Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvi.évfolyam,23o.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.októberszombat Gondolatok a termékben Ha a középkori kézműves termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömegcikk mellé helyezzük, a formai különbségek nyomban szemet szúrnak. S aligha gondolunk a bennük megtestesült munkák lényegi tartalmi eltéréseire. A kézművesnél a gyakorlati tapasztalatokon, a mesterségbeli fogásokon, a rutinszerű fizikai munkán volt a hangsúly. A mostani tömegcikkre viszont sokkal inkább a termék, vagy a gyártóberendezés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai munkás. Már a tőkés társadalom kialakulását kísérő ipari forradalomnak is természetes velejárója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben és annak eredményében. Napjaink műszaki-tudományos forradalma pedig rendkívüli módon felgyorsította ezt a folyamatot. Vajon hazánkban másfajta tendenciák érvényesülnek? — Köztudott ugyanis, hogy országunk viszonylag kis lé- lekszámánál fogva a legtöbb területen nem vállalkozhat önálló kutató-fejlesztő munkára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésére, adaptálására. Ennek ellenére a szellemi munka részaránya mind a termékben, mind a termelésben nálunk is szüntelenül növekszik. Egyrészt az élenjáró műszaki tudományos eredmények átvétele is értékes szellemi munka. Másrészt néhány jól kiválasztott területre nagy szellemi erőt kell összpontosítanunk ahhoz, hogy a világpiacon versenyképes eredeti megoldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük ehhez még azt is, hogy egyre nagyobb mértékben alkalmazunk termelékeny gépsorokat, automata rendszereket A reform által célzott termelésszerkezet-változtatás tovább növeli a szellemi munka szerepét, súlyát. Egyrészt azért, mert az aktív piaci mechanizmus, s a nyereség- érdekeltség hatására a vállalatok igyekeznek rugalmasan követni a változó szükségleteket. Ez pedig több fejlesztő munkát, nagyobb termékválasztékot igényel. Másrészt a belső és a külső piacok szerves egységbe kapcsolásával meggyorsult a termelés szerkezetének, gyártmányösszetételének átalakítása. Vagyis a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egyre több készül és csökken a korszerűtlen, a kevéssé keresett cikkek gyártása, értékesítése. A hazai piacon az import verseny, külföldön pedig a világpiaci kon- kurrencia, az állami támogatások mértékének csökkentése szorítja erre a vállalatokat. Nem szabad tehát csodálkozni vagy netán háborogni azon, ha a dinamikusan fejlődő vállalatoknál növekszik a műszaki-adminisztratív létszám, az alkalmazott mérnökök, technikusok, közgazdászok, szervezők, stb. száma. Természetes, sőt leggyakrabban elkerülhetetlen folyamat ez, a vállalat jövőjének, a népgazdaság fejlődésének megalapozását, a mind több és színvonalasabb, elmélyültebb szellémi munka szolgálja. De csak akkor, ha a szellemi munkát végző seregnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kezdeményező. s nem fut az üresjáratot, felelőtlenséget tenyésző bürokratizmus zátonyára. K. J. Egységesítik a társadalombiztosítási jogszabályokat Döntenek a rendezésre váró kérdésekben A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának tájékoztatása szerint előkészületben van a társadalombiztosítási jogszabályok egységesítése. Ismeretes, hogy az egész magyar jogrendszerben időszerűvé vált a jogalkotás felülvizsgálata, az utóbbi időben a változások, a korszerűsítések egész sorának lehetünk tanúi. Módosították a polgári törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, megjelent az új Munka Törvénykönyve, a Tsz-törvény, a Föld-törvény, s mindezek közvetve, vagy CsOkken 58 file hordós is palackozott bor ára A Magyar Állami Pincegazdaság szombattól 34 féle hordós és 24 féle palackozott bor nagykereskedelmi árát literenként átlagosan 1—3 forinttal leszállítja. Az idei jó termés alapján a pincegazdaság élt azzal a lehetőséggel, hogy a minőségileg gyengébb, a nehezebben értékesíthető borok olcsóbban, átlagosan 70 fillérrel alacsonyabb áron, vásárolja fel, míg a különlegesen kezelt jó borokért magasabb árat is fizet Az átvételi ár ilyen kismértékű csökkenéséért egyébként a termelőket kárpótolja a gazdag termés. A Magyar Állami Pincegazdaság a felvásárlási ár némi csökkenését a fogyasztói árban is igyekszik érvényesíteni, ezért mérsékelte — többségében az asztali, a színes-borok árát. Az asztali borok — például az asztali-, az alföldi- és a homoki fehér, az asztali siller, az alföldi rosé — 1 forinttal lettek olcsóbbak. A pecsenyeborok közül a kiskőrösi és a szegedi kadarka, a ceglédi és a bácsalmási ezerjó, a szegedi vörös és a mézesfehér literenkénti árát 2 forinttal, a minőségi soproni kékfrankos és a szekszárdi kadarka árát 3 forinttal mérsékelték. közvetlenül a társadalombiztosítási jogszabályokra is kihatnak. A társadalmi juttatásoknak ma már igen fontos része a társadalombiztosítás, amely a lakosság 97—98 százalékát érinti. Az utóbbi években lényegesen bővültek a társadalombiztosítási szolgáltatások. 1955 óta mintegy ötven új társadalombiztosítási jogszabály jelent meg, de érvényben van igen sok régi rendelet, szabályzat, ami nemcsak a lakosság, hanem a szakemberek számára is áttekinthetetlen. Nem ritka a még érvényben lévő régi és az új rendelkezések közötti ellentmondás sem. Ezeknek rendezése annál is fontosabb, mert a társadalombiztosítás ügyintézésében mindinkább számítanak a társadalmi aktivisták közreműködésére, akik csak akkor tudják feladatukat ellátni, ha a rendelkezések egyértelműek, áttekinthetők. — Néhány elvileg ugyan nem nagy jelentőségű, de az egyén számára mégis fontos részlet- kérdésről egyetlen jogszabály sem intézkedik, most majd ezeknek a tisztázására is sor kerül. A SZOT szociálpolitikai bizottsága meghatározta a társadalombiztosítási jogszabályok kodifikációs irányelveit, s az irányelvek alapján figyelembe véve a dolgozók észrevételeit, javaslatait, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság törvényelőkészítő főosztálya tervezetet dolgoz ki a jogszabályok egységesítésére. A tervezetet széleskörű vitára bocsátják majd, megtárgyalják a szakmai szakszervezetek, egyéb érdekképviseleti szervek — például a kisiparosok és kiskereskedők szervezetei — s a viták alapján öntik formába a tervezetet, amelynek sorsáról felsőbb állami szervek döntenek a SZOT bevonásával. Az érvényes jogszabályok tüzetes áttanulmányozása, egységesítése, az ellentmondások kiküszöbölése, az eddig tisztázatlan kérdések rendezése, majd a nyilvános vita hosszabb időt vesz igénybe, valószínűleg két-három év szükséges a jogszabályok végleges egységesítéséhez. Mielőtt azonban még a tervezet elkészül, egyes kisebb, rendezésre váró kérdéseket kormányzati szinten tisztázni kell, amire előreláthatólag még az idén sor kerül. Befejezés előtt a burgonyatermés betakarítása Befejezéshez közeledik a burgonyatermés betakarítása; már csak a későbbi érésű fajták felszedése van hátra. Az idei szezonra a gazdaságok nagy számban vásároltak olyan kombájnokat, amelyekkel lerövidíthették a burgonyaszedés idejét. így számos nagyüzem egyhetes előnyt szerzett, amit később majd jól kamatoztathat a munka- igényes kukoricatörésnél. A gazdaságos, gyors munkát az NDK-ból behozott burgonyakombájnok jól elősegítették. Az Agrotröszt a szezonra ösz- szesen több mint 200 berendezést tartalékolt a raktárakban, a készlet legnagyobb része el is kelt. Különösen nagy volt az érdeklődés az E—660-as típus iránt, de kelendő volt az NDK-beli 668-as mintájú kombájn is, amely nemcsak felszedi, hanem meg is tisztítja a burgonyát. Ebből a gépből 26-ot vásároltak, elsősorban a nagyobb burgonyatermő területtel rendelkező állami gazdaságok. Elégedettek a gazdaságok a magyar gyártmányú kiszedő gépekkel is. Ezek lényegében csak kiássák a gumókat a talajból, de alacsony áruk és kedvező teljesítményük miatt keresettek: 300 darab kelt el belőlük a betakarítás főszezonjáig. Üj mezőgazdasági gépek prototípusai készülnek a Cserkút! Gépjavító Vállalat szigetvári üzemében. A hatsoros cukorrépafejező gépek hazánkban eddig nem készültek. Az első két gép szerelését néhány napon belül befejezik és akkor tartják meg az üzemi próbákat az új mezőgazdasági gépekkel. Szokolai felv. 96 művész 400 alkotása a II. Kisplasztikái Biennálén Pénteken döntettek a díjakról Vasárnap nyílik a kiállítás A Pécsett vasárnap nyíló II. országos kisplasztikái bienná- lé legsikerültebb alkotásainak beküldőit pályadíjakkal jutalmazzák a rendező szervek. — Ezeknek odaítéléséről a zsűri pénteken döntött Pécsett a Tudomány és Technika Házában. A Megyei Tanács nagy díj át Kerényi Jenő Kos- suth-díjas, Pécs város Tanácsának nagydíját Borsos Miklós Kossuth-díjas, a Janus Pannonius Múzeum nagydíját Vili Tibor, a Biennálé 10 000 forintos I. díját Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas, a 7000 forintos II. díjat Asszonyt Tamás pécsi művész, és az 5000 forintos III. díjat Kiss Kovács Gyula Munkácsy-díjas művésznek ítélte a zsűri. A bíráló bizottság a pályadíjak odaítélésénél a beküldött teljes anyagot és a művészek eddigi életművét vette figyelembe. A zsűri általános értékelése szerint ezúttal is nagyon színvonalas a kiállítás, amely 96 művész négyszáz alkotását mutatja be, s jól tükrözi ama Magyarországon uralkodó stílusokat, tendenciákat Szembetűnő jellege a tárlatnak az éremanyag gazdagsága, összesen 185 plakett szerepel a kiállításon. A díjazott művészek közül ketten, Kiss Kovács Gyula és Asszonyi Tamás is érmeikért kapták a díjat. A tartalomból: Tető alá került a bonni kiskoalíció (2. oldal) ABC-áruházak helyett sziikségboitok? (3. oldal) Megszűnik az ivóvíz orvosságíze? (3. oldal) Beethoven szonátaest (4. oldal) Utasszámlálás Pécsett (4. oldal) Vízkutatás a Nyugati Mecsekben (5. oldal) Hatezer lakosú városrész Pécsújhegyen (5. oldal) Elutaztak a békeküldöttek (5. oldal) Jó vadászat volt (6. oldal) Tudomány — Technika (7. oldal) Tanácselnökök országos értekezlete Pénteken Miskolcon, a Városi Pártbizottság székházában kétnapos értekezlet kezdődött az ország megyei és megyei jogú városainak tanácselnökei részvételével. A megbeszélésen a negyedik ötéves tervidőszak építőipari, valamint lakás- és kommunális fejlesztési előirányzatairól tájékozódtak. Csak rendkívüli esetben vehetők igénybe a szabadnapok és a vasárnapok — llíésezett a Bányászszakszervezet Központi Vezetősége A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken délelőtt ülést tartott a szakszervezet székházában. A központi vezetőség — amelynek tanácskozásán részt vett Blaha Béla, a SZOT elnöke is, felmérte többek között a bányaiparban az év első nyolc hónapja alatt elért eredményeket, áttekintette a problémákat és a további teendőket, valamint az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztése terén a szakszervezetre váró feladatokat. Simon Antal főtitkár részletesen szólt a szénbányászat jelenlegi helyzetéről. Emlékeztetett a szénbányászat tervszerű visszafejlesztésére vonatkozó kormányhatározatra, ami természetszerűen megszabta az idei esztendőre való felkészülés teendőit is. Időközben azonban olyan arányban nőttek a szén iránti igények, hogy ezeket a bányászat előreláthatólag vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudja majd kielégíteni. Ez a helyzet visszavezethető a rendkívül csekély készletekre, az import szénféleségekre, elsősorban az NDK-brikett behozatalának késésére és csökkenésére, a koksz-ellátás zavaraira stb. — A szénbányászat — állapította meg Simon Antal — természetesen csak abból Indulhat ki, hogy a többletigényeket is feltétlenül ki kell elégítenie. Az igények kielégítését azonban nem lehet megkövetelni minden áron. A szénbányászat nem vállalhat például olyan árakat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolnák a termelés gazdaságosságát, és ezen keresztül a dolgozók személyi jövedelmének alakulását. Az sem lenne helyes, ha rendszeresen munkára fordítanák a szabad napokat, és az sem, ha olyan hajrába kezdenének, ami rontaná a bányák állapotát, és károsan befolyásolná a munka biztonságát. — Mindez azonban nem változtat azon a tényen — hangsúlyozta, — hogy a távlatokat tekintve, a szénbányászat termelése visszafejlődjék. A jelenlegi helyzetet legfeljebb meghosszabbíthatja és így lassíthatja a visszafejlesztés folyamatát, ami viszont sok szempontból nem is hátrányos. Ahhoz a követelményhez mindenesetre ragaszkodni kell, hogy a többletigényeket a termelési kapacitásnak munkanapon való maximális kihasználásával elégítsük ki. És csak rendkívüli esetekben fordulhat elő a szabadnapok vagy vasárnapok igénybevétele. I V;
