Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

1969. október 29.

jmnflintmt nat»m

Miért nem dedikáltak a balett tagjai?

Ez-e a Pécsi Balett története?

Egy félresikerült könyvről

X Zeneműkiadó Jelentette meg Zeneélet című új sorozatában a Pécsi Balett történetét. Szerzője Dallos Attila, aki egyébként a Pokoljárás szövegkönyvét is írta. A könyv már a budapesti zenei hetek idején napvilágot látott, s a Pécsi Balett tagjait be is jelentették, hogy t. i. dedikálni fogják a róluk szóló könyvet. De a balettosok nem jelentek meg ott az adott időben, nem dedikálták a könyvet. Szerették volna előbb elolvasni, tudni, hogy mire írják oda a nevüket Miután elolvasták, már egyáltalán nem írták volna oda a nevüket Legalábbis azok, akikkel beszéltem.

A legilletékesebbek •véleménye

Az öltözőben egy hevenyészett kis társaság „nyilatkozik” „A Pécsi Balett története” című könyvről.

— Nem mondom, hogy a „sztorik”, amikkel tele van, egyáltalán nem, vagy alapvetően másképp történtek — mondja Gsifó Ferenc. — De ezek nem valók könyvbe. Ki kíváncsi arra a hatvan Csifó- sztorira? Ami tényleg a balett története lenne, arról meg nincs benne szó.

— Olyanok vagyunk a könyv szerint — mondja halkan Handel Edit —, mint valami csődület. Egy összeverődött banda. Mint banda szereplünk a könyvben, és nem mint emberek. Akiknek ne adj isten, még valamilyen művészi céljaik, gondolataik is lehettek.

— Nem fogadom el, hogy rólunk szól — mondja Uhrik Dóra. — Nem tudom megmondani mi nem tetszik benne, az egész nem tetszik. Ez a szen- zációhajhász, nyugati bestseller-stílus. Az egésznek a hangvétele.

Legyen ennyj elég a véleményekből.

Eck Imre a pusztában?

v Milyen hát ez a könyv és miről szól? A Pécsi Balettről, kétségkívül. 1959-ben indul a történet. A krimi-izgalmassá- gú indításból kiderül, hogy Eck Imre el-eltűnik Pestről, és a pletykákból kitudódik, hogy kék Skodája a pécsi Nádor előtt parkol. Majd kiderül, hogy Eck tildékre szerződik a következő szezonra. Itt egy drámai kérdéssel kerül szembe az olvasó: Eck Imre, a nyilvánvalóan nagytehetségű táncos és koreográfus „éppen ő, fogja a cókmókját és 30 éves korában elvonul a pusztába, tánccal hirdetni az igét? Minek és kinek?1*

Gyenge dolog lenne, ha most haragos érveket sorakoztatnánk fel amellett, hogy a „puszta” lám, mégiscsak elfogadta a táncos igehirdetést, vagy ha megkérdeznénk, mióta használatos terminológ’a egy kultúrájáról állítólag évszázadok óta ismert 140 ezer lakosú „vidéki városra” a „puszta” megjelölés. Nem, a fenti idézet csak azért álljon itt hogy a könyv általános stílusát, hangvételét és — bocsánat! — ^hozzáállását” jelezze.

Aztán hasonlóképpen így tovább, kettőszáz oldalon. Sokmindent megtudhatunk a Pécsi Balett tíz esztendejéről. Hogy hogyan aggódtak a táncoslányok mamái. Hogy az első repülőúton nogy izgultak a gyerekek, s hogy „útban a nagyvilágba” mennyire lekötötte figyelmüket „a tálcán kapott sült csirke”. Hogy Bay- reuthban egy német mérnök gratulált Eck Imrének, aki a kapcsolótáblát kezelte, és azt mondta: „komoly szocialista vívmánynak tartom, hogy a sikeres produkció végén a szmokingba öltözött világosító is megjelenik a függöny előtt.” Hogy a viharos csatornán milyen tengeribetegek voltak a táncosok, majd utána London ezer és ezer egymásra nőtt Kőbánya-alsónak tűnt.

.Hogy szűkmarkúak az Impresszáriók, hogy a külföldi ország nyelvének nem ismerése milyen bonyodalmakat okozhat, hogy ... De hagyjuk. Sokmindent megtudunk a balett hétköznapjairól, jó sztorikat Is, amelyek anekdota-gyűjteménybe valóban illenek, de nem hihetó, hogy ez a könyv ilyen céllal készült volna.

Mit tudunk meg vajon a Pécsi Balett valódi történetéről, a művészi útról, amit megtettek, a belső küzdelmekről, vívódásokról, a munkáról, az emberekről —, mert szögezzük ezt le, minden együttes végül is emberekből áll, akik, ha művészek, egyenként és személy szerint is elindulnak valahonnan s eljutnak valahová, s a művésszé válás folyamatát talán mégsem az jelzi, hogy kezdetben vala az első repülőút a sültcsirkével, a végén pedig a használtan vett nyugati kocsi... Az adatokon kívül mindössze a kritikákból vett idézetek, s az előadott darabok rövid tartalma szerepelnek a könyvben.

Kínos olvasmány

Illetve... a könyv utolsó fejezete a Pokoljárásról szól. Érthető módon erről nem sokat tudunk meg, hiszen a könyv szerzője, aki egyben a szövegkönyv szerzője is, a Pokoljárás fogadtatását, kritikáját, végső formáját és helyét a Balett tízesztendős útjában már csak időhiány miatt sem dolgozhatta e könyvbe. Talán ezek okozzák, hogy ez az utolsó fejezet a kötet legszerencsétlenebbül megfogott fejezete.

Ez a naplórészét-jellegű, szel- lemeskedő stílusú történet a Pokoljárás születéséről nemcsak hogy nem szellemes, nem szórakoztató és nem a lényegről beszél, de kínos olvasmány azoknak, akik elvárnak valamennyi komolyságot, hitet, mélyebb alapokat a műalkotás létrejöttével kapcsolatban. A műhelymunka elbeszéléséből rosszízű história lett, a szer- zők-alkotók találkozásainak Ilyenfajta elmesélése:

„Mindenki a szövegkönyvet szapulta. Székely szerint a közönségnek egyértelműen tudnia kell, kitől van a gyerek. Eck megnyugtatta, hogy á színpadon fekteti össze a balerinát és a riportert. Ízlésesen és félreérthetetlenül. Székely tovább nyűgösködött. A riporter jön, magáévá teszi a nőt és eltűnik? Miért nem visszük végig a darabon? Közöltem, hogy nincs szükség

szerelmi vonalra. A balerina magányos, kiszolgáltatott és látomások gyötrik. Ha fiúja van, nincs dráma.”

A szövegkönyv első változatát Eck Imre kifejezett unszolására írta meg a szerző. Azzal a céllal, hogy ezzel kiveri Eck fejéből az ötletet. Így folytatja:

„Ilyen céltudatosad rosszai még soha nem akartam írni. De kikerekedett.

I. Amerikai kisváros kopott szállodai szobája. A padlón ...” és így tovább, két nyomtatott oldalon. Ez az a szövegkönyv, amit tényleg elvetettek.

De vajon ez-e a Pécsi Balett története?

H. E.

Ma Eszéken vendégszerepei a Pécsi Filharmonikus Zenekar

Az eszékiek meghívására ma reggel Jugoszláviába utazik a Pécsi Filharmonikus Zenekar, Nagy Ferenc vezetésével, továbbá a Pécsi Nemzeti Színház és a Liszt Ferenc kórus férfikara, Bánky József zongoraművész és Szabó Miklós, az Opera magánénekese. Ma este az Eszéki Nemzeti Színházban lépnek fel, Pécsett is nagy sikerrel bemutatott Liszt-műsorukkal. A Tasso című szimfonikus költemény, az A-dúr zongoraverseny és a Faust- szimfónia szerepel a műsoron.

A Pécsi Filharmonikus Zenekarnak egyszersmind ez az első külföldi szereplése.

A demokratizmust is tanulni kell

Merre halad az egyetemi KISZ?

Óvoda-ügyben

Segít a Vendéglátó Vállalat

„Megoldásra vár az óvodaügy” — korábban ezzel a címmel írtunk a pécsi óvodáskorú kisgyermekek nehéz helyzetéről: Ajánlottuk: az épülő Endresz György utcai földszintes óvodát emeletessé építsék feL Ehhez kértük azoknak a vállalatoknak a segítségét, amelyek dolgozói közül jelentős számban kérték kisgyermekük óvodai felvételét. Pécs város ugyanis a kommunális bevételekből többet már képtelen e célra áldozni, hasonlóképpen az állam sem tud többet. A pécsi vállalatok azonban évi 26 millió forintot költenek el kulturális címen, de nem mindig kulturális célra. A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya pedig e cikk keretén belül felajánlotta: a pénzt adó vállalatok dolgozóinak megfelelő számú kisgyermeke részére ebben az óvodában felvételi előjogot biztosit

Cikkünket tizenkét pécsi vállalatnak küldtük el, olyannak, melynek több dolgozója leérte gyermekének óvodai felvételét. Eddig négy vállalattól érkezett válasz. A négy közül az egyik a Patyolat el- zárkózik a segítség élői, s így értelemszerűen nem kíván dolgozóinak gyermekei számára felvételi előjogot biztosítani. Hivatkozik arret, hogy kommunális közterhet már fizet, továbbá arra, hogy a tanács pénzügyi keretére további juttatást csak „pénzügyi fegyelem megsértésével adhatna”. Két másik üzem a nem Pécsett lévő vállalati központjá-!

hoz terjesztette fel az ügyet, kérve a támogatást. A Patyolattal szemben rendkívül segítőkésznek bizonyult a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Ez a gazdasági szervezet nem tartja pénzügyi szabály- sértésnek, ha segít dolgozói óvodáskorú gyermekein, s az új gazdaságirányítás szellemében igen rugalmasan és példásan támogatni akarja a kezdeményezést. Görcs Károly elvtárs, a vállalat igazgatója levélben értesített bennünket a következőkről: „Felajánljuk, hogy 1970-ben szociális keretünkből 15 kisgyermek elhelyezéséhez szükséges összeggel segítjük az Endresz György utcai óvoda emeletessé építését. Kérjük az illetékes szervek tájékoztatását arról, hogy mekkora az egy kisgyermekre jutó költség. Ennek ismeretében a jövő évi tervekben a teljes összeget szerepeltetjük."

Az új ösztöndíjrendszer bevezetésével egyidőben a KISZ szervezetek jogai is bővültek, s nemcsak az ösztöndíjak ösz- szegének meghatározásakor, hanem az egyetemi élet más területein is. A lehetőségek kihasználása avagy új jogok kimunkálása nem történhet egy csapásra — a demokratizmust is tanulni kell. Bodnár Imrével, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara KISZ Bizottságának titkárával és Számadó Imrével, a Diákjóléti Bizottság elnökével arról beszélgettünk, vajon milyen jelei vannak a KISZ megnövekedett szerepének.

— Ismeretes, hogy az új ösztöndíjrendszer nem pontos összeget, hanem határösszegeket ír elő az egyes tanulmányi átlagok számára. A KISZ javaslatot tehet, hogy egy-egy hallgató, a végzett munkája alapján, a megfelelő határokon belül milyen összeget kapjon. Megtörtént, hogy kitűnő eredményt elért hallgató, mivel semmilyen KISZ- munkát nem végzett, nem kapta meg a maximális 500 Ft-ot, hanem kevesebbet, viszont kevésbé jó átlagú társa, aktív társadalmi tevékenysége alapján magasabb ösztöndíjban részesül — mondotta Bodnár Imre.

Új boltok Mohácson

Több szakosított boltot nyit Mohácson az ÁFÉSZ. A Tolbuhin ütea sarkán levő új épületben már árusít a halbolt és néhány héten belül ugyanitt külön üzlete lesz a déligyümölcsnek, kávénak, különleges fűszereknek. Novemberben nyitja kapuit a Liszt Ferenc utcai ABC áruház is.

— A szociális segélyek méltányos elintézésében feltétlenül sokat számít, hogy a rendelkezésre álló keret 50 százalékáról a KISZ dönthet

— mondotta Számadó Imre.

— Az ösztöndíjrendszer tapasztalatairól a Művelődés- ügyi Minisztérium megkérdezte az egyetemet A magunk részéről elmondhatjuk, hogy az első és a második kategóriákba tartozók, azaz a kisfizetésű szülők gyermekei kedvező helyzetben vannak. A többi kategóriában viszont néhány elgondolkodtató tényre érdemes felfigyelni: ilyen például az is, hogy ezek a hallgatók egy menzai vacsorát 10 forint 40 fillérért kaphatnak, ami nyilvánvaló, hogy sok, hiszen ennyiért szinte — ha szerényen is — a Nádor sörözőben is vacsorázhatnának. Ellentmondásosnak tűnik a rendeletnek az a pontja is, amely szerint az a hallgató, aki nem éri el a 2,51 százalékos tanulmányi szintet, nem kaphat ösztöndíjat. A rendeletnek az a célja, hogy jobb munkára serkentse az egyetemistákat. De mondanunk sem kell, hogy anyagilag nagyon nehéz helyzetbe kerülnek ezek a hallgatók, s ha kedvezőbb

körülmények között is csak ilyen teljesítményre voltak képesek, vajon mit produkálnak majd ezután.

— Az ösztöndíj és szociális ügyeken kívül még hol hallathatja szavát a KISZ?

— Nagy eredménynek számít, hogy a Kari Tanácsban, ahol eddig csak egy hallgató képviselte az ifjúságot, ezentúl 4-en vehetnek részt.--------------------------------—4

— Nemrégiben elkészült ais egyetemi működési szabályait tervezete, valamint a tanulmányi és vizsgarend. Az előbbit dr. Csizmadia Andor professzor vezetésével dolgozták ki, s megállapítja, hogy a KISZ-nek mely ügyekben van véleményezési és melyekben döntési joga Szociális ügyekben például halasztó hatályú kifogásolási joga van, tehát azt a döntést, amellyel nem értünk egyet, másodfokon felül kell bírálni. Fegyelmi ügyekben a KISZ véleményezési joggal élhet.

— A tanulmányi és vizsgarendben újdonság az a javaslat, hogy legyen egyéni vizs gázás is, azaz ha valakinek nem kedvező, akkor ne kelljen a csoportjával együtt vizsgáznia. Erről egyelőre felsőbb fórumok döntenek. Javaslatunk szerint az első 4 félév alatt összesen 8 utóvizsgát szabad „összegyűjteni”, tehát aki eléri a 9-et, automatikusan kizárja magát az egyetemről. A vizsgaidőszak december 21-én kezdődik és február 15-ig tart. A második félévben május 17-től szeptember 15-ig, beleértve természetesen az utóvizsgaidőszakot is. A megállapodás szerint a vizsgarendet egy hónappal a vizsgaidőszak kezde-r. te előtt össze kell állítani, s ezt mind a hallgatóknak, mind a tanároknak be kell tartaniuk.

Mint az eddigiekből látható, legtöbbször egyelőre csak olyan lehetőségekről van szó, amelyekkel ezután élnek majd a kiszesek, vagy olyan tervezetekről, amelyeket felsőbb fórumok elé terjesztettek. Ahol a közvetlen érdekekről van szó,

ösztöndíjak, szociális juttatások esetében, a KISZ már képes érvényesíteni a jogait.

De igazi szerepét akkor képes betölteni, ha az érdekképviseleten túl is hatékony tényezőjévé válik az egyetemi közéletnek.

—móló—

Korunk kérdései 4.

A proletár nemzetköziség ma

A PROLETARIÁTUS NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSA

nélkülözhetetlen eleme a burzsoázia politikai és gazdasági hatalma felszámolásának, az osztálynélküli társadalom

megteremtésének. A proletár- internacionalizmus a proletariátus nemzetközi méretű ösz- szefogása, a proletariátus ideológiája és politikája a nemzetközi tőkésosztály ellen, a magántulajdon, a kizsákmányolás felszámolására, a szocialista-kommunista társadalom megteremtésére. A proletárnemzetköziség alapja, hogy a kapitalizmus az egész világon lényegében azonos körülményeket teremt a proletariátus számára, felszabadulni csak úgy tud, ha nemzetközi méretekben összefog.

Mindezt Marx és Engels körvonalazta a Kommunista Kiáltványban, s felhívtak arra, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!”, mert csak így lehet sikeresen megvívni a nagy csatát.

Lenin továbbfejlesztve Marx és Engels tanításait, nagy figyelmet szentelt a proletárnemzetköziség elméleti és gyakorlati kérdéseinek. „A proletariátus feladatai forradalmunkban ...” c. tervezetben, ezeket írja 1917-ben: „Valódi nemzetköziség csak egyetlen egy van: önfeláldozó munka a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc fejlesztése érdekében saját országunkban, és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak és csakis ennek a támogatása (propagandával, együttérzéssel, anyagi eszközökkel) kivétel nélkül minden országban.” Lenin minden tanításából tükröződik, hogy a proletárnemzetköziség nemcsak szavakat követel, hanem tetteket is.

A proletariátus nemzetközi méretű összefogása a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta jelentős fejlődésen ment keresztül.

AZ INTERNACIONALIZMUS MA egyfelől jelenti azokat a kapcsolatokat, amelyek a még tőkés kizsákmányolásban sínylődő proletariátusok között megnyilvánul. Ennek

fenntartása, fejlesztése az itt működő kommunista- és munkáspártoknak a feladata.

Jelenti az internacionalizmus másfelől azt a kapcsolatot, amely az önmagát felszabadított, az állammá szervezett munkásosztályok között, a szocialista országok között kialakult és funkcionál. Ezt szocialista nemzetköziségnek nevezzük. Számunkra ez a legfontosabb, mert a sokoldalú kapcsolatok közül a legközvetlenebbül, leghatékonyabban ez segíti a szocializmus építését. A szocialista nemzetköziség minden oldalú, állami szintű kapcsolatot jelent, mely magába foglalja az egymás gazdasági, politikai, katonai, tudományos, kulturális stb. segítését, a nagyon szoros együttműködést. Ennek példája az a segítség, amelyet mi kaptunk a testvéri országoktól 1956-ban, vagy az a segítség, amelyet az öt szocialista ország nyújtott a csehszlovák munkás- osztálynak az elmúlt évben, illetve nyújt napjainkban is.

Az internacionalizmus harmadfelől Jelenti azokat az egyre erősödő kapcsolatokat, amely a volt gyarmati országok munkásosztályai között kezd kialakulni.

De Itt nemcsak az egytípusú országok proletár-, illetve munkásosztályainak egymással való kapcsolatáról van szó, hanem a szocialista országok azon kapcsolatáról is, mely a tőkés országok, illetve gyarmati sorból felszabaduló proletariátus között kialakult. Nyilvánvaló, hogy ez rendkívül sokszínű és bonyolult, de az imperializmus elleni harcban hatalmas erőt jelent.

Ma, amikor a két világ- rendszer közötti történelmi párharc élesedik, a proletárnemzetköziség jelentősége megnőtt. Reális lehetősége adott annak, hogy a föld népei előtt álló nagy problémákat a haladó erők számára kedvezően oldjuk meg. Ehhez azonban fel kell sorakoztatni minden antiimperialista erőt, egységes akciókat kell indítanunk a békét veszélyeztető imperializmus ellen. Ez csak úgy lehetséges, ha a szocialista világrendszer országai, a kommunista pártok szervezik az antiimperialista erők harcát, s élén állnak a harcnak.

EBBŐL KÖVETKEZIK a

szocialista országok rendkívüli felelőssége korunk bonyolult problémáinak megoldásában. Ügy kell szervezniük országaikban a szocializrrr építését, úgy kell kidolg politikai irányvonalukat, h ez megfeleljen nemzeti, de ugyanakkor a nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek is.

Ilyen viszonyok között kü lönösen fontos, hogy minden szocialista ország, annak kom munista pártja érezzen felelősséget saját munkásosztálya de a nemzetközi munkásosztály irányában is!

Kádár János elvtárs ezze kapcsolatban hangsúlyozta „Minden maxfsta-leninista pártra kötelező, hogy felada tai meghatározásánál sajá' munkásosztályának, népének országának helyzetéből induljon ki, de ugyanígy kötelező annak figyelembe vétele is hogy az egyes pártok politikája nem lehet ellentétben a nemzetközi munkásosztály, a szocialista országok közös dekeivel.”

A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁS JELENTŐS I, EPÉST JELENT a nemzetközi fogás erősítésében, s ez a szocialista világrendszer, a haladó erők újabb sikereit hozza az imperializmus elleni harc során.

Rajnai József.