Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

!?£?. október 12. 3 Dunontait napin | 11 Minisztertanács határozata nyomán > Karbantartási szerződések A Minisztertanács csü­törtöki ülésén — mint arról lapunkban is be­számoltunk — határoza­tot hozott a szolgáltatá­sok fejlődését biztosító gazdasági szabályozó in­tézkedésekre és felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket: végez­zenek színvonalasabb munkát, javítsák a la­kosság ellátását. A hatá­rozatban foglaltakat meg­tárgyalta a Baranya me­gyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz vezetősé­ge és úgy döntött, hogy tovább fejleszti szolgál­tató tevékenységét és ki­bővíti a szolgáltatási for­mákat. Az új tervekről, elgondolásokról beszél­gettünk Pozsgai Kálmán­nal, a szövetkezet elnö­kével. — Éppen a közelmúlt­ban „jubiláltunk.” azzal a szolgáltatási formával, amellyel megelőztük öt évvel a Minisztertanács határozatát. A karbíui- tartási és üzemeltetési szerződési rendszer szö­vetkezetünknél bevált, a lakosság kedveli. Ezt sze­retnénk most továbbfej­leszteni. Megjegyzem azonban, hogy ez a for­ma más, hasonló jellegű szövetkezeteknél csak ki­sebb arányokban terjedt el. — Hány gépre van je­lenleg szerződésük? — Pécsett és Komlón mintegy 640 gép karban­tartására és javítására kötöttünk szerződést. Ed­dig csak az erősáramú háztartási gépek javítását vállaltuk. Most a lakos­ság részéről jelentkező igény alapján bevezetjük a hűtőgépek szerződéses karbantartását is és be­vonjuk ebbe — eddig egyetlen nem elektromos háztartási berendezésként — az olajkályhákat is. — Ezek főleg idény­jellegű berendezések. Van az eddigiektől eltérő el­gondolásuk a karbantar­tásukra ? — A szerződésben évente kétszeri karban­tartást vállalunk. Ezek­nél a berendezéseknél üzembehelyezés előtt, il­letve után végezzük a szerződéses karbantar­tást, az esetleges nagy­javítást a hűtőszekré­nyeknél télen, az olaj­kályháknál pedig nyáron. — Van egyéb, terv is a szerződéses rendszer fejlesztésére? — Négyféle változattal állunk a lakosság ren­delkezésére. A komp­lexen gépesített háztar­tásnál 8 gépre szerző­dünk havi 130—150 fo­rintért. Hat gépnél 90— 110, négy gépnél pedig 50—70 forintért vállaljuk a folyamatos karbantar­tást, s a jelentkező hibák kijavítását. — Ezenkívül természetesen vállaljuk egyes gépek szerződéses karbantartását is. — S ezért mit kap az ügyfél? — A gépeket karban­tartjuk, a kisebb javí­tásokat helyszínen, a nagyobbakat telephelyün­kön végezzük el, s a szállításról is mi gondos­kodunk. — Gyakori panasz, hogy a dolgozók munka­idejének. vagy szabadsá­gának rovására mennek a háztartási gépjavítások. Segítenek-e ezen? > — Létre akarunk hoz­ni egy olyan brigádot, amely munkaidőn túl végzi a helyszíni javítá­sokat. Ezzel — azt hi­szem — sok gondtól sza­badítjuk meg a megren­delőket. 4 házépítők idegessége Kevés az építőkő, hiánycikk a cement, csorbák a téglák Az ajtólapok vetemednek, szuvasodik a parketta Tízezer forintos beruházás minden holdon ,;v.". Múltkoriban indulatos glosz- szában fakadtam ki egy épülő pécsi társasház kapcsán. Ter­mészetesen a fogyasztó szem­szögéből — a fogyasztóért, aki pénzéért, mint mindenütt a világon, igényei, elképzelései szerinti minőséget szeret­ne kapni, legyen az egy öl­töny, vagy egy lakás a társas­házban. A dolog másik olda­la: az a folyamat, amíg egy öltöny, vagy egy lakás elké­szül. Ennek feltételei. A ház­építők idegességéről estébe nyúlóan beszélgettem a na­pokban a Pécsváradi Járási Építő Ktsz vezetőivel. Nincs nagy pénz az építésben Évente -30—40 lakást építe­nek, köztük 4—5 társasházat. Több társas-házuk áll Pécsett, például a Mecsek-oldalon. — Talán egyetlen előnyét említhetném a társasház épí­tésnek, azt, hogy részszámlát készíthetünk, tehát a pénzün­ket nem akkor kapjuk meg, ha befejeztük a munkát, ha­nem folyamatosan folyik be egyszámlánkra — említette Grünhut Alfréd elnök. — A hiedelmekkel ellentétben nincs nagy pénz az építésben. A ktsz évi termelési értéke 22 millió forint, ennek fele építés, illetve javítás. Ez a te­vékenység az idén körülbelül 600 ezer forintot hoz, míg a másik 11 millióból, vagyis az árutermelésből 1,3 millió fo­rint nyereségünk lesz. Higgye el, nekünk sokkal könnyebb mozaiklapokat gyártani, mint építeni. Teljesen probléma- mentes. Jón a vevő, ha tet­szik, elviszi, ha nem tetszik, itbhagyja. De nem tudunk ele­get gyártani belőle. Az építtető az elkészült la­kás bármelyik hibájáért az építő vállalatot vagy szövet­kezetét szidja, őt nem érdek­li, hogy például már eleve silány volt a beépített anyag, s nincs más, ezt kell szeretni. Nos, erős idegekkel kell ren­delkezniük a házépítőknek is. Lássunk egy csokorravalót a gondokból, az alábbiakat a pécsváradi ktsz vezetőivel tör­tént beszélgetéskor jegyeztem fel. Monopóliumok, hiánycikkek Kevés az építőkő Pécsett, pontosabban akkor nincs, ami­kor éppen kellene. Ilyenkor a pécsi építkezésre Pécsváradról szállítják a követ. Ez sok gép­kocsit köt le. Panaszkodnak a tégla nem egységes minőségé­re, gyakorlatilag az van, hogy amelyik tégla egész, az első osztályú. Sokszor megy a gép­kocsi anyaggal Pécsre, s jön visza üresen. Hozhatna mond­juk homokot. De a homokot csak az ÉPFU fuvarozhatja. I De ha kisebb mennyiségben I kell, valamelyik kisebb pécsi ; építkezésre, Pécsváradról ma- ! guk kénytelenek szállítani ho- mokot. A salaknál ugyanaz a 1 helyzet, nem engedik oda a salákhegyhez a ktsz kocsiját, 1 a salakszállítás az ÉPFU mo- j nopóliuma. Barangoljunk egy kicsit a ! hiánycikkek birodalmában is ; Tavaly nem volt vasbetonge- | renda, az idén cementhiány I van. Eddig ugyan még nem i volt cementproblémájuk, de 1 csak azért nem, mert vagon­számra tartalékoltak; most el­fogyott, megkezdődik a szalad­gálás utána. Egyes cikkek ideiglenesen eltűnnek a piac­ról. hogy aztán diadalmasan felbukkanjanak: egy időben eltűnt az ablaküveg, később érkezett jugoszláv üveg — I dupla áron. Hiába keresnénk I már az 1,90-es 15x15 centimé­teres magyar csempét, mert nincs, van ugyanolyan kül­földi, először 2,50-be került darabja, ma már 4 forint 70 fillérbe. Ez még hagyján, ennél sok­kal keserűbb pirula a selejt. Az ajtólapok vetemednek. A barcsi parketta szuvasodik, az idén már vagy öt elkészült la­kásban kellett kicserélni a parkettát. Sűrűn beszárad, új­ra kell rakni. Ennek a követ­kezményeit is ők viselik. A műanyag ajtókilincsről csak rosszat lehet mondani, sokszor azonnal, de minimum egy-két éven belül biztos ki kell cse­rélni. A fémkilincsek viszont ötször annyiba kerülnek. A szerelvények általában gyenge minőségűek, a csapok csöpög­nek. A pécsváradi szerelő utazhat Pécsre, hogy elvégezze a garanciális javítást, ami nem más, mint egy filléres alkat­rész cseréje. Még nem talál­koztak olyan fürdőkáddal, amelyen ne lett volna valami hiba, csorbulás,. hagyja a szövetkezetét. Na és a bárfeszültségek! — Tegnap beállított két iparitanulóm — újságolta az elnök. — A szakmunkásvizs­gán megbuktak, a pótvizsgán j mentek át. Bejelentették, hogy 1500—1600 forintért nem haj­landók dolgozni. Az egyiknek már meg is volt a helye, 12 forintos órabért ígért be neki a maszek kőműves. Mit lehet összegezésül mon­dani? Az élet megy tovább, építeni kell. Építenek is, az idegességek ellenére, nem job­ban, de nem is rosszabbul, mint más — állítják. Amo­lyan átlagminőségben De hát nagyjából elég átlagminőség az is, amiből építenek. Persze más kérdés, mi a véleménye a fogyasztónak az átlagminő- ságről." Miklósvári Zoltán Szimbolikus kép. Az előtérben még Szabolcs megyei idény­munkások kötözik a rizst, a háttérben pedig a learatatlan rizstábla felé halad egy kombájn. Aratják a risst Hatvanháromezer holdon termelnek rizst Magyarországon — Az évi termés 4000 vagon — Itt a rizsföld! ‘ Vagy háromszázötven kilo­méter van a hátam mögött, motorkerékpárral tesszük meg ! az utolsó tizet. Magunk mö- [ gött hagytuk Szarvas temp- 1 lomtornyait, a Körös álmos partját, fél órája döcögünk már a poros dűlőutakon, ami- I kor Csávás Imre kimondja a három várva várt szót: Nyomasztó munkaerőhiány A szövetkezet ezenkívül nyilván „élvezi” a kisválla­lati jellegből adódó összes ál­dásokat. Sokfelé, távol a te­lephelytől építkeznek, az em­bereket minden nap haza kell szállítani. A gépek optimális kihasználásáról ilyen körül­mények között szó sem lehet. És jegyezzük meg, ugyanazon az áron építenek, mint az ál­lami építőipar. Ugyanakkor a ktsz-nek sokféle igényt, egyé­ni ízlést, kívánságot kell ki-, elégítenie. Egy társasházban megannyi a pótmegrendelés, aztán esetleg később még pe­reskedni kell, hogy megfizes­sék a pótmunkát. A nyomasztó munkaerő- hiány nemcsak szűk kapaci­tást, de rosszabb minőséget is jelent. Fegyelmezni nehéz, ha szólnák, mert szólnak a hi­bákért, fel sem veszik, ha bün­tetnek, az illető könnyen ott­— Itt a rizsföld! Óvatosan lépkedek a tor- 1 sok között, s kerülgetem a 1 levágott rendeket. Minden lé- ! pésnél riadt békák ugrálnak fel előttem, jellegzetes iszap- és mocsárszag csapja meg az orromat, aztán bokáig merü­lök a sárba. Ilyen hát a rizsföld. Kezembe veszek egy bugát, szétmorzsolom a két tenye­rem között, s nézem a hán- tolatlan, barna szemeket. — Amikor lekaparom a barna héjat, megcsillan a napfény­ben a rizs üveges teste. Magányos fiatalember hajla­dozik a kasza mögött, s ki­mért, de kitartó mozdulatok­kal vágja a még lábon álló rizsszárakat. Nincs már sok, hiszen befejezés felé közele­dik az aratás. Kissé jelképes a hajladozó alak, lehetséges, hogy jövőre már nem talál­koznak vele, mert nem arat­nak többé kézzel. Csávás Imre, az állami gaz­daság rizstermesztő főagronó- musa berúgja a motort, aztán elindulunk a kombájnok felé. Töltések között kanyarodunk hosszú kilométereken át, ta­nyák, facsoportok zárják be a láthatárt. Dunántúli szemmel 7£XP0ES£ _ Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Baranya megyei kirendeltsége értesíti az utazó ifjúságot, hogy új irodát nyitott PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 39/B-BEN Telefon: 60-19 Nyitvatartási idő: 9—17 óráig Állandó tanAcsadAs: TARTALMAS PROGRAMOK: OLCSÓ SZOLGÁLTATÁSOK! KÜL- ÉS BELFÖLDI UTAK SZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTASZ nézve, nagyon egyhangú a táj. — A repülőterünk! — mondja Csávás Imre. s meg­pillantom a csíkos szélzsáko­kat. Ezt is a rizs miatt épí­tették. Magyarországon egyébként 63 ezer holdon termesztenek rizst, nagyobb részt a Tiszán­túlon. A 63 ezer holdból Szarvas 4 ezerrel részesedik, s ebből 2300 hold a termő. A többin lóherét, silót, napra­forgót és hasonlót vetettek, hogy pihentessék a földet. A szakemberek költséges „szórakozásnak” tartják a rizst. Még a minisztériumban hallottam, hogy minden hold új rizstelep tízezer forint be­ruházást igényel. Először is keresztül-kasul kell szelni a földeket csatornákkal, mert a rizs nem élhet meg víz nél­kül. Amikor ez megvan, töl­tésekkel, illetve csatornákkal kirülkerített ún. kalitkákat kell létesíteni, mint a bolgár- kertészek teszik a zöldségter­mesztésnél. Magától értető­dik, a rizses-kalitkák nem olyan kicsik: a szarvasiak például 150x600 méteres nagy­ságot érnek el. Ha elkészültek a kalitkák elegyengetik a területet. Egész földmunkagép-arzenált szók tak felvonultatni, hiszen a rizs nagyon kényes. Legfel jebb plusz—mínusz öt centi méterre lehet eltérni a víz­szintestől, mert különben egyenetlen lesz a vízborítás ? megfullad a zsenge növény. A legtöbb országban vízbe vetik a rizst, Szarvason vi­szont szárazra, s csak utána árasztják el a területet. Ami­kor kikel és megerősödik ki­csit a növény, megjelennek fölöttük a növényvédő repü­lőgépek, s gyomirtószereket permeteznek a vízbe. A jó növényvédőszer lét­kérdés. 19G5-re azért hanyat­lott Magyarországon mély­pontra a rizstermesztés, mert nem volt hatásos gyomirtó. — Azóta már van, sőt megjelen­tek a gazdaságokban az új és ellenállóbb fajták is, ám a rizstermesztés aránylag las­san emelkedik. A miniszté­riumi szakemberek sz mt évi nyolcezer vagon hál. atlan nyersrizsre volna !. ság, hogy a belső szükségle, fe­dezzük s evvel szemben ik évi 4 ezer vagon nyersi -t állítunk elő. A többit ku földről kell behozni. Fordu-t latra csak akkor számíthat­tunk, ha működni kezd a kis­körei vízlépcső, illetve a gaz­daságok korszerűsítik a ter­mesztést. Ehhez szerény szá­mítások szerint is vagy jut­hat évre van szükség. A hazai rizstermesztés bá­zisa Szarvas. Itt található ^az ország egyetlen rizskutató in­tézete, itt állították elő azokat a hazai fajtákat, melyek — a jelenleg használt szovjet faj­tákkal együtt — végre ismét biztonságossá tették a rizster­mesztést. Az intézettel szom­szédos Szarvasi ÁG az ország legnagyobb rizstermesztője, mely mindig a legkorszerűbb technikát és eljárásokat al­kalmazza. Ha már a „leg”-ek nél tartunk, azt is el kell mon­danom, hogy Csávás Imre — tehát az a fiatalember, aki­nek a motorján ülök — az or­szág egyik legnevesebb gya­korlati szakembere. Bármi­lyen az időjárás, 16 mázsát mindig meg tud termelni, mi­közben a minisztérium a 14 mázsás termés stabilizálását tűzte ki elérendő célként. — Csávás Imrének már az édes­apja is rizzsel foglalkozott. Ha ez a magas fiatalember megszólal, akkor az egész Tiszántúlon odafigyelnek. Közben meg is érkezünk a kombájnokhoz, azaz hogy a kötözőkhöz. Szimbolikus kép: a kombájnokkal szomszédos kalitkában még levágott ren­dek hevernek szerteszét, s Szabolcsból idesereglett idény­munkások kötözik kévékbe és -akják kepékbe a rizst. Ezer forintot is megkeresnek he­tenként, s mégis, alig jönnek már, mert közben Szabolcs­ban is termőre fordultak az almáskertek, s ott is munka- ’súcs van most. Ilyen nagy már a munkaerőhiány! A szomszédos kalitkában három „Zmaj-Kondor” felira­tú jugoszláv kombájn halad 'assú, méltóságteljes zúgással a rizstengerben. Kissé eltér­nek a búzakombájnoktól: lánctalp helyettesíti az első kerekeket, így biztonságosan kelnek át az ingoványos ré­szeken. Bár a vizet már rég leeresztették a kalitkából, a lánctalp még így is mély ár­kot hagy maga után, mely azonnal megtelik vízzel. Két — ugyancsak lánctal­pas — traktor köröz állan­dóan a kombájnoknál és zsá­kokkal megrakott szánfélét húz maga után. A Békés me­gyeiek sárszánkónak nevezik a szokatlan szállítóeszközt — Ezzel lehet legkönnyebben összeszedni a kombájnok telt rizses zsákjait. — Még néhány nap és be­fejezzük az aratást! — néz vissza a piros kombájnokra Csávás Imre, aztán elindul a töltésen a motorkerékpár fe­lé. Megint felriadnak az el­maradhatatlan békák, apró szemét halak tátognak a csa­torna iszapos fenekén. Hiány­zik nekik a víz. Magyar László 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom