó veszttel. Medrét immár két esztendeje egyrfe vastagabb rétegben takarja a homok, s nagy, köztük pénzügyi erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a hajózást visszaállítsák. Jelenleg a csatorna mentén húzódik a tűzszüneti vonal, amely lényegében frontvonallá vált. Az izraeli szélsőségesek „a világ legnagyobb tankcsapdájának” nevezik a csatornát. Hogy szabaddá te- szik-e a csatornát 1970-ben, az elsősorban az arab-izraeli probléma politikai megoldásától, az izraeli agresz- szió következményeinek felszámolásától függ. Nézzük azonban a kérdés gazdasági oldalát. A Szuezi-esatornán a hajózás megszűnése lendületet adott a tartályhajóflotta fejlesztésének, új kőolajvezetékek építésének a Közel-Keleten. A világ tartályhajó- flottája egyre nagyobb víz- kiszorítású egységekkel egészül ki. A jelenleg épülő tartályhajók háromnegyed részének vízkiszorítása meghaladja a 150 ezer tonnát. Ezek a hajók csakis nyílt tengeren közlekedhetnek. A nágyobb vízkiszorítású tartályhajó ugyanis olcsóbb és előnyösebben üzemeltethető. Egy tonna kőolaj szállítása 250 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajón a Jóreménység- fok megkerülésével 15 frankba kerül, mit a 75 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajón, a Szuezi csatornát átszelve — 20 frankba. yVz Ellát és Askelon közölt épülő, 260 kilométer bosszú izraeli kőolajvezeték 106 milliméter átmérőjű csövekből készül, s évi átbocsátóképessége 50 millió köbméter kőolaj lesz: a Szuezt Alexandriával összekötő 360 kilométer hosszú egyiptomi kőolajvezeték ugyanilyen átbocsátóképességű. Az ebben a térségben lévő kőolajvezetékek együttes átbocsátóképessége 165 millió tonna kőolaj lesz, tehát jóval nagyobb annál a kőolajmeny- nyiségnél, amelyet 1965-ben a Szuezi-esatornán keresztül szállítottak (155 millió tonna). Ahhoz, hogy a csatorna üzemeltetése rentábilissá váljék, a medrét 12,8 méterre kell mélyíteni és alkalmassá kell tenni százezer tonna vízkiszorítású hajók fogadására. A munkálatok költségét 85 millió font sterlingre becsülik. Ezenkívül van dlyan terv, hogy a csatorna medrét 14,6 méterre, később pedig /18,2 méterre kell lemélyíteni; ami lehetővé teszi 150 ezer tonna vízkiszorítású hajók áfbocsá- sát. Ezeknek a terveknek a megvalósítása — bár kétségtelenül kifizetődik — tetemes kiadásokkal ,jár. Körülbelül 350 millió font sterlingről van szó. 640 napig tart az út — Indulás 1986-ban? Nyolcvanmilliárd dolláros vállalkozás . Az amerikai űrkutatási tanácsadók 1986-pt ajánlják a Mars-expedíció végrehajtására. A vállalkozás bizonyos hírek szerint 75—80 milliárd dollárba kerül összehasonlításul megjegyezzük, hogy a Hold meghódítása, vagyis az Apolló-prog- ram eddigi része 25 milliárd dollárt emésztett fel. A nagy űrutazás tervét megfontolásra a NASA máris előterjesztette. Bár részleteket még nem közöltek, az űrhajózási ipar máris tudni véli a következőket: © A Mars űrhajó 270 láb hosszú lesz és majdnem 800 tonna súlyú. Földkörüli pályáról indul majd. (Egy láb — 30.5 cmj © A 35 millió mérföldes (egy mérföld — 1609 m) utat a Marsig 270 nap alatt teszi meg. db Az egész vállalkozás, beleértve a Marsra való leszállás igen óvatos előkészítését, a leereszkedést és a felderítést is 640 napig, vagyis majdnem két évig fog tartani. © Cristopher Colombus, a Mars-expedíció parancsnoka szerint a biztonság kedvéért két egymással összekapcsolt űrhajó lesz és legénysége mindkettőnek hat főből fog állni. © Az űrhajónak a szükséges sebességét két, kipróbálás alatt álló Nerva atomrakéta fogja megadni. Ezek az atomhajtóművek később leválnak az űrhajótól, visz- szatérnek földkörüli pályára és itt befogják őket. A vörös bolygó körüli mozgást, a leszállást és a visszautazást egy kisebb atomhajtóművel fogják véghezvinni. Az asztronauták, mielőtt a Marsra leszállnának, • egy még elképzelhetetlenül ötletes robotot küldenek felderítésre. A robot leszállás után egy kerekeken gördülő „robot bébi” segítségével talajmintát vesz, majd visz- szatér az űrhajóhoz. A tudósok nyomban elvégzik majd a szükséges analízist, s amennyiben a leszállást váratlan körülmények nem akadályozzák meg, három ember a Mars-komppal leereszkedik a Mars felszínére. Dr. Wemer von Braun, a Mars expedíció főtervezője az elnök űrkutatási tanácsadóinak kijelentette: — Ebben a vállalkozásunkban a régi hajózás hagyományaihoz térünk vissza. Kolumbusz a három hajóval indult el Nyugatnak és szerintem sohasem térhetett volna vissza, hogy felfedezéséről beszámoljon, ha ezt az óvintézkedést nem teszi meg. Dr. von Braun közölte, hogy a másik űrhajóra pszichológiai okokból van szükség. — A legénység jobban és nyugodtabban látja majd el feladatát, ha tudja, hogy baj esetén van még egy lehetőség a megmenekülésre. A Mars felszínén az űrhajósok egy kis jeephez hasonló járművel kutathatnak majd az élet és a víz lehetséges nyomai után. A járművel mérföldekre mehetnek el kőzetmintákért. összesen két hetet töltenek majd a vörös bolygón. Három kutató a másik űrhajóról a Mars egy másik pontján később szintén leszáll, hogy ugyancsak két héten át felderítést végezzen. A Mars négyhetes felderítése után begyújtják a kettős űrhajó kis atomraké- tájá\ és a Vénusz irányában visszatérnek a Földre. A Vénusz közelében elhaladva űrszondát lőnek majd a bolygó légkörébe. A visszatéréshez szükséges pályamódosítást a Vénusz gravitációs terének kihasználásával hajtják végre. Gina Lollobrigida 41 éves olasz filmcsillag bejelentette: férjhez megy a rendkívül gazdag amerikai ingatlanközvetítőhöz, a 40 éves George Kaufmanhoz. Ginának egy 12 éves fia van az első házasságából. i 4 Az iszfaháni királyi tér TEHERÁNTÓL ISZFAHÁNIQ Utazás a mesés Keleten Egy székelyföldi utazó, Mi- halovits Béla 1903-ból kelt beszámolójában ezt Írja a perzsa fővárosról: „Teherán lényegtelen falvacska volt, s mivel benne semmi eredeti emlék, vagy maradvány sincs az ősi Perzsiára nézve, bátran közelébb vihették volna néhány kilométerrel a háttérben lévő hegyhez, melynek hűvös éghajlata egyedüli menedéké nyáron a lakosságnak, mely a városban nem bírja ki a hőséget, s mely minden ragályos betegség alkalmával a hegyek közé menekül...” Szembesítsük ezt a csaknem hetvenéves feljegyzést a mai helyzetképpeL Teheránban ma majdnem hárommillió ember lakik. A háttérben lévő hegyhez nem kell közelébb vinni, mert már rajta van. A Pahlavi Avenue, amely legszerényebb hecslés szerint is tizenkét- kilométeres sugárút, átszelve a várost egyenesen fellendül a háttérben lévő hegyre úszómedencés villák, éttermek, s parkok között. Ra- gályos betegség bizonyára előfordul még, de nem .keleti” értelemben. Amint maga Teherán sem igazán P mmrm Jellegzetes teheráni látkép orientális, (ebben az egyben igaza volt a derék székely világjárónak) csalódást okoz annak, aki a keleti városok nyüzsgő tarkaságát, kacska- ringós sikátorait, félhomályos utcai kávéházait keresi benne, — legfeljebb a perifériákon akad ezekből mutatóba. Kozmopolita, terjeszkedő _ város, — így lehet jellemezni a perzsák metropolisát, széles sugárutak, modem, vagy félmodern, kész vagy félig kész épületek, nagy tágas, szellős parkok, a centrumban sok bank, szupermarket, filmszínház. Mindez mintha egy szigorú, erős egyéniség elhatározását sugallná, egy abszolút tekintélyét, aki a maga „európai- záló” koncepcióját érvényesíti, mert ilyennek akarja látni városát. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki ez a tekintély. Mohammed Reza Pahlavi, az iráni sah. Fényképe minden üzlet, közintézmény falán szembetűnik, többnyire a császárné társaságában, -ami esztétikailag kellemessé teszi a látványt, lévén Farah Diba köznapi mérték szerint is vonzó jelenség. Ha valaki csak Teheránt látja, még nem találkozik Perzsiával. Szerencsére a Magyarországnál majdnem hússzorta nagyobb birodalom , bőségesen kínál alkalmat azoknak is, akik Kelet egzotikumát többre tartják, mint a civilizált fővárost. A legközelebbi Iszfahán. „Alig” 450 kilométert kell autózni érte a perzsa sivatag szélén, hébe-hóba élő vagy vízhiány miatt elhagyott vályogviskós falvakat érintve. A nagy némaságban csak ritkán tűnnek fel bizonytalan táplálék után kutató birkányájak, egy-egy öszvérháton baktató paraszt, vízhordó teve. Az országút csak akkor élénkül meg, amikor már az út mentén is kidugja a fejét a zöld: kertek, fák, bokrok. Vagyis Iszfahán előtt. Ügy mondják maguk az irániak is: Teherán arra való, hogy éljenek, Iszfahán, hogy gyönyörködjenek benne. A 17. században még ez volt a perzsa birodalom fővárosa, s hogy mekkora művészi és anyagi gazdagság, szépség halmozódott benne, azt a hajdanvolt utazók hevenyészett statisztikájából tudjuk: 162 mecsetet, 48 kollégiumot, 1800 karaván- szérájt, 273 nyilvános fürdőt, 38 ezer palotát és házat számoltak össze benne. Nagy része már eljusztult, de ami maradt, az sem kevés. A kettős árkádsorral övezett Maidan-Sah, a világ egyik legnagyobb, 600 méter hosszú, 215 méter széles tere, három pontján három csoda: a Lutfollah mecset, az Ali Ghapu (nagy kapu) palota és a sah mecset, kék, zöld, sárga zománcbevonata játszik a csillogó napsugarakkal. Teherán és Iszfahán együtt — már valami Iránból, de korántsem az egész. A Icás- pi-tenger menti jó levegőjű Azerbajdzsán, a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos vad Beludzsisztán, vagy Shirász és mellette az antik Persepolis mind külön világ. Lent pedig, ahol a Perzsa-öböl mossa Irán partjait, Abadánnál olajtornyok erdeje mered az égre. Innen származik a mai Irán minden gazdagsága, innen szivattyúzzák. ki azt a pénzt, amiből a teheráni paloták, egyetemek, kórházak épülnek. A város szélén folyik a Shatt el Arab, amely nem más, mint a két bibliai folyó, a Tigris és az Eufrátesz egyesülése. Ez már az országhatár. A túloldalon lrak egy csücske és azon túl a másik olaj hatalom, Kuwait. Itt ér össze az arab és a perzsa világ. MINDENFÉLE —MINDENFELŐL Mennyit költ a CIA kémkedésre? Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala. a CIA évente 8—10 milliárd dollárt költ kémkedésre. Ezt az adatot Kirk- patrik, a CIA Volt munkatársa hozta nyilvánosságra Washingtonban. Kirkpatrik a legutóbbi időkig felelős beosztásban dolgozott ennél az intézménynél. A CIA-nak körülbelül százezer ügynöke van, — jelentette be Kirkpatrik egy televíziós interjúban, — ugyanakkor a hadsereg hírszerző szolgálata mindössze hatezer ügynökkel dolgozik. A japán kibernetika sikerei. A statisztikai adatokból ítélve Japán a közeljövőben elektronikus számítógépeivel elárasztja az európai piacot. 1965-ben 15 japán cég 4300 elektronikus számítógépet, 1968-ban pedig már 150 ezret bocsátott ki. Az idén ez a mennyiség több mint kétszeresére emelkedik. A japán vállalkozók szeretnék kibővíteni az elektronikus számítógépek külföldi értékesítését, s kiépíteni kereskedelmi társaságaik hálózatát Svájcban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban. hét orszá át Föld alatt olcsóbb a hűtés. Egy stockholmi cég 16 000 köbméteres föld alatti hűtőházat épít. Kiszámították, hogy ilyen létesítményt* gazdaságosabb föld alatt építeni, mint a földfelszínen. Mélyen, a föld alatti kőzetek belsejében alacsonyabb a hőmérséklet, s az üzemelési költségek így csökkennek. Amellett speciális föld alatti pályaudvaron lehet rakodni, ahol a hőmérséklet állandóan 8 Celsius fok. Orvoshiány van csaknem mindenütt a világon. Az orvosok párizsi világkongresz- szusa megállapította, hogy világszerte nagy az orvoshiány. így például 1965-ben Albániában 100 000 lakosra 48,3 orvos, ezzel szemben a Szovjetunióban 210 orvos jutott. Az orvoskongresszuson képviselt országok többsége e két szélső érték között foglal helyet. Svédországban 100 000 lakosra 110 orvos, az NSZK-lpan 165 orvos, az Egyesült Államokban 131 orvos, Franciaországban 111 orvos jut. Vannak viszont olyan országok, ahol az egy orvosra jutó lakosok száma eléri a 40 00O- et (Mali. Nigéria). Kambodzsában egyenesen 92 500 lakosra jut égy orvos. Tokió süllyed. Tokió egyes kerületei 1967 óta gyorsuló ütemben süllyednek. A mérések szerint különösen erős süllyedés észlelhető a várost átszelő két-folyó mentén. Az egyik keleti előváros 17, a másik 10 centimétert süly- lyedt. Jelenleg a város területéből 27 négyzetkilométernyi mélyebben fekszik a tenger szintjénél. A
