Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvi.évfolyam,23o.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.októberszombat Gondolatok a termékben Ha a középkori kézműves termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömegcikk mellé helyezzük, a formai különb­ségek nyomban szemet szúr­nak. S aligha gondolunk a bennük megtestesült munkák lényegi tartalmi eltéréseire. A kézművesnél a gyakorlati ta­pasztalatokon, a mesterségbe­li fogásokon, a rutinszerű fi­zikai munkán volt a hang­súly. A mostani tömegcikkre viszont sokkal inkább a ter­mék, vagy a gyártóberende­zés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai mun­kás. Már a tőkés társadalom ki­alakulását kísérő ipari forra­dalomnak is természetes vele­járója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben és annak eredményében. Napjaink mű­szaki-tudományos forradalma pedig rendkívüli módon fel­gyorsította ezt a folyamatot. Vajon hazánkban másfajta tendenciák érvényesülnek? — Köztudott ugyanis, hogy or­szágunk viszonylag kis lé- lekszámánál fogva a legtöbb területen nem vállalkozhat önálló kutató-fejlesztő mun­kára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésé­re, adaptálására. Ennek elle­nére a szellemi munka rész­aránya mind a termékben, mind a termelésben nálunk is szüntelenül növekszik. Egy­részt az élenjáró műszaki tu­dományos eredmények átvé­tele is értékes szellemi mun­ka. Másrészt néhány jól ki­választott területre nagy szel­lemi erőt kell összpontosíta­nunk ahhoz, hogy a világpia­con versenyképes eredeti meg­oldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük ehhez még azt is, hogy egyre nagyobb mértékben al­kalmazunk termelékeny gép­sorokat, automata rendszere­ket A reform által célzott ter­melésszerkezet-változtatás to­vább növeli a szellemi mun­ka szerepét, súlyát. Egyrészt azért, mert az aktív piaci mechanizmus, s a nyereség- érdekeltség hatására a válla­latok igyekeznek rugalmasan követni a változó szükséglete­ket. Ez pedig több fejlesztő munkát, nagyobb termékvá­lasztékot igényel. Másrészt a belső és a külső piacok szer­ves egységbe kapcsolásával meggyorsult a termelés szer­kezetének, gyártmányösszeté­telének átalakítása. Vagyis a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egyre több készül és csökken a korszerűtlen, a kevéssé keresett cikkek gyár­tása, értékesítése. A hazai pia­con az import verseny, kül­földön pedig a világpiaci kon- kurrencia, az állami támoga­tások mértékének csökkenté­se szorítja erre a vállalato­kat. Nem szabad tehát csodál­kozni vagy netán háborogni azon, ha a dinamikusan fej­lődő vállalatoknál növekszik a műszaki-adminisztratív lét­szám, az alkalmazott mérnö­kök, technikusok, közgazdá­szok, szervezők, stb. száma. Természetes, sőt leggyakrab­ban elkerülhetetlen folyamat ez, a vállalat jövőjének, a népgazdaság fejlődésének megalapozását, a mind több és színvonalasabb, elmélyül­tebb szellémi munka szolgál­ja. De csak akkor, ha a szel­lemi munkát végző seregnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kezdemé­nyező. s nem fut az üresjára­tot, felelőtlenséget tenyésző bürokratizmus zátonyára. K. J. Egységesítik a társadalombiztosítási jogszabályokat Döntenek a rendezésre váró kérdésekben A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának tá­jékoztatása szerint előkészü­letben van a társadalombizto­sítási jogszabályok egységesí­tése. Ismeretes, hogy az egész magyar jogrendszerben idő­szerűvé vált a jogalkotás fe­lülvizsgálata, az utóbbi idő­ben a változások, a korszerű­sítések egész sorának lehetünk tanúi. Módosították a polgári törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, megjelent az új Munka Törvénykönyve, a Tsz-törvény, a Föld-törvény, s mindezek közvetve, vagy CsOkken 58 file hordós is palackozott bor ára A Magyar Állami Pincegaz­daság szombattól 34 féle hor­dós és 24 féle palackozott bor nagykereskedelmi árát literen­ként átlagosan 1—3 forinttal leszállítja. Az idei jó termés alapján a pincegazdaság élt azzal a le­hetőséggel, hogy a minőségi­leg gyengébb, a nehezebben értékesíthető borok olcsóbban, átlagosan 70 fillérrel alacso­nyabb áron, vásárolja fel, míg a különlegesen kezelt jó bo­rokért magasabb árat is fizet Az átvételi ár ilyen kismérté­kű csökkenéséért egyébként a termelőket kárpótolja a gaz­dag termés. A Magyar Állami Pincegaz­daság a felvásárlási ár némi csökkenését a fogyasztói árban is igyekszik érvényesíteni, ezért mérsékelte — többségé­ben az asztali, a színes-borok árát. Az asztali borok — pél­dául az asztali-, az alföldi- és a homoki fehér, az asztali sil­ler, az alföldi rosé — 1 forint­tal lettek olcsóbbak. A pecse­nyeborok közül a kiskőrösi és a szegedi kadarka, a ceglédi és a bácsalmási ezerjó, a sze­gedi vörös és a mézesfehér li­terenkénti árát 2 forinttal, a minőségi soproni kékfrankos és a szekszárdi kadarka árát 3 forinttal mérsékelték. közvetlenül a társadalombiz­tosítási jogszabályokra is ki­hatnak. A társadalmi juttatásoknak ma már igen fontos része a társadalombiztosítás, amely a lakosság 97—98 százalékát érinti. Az utóbbi években lé­nyegesen bővültek a társada­lombiztosítási szolgáltatások. 1955 óta mintegy ötven új társadalombiztosítási jogsza­bály jelent meg, de érvény­ben van igen sok régi rende­let, szabályzat, ami nemcsak a lakosság, hanem a szakem­berek számára is áttekinthe­tetlen. Nem ritka a még ér­vényben lévő régi és az új rendelkezések közötti ellent­mondás sem. Ezeknek rende­zése annál is fontosabb, mert a társadalombiztosítás ügyin­tézésében mindinkább számí­tanak a társadalmi aktivisták közreműködésére, akik csak akkor tudják feladatukat el­látni, ha a rendelkezések egy­értelműek, áttekinthetők. — Néhány elvileg ugyan nem nagy jelentőségű, de az egyén számára mégis fontos részlet- kérdésről egyetlen jogszabály sem intézkedik, most majd ezeknek a tisztázására is sor kerül. A SZOT szociálpolitikai bi­zottsága meghatározta a tár­sadalombiztosítási jogszabá­lyok kodifikációs irányelveit, s az irányelvek alapján fi­gyelembe véve a dolgozók észrevételeit, javaslatait, a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság törvényelőkészítő fő­osztálya tervezetet dolgoz ki a jogszabályok egységesítésé­re. A tervezetet széleskörű vi­tára bocsátják majd, megtár­gyalják a szakmai szakszer­vezetek, egyéb érdekképvise­leti szervek — például a kis­iparosok és kiskereskedők szervezetei — s a viták alap­ján öntik formába a terveze­tet, amelynek sorsáról felsőbb állami szervek döntenek a SZOT bevonásával. Az érvé­nyes jogszabályok tüzetes át­tanulmányozása, egységesíté­se, az ellentmondások kikü­szöbölése, az eddig tisztázat­lan kérdések rendezése, majd a nyilvános vita hosszabb időt vesz igénybe, valószínűleg két-három év szükséges a jog­szabályok végleges egysége­sítéséhez. Mielőtt azonban még a tervezet elkészül, egyes kisebb, rendezésre váró kér­déseket kormányzati szinten tisztázni kell, amire előrelát­hatólag még az idén sor ke­rül. Befejezés előtt a burgonyatermés betakarítása Befejezéshez közeledik a burgonyatermés betakarítása; már csak a későbbi érésű faj­ták felszedése van hátra. Az idei szezonra a gazdaságok nagy számban vásároltak olyan kombájnokat, amelyek­kel lerövidíthették a burgo­nyaszedés idejét. így számos nagyüzem egyhetes előnyt szerzett, amit később majd jól kamatoztathat a munka- igényes kukoricatörésnél. A gazdaságos, gyors munkát az NDK-ból behozott burgonya­kombájnok jól elősegítették. Az Agrotröszt a szezonra ösz- szesen több mint 200 berende­zést tartalékolt a raktárak­ban, a készlet legnagyobb ré­sze el is kelt. Különösen nagy volt az érdeklődés az E—660-as típus iránt, de ke­lendő volt az NDK-beli 668-as mintájú kombájn is, amely nemcsak felszedi, hanem meg is tisztítja a burgonyát. Eb­ből a gépből 26-ot vásároltak, elsősorban a nagyobb bur­gonyatermő területtel rendel­kező állami gazdaságok. Elégedettek a gazdaságok a magyar gyártmányú kiszedő gépekkel is. Ezek lényegében csak kiássák a gumókat a ta­lajból, de alacsony áruk és kedvező teljesítményük miatt keresettek: 300 darab kelt el belőlük a betakarítás fősze­zonjáig. Üj mezőgazdasági gépek prototípusai készülnek a Cserkút! Gépjavító Vállalat szigetvári üzemében. A hatsoros cukorrépafejező gépek hazánkban eddig nem készültek. Az első két gép szerelését néhány napon belül befejezik és akkor tartják meg az üzemi próbá­kat az új mezőgazdasági gépekkel. Szokolai felv. 96 művész 400 alkotása a II. Kisplasztikái Biennálén Pénteken döntettek a díjakról Vasárnap nyílik a kiállítás A Pécsett vasárnap nyíló II. országos kisplasztikái bienná- lé legsikerültebb alkotásainak beküldőit pályadíjakkal jutal­mazzák a rendező szervek. — Ezeknek odaítéléséről a zsűri pénteken döntött Pécsett a Tudomány és Technika Há­zában. A Megyei Tanács nagy díj át Kerényi Jenő Kos- suth-díjas, Pécs város Taná­csának nagydíját Borsos Mik­lós Kossuth-díjas, a Janus Pannonius Múzeum nagydíját Vili Tibor, a Biennálé 10 000 forintos I. díját Schaár Er­zsébet Munkácsy-díjas, a 7000 forintos II. díjat Asszonyt Ta­más pécsi művész, és az 5000 forintos III. díjat Kiss Ko­vács Gyula Munkácsy-díjas művésznek ítélte a zsűri. A bíráló bizottság a pályadíjak odaítélésénél a beküldött tel­jes anyagot és a művészek ed­digi életművét vette figye­lembe. A zsűri általános értékelése szerint ezúttal is nagyon szín­vonalas a kiállítás, amely 96 művész négyszáz alkotását mutatja be, s jól tükrözi ama Magyarországon uralkodó stí­lusokat, tendenciákat Szem­betűnő jellege a tárlatnak az éremanyag gazdagsága, össze­sen 185 plakett szerepel a kiállításon. A díjazott művé­szek közül ketten, Kiss Ko­vács Gyula és Asszonyi Ta­más is érmeikért kapták a díjat. A tartalomból: Tető alá került a bonni kiskoalíció (2. oldal) ABC-áruházak helyett sziikségboitok? (3. oldal) Megszűnik az ivóvíz orvosságíze? (3. oldal) Beethoven szonátaest (4. oldal) Utasszámlálás Pécsett (4. oldal) Vízkutatás a Nyugati Mecsekben (5. oldal) Hatezer lakosú városrész Pécsújhegyen (5. oldal) Elutaztak a békeküldöttek (5. oldal) Jó vadászat volt (6. oldal) Tudomány — Technika (7. oldal) Tanácselnökök országos értekezlete Pénteken Miskolcon, a Vá­rosi Pártbizottság székházá­ban kétnapos értekezlet kez­dődött az ország megyei és megyei jogú városainak ta­nácselnökei részvételével. A megbeszélésen a negyedik öt­éves tervidőszak építőipari, valamint lakás- és kommu­nális fejlesztési előirányzatai­ról tájékozódtak. Csak rendkívüli esetben vehetők igénybe a szabadnapok és a vasárnapok — llíésezett a Bányászszakszervezet Központi Vezetősége A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken délelőtt ülést tartott a szakszervezet székházában. A központi ve­zetőség — amelynek tanács­kozásán részt vett Blaha Bé­la, a SZOT elnöke is, felmér­te többek között a bányaipar­ban az év első nyolc hónapja alatt elért eredményeket, át­tekintette a problémákat és a további teendőket, valamint az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztése terén a szakszervezetre váró feladatokat. Simon Antal főtitkár rész­letesen szólt a szénbányászat jelenlegi helyzetéről. Emlékez­tetett a szénbányászat terv­szerű visszafejlesztésére vo­natkozó kormányhatározatra, ami természetszerűen meg­szabta az idei esztendőre való felkészülés teendőit is. Idő­közben azonban olyan arány­ban nőttek a szén iránti igé­nyek, hogy ezeket a bányá­szat előreláthatólag vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudja majd kielégí­teni. Ez a helyzet visszavezet­hető a rendkívül csekély készletekre, az import szén­féleségekre, elsősorban az NDK-brikett behozatalának késésére és csökkenésére, a koksz-ellátás zavaraira stb. — A szénbányászat — ál­lapította meg Simon Antal — természetesen csak abból In­dulhat ki, hogy a többletigé­nyeket is feltétlenül ki kell elégítenie. Az igények kielégítését azonban nem lehet megkö­vetelni minden áron. A szén­bányászat nem vállalhat pél­dául olyan árakat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolnák a termelés gazdaságosságát, és ezen keresztül a dolgozók sze­mélyi jövedelmének alakulá­sát. Az sem lenne helyes, ha rendszeresen munkára fordí­tanák a szabad napokat, és az sem, ha olyan hajrába kez­denének, ami rontaná a bá­nyák állapotát, és károsan be­folyásolná a munka bizton­ságát. — Mindez azonban nem változtat azon a tényen — hangsúlyozta, — hogy a táv­latokat tekintve, a szénbá­nyászat termelése visszafej­lődjék. A jelenlegi helyzetet legfeljebb meghosszabbíthatja és így lassíthatja a vissza­fejlesztés folyamatát, ami vi­szont sok szempontból nem is hátrányos. Ahhoz a köve­telményhez mindenesetre ra­gaszkodni kell, hogy a több­letigényeket a termelési ka­pacitásnak munkanapon való maximális kihasználásával elégítsük ki. És csak rendkí­vüli esetekben fordulhat elő a szabadnapok vagy vasárna­pok igénybevétele. I V;

Next

/
Oldalképek
Tartalom