Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

Uát. ehébar 28,

»tmantmi nauio

I?/ csemegeszőlők: Favorit, Narancsízül Olimpia, Rekord

Versenyben a külföldi csemegeszőlőkkel

Peronoszpőra-ellenálló és magnélküli fajta a láthatáron A Kardinál nem való hazai viszonyainkhoz

Hazánkban az egy személybe jutó szőlőfogyasztás 8 kiló, fcolott talán dicsekedhetünk azzal, hogy szőlőtermesztő ország vagyunk. Hasonló profilú országokban 30 kiló körül van ez évi fogyasztás. Miért nem lehetséges ez nálunk? Nincs talán elegendő szőlő? Jó szüret idején nem tudunk hova lenni, oly sok a termés. Valami nincs rendjén — no nem kizárólag a terméssel — inkább a propagandával. És persze a minőséggel is.

Ezekről a főbenjáró problémákról beszélgettünk a Kecs- kemét-katonatelepi laboratóriumban, hajtatóházak és hatalmas szőlőtáblák szomszédságában, a Szőlészeti Kutató Intézet telepén dr. Szegedi Sándorral, a telep vezetőjével, b neves szőlőnemesítő tudóssal. Körülöttünk, amerre csak r.ázünk, oklevelek sokasága a falakon, amelyeket a nagy elődök: Mathiász János, Kocsis Pál és a többiek kaptak a magyar szőlő nemesítésében , végzett munkájukért. Szerte a világon valamerre csak kiállítást rendeztek — Pétervártól Erüsszelig és Melbourne-től I árizsig — Mathiászék mindenütt jelen voltak, mindenütt diadalt arattak.

Ez volt a múlt. És mi a jelen? Milyen munka folyik most azon a közel 400 holdas szőlőültetvényen és a laboratóriumokban, ahonnan számtalan magyar szőlőfajta elindult a világhír felé?

— Hazánkban a csemegeszőlő nemesitésére, új fajták kitenyésztésére és elterjeszté- s ire kell a főhangsúlyt helyezni — mondja dr. Szegedi Sándor, a kutatótelep vezetője. —■ Az országban egyedül nálunk folyik ilyen irányú munka. Ha a világpiacon ver- s --nyképesek akarunk maradni, akkor itt kell eredményeket elérnünk.

— A csemegeszőlőnek hány fajtáját ismerjük?

— Az egész világon szerte mintegy háromezer fajtája van a csemegeszőlőnek. A mi telepünkön ebből 600 található meg. Tegyük hozzá: olyan fajtákkal rendelkezünk, amelyek a mi intézetünknek köszönhetik születésüket, innen indultak világhódító útjukra.

A kutató intézet katonatelepi tábláin és laboratóriumokban 107 dolgozó végzi a nagy kitartást, türelmet és nem kevés találékonyságot kívánó munkát. Különösen a türelem és kitartás fontos, mert — ahogy dr. Szegedi Sándor felvilágosításából kiderül — egy-egy szőlőfajta létrehozásához 15 év, elszaporításához 10 év szükséges. Ez negyed század. Egy nemesítő szakember életének fele-harmada.

— Milyen új fajtákkal számolhat a közeljövőben a magyar szőlőtermelés?

— Négy új fajtánk van, mind a négy már forgalomba hozható. A Favaritot említeném elsőnek, amely régebben és más változatban Ma- thiász-telepi III-as néven már ismeretes volt. A Narancsízű, amely augusztus 10-e táján már szüretelhető. Továbbá az Olimpia és a Rekord. Valamennyi alkalmas arra, hogy elterjesztésükkel felvegyük a versenyt a külföldi csemegeszőlőkkel.

Erre bizony nagyon nagy szükség van. Figyeljük csak meg: július végén—augusztus elején az E5-ös országúton már egymást érik a bolgár kamionok, amelyek ömlesztik

Hajózás és közegészségügy

1 anulmányúton öt ország kikötőiben

Beszélgetés dr. Szűcs Endre megyei KÖJÁL igazgató-főorvossal

Komlói

színjátszók

Szabolcsban

Hétfőn Nyíregyházán végétért a színjátszók országos bemutató színpadának háromnapos konferenciája. A találkozó keretében a művelődésügyi minisztérium közművelődési főosztályának képviselői. a megyék népművelési csoport- vezetői. szakreferensei, a Szabolcs megyei színjátszó csoportok és irodalmi színpadok vezetői az öntevékeny színjátszó mozgalom hatékonyságát tanulmányozták falun és tanyán. A szakrUai tájékoztatón kívül az egri megyei színpad és a nyíri kisszínpad Kálmán- házán, a nagykálíói és a komlói színjátszócsoport Vajda-bokorban tartott bemutató előadást

Dr. Szegedi Sándor tudományos munkatársaival naponta bejárja a hatalmas szőlőtáblákat. Képünkön: a Kocsis Irma szüretelése előtt ellenőrzik a táblát. 130 mázsa termésre számítanak ebből a csemege-fajtából holdankint.

(Pásztor Zoltán felvétele)

a csemegeszőlőt a nyugati országokba. Ha az utóbbi évek telepítései termőre fordulnak, az exportban is felzárkózhatunk, de mivel a szőlőexport terén tovább fokozódik az öldöklő verseny, nem állhatunk meg a jelennél és a közeli jövőnél sem. Távlatokban arra kell gondolnunk: a versenytársak sem alszanak és ha mi nem tartunk lépést, lemaradunk. Az export tekintetében tehát a 24. órában vagyunk!

Érdekes dolgokat tudtunk meg arról, milyen az ideális csemegeszőlő. Nálunk még számos olyan fajta van, amelyből 1 kg leszedése 17 percet vesz igénybe és csak kevés az olyan szőlő, amelynek szedés! ideje 4 perc. Ez az ideális és árban verseny- képes fajta.

Végezetül megkérdeztük: mi a kecskeméti kutató intézet vezetőinek véleménye a Kardinál nevezetű külföldi fajtáról, mennyiben számolhatunk ennek elterjedésével?

— A Kardinál amerikai fajta és nem a mi hazai viszonyainkhoz való, ezért elterjedésével nem is nagyon számolunk. Hadd mondjam még el — tájékoztat dr. Szegedi Sándor — nálunk jelenleg 40 fajta kitenyésztése van folyamatban A már említett négy fajta nemesítése befejeződött. Különösen a peronoszpóra-rezisz- tens fajtákat szeretnénk kinevelni és persze a magvatlan csemegeszőlőt. Nemsokára eredményt tudunk itt is felmutatni.

Balogh József

Megtisztítják a tatai nagy tavat

Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hétfőn megkezdte a tatai nagy tó 33 millió forintos költséget igénylő rekonstrukciós munkáit. A festői környezetű 400 holdas tó — Magyarország legrégibb tározó tava — egyre inkább idegenforgalmi gócponttá alakul. A strandolásnak, sportolásnak azonban gátat szabott a tó vizének eliszaposodása, az évtizedek során több mint egy millió köbméter szennyezett iszap rakódott le a fenekére. Ettől szabadítják most meg a nagy tót egy holland gyártmányú úszó kotróhajóval. A nagy munkát 1972-ben fejezik be.

Az Egészségügyi Minisztérium és a KPM Hajózási Főosztálya kiküldetésében négy tagú delegáció járt tanulmányúton a közelmúltban öt Duna menti országban. Az Egészségügyi Minisztérium illetékes vezetői, valamint a MAHART országos főorvosán kívül dr. Szűcs Endre, a Baranya megyei KÖJÁL igazgató főorvosa is tagja volt a küldöttségnek. A 24 napos tanulmány- útról hazatérve nyilatkozott lapunknak a tapasztalatokról dr. Szűcs Endre:

— Milyen céllal és melyik országokban jártak?

— Az osztrák Dunától a Fekete-tengerig hajóztunk, felkeresve Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Bulgária és Románia legnagyobb kikötőit Jártunk Bécsben, Linzben, Pozsonyban, Bezdánban, Drenko- ván, Tumu Severinben, Gala- con, hogy csak a főbbeket említsem. Ottlétünk alkalmával főként azt vizsgáltuk, hogy a Duna Bizottság tagállamai miként használták fel a bizottság ajánlásait, amelyek a hajózási, közegészségügyi, járványügyi védekezés egységesítésére vonatkoznak. Mióta a Dunán közlekedő hajók a világ tengereit is járják, fenyeget a veszély, hogy az Európából rég eltűnt betegségeket ismét behurcolják. Az ajánlást éppen ezért az úgynevezett pesstilentialis megbetegedések —, mint a lepra, kolera, pestis, kiütéses tífusz és visz- szatérő láz-elleni szervezett védelemre vonatkozik.

— Hazánkban megoldott-e

Űj poligon üzem Kaposváron

Huszonhárom millió forintos költséggel új poligon üzem építését kezdte meg Kaposváron a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat Az 1970. április 4-re elkészülő üzem évente 600 lakás összeszereléséhez elegendő előregyártott elemet készít majd. Sürgető

az a körülmény, hogy a vállalatnak az idei 370 millió forint értékűvel szemben 1975- ben már félmilliárd forint értékű építkezést kell elvégeznie, s jelenleg még összes építkezéseinek több mint 70 százalékán a hagyományos módszerekkel dolgozik.

SZÁLLÁSOK, SZŰNŐ QONDOK...

Pécs-baranyai munkaterülettel keresünk kereskedelmi gyakorlattal rendelkező

üzletszerzőket

„Nagy rutin, jó kereset” jeligére a Sallai úti hirdetőbe kérünk ajánlatokat

NEM SZÍVESEN MUTATJÁK MEG. Csodálkozni ezan persze nem lehet, bár, igazán nincs mit titkolni a tényeken. Szeretnének mielőbb túladni rajta, mert a gond, meglehetősen nyomja a vállalatot. A tanácsi magasépítők központja itt van a Zsolnay utca 4/6 sz. alatt, szemben, a túloldalon pedig a munkásszállás. L-ala- kú épület egyik szárnya — ahol a munkásszállás van — kereskedelmi raktárféle volt, a másik szárny azt hiszem az autójavítóké. Nehéz itt tájékozódni, mert az utcák által körülfogott épülettömbök között több udvar, még több régi építmény zsúfolódik. A gondnok — Gadancz Mihály- né — hozza a kulcsokat.

Az előtér — eléggé tágas —, de lehangoló, legalábbis a vizes, nyirkos fal láttán.

— Nemrég festettük le, de a víz kiver rajta. Nagyon régi, ósdi épület ez — mondja.

A hálóterem párhuzamos a 6-os úttal, amelyre szűk kis ablakok nyílnak. Szellőztetnek, de beszáll a por, hiszen szinte másodpercenként száguldanak, dübörögnek el a gépkocsik az ablak alatt. Huszonhárom férőhelyes a terem, de némely fekhelynek pillanatnyilag nincs gazdája. A padlózat kopott, töredezel t, valamikor olajjal itatták át. A j gondnoknő már nem engedi olajozni, mert a lakók fölhordanák a koszt a tiszta ágy- I neműre és hát az illata sem j lenne kellemes. Mindezt leszá- j mítva végül is rend van. Pap- I lanok, fehér huzattal és színes, szép mintás plédek, minden ágyon.

— Hetente legalább két estén végigjárom a szállásokat — mondja az asszony.

— Van tekintélye a férfiak előtt?

— Van. Rendeseik, főleg az idősebbek. Egyszer találtam itt este egy idegen férfit, valamelyik lakó ismerkedett meg vele a sörözőben, átjött kártyázni. Megmagyaráztam nekik, miért nem szabad idegent behozni és tudomásul vették.

— Előfordult-e súlyosabb probléma?

— Én még nem voltam ebben a beosztásban, de azt hiszem két vagy három esztendeje, a másik szállásunkon történt lopás. Az igazgató azonnal elbocsátotta a tettest.

MOSDÓ VAN, de fürdésre csak a központi épületben nyílik lehetőség. Igaz, ott az étterem is — a vállalatnak saját, konyhája van — a szállás lakói szintén az étteremben nézhetik esténként a tv-mű- sort. De hát ez a kettősség semmiképpen sem jó, hogy bármiért át kell sétálniuk a 6-os úton, és egyáltalán: a szállás éppen megérett arra, hogy szanálják. Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával, a . Baranya megyei Tanácsi Ma- , gas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója, Bertram Jenő el- . mondotta:

— Most a tél folyamán a i központ kiköltözik a Fürst ■ Sándor utcába és ez az egész

épületcsoport megüresedik. Át- ' alakítjuk, rendbehozzuk és a

tavasz végére itt lesz az új munkásszálló. Nem csinálunk ilyen hodályokat, hanem kisebb, néhány személyes, szépen berendezett szobákat Tehát egy jó fél esztendő, aztán a vállalat letesz erről a gondról is. Hiába, Pécs belterületének az átka: zsúfolt, roskatag épületek, sötét udvarok, nedves-penészes falak. Ilyen körülmények között üzemrészeket, irodákat szállásokat, boltokat fenntartani csak ide- ig-óráig lehet. A Pécsi Köz- tisztasági és Ütkarbantartó Vállalat már szerencsésebb helyzetben van. Az Alkotmány utca 77. sz. alatt rendezte be egyik szállóját A vállalat főkönyvelőjének felesége, Gyi- mesi Lászlóné a gondnok. Az udvar felöli egyik ajtó Gyime- siéké, a mellette lévő a szállásra nyílik. De milyen szállás!

Két egymásba nyíló szoba, onnét egy harmadik helyiség, amely afféle étkező. Olajkályha, tv-készülék, rádió, mosdó, külön fülkében villany-boyle- res tusoló. A belső szoba pad- lós, viasszal fényesítve, a külsőben piros kőlap-burkolat, §zintén ragyogó fényesre dörzsölve. Modem vonalú egyszemélyes heverök, körben a falon színes szőttes, aztán keretezett reprodukciók. Színes- ] függönyök takarják az abla- 1 ' kokat Bizonyára ez az ottho- ■ i nias környezet teszi vonzóvá

a szállást a lakók számára, a I — öt-hat évvel ezelőtt még t. itt vaságyak voltak. Sok egyéb z! is hiányzott. De tudja, a fér- j jem, miután főkönyvelő, a a 1 pénzügyi szabályok határain

belül azért mindig fordított némi összeget a szállóra. Azt mondja, hogy a lakók hetente, kéthetente járnak haza, eléggé messzire, hát legalább míg itt vannak, érezzék magukat otthon.

— Kik laknak itt?

— Gépkocsivezető, segédmunkás, úttisztító, ki-hogy. Havonta hetvenöt forintot fizetnek, ezért kapnak fűtést, világítást, szállást, hideg-, melegvizet sőt, aki akar, főzőcs- kézhet is, mert rövidesen kapunk gázrezsót is.

Kiszalad a számon:

— Meglep ez a tiszta, valóban szép környezet.

— örülök, hogy ilyennek látja, de ... Nézze, egyszer itt volt egyik hivatalos helyről — nem mondom, hogy honnét — szóval egy hölgy s amikor belépett, mindjárt kényeskedve azt kérdezte: „S mondja csak ... tetű nincs...?” Látja, ez nagyon rosszul esett és fel is bosszantott. Nem is tudom, egyesek miket képzelnek...

PÉCSETT VANNAK RAGYOGÓ MUNKÁSSZÁLLÓK,

akár az ércbányának, vagy a szénbányának, akár az állami építőiparnak. De szándékosan a „kis”-vállalatok szállóit választottam. Nehezebb helyzetben vannak, legalábbis ami az anyagiakat illeti. De azért a köztisztasági is bizonyított, a tanácsi építők meg ezután bizonyítanak, hogy egy kis erőfeszítéssel végre fel lehet számolni a régi, rosszhírű szállásokat.

Rab Ferenc

hajók és hajósok közegészség' ügyi, járványügyi ellenőrzése’,

— 1966 óta Budapesten, Ko máromban és Mohácson négynégy közegészségügyi felügye lő teljesít állandó szolgálatot Feladatuk többek között nyilatkozatot kérni a hajó kapitányától, hogy az úton történt-e megbetegedés járvány, halál, észlelték-e például a patkányok nagyobbmérvű elszaporodását, vagy elhullását. Ha minden rendben, kiadják az egészségügyi bizonyítványt, amelynek birtokában kiköthet a hajó. Ugyanakkor arról is biztosítják a kapitányt, hogy a kikötő járványmentes. Szükség esetén a felügyelők karan- tenbe küldhetik a hajót, fertőtlenítést rendelhetnek el stb. Az elmúlt években az ő lelki- ismeretes munkájúkkal sikerült megakadályozni, hogy például virusos influenzát, fertőző májgyulladást, tífuszt vagy még ennél is súlyosabb betegségeket hurcoljanak be hazánkba.

— Nyilván a külföldi kikötőkben is a hazaihoz hasonló szigorú egészségügyi ellenőrzésen esnek át a hajók. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatosan?

— A Duna Bizottság tagállamai közül csak a szocialista országok tették magukévá maradéktalanul az ajánlást. Az NSZK-ban és Ausztriában felszínesen kezelik ezt a kérdést. Az engedély kiadása formális, azt nem előzi meg szigorú egészségügyi ellenőrzés. Ausztriában például csak akkor léptek fel hatóságilag, amikor két évvel ezelőtt feketehimlő fenyegetett az NSZK-ból. A baráti államokban, főként Csehszlovákiában igen kedvező tapasztalatokat gyűjthet- tünk, néhány dologban már- előttünk járnak.

— Várható-e, hogy a külföldön megismert hasznos módszereket nálunk is bevezetik?

— Ajánlást készítünk, amelyben számos intézkedés bevezetését javasoljuk az illetékeseknek. Szükség lenne rá, hogy a szolgálatot végzőket gyógyító-orvosi joggal is felruházzák. így a hajó ellenőrzése során a rászorulóknak azonnali segítséget nyújthatnának. Ugyancsak fontos, hogy kikötőink házi patikával rendelkezzenek és az orvos megfelelő gyógyszert is adhasson. Ez két szempontból is jelentős, egyrészt, mert egy beteg miatt nem vesztegelhetnek napokig a hajók, másrészt, mert a dolog valutáris kihatású. A szükséges gyógyszert ugyanis általában külföldön szerzik be a hajósok. Nemcsak hazánkban, hanem a meglátogatott külföldi kikötőkben is sürgető probléma a kikötők fertőtlenítő, rágcsálóirtó állomásokkal való felszerelése, Nem kis dologról van szó, hiszen például csak szeptember hónapban több mint 1500 úszóegység esett át egészségügyi vizsgálaton a mohácsi beléptető állomáson. Az állomások felállítását indokolja, hogy a kórokozókat a személyzeten kívül maga a hajótest, valamint rágcsálók, rovarok is közvetíthetik. Mivel a hajóforgalom növekedésével bizonyos betegségek gyakoribbá váltak, javasoltuk, tegyék rendszeresebbé a hajószemélyzet vér- vizsgálatát.

— Miért szükséges a hajózási egészségügyi rendelkezések egységesítése?

— Azokban az országokban, ahol jártunk különböző szervek (közlekedési, egészségügyi stb.) hatáskörébe tartozik hajózási közegészségügy. Helye hazánkban sem kellő? tisztázott. Mivel a hajózás jelentősége egyre nő, szükséges hogy az illetékes felügyeleti szervek intenzívebben foglalkozzanak a hajózás egészség- ügyi és közegészségügyi kérdéseivel. Tapasztalatcserénk mostani úttal nem feieződöt' be. 1970 tavaszán valószínűleg a Szovjetunióba is ellát gátunk hasonló céllal.

fWesitl