Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,229.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.október3.,péntek A tanácsok hatásági munkája Évente százezernél több esetben intézik megyénkben a tanácsok az emberek ügyesbajos dolgait Vannak közöttük egyszerűek, de vannak bonyolultak, melyeknél nem mindegy, hogy helyes, vagy helytelen döntés születik-e. A tanácsoknak ezt a tevékenységét nevezik hatósági munkának. Nem lehet pontosan meghatározni, hogy mi tartozik bele ebbe a fogalomba, de hogy mi minden tartozhat bele, azt jól érzékelteti az 1957. évi IV. törvénynek ez a megállapítása: „Tanácsi szerv hatáskörébe tartozik minden olyan állam- igazgatási ügy, melyet jogszabály más államigazgatási szerv hatáskörébe nem utal”. Végtelenül sokrétű a tanácsok hatósági munkája és ebben a községi tanácsoké a nagyobb rész, melyeknek hatásköre is egyre újabb feladatokkal bővül. Míg a megyei tanácsnál mindössze 25, a járási tanácsoknál 40 százalékát teszi ki a hatósági munka a teljes tevékenységnek, a községi tanácsoknál ez az arány már 80 százalékos. Az emberek tehát elsősorban a községi tanácsoknál intézik dolgaikat, ott keresnek orvoslást panaszaikra, s onnan várnak döntést olyan ügyekben is, amely számukra esetleg nem kedvező. A százezernyi ügyben általában két százalék ellen fellebbez az ügyfél, aki valamilyen formában elégedetlen a döntéssel. A szám nem nagy, ha az ügyeket nézzük. De ha mögöttük azt látjuk, hogy egy-egy hatósági döntés csak ritkán érint egy embert, akkor ez a két százalék már másképpen fest. A hibás — vagy hibásnak vélt — döntés számos ember elégedetlenségét válthatja ki és a közvetlenül érdekelteken kívül is sokakat foglalkoztathat, hiszen a sérelmet szenvedett igyekszik minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani sérelmének. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert a hatósági döntésekhez az embereknek fontos, nem egyszer talán sorsdöntő érdeke fűződik. A viszonylag kevésszámú megfellebbezett ügy arra figyelmeztet, hogy a tanácsok hatósági munkájában van még javítanivaló. Néhány jellegzetesen gyenge pontra érdemes felhívni a figyelmet. A szabálysértési munka egy éves múltra tekinthet vissza a községeknél. Az új kódex alkalmazása sokak előtt még nem tisztázódott, tehát bőven akadnak hibák is. Az eddig lefolytatott eljárásokból megállapítható, hogy sok helyen nagyon szűkszavúan indokolják meg a döntést^ amely így elveszti nevelő hatását. A kódex előírása szerint tárgyalás nélkül 500 forintig terjedő pénzbírság szabható ki, mégis egyes községi tanácsoknál 1000, sőt 2000 forintos bírságot szabtak ki. A gyámügyekben már nagyobb jártasságot kellene mutatni a községi tanácsoknak. A tapasztalat szerint azonban sokszor sablonos a tevékenységük és kevéssé törődnek a megelőzés oly fontos feladatával. Általában az utolsó pillanatban intézkednek. Megállapítható, hogy csupán minden ötödik esetben tettek megelőző intézkedéseket. ez pedig nagy mértékben hozzájárul, hogy megyénkben egyre emelkedik az állami gondozásba vételek száma. A hatósági bizonyítványok körül tapasztalható „zűrzavarról” is szót kell ejteni. 1968-ban megjelent egy rendelet, amely a hatósági bizonyítványok, igazolások körüli dzsungelban igyekezett rendet teremteni és meghatározta, melyek azok az ügyek, amelyekben ilyen okmányt kiadni továbbra is a tanácsok feladata. Ennek ellenére mégis egészen meghökkentő ügyekben adnak ki igazolásokat, bizonyítványokat. Igazolnak például személyi igazolványba bejegyzett adatokat, vagy köztudomás alapján állítanak ki bizonyítványt. Mosolyogni való, de megtörtént, hogy az egyik tanácsnál az ügyfél leolvasott tízezer forint készpénzt, s erről hatósági bizonyítványt kapott. Az ilyen és hasonló igazolások, bizonyítványok kiadása nem egyéb felesleges papírmunkánál, ami csak arra jó, hogy más — esetleg fontosabb — munkától vonja el az ügyintézőt. Az említett rendelet bevallott célja a bürokrácia csökkentése volt, de a feleslegesen kiállított bizonyítványok azt bizonyítják, hogy a kiállítók ezt a célt nem értették meg. A tanácsok hatósági munkájára mégsem ezek a „vadhajtások” a jellemzők. A törvényesség az utóbbi időkben erősödött, a fejlődés dinamikája azonban a községekben még nem kielégítő, ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani ott a hatósági munka színvonalának emelésére. Nem szabad elnézőnek lenni a hibákkal szemben, a fékező hatású tényezőket fel kell tárni és intézkedéseket kell tenni visszaszorításukra. Az ügyintézés kultui'Sltsága, gyorsasága, világossága, demokratizmusa, a jogszabályok „rugalmas” alkalmazása anélkül, hogy ez törvénytelenséghez vezessen — ebben lehetne összefoglalni a hatósági munka fejlesztésének fő célkitűzését. Ehhez pedig az egyes ügyek alapos ismeretén. összefüggéseinek és hatásának számbavételén túl általában szükséges a jogrendszer szellemének ismerete, megfelelő politikai tájékozottság, tapasztalat és — emberismeret. Az ilyen követelmények olyan képzettségű szakembereket kívánnak, akik meghozott döntéseikért vállalják a felelősséget népszerűtlen feladatok esetében is. Ezeknél talán könnyebb kívülálló szerv vagy személy „utasítására” hivatkozni, ám az ilyen gyakorlat nem növeli a tanács tekintélyét, de azét sem. aki mással takarózva hozza meg a döntést. A Megyei Tanács most a hatósági munka színvonalának emelése érdekében általános hatóságpolitikai elveket dolgoz ki. Ez nyilvánvalóan megkönnyíti majd a munkát, de nem jelenthet olyan mankót, amely mellett le lehet szokni az önállóságról. Az ügyek és emberek különbözők, s nincs olyan séma, amelyet mindenkor nyugodt lelkiismerettel lehet alkalmazni. A legalkalmasabb döntési formát mindig a szocialista törvényesség keretein belül kell megtalálni és a szocialista humanizmustól áthatva kell alkalmazni. Az új közgazdasági szabályzók fokozatosan éreztetik hatásukat 4 KSH az ipar termékstruktúrájáról Újabb vállalás a jubileumi munkaversenyben A Kesztyűgyár I. üzeme sem akar elmaradni A Pécsi Kesztyűgyár I-es üzemében dolgozó 35 szocialista brigád csatlakozott a hazánk felszabadulása 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. A brigádok vállalásaikban 2—3 és 5 százalékos teljesítménynövelésre tettek ígéretet A gépi varrodában vállalták, hogy az oktatási módszerek javításával, az átképzősök oktatási idejét 6 hónapról 5-re kívánják csökkenteni. A szabászok vállalásukban elhatározták, hogy csökkentik az exportra készülő gyártmányokból minőségi kifogások miatt kivetett kesztyűk mennyiségét Ugyanakkor 2 százalékos anyag-megtakarítást érnek el. A fizikai dolgozók vállalásaival párhuzamosan, az adminisztratív és raktári szocialista brigádok is vállalást tettek. Így kialakult annak a feltétele, hogy a „szocialista üzem” cím elnyeréséért versenyezzenek. Az ennek érdekében tett vállalásokon felül 0,5 százalékkal csökkenteni kívánják az exportból kivetett kesztyűk mennyiségét, és 2 százalékkal az anyagfelhasználást. A termelési vállalásokon kívül a brigádok társadalmi munkában felépítik a KISZ- szervezet klubhelyiségét, és bővítik az üzem szocialista létesítményeit. Hazánkba látogat Julius Nyerere Julius Nyerere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke október 13 és 15 között Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke meghívására hivatalos látogatást tesz hazánkba. A tavasszal alakult meg a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó. Ez az intézmény akkor nagyszabású előkészítő munkát kezdett el. így felmérte a megye általános és középiskoláinak helyzetét, s ezzel tájékozódott az ifjúság pályaismereteiről, pályaérdeklődéséről. Továbbá felmérték a tanulóifjúság egészségügyileg károsult részének számát, és azt, hogy ezekre milyen jellegű károsultság jellemző. Ezzel párhuzamosan kialakult az intézmény szervezete is. Vezetésével dr. Nagy Árpádnét, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának munkatársát bízták meg Az intézmény pedagógiai munkatársa, elsősorban az iskolák pályaválasztási felelőseinek irányítója dr. Ballér Endre, orvosa dr. Csobó Dénes, pszichológusa Balogh Istvánná. A Központi Statisztikai Hivatal megvizsgálta, hogy az ipar különböző ágazatainak termékösszetételében milyen változások tapasztalhatók az új gazdaságirányítási rendszer első másfél évében. — A termelés összetételének alakulását 23 iparágban vizsgálták meg, s ezzel az állami ipar termékeinek több mint feléről nyertek képet. Mint a KSH elemzése megállapítja. 1968-ban a termékek összetételében az új köz- gazdasági szabályozók csak fokozatosan éreztetik hatásukat. Figyelemre méltó változások, főleg a termelés meny- nyisége szempontjából is gyorsan fejlődő iparágakban tapasztalhatók, mint például az alumíniumkohászatban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, műszeriparban, a vegyitermékek gyártásában, a baromfifeldolgozó, valamint a tartósító iparban. Ezzel ellentétes a helyzet az üveg-, a papír- és bútoriparban, ahol az átlagot meghaladó ütemű fejlődés ellenére is viszonylag változatlan a termékösszetétel. A gépek és gépi berendezések gyártásában nem váltoAz Országos Népművelési Tanács csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban tartott ülésén a szövetkezeti tagság művelődésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Az Országos Népművelési Tanács javasolja, hogy a szövetkezetek az eddiginél nagyobb ösz- szeget juttassanak népművelési célokra, s fordítsanak figyelmet a célszerű, ésszerű felhasználásra. Javasolta továbbá, hogy az illetékes fórumok még ebben az évben dolgozzanak ki közös irányelveket a szövetkezetek rendel keOktóberben pedig megkezdődik az egyéni tanácsadás is. Várhatóan évente mintegy kétszáz fiatalt küldenek be ide — a Megyei Tanács épületében van az intézmény székhelye — s itt a tanulók különböző személyiségvizsgálatait végzik majd el. Egyik napon kollektív írásos tesztvizsga lesz, — egyszerre tíz tanuló részvételével, más alkalommal pedig egyénenkénti vizsgálat. Ez utóbbi egy, illetőleg másfél óra hosszat tart. Utána mégegyszer behívják a tanulót, de már szülőjével együtt, s megbeszélik a tennivalókat. Az egyéni tanácsadás mellett a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó feladata a pályaválasztás irányítása az egész megye területén. továbbá az egészségileg károsult tanulók pálya- választásának segítése. zott jelentős mértékben a gyártmányösszetétel, néhány termék előállítása azonban jóval gyorsabban nőtt az átlagosnál. A gépipar termékeinek körülbelül egyharma- dát legfeljebb három év óta gyártják, vagyis újaknak számítanak. Ebben nagy része van a híradás- és vákuum- technikai iparnak, ahol az új termékek aránya túlhaladja az 50 százalékot, de a műszeripar cikkeinek 40 százaléka is legfeljebb 3 év óta készül. A tapasztalatok — főként a gépiparban — arra utalnak, hogy a gyártmányok bevezetése az esetek többségében nem járt együtt a kevésbé korszerű cikkek gyártásának megszüntetésével. Az elemzés figyelemre méltónak tartja, hogy a tartós fogyasztási cikkek termelésének aránya csökkent. Ennek főleg a magas ár, a nem mindig megfelelő minőség az oka, vagyis az, hogy nem mindig állják a versenyt az import fogyasztási cikkekkel. A termékek minőségének változásait vizsgálva a KSH kimutatja, a mezőgazdasági gépek gyártásának növelését mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy többet állítanak elő a legújabb követelményeknek megfelelő berendezésekből. — Megtöbbszörözték a termelést kukoricakombájnból, gyümölcs- és zöldségbetakarító gépekből, gépi hajtású takarmányelőkészítő gépekből. Ezzel ellentétes jelenség tapasztalható viszont a szerszámgépiparban. A hazai szerszám- gépgyártás nem követte elég rugalmasan a változó műszaki-minőségi követelményeket. Túlnyomó többségben hagyományos szerszámgépek készülnek hazánkban. A külföldi piacok hatása sem ösztönözte eléggé a vállalatokat a gyártmányfejlesztésre, a szocialista országokban ugyanis eddig még el tudták adni a hagyományos szerszámgéptípusokat is. A finomkerámia- és csiszolókorong-ipar termékeinek egy része az utóbbi években kissé elmaradt a követelményektől. Ez valószínűleg összefügg az iparág egyetlen országos vállalatának monopolhelyzetével. Főleg a műszaki finomkerá- mia-cikkek több külföldi piacról kiszorultak. A felmérés jelentős fejlődést mutat ki a vegyiparban, ahol mindjobban előtérbe kerül a szén- hidrogén és a szintetikus alapanyag. A könnyűiparban főleg a bútorok, a ruházati cikkek és a cipők minősége iránt növekszik az igény, ezt azonban az erősen koncentrált iparvállalatok nem mindig követik elég rugalmasan. A textil- és ruházati ipar fejlődési üteme népgazdaságunkban a leglassúbb, s korszerűségben sem értük el a fejlett ipari országok színvonalát. A szintéti- kus szállal kevert anyagok és a korszerű gyártási eljárással készülő textiláruk termelése gyorsabban nő, mint az ágazat egésze, részesedésük azonban még így is elmarad a követelményektől. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése egy-két héten belül nyilvános kiadványként is megjelenik. Ez már igazán ősz Erb János felvétel* Pályaválasztási tanácsadó laboratórium Napirenden a falusi népművelés Ülést tartott az Országos Népművelési Tanács zésére álló kulturális alap fel- használására. A népművelési tanács szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek központjai is rendszeresen foglalkozzanak kulturális kérdésekkel; s egyik legsürgősebb, máris napirenden levő feladatnak tekintik a szövetkezetekben dolgozó értelmiség bevonását a népművelő munkába. A tanács javaslatai között szerepel az is, hogy az országos népművelési konferencia tűzze napirendjére a falusi népművelő tevékenység összehangolását Közeledik már az újabb enyhülés Északnyugat felől hatalmas arányú hideg betörés változtatta meg az időjárást egyik napról a másikra, pontosabban szerdáról csütörtökre. így aztán október 2-án már a hó közepének megfelelő hőmérsékleti értékek alakultak ki gyakorlatilag az ország minden részében. Ez a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg igen gyorsan érkezett hozzánk. A hideg uralma azonban még nem ígérkezik tartósnak. Legalábbis a csütörtökön készített távolabbi előrejelzés szerint a hétfőig terjedő időszak első felében a hőmérséklet még 1—6 fokig hűl le hajnalban és csak 10—15 fokig melegszik fel nappal, később azonban hajnalban sem lesz hidegebb 7—12 foknál, nappal pedig ismét 15—20 fokig emelkedik a higanyszál. öt milliméternél több csapadék hazánk területének 60 százalékán várható. H. L
