Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

1969. október 4. Dunantmt ndpio 3 ABC-áruházak helyett . szükségboltok? Mire panaszkodnak az új városrészek lakói? Helyes-e a legnagyobb er­kölcsi és anyagi elismerésben részesíteni, tehát vándor­zászlóval és a vele járó ma­gas összegű pénzjutalommal kitüntetni egy olyan vállala­tot, mely évről évre elmarad az iskolák, óvodák és az üz­letházak építésével? Az egyik kereskedelmi vál­lalat vezetője tette fel ett a — Baranya megyei Építőipari Vállalathoz címzett — kér­dést. Már megint késés Anélkül, hogy a vállalatnak a lakás-, üzem- és kórházépí­tésben szerzett elvitathatatlan érdemeiről megfeledkeznénk, el kell ismerni, hogy sok igaz­ságot tartalmaz ez a bírálat­nak is beillő kérdés. Több­ször szóvá tettük már, hogy milyen kálváriával jár egyné­mely iskola, óvoda felépítése, és sajnos, ugyanezt kell mon­danunk több kereskedelmi lé­tesítményről is. A tervek szerint a jövő év júniusában egy ABC áruházat kellene átadni Üjmecsekalján, az Endresz György és Radnóti utca sarkán. Mivel a jelzett területet még csak dudva bo­rítja, s a felvonulás legcseké­lyebb nyoma sem tapasztal­ható, minden váteszi előrelá­tás nélkül megjósolható, hogy semmi sem lesz ebből a ha­táridőből. Ezerthatszáz új lakást épí­tenek a Szigeti városrész déli felén, s ebből már az idén meglesz vagy ötszáz. Az új lakók kiszolgálására itt is egy nagy ABC áruházat kívánnak létesíteni az egykori Arany­fácán vendéglő helyén felépü­lő 22 emeletes magasház szomszédságában. Az áruház­nak a jövő év végére kellene elkészülnie, az építésre azon­ban még nem is kötöttek szer­ződést. A beruházási ügyekben jártas " szakemberek szerint 1973 előtt alig lesz ebből az áruházból valami. Az Ilyesmik persze súlyos következménnyel járnak. Az Építők útja, illetve Endresz György utca által határolt te­rületek lakói már másfél, il­letve két és fél éve közönsé­ges lakásokból kialakított e zükségboltokban bonyolítják le élelmiszer vásárlásaikat Hogy mi játszódik le itt csúcs­forgalmi időkben, ahhoz nem szükséges nagy képzelőerő. S mivel a Szigeti városrész ABC áruháza is késik, most már biztosra vehető, hogy a Szigeti út 18. szám alatti tej­bolt is szükségbolttá fog vál­ni. Bár ez jobb lesz, mint az előbbi kettő, hiszen a tejbolt­tal szomszédos lakásokat is fel fogják használni, még így is csak körülményesen tudja a tömérdek embert kiszoigál- gálni. Mozgatható élelmiszerbo It ? Széltében-hosszában ismert, hogy az építőipar kapacitás­gondokkal küzd, következés­képp nem tudja a társadalmi igényeket kielégíteni. Ezért hiába ostorozzák unos-untala- nul a vállalatot meg a veze­tőit, amíg a jelenlegi helyzet fennáll, valami mindig el fog maradni. Nem lehet nem meg­érteni és belátni, hogy nincs hálátlanabb feladat, mint ma e vállalat vezetőinek lenni. Teljesen jogos viszont az a kérdés, hogy miért mindig az iskola, óvoda, üzletház az a bizonyos valami? Ezt a „vé­letlent” ugyanis aligha lehet csupán a kapacitáshiány szám­lájára írni. Évek óta mondják, hogy e létesítményeket egyedi úton tervezik, s hagyományos mó­don építik, s az építőiparnak ez nem olyan kifizetődő, mint a szalagszerű panelépítkezés. A pécsi tervezőmérnökök nem tudják ezt az indokot elfogad­ni. Mint mondják, még a nagy szériák korában sem lehet — és nem is célszerű — minden egyedi tervezést kiiktatni. Hozzáteszik, hogy a hagyomá­nyos építkezés alatt nem azt kell érteni, mint tíz-húsz év­vel ezelőtt. Megjegyzik, hogy a Szigeti városrészben már panel-szerkezetű óvodákat, bölcsődéket és üzletházakat is lehet majd építeni. Nem az épületeket, hanem az eleme­ket fogják majd szabványosí­tani, így árokból tetszés ■ sze­rinti nagyságú és formájú óvodákat, üzletházakat stb.- ket lehet majd variálni. A jövő év nyarára készülnek el a tervek, ha mindenki akar­ja, 1971-ben már üzletházat lehet ezekből építeni. A Pécsi Tervező Vállalat felajánlotta, hogy — ameny- nyiben a város igényli — el­készíti egy szétszedhető üzlet­ház tervét, melyet élelmiszer- boltnak, szolgáltató háznak és hasonlónak lehetne felhasz­nálni. Valószínű, acélszerkeze­tű építmény lenne, melynek hőszigetelt elemek alkotnák a falait. Az egész világon használnak 6000 növenyvédőszerből 700 nem felel meg a követelményeknek Mezőgazdasági szabványosítási tanácskozás Pénteken az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben szabványosítási ta­nácskozás kezdődött. Dr. Nagy Bálint, a MÉM főosztályveze­tője megnyitójában elmondot­ta: a mezőgazdaságban alkal­mazott kémiai anyagokat egy­re .gyakrabban kifogásolják a nagyüzemek. Az ellenőrzések egyértelműen kimutatták, hogy a reklamációk jogosak. A Minőségvizsgáló Intézetben 6000 növényvédőszert kontrol­láltak, s a laboratóriumi vizs­gálatok tanúsága szerint kö­zülük 700 valamilyen oknál fogva nem felel meg a kö­vetelményeknek, minőségük rosszabb volt az előírtnál. A gyárakban, a helyszínen vett 700 mintából 650 volt kifo­gásolható. Az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló In­tézet a földekre kikerülő mű­trágya 0.1 százalékát tette ki laboratóriumi próbának. A megvizsgált tételek 20—30 százaléka a kívántnál alacso­nyabb hatóanyag tartalmúnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üze­mek lényegében ráfizettek ezekre a termékekre, mert nem azt kapták, amire szük­ségük volt A főosztályvezető elmondot­ta, hogy a hazai mezőgazda­ság már évente 4,5 milliárd forint értékű kémiai anyagot használ fel, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az anyagok milyen minőségben kerülnek a fogyasztókhoz. Az üzemek által kifogásolt minő­ségromlás ugyanis gyakran milliós károkat okozhat, s ki­hat az egész élelmiszergazda­ság területére. A szakembe­rek éppen ezért komolyan fontolóra veszik, miképpen lehetne biztosítani a gazdasá­gok számára a vegyitermékek egyenletes minőségét. A tanácskozáson — amelyen részt vettek a gyárak, a ke­reskedelmi szervek és a me­zőgazdasági s üzemek kép­viselői is — elhatározták, hogy megszigorítják a szabványo­kat és rendet teremtenek a növényvédőszerek és a mű­trágyák minősége terén. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet ható­sági jogkörrel megszigorítja a vizsgálatokat és amennyi­ben szükség van rá, az üze­mekkel, illetve a kereskede­lemmel szemfeen érvényt sze­reznek a törvény előírásainak. I már ilyen — gyorsan szét- 1 szedhető és könnyen szállítha­tó — iroda- és üzletházakat, s még csak az sem állítható, hogy csúnyák volnának. Egy ilyen üzletházban sokkal em­berségesebb munka- és vásár­lási körülményeket lehetne biztosítani, mint a lakásokból átalakított szükségboltokban. A kereskedelmi vezetők még­sem lelkesednek e gondo­latért. Elismerik ugyan, hogy! jó az ötlet, attól tartanak vi­szont, hogy egy ilyen mozgat-: ható élelmiszerbolt még to- j vább konzerválná a ielenlegi állapotokat. Nemcsak technikai kérdés j A sokoldalúan variálható panelelemekkel a Pécsi Tér-1 vező Vállalat megteremti az iskolák, üzletházak gyorsabb építésének technikai fel­tételeit. A Baranya megyei Építőipari Vállalat még hóna­pokkal ezelőtt úgy nyilatko­zott, hogy szívesen fog ezek­ből építeni. Mire van hát még szükség? Arra, amit az egyik keres­kedelmi vezető mondott Ami­kor az Építőipari Vállalat munkáját elbírálják, ne csak azt nézzék, hogy mennyi la­kást, kórházat stb.-t épített, hanem azt is, hogy átadta-e a lakásokat kiszolgáló iskolá­kat ABC áruházakat és bol­tokat is. Ismételjük: egy pil­lanatig sem szeretnek az Épí­tőipari Vállalat érdemeit két­ségbe vonni, viszont el kell ismernünk, hogy a kereske- \ delmi vezetők bírálata társa-: dalmi igényt fejez ki. Nem \ szabad az új városrészek la- i kőit arra kényszeríteni, hogy a szabad ég alatt sorba állva, | az esőben ázva. várjanak a, kenyérre. Ma ugyanis előfordul- ily es­mi ■ ' Magyar László Kezdiiliie! a fűtés Megszűnik az ivóvíz orvosságíze ? Kitűnő „recept“ az egyik külföldi szakkönyvben — Beváltak a kísérletek Olcsó és biztonságos eljárás Amióta a pécs—mohácsi vízvezeték megépült, s a Du­na vize a városi hálózatba került, a pécsiek állandóan panaszkodnak az ivóvíz minő- I ségére. Orvosságszagúnak és | ízűnek mondják, amihez né- I ha mocsáríz is társul. A szakemberek eddig nem tudtak segíteni, mert a Duna vize különböző ipari szeny- nyeződéseket, illetve kőolaj- származékokat, köztük fenolt tartalmaz. Ezek Utolsó szakaszához érkezett a távfűtés vezetékcseréje a Tüzér utcában, ahol a koráb­bi 250 milliméter átmérőjű vezetéket 300 milliméteres ve­zetékre cserélték ki. A mun­kát tegnap délben végezték el a szerelők, így most már kez­dődhet a fűtés. Képünkön: nyomásellenőrzés az egyik szakasznál. Szokolai felv. még milliószoros hígítás­ban is rosszízűvé teszik a vizet. Megtartotta alakuló ülését az Állami-díj és Kossuiti-díj bizottság A közelmúltban kinevezett Állami-díj és Kossuth-díj bi­zottság pénteken dr. Ajtai Miklósnak, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökhelyettesének el­nökletével megtartotta alaku­ló ülését. A bizottság határo­zatot hozott az albizottságok szervezetében szükségessé vált módosításokra és meg­tárgyalta az 1970-ben ado­mányozásra kerülő Állami- és Kossuth-díjak elbírálásának irányelveit. Még a klórozás sem használt, mert — amint a vegyészek mondják — eközben ún. klór­fenol jött létre, ami állandó­sította ’ a kellemetlen íz- és szaghatást. Ezt a régi problémát akar­ta orvosolni dr. Szabó Lajos, a városi KÖJÁL közegészség- ügyi felügyelője az ún. klór- aminos kísérlettel. Először a KÖJÁL laboratóriumában végzett vizsgálatokat Molnár Sámuel vegyésztechnikus köz­reműködésével. A kísérlet so­rán meghatározott mennyisé­gű klór-, illetve ammóniagázt adagoltak a vízbe. A két gáz gyorsan egyesült, s ún. klór­amin jött létre, mely kitűnő fertőtlenítőnek bizonyult. A hagyományos klórozás után 5—10 csírát találtak egy mil­liliter vízvezetéki vízben, a klóraminozás után viszont egyetlen élő csírát sem sike­rült kimutatni. A kísérlet má­sodik és legfeltűnőbb ered­ménye az volt. hogy a víz korábbi orvosságszaga és íze megszűnt. A laboratóriumi kísérletek után az üszögi víztisztítómű­nél folytatták a vizsgálatokat. Ezúttal már bevonták a Pécsi Alapállás: 35,70 Szervezett pénztárosképzés — húsz géppel a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál — Hol vannak már megint az ujjai? Elfelejtette az alap­állást? Megszeppent csend a válasz, majd az ujjak bűbájos mosoly kíséretében tétován elindul­nak az „alapállás” felé. Bor­zasztó nehéz lehet ezt megta­nulni, mert a figyelmeztetés hol itt, hol ott hangzik el. Aki fáradhatatlanul ismétli — Dal­mi József pénztárgép-oktató —, több-kevesebb sikerrel igyekszik túl,kiabálni a húsz pénztárgép lármáját és a kí- sérőzajt: húsz csinos fiatal- asszony és lány ^egymást és önmagát csúfoló nevetgélését. Tudniillik éppen gyakorlás van a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat Tarr Imre utcai pénztáros­iskoláján és roppantul mulat­ságos dolog az, amikor az em­ber nagy igyekezettel szeretne eleget tenni az oktató utasítá­sának, hogy 35,70-es alapállá­sú kéztartásból kiindulva üs­sön be különböző összegeket a pénztárgépbe, de az ujjak se- hogysem akarnak engedelmes­kedni. Hiába, másképp szok­ták meg. Az egyik egy ujjal pötyögtet, a másik két-három ujjal, de a maga módján mindegyik elég gyorsan. És most itt van ez a tanfolyam ezzel az egészen más ujjtar- tással. Hogyan is lehet ezt begyakorolni?... Gondolom, mindenkit ez a súlyos probléma foglalkoztat ezen a harmadik összejövete­len az újonnan felszerelt ok­tatóteremben. Megnyugtatja őket az oktató, hogy mire a száztizedik órához — azaz a vizsgához — érnek, nem lesz már ilyen gondjuk. Némi két­kedéssel el is hiszik ezt és akik már most is pénztáros­ként dolgoznak, irigyen szem­lélik azoknak a próbálkozását, akik csak most kerültek gép­hez. Nekik könnyebb, hiszen nem kell évek óta beidegző- dött szokásokkal birkózni. Az oktató azt mondja, hogy 35,70- ről kell kiindulni és ők erről az alapállásról indulnak. Per­sze, a többinél is menni fog ez, csak valamivel nehezeb­ben. önfegyelem kell hozzá Az oktató szent meggyőző­déssel állítja, hogy ez a kéz­tartás az alfája és ómegája a gyorsaságnak. Ez a tanfolyam a pénztárosiskola elméleti anyagán már túl van. Tanul­tak áru- és kereskedelmi is­meretet, gazdasági számtant, most pedig a pénztárgép-keze­lés van soron. Januárban k'ét turnus — összesen negyven nő — vizsgázik majd a gépkeze­lésből és ez új fejezetet je­lent az Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat pénztáros-oktatá­sában. — Eddig is képeztünk pénz­tárosokat — mondja Dalmi József. — Általában 4—5 gép­pel dolgoztunk és három év alatt mintegy 50 dolgozónk kapott képesítést. — Most mi változott? — A géppark. Ez a húsz gép kölcsönben van nálunk, a központi önkiszolgáló pénztá­ros iskolától kaptuk őket. Saj­nos, olyan billentyűzetűek, amilyenek nálunk nincsenek az üzletekben. Ezeken a 35,70- es alapállást tanulják, de a boltokban lévő Secura 20-as típusú gépeken 75,30-as alap­állással kell dolgozni. Ez kis nehézséget jelent, de szerin­tem a helyes kéztartás be­gyakorlása után nem okoz kü­lönös gondot a fordított szám­mező megszokása. — Az oktatás további prog­ramja? — Ha már megy a helyes kéztartás, eltakarjuk a szám­mezőt és vakon kell dolgozni. Azután úgynevezett atrop- áruval — üres dobozokkal — dolgozunk, majd vetítjük az árucikkek képét, s a hallga­tóknak sötétben kell — hibát­lanul dolgozni. — És mi lesz ezután — Tovább folytatjuk a pénz­tárosképzést. Három megye — Baranya, Somogy és Tolna — kapott húsz gyakorló pénztár­gépet, amelyekkel minden év­ben le tudunk bonyolítani egy tanfolyamot. Sok jól képzett pénztárosra van szükségünk. Egyre több az önkiszolgáló boltunk, s ezekben a vevők gyors átbocsátása a pénztáro­sok gyors és pontos munkáján múlik. Általában 600 vevőt számí­tanak műszakonként 3—3 té­tellel. Ez 1800 összeg beütését jelenti, s a zöme néhány óra alatt megy át a pénztáron. A jól képzett pénztáros ezzel a nagy feladattal könnyebben megbirkózik. És a vevő is ha­marabb túljut a csúcsforgalmi bevásárlás megpróbáltatásain. H. L Vízmű laboratóriumát is, mely kontrollvizsgálatokkal ellen­őrizte a KOJÁL-laboratórium eredményeit. Ezúttal sem si­került élő csírát kimutatni az ivóvízben. A két hétig tártó kísérletek során voltak olyan napok, amikor több órán át klór- aminnal fertőtlenített vizet bocsátottak a városi vezeték­be. Anélkül, hogy a kísérle­tekről és azok időpontjáról szóltak volna, megkértek több környékbeli lakót, hogy fi­gyeljék az ivóvizet, s jegyez­zék fel, ha valamilyen vál­tozást észlelnek. A lakók kész­ségesen tettek eleget a meg­bízásnak, s mint kiderült, az — általuk ismeretlen — klór- aminos kísérletek időszaká­ban jobbnak találták az ivó­vizet. Egyöntetűen azt állítot­ták, hogy akkor nem volt büdös, viszont hozzáfűzték, hogy kissé édes ízé lett. Amint dr. Szabó Lajos meg- jegyz5 minden városi ember édes ízt érez, ha a sok városi víz után megkóstolja egy falusi kút tiszta vizét. Annyira hozzászokik a veze­téki vízhez, hogy furcsának találja a természetes vizet. Ezzel azonban még mindig könnyebb megbarátkozni, mint a jelenlegi- orvosságízű és szagú ivóvízzel. A kísérletek tanúsága sze­rint a klóráminos fertőtlení­tés minden vegyi eredetű íz- és szaghatást kiküszöböl az ivóvízből. A kutatók megjegy­zik, hogy ez önmagában nem elég, mert a hatalmas üszögi tartályokban különböző algák rakódhatnak le és ezek bom­lása ún. mocsáfízt idézhet' elő. Ez a kellemetlen jelenség' azonban csaknem teljes si­kerrel megelőzhető, ha rend­szeresen tisztítják a tartályo­kat. Következésképp nem ke­vesebbről van szó, mint ar­ról, hogy a pécsi ivóvíz mi­nősége egy csapásra megja­vulhat, amennyiben dr. Sza­bó Lajos újításszámba menő javaslatát elfogadják, illetve alkalmazzák. Ennek már azért sincs akadálya, mert a klóráminos fertőtlenítés az előzetes számítások alapján nem kerül többe, mint a klórozás. Mindössze néhány ezer fo­rint beruházást igényelne az átállás, ami az eddig ismert költséges eljárásokhoz képest filléreknek számít. Az ügynek van egy poénja is: a kísérlet csak Pécsett, il­letve Magyarországon számít újnak. Amint dr. Szabó Lajos elmondotta, már több szovjet nagyvárosban alkalmazzák ezt az eljárást, s az egyik szovjet szakember külön könyvet írt a témáról, me­lyet magyar nyelvre is lefor­dítottak, s amihez mindenki hozzájuthatott. Innen vették az ötletet a kutatók is. M. L. — Százezer szál krizantém kerül a virágüzletekbe és a' standokra november elsejére. I A pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat ezeknek zömét j a temető főbejáratával szem­ben létesített új virágüzletbe szánja, de már október utolsó napjaiban a temető bejáratá­nál virágárus-standokat is lé­tesítenek. Megnyílt Kiss Nagy András kiállítása A Pécsi Modern Magyar Képtár kiállító helyiségében pénteken megnyílt Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szob­rászművész kiállítása. Meg­nyitót a kiállítás rendezője, Romváry Ferenc művészet- történész mondott. Ezt követően a Pedagógu­sok Háza kamarakórusa lé­pett fel, majd Romváry Fe­renc átadta a közönségnek a kiállítást, amely egy hónapig tart nyitva. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom