Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

1M». október 2«. Dtinantmi nduio s Idény végi tanácskozás az idegenforgalomról Lovaspálya lesz Terehegyen Emléktáblák a pártházakon Kétszáz ifjú bányász tiszteletadása a hősök emlékművénél Ezer ezüstdénár a répaföldön Értékes középkori pénzle­let — ezer ezüstdénár — ke­rült elő a Baranya megyei Bezedek község határában. Egy nyugdíjas állami gazda­sági dolgozó, Blond Péter és felesége a répaföldön dolgo­zott, amikor a kapa kifordí­totta az első érméket. Ezek nyomán felásták a területet és mintegy fél kilogrammnyi ezüstpénzt gyűjtöttek össze. A leletet eljuttatták a pécsi Janus Pannonius Múzeumba, amelynek munkatársa meg­állapította, hogy az érmék a mohácsi vész körüli időből származtak. Azon a helyen, ahol a kincs előkerült, vala­ha falu állt, a török hódolt­ság idején azonban teljesen elpusztult. Feltehetően a haj­dani falu valamelyik lakója ásta el vagyonkáját az ál­landó háborúskodás miatt fé­lelmében. Mint emlékezetes: nemrégiben Mohácson került elő nagy ezüstpénz-lelet, amely több mint 45 ezer da­rabból állt. A feltűnően jó állapotban levő dénárokat a múzeum­ban gondosan megtisztítják és konzerválják, majd tudo­mányosan értékelik, s még az idén bemutatják a közön­ségnek Pécsett. Keletnémet mérnökök Pécsett Mint már hírt adtunk róla, a Pécsi Tervező Vállalat megbízást kapott a Német Demokratikus Köztársaság­ban lévő COTTBUS megyé­ben épülő két kórház tervei­nek elkészítésére. Tegnap Pécsre érkezett COTTBUS város tervezővál­lalatának 11 fős szakmai kül­döttsége, köztük tervezőmér­nökök, légtechnikai és egész­ségügyi szakemberek. A ven­dégek a hét végéig maradnak városunkban és szakmai megbeszéléseket folytatnak a Pécsi Tervező Vállalat ter­vezőmérnökének, Köves Emil vezetése alatt álló műterem dolgozóival. ök készítik ugyanis a kórházak terveit. A német és magyar mér­nökök a tervezéssel kapcso­latos részletkérdésekben álla­podnak meg és a német szak­emberek észrevételezik az eddig elkészült részletterve­ket. Gyttdön autóskempinget építenek Étterem a harkányi csónakázó tó mellett Bizonyosra vehető, hogy nemcsak érdeklődést váltana ki, ha például tavasztól kezd­ve élelmiszereket is lehetne kapni a sikondai étteremben, vagy például boltként szolgál­ná a környékbeli lakosság és az üdülők ellátását az orfűi tó partján teljes mértékben kihasználatlanul álló öltöző- épület A szokatlan, de éssze- rűség-szülte javaslatok egész sora hangzott el azon az idény végi tanácskozáson, amelyet tegnap valamennyi érdekelt szerv és vállalat vezetőinek bevonásával, a baranyai ide­genforgalom centrumában, Harkányban tartottak. A ta­nácskozás idény végi volt de egyben a következő idegen- forgalmi évad nyitánya. A kö­zelmúlt időszak eredményei­nek, hibáinak elemzésére vi­szonylag kevés időt fordítot­tak a résztvevők. Ehelyett, mint Takács Gyula, a B. m. Tanács vb-elnökhelyettese be­vezetőjében kérte, arról esett legtöbb szó, hogy ellátás szem­pontjából mire számíthatnak 1970 nyarán és a következő években a megye idegenfor­galmi nevezetességeit felkere­ső vendégek. A közeli tervekről: a siklósi tsz reprezentatív pavilonodat állít fel a harkányi strandon, ezekben 4—5 féle meleg étel­lel és italokkal szolgálják ki a vendégeket. Ismét bevezetik a főttkukorica-árusítást. Tere­hegyen lovaspályát alakítanak ki, itt húsz nyergeslovat állí­tanak az idegenforgalom szol­gálatába. Gyűdön, a Kálvária­domb melletti térségen autós­kempinget építenek. 1970. jú­nius 1-én megnyitják Har­kányban a csónakázó tó mel­lett épülő étterem-kombinát­jukat. Ezeknek a céloknak a megvalósítására mintegy 8 millió forintot fordít a terme­lőszövetkezet. A B. m. Ven­déglátó Vállalat Harkányban, a strandon állítja fel a BIV- en jól bevált vendéglátó pavi­lonokat és jövőre több moz­góárust alkalmaz. A következő idegenforgalmi idény kezdeté­ig felépítik a harkányi cuk­rászüzemet, s ezzel zavarta­lanná válik a környék süte­ményellátása. A B. m. Élel- miszerkereskedelmi Vállalat húsboltot épít a harkányi ví- kendtelepen, nyitása 1970 má­jusában várható. Bővíteni akarják a harkányi ABC áru­házát, hogy a jövőben még inkább besegíthessenek a strandolók ellátásába. Sikon- dán új kiskereskedelmi egység épül 1970—71-ben. A Baranya- ker Vállalat már megkezdte a jövő nyári eladásra szánt strandcikkek beszerzését. Szi- getvárott 1971-ben nyitják meg a volt Kátai-féle vendég­lőt. Az Oroszlán étterem már 1970 áprilisától a vendégek j rendelkezésére áll. A B. m. Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat Tortyogón üdítő italt gyár­tó üzemrészt létesít, amely elsősorban Orfű, Abaliget, Szigetvár italellátását teszi zökkenőmentesebbé. Ami a távlatokat illeti, a Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága megbízza a községi tanácsokat az idegenforgalmi területek kereskedelmi fejlesz­tési tervének elkészítésével, de a kereskedelmi vállalatokat már ezen a tanácskozáson kérték: nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósulhassanak. Az ide­genforgalmi területek felelős [ gazdái a községi tanácsok, de j ezeket kötelesek aktívan tá­mogatni a felsőbb tanácsi szervek, valamint az eddigi- , nél nagyobb felelősségérzetet I ébreszteni a lakosság ellátásá­ban résztvevő vállalatok ve­zetőiben is. November 1-én több mint kétszáz ifjú bányász, kato­na, munkásőr, ifjúgárdista tiszteleg a szovjet és bolgár hősök emlékműve előtt megtekintik a mohácsi átke­lés színhelyét, Komlón meg­koszorúzzák Lenin szobrát. A vállalati és üzemi ren­dezvényekről adott tájé­koztatót tegnap Schwarcz József, a Szénbánya Párt- bizottságának osztályvezető­je a sajtó képviselőinek, ahol részt vettek a szakszervezet és a KISZ-szervezet tiszt­ségviselői is. Novemberben megemlé­keznek Pécs város felszaba­dulásának 25. évfordulójá­ról, és munkásmozgalmi em­lékművet avatnak Komlón. Emléktáblákat helyeznek azokra az épületekre, ame­lyekben 1944—45-ben a he­lyi kommunista pártszerve­zetek alakultak. Üzemi do­kumentum kiállítást és önte­vékeny művészeti csoportok bemutatóját rendezik. Az irodalmi és képzőmű­vészeti pályázatot már meg­hirdették. Eredményhirde­tésre a jövő év áprilisában kerül sor. A „Ki tud többet a szocializmust építő Ma­gyarországról és Lenin mun­kásságáról’ vetélkedő dön­tőjét szintén áprilisban tárt­uk. Ebben p hónapban terve­zik megrendezni a zwickaui Martin Hoop bányaművek képzőművészeti körének ki­állítását is. A szovjetunióbeli Cservo- nográd bányászaival munka és személyi kapcsolatokat tartanak. Bányászaink a politikai és társada'mi rendezvények mellett munkaversennyel is hozzájárulnak az évfordulók ünnepségeihez. Ismerve az 1970-es szénigényeket, mi­szerint 4,7 miűió tonnát kérnek a mecseki szénbá­nyászoktól, e mennyiség megközelítő teljesítésére vál­lalásokat tesznek. Takarékossági nap Baranya betétállománya 1022 millió forint Az idén 130 millió forinttal nőtt Az első Takarékpénztár I jelenleg összesen 1 milliárd megalakulásának 100. évfor­dulóján 1924-ben Milánóban 28 ország 354 megbízottja ha­tározott arról, hogy október utolsó munkanapját a takaré­kosság ünnepévé avatják. A mozgalomba évekkel ez­előtt hazánk is bekapcsoló­dott. Hazánkban ma már 34 milliárd forint a takarékbetét állomány. Tavaly 4 milliárd forint volt a növekedés. Az idén az elmúlt évihez képest pedig már 5 milliárd forint. Baranya megyében a betét- állomány az első három ne­gyedévben 130 és fél millió forinttal emelkedett és így az Emlékexés Gandhira Mahatma Gandhira emlé­keztek Pécsett. Száz éve szü­letett a nagy indiai politikus és fél évszázada bontakozott ki az a nemzeti felszabadító mozgalom, amelyet ő vezetett és vitt győzelemre. Az emlék­ünnepség alkalmából Pécsre látogatott Gandhi volt mun­katársa és barátja: K. San- thanam nyugalmazott közle­kedésügyi miniszter, aki a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének vendégeként tartózko­dik hazánkban. A Hazafias Népfront városi bizottsága fo­gadást adott a 74 esztendős indiai államférfi tiszteletére és bemutatták neki a mecsek- aljai várost. Ezt követően K. Santhanam a pécsi tudomány- egyetemen előadást tartott „Gandhi forradalmi vezetésej és annak filozófiai háttere” címmel. I 222 és fél millió forint. Baranyában is már évek óta megszervezik a Takaré­kossági Napokat, amelyek a Világtakarékossági Napon kez­dődnek és november 10-ig tartanak. A Világtakarékossá­gi Nap ünnepi nagygyűlésére ez évben Szigetvárott ma délután fél 6 órakor kerül sor a filmszínházban, ahol Szikszai Tibor, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője tartja az ün­nepi megemlékezést. Utána Tinusz János a szigetvári ta­nács vb-elnöke tart előadást: „Céltakarékosság és lakásépí­tés” címmel, majd sor kerül egy új magyar film levetíté- sére. A Takarékossági Napok alatt Baranya több községé­ben rendezvényekre kerül sor, amelyeken a pénztakaré­kosságról esik majd szó. Az iskolákban takarékossági szel­lemi vetélkedőket rendeznek. Ezek közül kiemelkedik a Siklósi Járási Tanács Műve­lődésügyi Osztályának kezde­ményezése, amely szerint a felsőttgozatos iskolák vetélke­dőinek első helyezettjei no­vember 10-én a siklósi Ifjú­sági Házban járási döntőn vesznek részt. A pécsi hagyományoknak megfelelően a gyárvárosi út­törő zenekar október 31-én, pénteken délelőtt térzenét ad az OTP megyei és meszesi fiókja előtt Ugyancsak tér­zene lesz Komlón a Lenin' té­ren, ahol a zenét a bányász zenekar szolgáltatja majd. 1 Filmet forgatnak a Komarovban A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola tetőjén széles mozdulatokkal magyaráz a rendező. Ha nem volna köz­tünk emeletnyi különbség, biztosan „kézzelfoghatóbban” is elrendezne bennünket. Így a hangját kénytelen kieresz­teni A napsütötte udvaron kipirultan fut két diáklány egy fehér mérőszalaggal. Min­den olyan, mintha „nagyfilm” készülne. Pedig csak 20 per­ces oktatófilm készül. Csak? Száz-száztíz ezer Ft-ba kerül egy ilyen „kisfilm”. Dr. techn. Balázs László, a szakközépis­kolai tankönyvek szerzője, a film szaktanácsadója magya­rázza a „jelenetet”: — Most éppen az egyenesek kitűzése és derékszögű koor- dináfa-mérés folyik. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Fő­osztályának megbízásából ké­szül a film, hogy segítséget nyújtson a földmérési szak- középiskolák, a felsőfokú föld mérési technikum hallgatói­nak valamint a földhivatalok és földmérési vállalatok dolgo­zóinak oktatásához. — Miért esett a választás a pécsi szakközépiskolára? — Elsősorban azért, mert az iskola vezetősége nagyon segítőkésznek mutatkozott az első pillanattól kezdve. Más­részt Uránváros és a Mecsek olyan csodálatos környezeti feltételeket biztosít, amit má­sutt nehéz lenne megtalálni. Ugyanis a méréseket nemcsak az iskola udvarán, hanem a Mecseken is el kell végez­nünk. Csengetnek. Az osztályokból ki tóduló gyerekek irigykedve figyelik az udvaron méricské­lő harmadikosokat, a „sztáro­kat”. Nem sokáig lóghatnak bele a képbe, mert a házte­tőn ismét megszólal a rende­ző. Érthnes. cm ke­mény forintokba kerül. — mólé — Munka­bizottságok Berkesden Négy község, egy több, mint ötezer holdon gazdálkodó ter­melőszövetkezet — 57 kom­munista. A berkesdi, a pere- kedi és az ellendi pártszer­vezetet fogja össze a berkes­di csúcsvezetőség, amely a pártmunka hatékonyabbá tételének módját abban vélte megtalálni, hogy munkabi­zottságokat hozott létre. Ilyen alapon már harmadik éve működik a pártépítési, a gaz­daság-politikai, a tömegpo­litikai és a művelődéspoliti­kai munkabizottság. A munkabizottságok öttar gúak. Egy-egy tag képviseli az alapszervezeteket, ők egy­ben alapszervezetükben is an­nak a munkaterületnek a fe­lelősei, amelyik munkabizott­ságban dolgoznak. A bizott­ságok vezetői a csúcsvezető­ség tagjai. Lényegében tehát arról van szó, hogy akit va­lamelyik választott szervben feladattal bíztak meg. az ugyanezt a feladatot végzi egy bizottságban is, amely­nek helyzete azonban nem eléggé tisztázott. A párt szervezeti felépíté­se ilyen munkabizottságok létrehozását nem tűzi ki fel­adatul, hiszen a választott szervek alkalmasak arra, hogy a pártmunka minden terüle­tén eredményes tevékenysé­get fejtsenek ki. A berkesdi kezdeményezés viszont a vá­lasztott szervek mellé helye­zi a munkabizottságokat. S amikor fentebb arról írtunk, hogy e bizottságok helyzete nem eléggé tisztázott, akkor e megállapításban a berkesdi csúcsvezetőség meghatározá­sára támaszkodtunk: „A mun­kabizottságoknak nincs dön­tési joguk, a területüknek megfelelő feladatokban, vé­leményekben csupán állást foglalnak és javaslatot tesz­nek a csúcsvezetőségnek.” Tehát ugyanazok a szemé­lyek, akik választott szervben teljes jogkörrel rendelkeznek a döntéseket illetően, e mun­kabizottságokban már csu­pán állásfoglaló, javaslattevő szerephez jutnak. A berkesdi kezdeményezés önmagában ellentmondásos, alapvető erénye viszont az új módszer keresése, s ennek az újnak a következetes al­kalmazása a csúcsvezetőség­hez tartozó terület sajátossá­gainak megfelelően. S hogy ez a módszer alkalmas-e ar­ra, hogy más csúcsvezetősé­gek is átvegyék, arról tár­gyaltak a tegnap megtartott tapasztalatcsere értekezleten a járásból meghívott csúcsve­zetőségi titkárok. Többen nyíltan kimondták a választ: a maguk területén nem lát­nák hasznát a munkabizott­ságok működésének. Ebből az alapállásból ki­indulva vitatták meg a ber­kesdi munkabizottságok tevé­kenységét, amelyről a csúcs­vezetőség átfogó tájékoztatást adott. Legtöbb szó a gazda­ságpolitikai munkabizottság­ról esett. Ez — a kapott tá­jékoztató szerint — számos olyan feladatot lát el, amely a termelőszövetkezet gazda­sági vezetésének feladata lenne. Hangot is adtak ag­godalmuknak: ha a munkabi­zottság az üzemszervezéstől kezdve a távlati tervek ki­dolgozásáig mindennel fog­lalkozik, mi marad akkor a vezetőségnek? S vajon nem kell-e attól félni, hogy a fe­lelősség így megoszlik. Ezt az aggodalmat kívánta eloszlatni a csúcsvezetőség egyik tagja, amikor arról be­szélt, hogy voltaképpen szó sincs arról, hogy a tsz-veze- téstől vennék el a bizottság­ban a munkát, hiszen lénye­gében ugyanazok foglalkoz­nak itt is, ott is ugyanazok­kal a dolgokka; Dehát akkor miért a bizottság? A berkesdi kezdeményezés tehát kiforratlan valami ma még. Természetesen figyelmet érdemel. Járási és megyei pártszervek a közeljövőben tárgyalnak róla. hogy megál­lapítsák, mit lehet belőle hasznosítani, továbbfejleszte­ni. H. L t

Next

/
Oldalképek
Tartalom