Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
%nt. ektÄber t 7 tmnontmt navio Komputer — művészet Néhány éré már a komputerek Is képesek bármilyen stílusú zenedarabot komponálni s olyan rajzokat készíteni, amelyek elérnek egy előre kiszámított esztétikai nívót. Még verselni is tudnak receptre: a hozzávalókat egy .csomó szabály és — véletlen alkotják. A komputer-művészet programozói szerint éppen ez az irányított véletlen az, amit az alkotóművésznél ötletnek nevezünk. Hogyan lehetséges azonban, hogy egy véletlensorozatból értelmes művészi alkotás keletkezzék? Ugyanúgy, ahogy a biológiai fejlődés folyamán bizonyos változások (véletlenek) és kiválasztódási elvek alapján, a legcsodálatosabb teremtmények jöttek létre. Ha tel iát a programozó a komputerrel zenét akar kom- ponáltatni, először is „megeteti’* * * egy csomó hanggal, egy egyszerű dallamhoz és kísérethez például 3 oktáv harminchat hangjával. Ezután az automata az „elektronikus kockázást” (szaknyelven: véletlengerjesztést) tanulja meg s a véletlenre bízva választja ki a hangokat A zeneszerzéshez persze egy sereg szabály is tartozik s ezek figyelembevételével a komputer ,megvizsgálja” a hangokat. Vagy megtartja és besorolja a leendő darabba, vagy visszadobja és újra „kockázik”. Szabály írja elő a darab hangnemét is, mondjuk a C- dúrt. Ezzel a harminchat hang közül tizenkettő már nem jöhet számításba. További szabály határozza meg a szóba jövő hangközöket is, s ennek alapján a komputer egyenként mérlegeli a hangokat, hogy beleillenek-e a darabba vagy sem. Külön előírás szabályozza az ütemet a téma hosszát és így tovább. Alapjában véve ez igen egyszerű eljárás, amihez tulajdonképpen komputerre nem is lenne szükség; már Mozart is írt egy értekezést, a zenei ismeretek nélküli, kocka segítségével való keringőkomponálásról. A komputer csupán gyorsabb, mint az ember; az „ő” keringői másodpercéi alatt születnek meg. Ugyanezen elvek szerint dolgozik a festő vagy rajzoló komputer is. A képfelületet kellő f'nomságú apró pontocskákra osztja fel s minden pont számára a színek és árnyalatok egész skáláját tartja ké- s zeniéiben. Megfelelő szabályok alapján végül is pontról pontra színekkel, illetve árnyalatokkal tölti ki az egész felületet. A jelenlegi rajzolóautomaták egyelőre csupán fekete-fehér grafikákat képesek készíteni. Aki ezekben az automata műalkotásokban a szellemet, az alkotóművész énjét hiányolja, az figyelmen kívül hagyja, hogy a véletlensorozatot irányító esztétikai és szakmai törvények a komputer-művészet lényegét még nem merítették ki teljesen. Hiszen éppen a programozó az, aki az automata számára az esztétikai normákat megszabja, ő ítéli meg a kész művet, s csak a várakozásának megfelelő művet állítja ki, adja elő, tehát azonosítja magát vele. A komputer tehát nem más, mint egy nagyteljesítményű műagy, ami az alkotás szakmai részének elvégzését teszi gyorsabbá. Egyes komputer-zenészek ma már a gépzene következő fejlődési fokát munkálják ki: nem hajlandók hang- színkészletüket a hagyományos mechanikus hangszerekre korlátozni, hanem az automata segítségével új, az emberi fül számára ismeretlen hangfrekvencia-keveré- keket produkálnak. Az eddigi eredmények a régimódi mechanikus hangszerekkel való összehasonlítást még nem bírják el. Ennek ellenére a Berlini Műszaki Egyetem tanára, Fritz Winckel professzor, a Kísérleti Zenei Munkaközösség élén végzett megfigyelései alapján türe- lanare ink Szélesedő vászon A ma és holnap mozija Sokat olvashatunk mostanában a televízió és a mozi „párharcáról”. A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozilátogatók száma; alapjában véve érthető ez a világjelenség. Ahhoz, hogy a mozi visz- szaszerezze régi jogait, valami újait kell produkálnia. S valóban világszerte folynak a kísérletek olyan vetítőrendszerek kidolgozására, amelyek a néző élményét annyira fokozzák. hogy meghozza az „áldozatot”, és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfoglalja helyét a nézőtéren. A mozgófilm tulajdonképpen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállításon láthatott először 25 000 néző mozgó néma-filmet. Hamarosan követte ezt a hangosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott. Ám a technika soha sem áll meg... Az új követelmény — már a televízió hatáséra — az, hógy közelebb kerüljön a néző az élő valósághoz: megjelent a szélesvásznú film. A néző szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet, amely közelebb áll a természetes körülményekhez. A térhatású (sztereo) hang tovább növelte a nézőben a valóságérzetet. Nem sokkal később feltűnt a sztereofilm, de hamar ki is ábrándultak belőle. A nézőnek vagy mereven kellett ülnie, vagy különleges szemüveget kellett viselnie; ilyen mozi volt Budapesten az 1950- es években a Toldi filmszínház. Hamarosan azután visz- szaalakították hagyományos mozivá. Panoráma Az ezután tért hódító szélesvásznú filmek, a panoráma vetítési rendszerek három csoportba oszthatók: több gépes eljárás, torzított képelemes eljárás és torzítatlan kép- eiemes eljárás. Többgépes eljárás esetén legtöbbször három vetítőgépet használnak. A torzított képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objektívvei vízszintes irányban zsugorított képet állítanak elő, melyet vetítéskor ellentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza. A torzítatlan képelemes eljárást honosították meg a budapesti Corvin Filmszínházban. A rendszer amerikai feltalálójának, Michael Toddnak az eljárását 1957-ben mutatták be Párizsban. A rendszer nem tartalmaz új gondolatot, hanem a filmszélesség megkétszerezésével jó lehetőséget ad a képminőség és sztereofonikus hangvisszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű filmszalagra veszik feL Ennél a rendszernél tehát, a panoráma rendszerrel ellentétben, 3 filmszalag helyett csak egyet használnak. Egyetlen objektívvei a képet majdnem akkora szög alatt veszik fel, mint amilyennek a három objektívvei ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriás méretű vásznon (8,2x16 méter) három helyett egyetlen géppel történik, és ez kizárja a panoráma filmre jellemző függőleges irányú illesztési sáv keletkezését és kiküszöböli az illesztési helyeknél fellépő villogást. Aromarama Már a további jövő Képe is kezd kirajzolódni a film technika terén. Az egyik ilyen irányzat a Circoráma. A szovjet Circoráma mozi kétszintű. A két gyűrű alakú vetítőfelület átmérője kb. 16 m. A ve- títőemyők mögött 22 vetítőgépet szereltek fel; mindegyik vetítőernyőre 11—11 gépből vetítenek. A vetítőfelület mögött a hangszórókat hét csoportba rendezték el, és a hang pontosan követi a vetítőernyőn lejátszódó cselekményeket. Ennek a rendszernek azonban komoly elvi hibája, hogy — mivel köralakú a nézőtér — a nézőnek állnia kell. Ilyen körülmények között csak rövidfilmet lehet készíteni. Másik irányzat az Aromarama rendszer, ami tulajdonképpen szagos mozit jelent. New Yorkban nyitották meg ezt a mozit, ahol „A nagy fal mögött’' című. Kínáról készült négycsatornás, szélesvásznú, sztereofonikus, 35 mm-es filmet mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szellőző- berendezésen keresztül olyan levegőt juttatnak, amely különféle szagos, illatos anyagokat tartalmaz. A film bemutatása alatt a szagokat, és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsaillatot szagolhat, érezheti a friss fű, az alma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa, dohány, egyes állatok jellegzetes szagát. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a film érzékelési folyamatába a látáson és a halláson kívül a szaglást is beiktassák. Egyelőre nem lehet végleges véleményt alkotni, ezen irányzat jövőjéről. Színes, térhatású, szagos körmozi, vagy ki tudja még ma, hogy mit tartogatnak a mozisok. Egy azonban biztos, az állandóan fejlődő filmtech- nika még sok meglepetést tartogat a mozilátogatóknak. A látómező kitöltése: L A tv nézésekor a néző látómezeje csak S százalékban kitöltött, 2. normálfilmnél ez 15 százalék, 3. szélesvásznú vetítésnél 30 százalék, 4. panoráma-vászonnál 8« százalék. Kaméleonszövet Japánban sikerült olyan anyagot előállítani, amelyre a divat rajongói közül már régen sokan vágytak. Az új anyag a polimérek családjába tartozik, és csodálatos tulajdonságokkal bír: a különböző külső feltételektől függően változtatja a színét. Rostjai érzékenyek a levegő nedvességtartalmára és a napsugarak melegére. — Az ilyen anyagból készült hófehér fürdőruha a vízben kék színűvé, majd száradásának idején narancsszínűvé, rózsaszínűvé stb. válik, míg végül teljesen kiszáradva, ismét hófehér lesz. Mentőöv a zsebben. A milánói Pirelli cég mentőövet hozott forgalomba. A mindössze 10 centiméter hosszú műanyagtasakba csomagolt mentőöv egy önműködő szerkezet révén szükség esetén 30 másodperc alatt felfújódik. Még az erős testalkatú férfiakat is Jól elbírja. Az új gyártmányt clső-v sorban a hadsereg vásárolja. HORIZONT Mindent látó kamera A Lenlngrádban konstruált f 11 mkamerával nyomon követhet# még a száguldó lövedék, az atom részecskék mozgása Is. A másodpercenként százmillió felvételt készítő berendezés lehetővé teszi, hogy bepillantsunk az elektromos töltések születésének titkaiba, megmagyarázzuk a hajócsavar rezgésének okát, nyomon követhetjük a mikroorganizmusok fejlődését, megfigyelhetjük az énekes hangszalagjainak rezgését és a repülő modellek áthaladását a légcsatornán. A gyorsan lejátszódó folyamatok felvétele közben a filmszalag a kamerában mozdulatlan marad, csak a fény működik. 4 lefényképezendő tárgyról visszavert és a kamera által felfogott fénysugarak forgó tükrökre esnek. Több száz mikroobjektiv a tükrökről egyenként „veszi le” a tárgyak képét és a filmszalagot folyamatosan apró felvételekkel tölti meg. Légpárnás traktor. Angliában olyan új mezőgazdasági gépet konstruáltak, amely nem hagy nyomot a földön. A furcsa traktor 12 cm magasan lebeg a tábla felett A világ első légpárnás mezőgazdasági gépe vegyszereket folyékony műtrágyát és növekedés-serkentő anyagokat permetez a talajra. Munkasebessége (óránként 60 km) tízszeresen meghaladja a szokásos traktor sebességét * Hősugárzó kép. Téli tájat ábrázoló dombornyomása kép függ a falon és kellemes meleget áraszt. Kiderül, hogy közönséges elektromos radiátorról van szó, amelyet kép formájában a falra akasztottak. Ezeket a készülékeket Angliában hozták forgalomba.1 A képet alumínium-lemezbe nyomják. „Növénykohászat”. Ha a nyírfa leveleit elégetik, a hamu minden tonnájában 2,3 kilogramm nikkel j marad. Az Egyesült Államokban \ most lóherével és más olyan nő- ; vényekkel kísérleteznek, amelyeknek a virágja 0,5 százalék szelént tartalmaz. Az egyik fflféle tonnánként fél kilogram cinket halmoz fel. Így aztán több ország- j ban gyors fejlődésnek indult a „növénykohászat”. Beszélő gép. A tokiói egyetemen a tudósok óriási lépést tettek a gépszerkesztés terén: beszélő gépet konstruáltak — belsejében automata fordító, amely az angol és japán nyelv nyelvtani szabályait regisztrálja és gépi hangon reprodukál 550 elemi intonációt. Ha valaki angol nyelvű kérdést „táplál be” a gépbe, a gépi hang a kérdést lefordítja, majd japán nyelven válaszol rá. * A drezdai Pentacon vállalatnál olyan berendezést konst- [ ruáltak, amely teljesen auto- I matizálja a röntgenfelvételek ■' előhívását, rögzítését, mosását és szárítását. E műveletek i | végrehajtására az automatá- 1 nak mindössze 45 másodperc- ■ re van szüksége. Az így kidolgozott röntgenfelvételek kiváló minőségűek. * Összehajtogatható helikopter. — Egy összehajtogatható helikoptert szerkesztett V. Seremet dán technikus. A helikopter súlya csupán 25 kilogramm és 10« kg súlyt tud szállítani. * Oxigén kristályok — űrhajósoknak. Az Aeroget amerikai cég szakértői úgy vélik, hogy a jövőben az lesz a legkényelmesebb, ha az űrhajóban a személyzetnek szükséges oxigénmennyiséget szilárd kristályos alakban, mínusz 200 fokos hőmérsékleten szállítják és tárolják. Egy 0,15 gramm súlyú oxigénkocka három űrhajósnak egy órára elegendő. * Habtakaró talajmenti fagy ellen. A kanadai biológiai intézet munkatársai különleges habból készült „takarót” ajánlanak hideg éjszakákon a kertek melegítésére. Ennek révén a zöldségfélékkel beültetett hatalmas területek megvédhe- tők a talajmenti fagyoktól. A habréteg vastagsága eléri a 15 centimétert, s megőrzi a talaj nappali hőmérsékletét. Reggel pedig tömlővel könnyen lemosható. I * | A fürdőruha nem akadály. — Ausztriában különleges készítménnyel átitatott különleges szövetből oyan fürdőruhákat gyártottak, amelyek az ibolyántúli sugarak 40—50 százalékát átbocsátják. így a strandolok egyenletesen bar- nulnak le, még a fürdőruha alatt is. * Elektromos szőnyeg. A német vegyészeknek sikerült olyan poliamid műszálat előállítani, amely vezeti az elektromosságot és áramkörbe kapcsolva 30—100 fok Celsius hő- ; mérsékletre felmelegszik. A* I ilyen szálból készített negyed- méternyi szövet nem egészen 150 gramm súlyú és 500 watt fogyasztás közepette 60 fokra felmelegszik. Az új műanyag- rostból szőnyegeket, padló- és falbevonatokat fognak gyártani. * Milyen súlyú az üstökös csóvája? A világegyetemben előforduló bizonyos dolgokról mégcsak fogalmat sem tudunk alkotni. Ki hitte volna például eddig, hogy az üstökös hatvan köbméter föld kiterjedésű csóvája mindössze annyit nyom, mint az a levegő, amelyet az emberi tüdő egy belégzésra magába fogad? Elektronika a hajózásban Jönnek a kísértethet jók? (Szakértők becslése sze- rint 1980-ban mintegy kétmilliárd tonnát fog kitenni a világ tengeri transzportforgalmának az ossz volumene, kétszer akkora lesz mint ma. Már a jelenlegi fejlődés tendenciái is figyelemreméltóak, hiszen az óriási méretű tankhajók építése Immár iskolát csinált és gépi berendezések tökéletesedése folytán mindinkább csökken a hajózás személyzet-igénye is. Főképp az elektronikus berendezéseknek köszönhető, hogy az utóbbi időben mintegy 30 százalékos munkaerő-megtakarítást értek el a tengeri hajózásban. A fő hajtóművet ma közvetlenül lehet a parancsnoki hídról vezérelni. Az automatika még géphiba esetén is önállóan működik és azonnal üzembe helyezi a tartalék hajtóművet. Jóformán sehol sincs már szükség az emberi kéz beavatkozására. A fedélzeti automatika központi berendezése, voltaképpeni „agyveleje”, az úgynevezett data-logger, a gépi perfekció netovábbja, amely az összes fontos adatokat (hűtővíz-hőmérséklet, olajnyomás, olajhőmérséklet, stbj folyamatosan ellenőrzi és regisztrálja. Mihelyt bármilyen rendellenesség fellép, a gép már nem fekete, hanem vörös színű nyomtatványokon közli az adatokat Mindezek ellenére ma már meg vannak győződve a beavatottak, hogy a datalogger sem jelenti a fejlődés végpontját. Helyét hamarosan a folyamatszámító computer foglalja el, amely az egész hajó összes gépi berendezéseinek vezérlését maga „veszi a kezébe”. Ennek meglesz természetesen az előnye a be- és kirakodási folyamatok megtervezésének jelentékeny lerövidítése révén abban is, hogy a hajóknak csak rö- videbb ideig kell horgonyozniuk a kikötőkben, racio- nalizálódnak a rakodási műveletek, elesnek a fek- bérként fizetett összegek. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a computer a tengeri hajózás marketing (piackutató) műszere lesz. Attól, hogy legénység nélküli „kísértethajók” fogják egy szép napon szelni a hullámokat, mégsem kell tartanunk. Egy 15—20 főnyi készenléti matrózcsoportra továbbra is szükség lesz, amely adott esetben átveszi a hajó kormányzását vagy mint, tűzoltóság lép, szükség esetén akcióba. Távhőmérő. Az oroszlánnak, de még a kutyának sem lehet csak úgy egyszerűen hőmérőt dugni a hóna alá. Az angol állatorvosok ezért olyan hőelemekhez folyamodtak, amelyeket a csillagászok használnak az égitestek hőmérsékletének mérésért. A távhőmérővel két másodperc alatt 30 méter távolságból is megállapítható, hogy van-e láza az állatnak vagy sem. * - , Japán mérnökök egy csoportja eredeti, ötletes utcai jelzőlámpát készítettek. A forgalomszabályozó készülékben speciális műszer sza- bályózza, hogy meddig égjen a vörös, a sárga és a zöld lámpa. A műszer érzékeny mikrofonja „meghallja**, hogy az útkereszteződésnél melyik irányban erősebb a zaj és ennek megfelelően átkapcsolja a lámpát, hogy az összetorlódott jármüvek tovább ■tehessenek* < A mini-repülőgép. Raymonc Fixier angol pilóta egy min aviont szerkesztett és ezen jái mindennap a munkahelyére A kis repülőgépet, amely nen nagyobb, mint egy autó, eg: 554 köbcentiméteres motoi hajtja. A mini avion sebessé ge óránként 90 kilométer. * Jön az alumínium lepedő. A Jö vőben a turisták és a hegymászói a nehézkes alvózsák helyett ké nyelmes alumfnlumföliába burkol va tölthetik az éjszakát. Ez a; alumínium lepedő állítólag na gyón rugalmas, tartja a meleget vízhatlan, cigarettadoboz nagysá gúra lehet összehajtogatni. A sváj ci boltokban már kapható is.
