Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Dunantmt napia 1969. október 23. Férfidivat hatszáz év előtt 1315-ben Péter, königs- saali apát, németországi magyar hadak dúlasai- nak szemtanújaként kö­vetkezőkben számol be egykori katonáink vise­letéről és maguk-visele- téről: hadi ruházatuk kordován-bőrből való. Alsó ruhájukat puha, zsí­ros irhából készítik. Erre két-három rétegben húz­zák rá bőrzekéiket, amely Izmos testükre simul. Bőr süveget viselnek, ez azonban nem fedi arcu­kat. Orcájukat szalonná­val kenik be. Szemükre igen nagy szükségük van ahhoz, hogy íjaikkal cé­lozni tudjanak. Lóhátról nyilaznak előre-hátra ... Leírhatatlan mennyi bajt ' okoznak ezek a lovasok > — írja az apátúr. Húsz évvel utóbb hosz- szan tartózkodik a budai udvarban a német Peter Suchenwirt, a híres lo­vag-költő. ö már gyen­gébb legényeket is lát az akkori divat diktátorai, a magyar udvaroncok kö­zött. így jellemzi őket: „A lovagi úrfiak fásul­tak. Nem gyakorolják az ugrást, birkózást, kőhají­tást, mert testükön elöl- hátul összefűzött fűzőket viselnek. Ezekben úgy járnak, mint a cölöpök. Hancúrozni sem mernek, nehogy fűző-szíjazatuk elpattanjon. De nem csak derekukat fűzik; testük egyes részeit gyapottal tömik ki s nem átallják orcájukat fösteni, meg hamis hajzatot kötni. Lá­buk fejét is másnak akar­ják, mint amilyennek azt az isten teremtette. Azért, hogy lábuk hosszúnak, keskenynek tűnjék, olyan kecsege formájú cipellőt viselnek, amilyen az ör­dög orra. Rövid felső ru­hájuk meg olyan szűk, mintha bevarrták volna őket..Ekkoriban válik udvari divattá — ame­lyet sokan majmolnak — a szakállatlan arc, a rövid hajzat, a hegyes cipő, a testre feszülő nad­rág s a feszes fegyverka­bát. Ezeknek viselete miatt még a római pápa is megrója IV. Károly császárt — a mi Zsig- mondunk atyját —, mondván: császári mél­tóságát kockáztatja ezzel az új-módival; alattvalóit megbotránkoztatja. Baranyai kastélyok és udvarházak Eltűnt pécsi irodalom [V.) A HITEHAQYOTT A mohácsi csata után a nagyrészt hadszíntérré vált országban a humanista tudo­mányosság megszerzésére éhes fiatalság számára — egyetemi városok hiányában — csak külföldön nyílott le­hetőség. A külföldön tanul­tak közül többen föllendítet­ték a hazai nyelvtanirodal­mat (Honterus János, Wag­ner Bálint, Sylvester János stb.), vagy görög-római szer­zők műveit nyomtatták ki. A külföldön járt humanisták körében nagy tekintélyre tett szert a nagy magyar filoló­gus: Dudith András. ö maga nevét Dudiíh-nak, mások Dudich-nak, Dudics- nak írták, humanista néven Andreas Duditius Pannonius- ként szerepelt. 1533. február 5-én Budán született anyai részről előkelő velencei csa­ládból. Főiskolai tanulmá­nyait Padovában végezte, majd Londonban és Párizs­ban képezte magát tovább főleg a görög és keleti nyel­vek tanulmányozásában. Élet­rajzírói megemlítik, hogy^ 22 éves korában Brüsszelben V. Károly császár előtt tisztel­gett, Párizsban Medici Kata­lin, Londonban Erzsébet ki­rálynő fogadta. Egyetemes érdeklődésű humanista volt, a teológiától a matematikáig minden tudományt végigta­nult. Oláh Miklós pártfogása révén gyorsan emelkedett az egyházi pályán is. Ékesszólását annyira be­csülték, hogy 29 éves korá­ban ő képviselte a magyar érdekeket a tridenti zsinaton. Itt elmondott öt beszéde a cicerói ékesszólás remeke volt. Logikus érvelése, követ­kezetes fejtegetései rendkívül szuggesztivan hatottak hall­gatóira. Beszédeiben elítélte a protestánsok egyháztól tör­tént elszakadását, de ugyan­akkor nagy határozottsággal követelte az egyházon belüli reformokat Nem csoda, ha a római pápa visszahívását kér­te a császártól. I. Ferdinánd hazarendelte ugyan, de nem sokkal később, mintegy en- gesztelésül, pécsi püspökké nevezte ki. Dudith 1563-tól 67-ig volt pécsi püspök. Ekkor nagy meglepetést keltve lemondott magas egyházi méltóságáról. Az történt ugyanis, hogy 1565-ben követségbe küldték a lengyel királyhoz. A kirá­lyi udvarban beleszeretett Strass Regina udvarhölgybe, akinek a kedvéért vált hite- hagyottá. Felesége korai ha­lála után egy igen gazdag lengyel özvegyasszonyt vett el. Mit sem törődve az egy­házi átokkal, eleinte Krakkó­ban. majd rövid ideig birto­kán Paskowban élt, végül is Boroszlóban telepedett le. Itt is halt meg 380 évvel ez­előtt, 1589. február 22-én. Ezt a nagytudású, szkepti­kus elmét sokan tartották erazmistának, unitáriusnak, ő azonban a protestantizmus egyik ágához sem csatlako­zott. Amikor a svájci refor­mátusok csatlakozásra szólí­tották fel, így válaszolt: „Nem látjátok-e, miként hatalmaso­dott el a gonoszság, mióta felgyulladt az evangélium mécsese, mely vélekedéstek szerint csakis a ti templomo­tokban világol? Miként bo­rítják el tetemek a föld szí­nét a vérontás miatt? Miként rontják meg a legjobbakat az országlásban? Milyen bért ígérnek a gyilkosoknak?” Irodalmi értékű beszédein, levelein kívül igen jelentős a paskowi magányában írt „De cometarum significatio- ne” című, Bázelban 1579-ben kiadott munkája, amelybén a csillagászat tudományos ér­tékéről és a csillagjóslás ba­bonája ellen értekezik. E műve a matematika és a ter­mészettudományok felé irá­nyítja a figyelmét. A költők és történetírók többé már nem eszményképei, mert azok nem követik az igazságot és lelkiismeretük szavát. Leve- lezget még Johannes Brutusz- szal, Gyulai Pállal, a Bátho­ryak tanácsosával, de az írás lassan teher lesz számára. Főleg orvosokkal,. természet- tudósokkal levelez. Orvosba-’ rátáival az orvosságok hatá­sát, érdekes eseteket, az em­beri test titkait beszéli meg. Azt vallja: „Mindenben a természetet kell utánozni.” Bár utolsó éveiben alig hagyja el házát, városának még az utcáit sem igen is­meri, szellemi frisseségét mindvégig megőrizte. Komoly nemzetközi elismerést aratott munkásságáról mai irodalom­történetírásunk is megemlé­kezik. Dr. Tóth István A nemzeti bizottságok A felszabadulás után kibon­takozó forradalmi fellendülés életre hívta azokat a népi szervezeteket, amelyek a pártszervezetek mellett a po­litikai öntudatosodás, a de­mokratikus átalakulás, a régi rend felszámolásának folya­matában jelentős szerepet játszottak. E népi szervezetek közül a legjelentősebbek az alábbiak voltak: a nemzeti bi­zottságok. az üzemi bizottsá­gok. a földigénylő- és föld­osztó bizottságok, a termelési bizottságok, a népbíróságok, az igazoló bizottságok, a Ma­gyar Nemzeti Segély. A felszabadulás utáni he­tekben jöttek létre a nemzeti bizottságok­Miután a régi államhata­lom széthullott, az új magyar állam helyi szervezetei a nemzeti bizottságok lettek, amelyekben megtestesült a demokratikus népakarat. E bizottságok mint a MNFF helyi szervezetei működtek és a pártok koalíciját valósítot­ták meg. Politikai irányító fórumuk az időnként és rend­szertelenül összeülő pártközi értekezlet volt. A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizottság 1944 december kö­zepén alakult meg a Magyar Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt, a Kisgazda- párt és a Polgári Demokrata Párt 4—4 küldöttjéből. A Nemzeti Parasztpárt csak 1945 márciusában lett tagja a me­gyei nemzeti bizottságnak, mivel korábban Baranyában és Pécsett nem működtek szervezetei. A pártok képvise­lőin kívül a Szakszervezet és a Parasztszövetség küldöttei is részt vettek nemzeti bi­zottság ülésein. A későbbiek folyamán. 1945 januárjában és februárjában létrejöttek a járási, községi nemzeti bizott­ságok is. A nemzeti bizottságok sok­oldalú, szerteágazó tevékeny­séget végeztek. Mivel feladat­körüket pontosan nem körvo­nalazták, a politikai, a gaz­dasági. a kulturális élet szin­te minden területén munkál­kodtak. A mohácsi nemzeti bizottság 1945 tavaszán még válóperes eljárást is lefolyta­tott, igazságosan elosztotta a felek vagyonát is. Mivel a nemzeti bizottsá­gok a koalíciós politika elvei alapján működtek, Dél-Dunán- túlon és Baranyában már kezdetben éles ellentmondá­sok jöttek létre e népi szer­vezetben. A korábbiakban már írtunk arról, hogy a Kisgazdapárt községi, falusi szervezetei Baranyában több helyen korábban megalakul­tak. mint a többi párt helyi szervezetei. Tehát ezeken a helyeken a nemzeti bizottsá­gokban csak a Kisgazdapárt vett részt- Ezek az egypártú nemzeti bizottságok a későb­biek folyamán sem engedték soraikba a többi párt kép­viselőit. A haladó erők szá­mára nem egyszerűen az egy­pártú nemzeti bizottságok okozták a gondot, hanem az a tény, hogy ezekben a jobb­oldali kisgazda politika ér­vényesült, s fennállt annak a veszélye, hogy e jobboldali kisgazda politika a reakció eszközévé változtatja a nem­zeti bizottságokat. Az újpet- rei. vásárosdombói, mánfai, pécsbudafai, mohácsi, sellyei, stb. koalíciós pártok 1945. ta­vaszán a megye főispánjához, a megyei nemzeti bizottság­hoz, majd a belügyminiszter­hez fordultak a kisgazdapárti nemzeti bizottságok felszámo­lása és a koalíciós elvek ér­vényesítése érdekében. Lénye­gében 1945 nyarára sikerült felszámolni Baranyában az egypártú nemzeti bizottságo­kat Az új élet megindításában, a közellátás megszervezésé­ben, a közönséges bűnözők megfékezésében, az újjáépí­tésben nagy szerepet játszot­tak a nemzeti bizottságok, őrködtek a demokratizmus felett. Az egyes községekben nyilvántartották az el nem menekült nép- és nemzetel­lenes bűnösöket és segítettek ezek népbíróság elé állításá­ban. Felemelték tiltakozó sza­vukat, sőt tüntetést szervez­tek. ha a volt nyilasok vagy volksbundisták beléptek va­lamelyik demokratikus párt­ba A siklósi nemzeti bizott­ság 1945. március 10-én eré­lyes hangú levélben tiltako­zott a községi elöljáróságnál, mert az „arra nem érdemes személyeknek adott politikai és erkölcsi megbízhatósági igazolványokat.” A szentlőrinci nemzeti bi­zottság beadványt írt a me­gye főispánjának és a me­gyei nemzeti bizottságnak, mert „néhány községben a jegyzők által kijelölt gazdák­ból alakult a nemzeti bizott­ság, s így a bizottságok nem képviselik a demokráciát”. A főispán meg is szüntette a szabálytalanul működő nem­zeti bizottságokat- E fiatal népi szervezetek különösen sokat tettek a köz- biztonság megjavítása érdeké­ben. A szervezés alatt álló | új, demokratikus rendőrség nem nélkülözhette ezt a se-1 gítséget. A nemzeti bizottsá­gok keretében alakultak meg a polgárőrségek, a vörösőrsé­gek. amelyek primitív módon felszerelve vigyáztak a va­gyon- és életbiztonságra. A négyéves háború, az egyre fokozódó infláció 1945—1946 folyamán nagyon fellazította a közerkölcsöt. Rendkívül el­szaporodtak a mezei lopások. Néhány járásból hetente 30 —60 lopásról számoltak be a a járási rendőrkapitányságok. Ezt a zűrzavaros állapotot te­tézte a Baranyában és Tol­nában zajló ki- és betelepí­tés. A sásdi járási főjegyző 1946. áprilisában az alábbia­kat jelentette a járás helyze­téről: „A járás lakossága nem hajthatja le a fejét nyu­godtan éjszakára, mert nem tudja, reggelre mit lopnak el tőle”. Kisbattyánban, Mecsek- jánosiban. Komlón, Mágocson és másutt fegyverekkel ren­delkező rablóbandák tartották rettegésben a lakosságot és dézsmálták meg a készleteket. A védekezőket leütötték, meg­gyilkolták. Még a rendőröket is megverték. A nemzeti bizottságok eré­lyes intézkedéseket hoztak a feketézők, a spekulánsok el­len. A szigetvári járás köz­ségeiben a nemzeti bizottsá­gok keretein belül külön gaz­dasági polgárőrség alakult, amely felügyelt a malmokra, a bérautókat ellenőrizte és a helyszínen leplezte le a feke­tézőket- Nemcsak Pécs és Ba­ranya falvai között, hanem Baranya és Budapest között is élénk feketekereskedelem zajlott le. Egyes spekulánsok havonta 15—20 alkalommal utaztak Baranya és a főváros között, 25—30 kg-os élelmi­szercsomagokat cipelve ma­gukkal. A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizottság javaslatára a megye főispánja utazási korlátozásokat vezetett be, amely némileg csökkentette, bár meg nem szüntette a spe­kulációt, a feketézést. Néhány községben a nemzeti bizottság társadalmi ellenőrzés alá von­ta a malmokat, olajülőket, pálinkafőzőket is. A nemzeti bizottságok való­ban a nép szervezetei voltak. A levéltárakban, archívumok­ban őrzött dokumentumok azt igazolják hogy a dolgozók százai keresték fe] a bizott­ságokat ügyes-bajos gondjaik elintézése, másrészt közügyek megoldása érdekében. Miután azonban kiépült az új magyar állam országos, megyei és falusi szervezete, az új társadalmi rend a stabi­lizáció útjára lépett, a jó pénzt megteremtette az or­szág, úgy tűnt. hogy a nem­zeti bizottságok betöltötték funkciójukat, lejárt az idejük. E bizottságok tagjai 1947— 1948 folyamán keresték új feladatkörüket, azonban ki­sebb jelentőségű akciók lebo­nyolításán kívül már nem ját­szottak nagyobb szerepet. Fehér Istváa i Tízezer négyzetméteres park a budai vár oldalán det terítettek szét. Az Árnyas domboldalon és a vár támfala I alatt padokkal, napozó székekkel > ellátott pihenőket. Játszótere , láb- 1 dázót és betonozott lelátót alakí­tanak ki. A támfal alól csobogóval mes­terséges patakot indítanak, partját vízinövényekkel ültetik be. A te­rületen lévő öreg fák már most is árnyékot adnak, de telepítenek újakat is. 1 i A Fővárosi Kertészeti Vállalat még ősszel, a hideg beállta előtt i : elkészül a Hunfalvy utcai park építésével, hogy 1370. április 4-én ; 1 akkor is megnyithassák a parko , i ha a tél a szokottnál hosszabb . ideig tart. Az Ostrom utca, Hunfalvy utca ■ és a várfal által határolt részein i j eddig elvadult bozót uralkodott, i | A csaknem tízezer négyzetméteres ' területen 1800 köbméter termöföl­A község dombos határa ‘ jó búza- és bortermő vidék, | mégis annyira szegények vol- ] tak az ide telepített németek, j hogy 1789-ben nem tudták el­tartani Kögl Antal plébánost, aki aztán egy esztendő után sorsára hagyta Bárt, és a köz­séget Somberekhez csatolták. Hát azóta nagyot változott itt a világ. Egymás után nő­nek ki a földből a „villahá­zak” ... A kastélyban néhány írógép kopog, a szaktanácsadók je­lentéseket fogalmaznak, állat­orvosok analizálnak. Egyetlen teremben duruzsol még pár keltetőgép, de rövidesen azok is a most épülő új gazdasági épületbe kerülnek. Ügy is kell. Legyenek a kastélyok a me­zőgazdasági tudomány házai, érezzék magukat kényelmesen a sűrűn érkező vendégek. Hófehér kavics csikorog ci­pőm alatt. A főutak betonoz­va vannak. Vadszegfű illata terjeng a levegőben. Az egy­kori kertészházban dallamos japán beszédet hallani. Ók vá­logatják szét a naposcsibéket: jérce-e vagy kakas.... Aranylevelű tulipánfa haj­lik a „fehér” kastély fölé. A napsütésben szinte vakít fala amelyen két kovácsoltvas gáz­lámpa függ. Gondozott gyep nyesett bokrok, minaretszerű- en égbenyúló lucfenyők, égő­vörös „gyümölcsű” borókafe­nyők rejtegetik a békás szö­kőkutakat, kovácsoltvas nyo­mós kutat. Odébb romantikus víztorony búvik az árnyék­ban. Néha egy-egy fehérkö­penyes lány szalad át az úton. mezőgazdasági munkások. Ál­lítólag másfélszázan dolgoz­nak itt a kastélyban és a ba­romfitelepen. — Az uraságnál volt két parádés- és két igáskocsis, pár cseléd, kertész, személyzet és Matyi bácsi, a mindenes. A többiek Erdőföldön laktak, ott volt a birtok nagyobb része — mondja Léna néni. A park végéből fűzfák ko­ronája látszik. Felettük szipor­kázó tejszerű köd. Ott a Du­na ... A bátaszéki országúton sző­lőt szállító vontatók és a gaz­daság hűtőkocsija kerülik egy­mást. A sofőr lekiált a von­tatóvezetőnek: — Érdemes volt kivárni a szép időt, ebből lesz a jó bor... Lombosi Jenő BÁR Régen talán fogadóterem le­hetett. Tulajdonképpen most is az. Asztal két fotellel, ha­talmas kulcs a fehér térítőn. Dupla ajtók és kókuszszőnye­gek. Fehér csempézett fürdő­szoba. Mondják, hogy pipázó volt. Négy vendégszoba — szebbet, kényelmesebbet első­osztályú szállókban sem lehet találni — ebédlő, társalgó. Ha csoda folytán visszatérhetne az egykori tulajdonos, Mattya- sovszky Zsolnay Zsolt, csodál­kozva kérdezhetné: ki sáfár­kodott ilyen kitűnően a va- gyonommal? A mostani „föl­desúr”, a 28 ezer holdon gaz­dálkodó Bolyi Állami Gazda­ság valószínűleg végigvezetné az évi ötmillió csibekeltetésre ■ alkalmas telepen, amelynek , gazdasági épületei szerényen bujkálnak az évszázadqp fák alatt Zsolnay Zsolt azonban nem tud jönni, kívánsága szerint a Bátaszéki út túlsó oldalán te­mették el. A régebbi földes­urak a kápolnában fekszenek, amelyet Sauska Lajosné épít­tetett 1832-ben. Tulajdonképpen két kas­tély van: az 1820 körül klasz- szicista stílusban épült fehér és az 1800-ban copf elemekkel díszített „sárgaház”. Meszelé­sük miatt kapták az elneve­zést A „fehérház” pillóres, dóroszlopos kocsi aláhajtóját a háború után szétszedték. Pár éve állította helyre a telep mostani vezetője. Anonymus szerint a Kalán j nemzetség birtokai voltak itt j akik Ete és Bojta ivadékai. Az 1300-as években a fejérvári káptalané, két századdal ké­sőbb pedig 2 és fél portával a pécsi püspöké. Ezután a tö­rök Mehmet Száim szerepel a ; krónikában, mint földesúr, majd 1851-ben a Sauskák. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom