Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
Dunanimt «am» 1969. október 19. MefefesSdott a filmssemle | Gesztenyeszüret— (Folytatás az 1. oldalról) pítás ne vonatkoznék. Valamilyen sajátos erénnyel viszont mindegyikük dicsekedhet — Csak példaként » rangsorolás igénye nélkül említjük meg az Isten és ember előtt című film sűrített és hiteles atmoszféráját a Fejlövés pontos analízisét az ifjúság egy rétegének lelkivilágáról, vagy a Fényes szelek, a Próféta voltál szívem című filmek példaszerűen gondos szerkezeti felépítését és filrni kidolgozóiét Különösen biztató jelenség a pályakezdő művészek alkotásainak jelenléte a szemlén: Gábor Pálé a Tiltott terület és Gyarmathy Líviáé az Ismeri a Szandi mandit? című filmekkel. E művek azt bizonyítják, hogy az induló filmművészek java szakmai tudásban versenyt állhat érettebb & kiforrottabb társaival. — A zsűri a magyar film- művészetben éppen ezeket a vonásokat, a szocializmus építésével jelentkező problémák felelős vállalását, bátor megfogalmazását, történelmi távlatú kifejezését becsüli a legtöbbre. Ezek a törekvések és eredmények mélyen és szervesen összefüggnek a Magyar Szocialista Munkáspárt több mint egy évtizede töretlen és következetes politikájával, a szocialista rendszer belső lehetőségeinek hathatósabb kibontakoztatásával, az egészséges és demokratikus közgondolkodás kialakításával. — A magyar filmművészet eredményeiben ilymódon hosz- szú esztendők állhatatos politikai munkája is kifejeződik. Benne vannak ebben azok a határozott erőfeszítések is, amelyek a kulturális élet speciális területén, jelen esetben a filmgyártásban, a művészi alkotás feltételeinek megjavítására, az alkotói szabadság maximális biztosítására irányultak és irányulnak Mozi-mozaik Vita én tanácskozás — Kovács András rendező vezetésével tegnap foly- tatták s egyben lezárták a Kérdező kor — kérdező film című vitát. A tanácskozást a Pécsi járási Tanács dísztermében tartották. Részvétlenség miatt tQ* maradt a közönség—színész találkozó. Egy diákcsoport tanárnőjük vezetésével csalódottan távozott a Pannónia Szálló nagyterméből. Nem találtak színészt, aki autogramot adott volna. A TV népszerű bemondói sem jártak azon a környéken. Üzemi találkozók. Az Isten és ember előtt című film művészei tegnap délután a Porcelángyár dolgozóival, a Feldobott kő című film alkotói és művészei az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóival találkoztak. Közkívánatra megismételték Sipos István új magyar színes filmjét a Be- avatkozáo-t. A Vietnamról szóló dokumentumfilm ismét sikert aratott. Vetítések. Sziget a szárazföldön című magyar filmet g Kossuth, a Horoszkóp című jugoszláv filmet a Petőfi filmszínházban mutatták be. A Sí MÚLTON bemutatkozik. Foglalkozása tolmácskészülék. Vezeték nélküli vevőkészülék. A külföldi vendégek az elhangzott előadásokat és azok fordítását a kívánt nyelven az előadóteremben vagy mozihelyiségben és annak környezetében, hely- hezkötöttség nélkül — egy gombocska lenyomásával — anyanyelvükön hallhatták. A miniatűr vevőkészüléket a külföldiek zsebben hordozták, és igen hasznos eszköznek tartották. — niot — — Ügy véljük, hogy ilyen elvi alapok és feltételek nélkül virágzó filmművészet nem is jöhetett volna létre. így az eddigi politika és a kölcsönös bizalom továbbra is a legfőbb garanciája filmművészetünk jövőjének. — Filmjeink között kétségkívül akadnak és itt a szemlén is szerepeltek olyan művek, amelyekről a sajtóban, a kritikában és a legkülönbözőbb fórumokon éles viták folytak. Egyikükkel-másikuk- kal szemben nekünk is vannak kisebb-nagyobb fenntartásaink. A nyílt, esetenként éles, elvi alapon álló bírálatot — miképp az élet minden területén — filmművészetünk fejlődése szempontjából is életbevágóan fontosnak tartjuk. Ám még e vitatott és vitatandó filmek javító szándékát, szocialista elszántságát sem vonhatjuk kétségbe, művészi értékük pedig igazolja létrejöttüket. — Az előbbiekben már szóltam arról, hogy a magyar filmművészet milyen tulajdonságait becsüljük a legtöbbre. Ezekből az elvekből indultunk ki akkor is, amikor a társadalmi fődíj odaítéléséről döntöttünk. — Tisztelettel bejelentem, hogy a zsűri a társadalmi fődíjat Sára Sándor: Feldobott kő című filmjének ítélte. Ügy véljük, e filmben jelentkezett a legsűrítettebben és a legmagasabb szinten a szocialista felelősségtudattól áthatott művészi magatartás, az átmeneti kor társadalmi és erkölcsi ösz- szeütközéseinek nyílt feltárása. A Feldobott kő különleges erénye, hogy a szocialista építés időszakát az újkori magyar történelem teljes távlatában vizsgálja, s megformálásának kivételes szépsége, költői tisztasága is az idei mezőny élére emeli. A közönség nagy tapsa közepette Palkó elvtárs átnyújtotta a társadalmi fődíjat — az „Aranybusót” — Sára Sándornak. Majd így folytatta: — Jelentein, hogy a közön-1 gég díját a pécs-baranyai mozikban lefolyt közvéleménykutatás adatai szerint kiemelkedő szavazataránnyal Fábri Zoltán Pál utcai fiúk című filmje nyerte el. A közönség döntését örömmel nyugtázzuk és azzal magunk is egyetértünk. E döntésben annak bizonyságát látjuk, hogy a magasfokű művészi igényesség és a nézők várakozása közt nem szükség- szerű az ellentét. Fábri Zoltán a világszerte nagyrabecsült klasszikus ifjúsági regényt a mű iránti alázattal, s mégis sredetien. filmszerűen, a mai emberhez is szólva alkotta íjjá. Ezután Fábri Zoltán vette át, ugyancsak nagy taps közepette, az ötödik játékfilmszemle közönségdíját. A továbbiakban Palkó elvtárs kihirdette a legjobb színészi alakítások díjait, amelyekről a Film- és TV-mű- vészek Szövetsége játékfilm szakosztályának vezetősége döntött, a tagság véleményének figyelembevételével. E szerint a női főszerep díját Törőcsik Mari kapta a Holdudvar, a férfi alakítás díját Balázsovits Lajos nyerte el a Feldobott kő és a Fényes szelek című filmek főszerepeinek megformálásáért A játékfilm szakosztály vezetősége további négy díjat ítélt oda kiváló filmszinészi alakításért: Berek Katalinnak, a Próféta voltál szivem, Socl Editnek, az Ismeri a Szandi mandit?, Kállai Ferencnek ugyancsak az Ismeri a szandi mandit? és Novak Istvánnak, a Tiltott terület című filmek egy-egy karakterének megformálásáért. Ezután a jelenlévők megtekintették Fábri Zoltán új filmjét, az Isten hozta, őrnagy úr című alkotását. A vetítés után a film alkotói és szereplői bemutatkoztak aj közönségnek. ( Az V. magyar játékfilmszemle az Olimpia étteremben rendezett zárófogadással ért véget. Honnét származik a gesztenye? Azt mondja Jäger Éva kertészmérnök, Törökországból. legalább is így tudja. — Négy-, öt- hatszázéves gesztenyefákat láttunk itt Pécs- várad fölött. Az őszi erdő szépségének elkoptatott jelzőit mellőzve is, hallatlanul szép vidék ez. A zengőaljai termelőszövetkezet birtoka ez, amelyet a cseresznyéskert, majd a „partos” és délről a Csumika-gödör határol. Még lent a tsz-irodán egy kis vita alakul, hogy a 87 holdnyi gesztenyés végül is milyen fajta gyümölcsöt terem, esztendők, — (esztendők? Évszázadok!) óta. Korai félért, vagy nemesebb marónit? A bájos, törékeny mérnök-lány nem engedi a túlzott jelzőket: — Sem korai, sem maróni. Kevert fajta, úgy ahogy évszázadok óta ez az őshonos gyümölcsfa — minden különösebb agrotechnikai beavatkozás nélkül leadta termését. Ami új, az éppen a mintegy 20 holdnyi új telepítés, amelynek anyagát a szövetKezdetben vala a kaktusz — Kezdetben együtt voltunk a kaktuszosokkal, később azonban mi, „levelesek”, önálló életet kezdtünk. Jelenleg — négy évvel az indulás után — a Fegyveres Erők Klubja dísznövény és díszkert szakkörének több mint félszáz, s nem csupán vegetáló, tagja van. Hogy szó sincs vegetálásról, azt nem csupán Szűcs Lajosnénak, a szakkörösök „szóvivőjének” szavai bizonyítják. hanem a körülöttünk igen dúsan „tenyésző” vegetáció is, nem a kiskertben, nem is a város határában, hanem a múzeumban. A pécs-baranyai múzeumi hónap kellős közepén járunk ugyebár, ennek programjában pedig ilyen pont is szerepel: a FÉK „illetékes” szakkörének dísznövónykiállítása a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának földszinti nagytermében, október 18-i nyitással. — A dísznövénykiállítás nem kimondottan múzeumi rendezvény, tudom. — mondja dr. Bándi Gábomé múzeumi népművelő, — de fel akartuk karolni mindenképpen ezt a kezdeményezést, melynek haszna az ízlésfejlesztés igen speciális, de egyúttal igen széles rétegeket érintő területén — vitathatatlan. Jól illeszkedik továbbá ez a rendezvény a múzeum sok évre átgondolt kiállítási programjába. Izlésfejlesztés? Nos, itt még van tennivaló bőven, gondoljunk csak egynémely újme- csekaljai panelház szarvasagancsokkal, vagy egyszerű limlommal „dekorált” erké! I lyére, ha már a „belsőségekről” nincs különösebb tudomásunk. A kiállítás, mint múzeumi rendezvény hasznáról pedig győződjünk meg egyszerű körültekintéssel (tehetjük ezt — hétfő kivételével — naponta 9 és 12, valamint 15 és 18 óra között) itt a múzeumban. Köröskörül — ezt mondanom sem kell — dísznövények és vágott virágok, igen tetszetős elrendezésben. — Októberben sajnos nem igen „fuvarozhatok” kivált a délszaki növények, — sajnálkozik Győry Miklós („civilben” MÁV-intéző) — kiállítási anyagát rendezgetve. Tamási Rezső — beruházási előadó a kesztyűgyárban — jólmegtermett, fonatlan demizsont igazgat, főpróbát tart a teremvilágítással. Az üveg lehet vagy tízliteres, tartalma miniatűr egyedekből álló növénykollekció, melyet ki tudja micsoda „liften” süllyesztett szűknyakú börtönébe. A fehérre meszelt fal Igen szépen kiemeli Vasvári Károly (villanyszerelő) gyökérszobor, fagyöngy és tapló kompozicióját A kompozíció tövében fészkelő gombacsalád már csak ráadás a jól sikerült összeállításhoz. Folytathatnánk még jócskán az egyes kiállítási „darabok” bemutatását, kivált Szűcs Lajosné „munkásságát” lenne illő bővebben bemutatnunk, aki a szegedi nemzetközi virágkiállításon legutóbb különdíjat kapott a zsűritől, modem lakás díszítésére különösen alkalmas növénykompozíciójáért. Mégsem tesszük most, mert a díjnyertes mű könnyűszerrel megtekinthető amúgyis a Szé- chenvi téri gyógyszertár kirakatában, mely a szakkör állandó kiállítási „helyisége” is egyúttal. B. M. kezet az alsőtekeresi faiskolából szerezte be, — várhatóan szelektálva. A „faiskola” azt is ígérte, hogy az újtelepítésű fák tizenkét esztendő múltán fordulnak termőre, hát... majd elválik, mert általában 15—18 évnél előbb, a gesztenyefa eléggé szűkmarkú. — Idei termés? — Az egész területről mintegy öt és fél vagonra számítottunk. de — szerencsére — lesz vagy hét vagonnal. Budapesten a Dél-budai Vendéglátó Vállalattal kötöttünk szerződést, a termés zömét nekik szállítjuk. Kacskaringé*, „bakhátas” ösvényen megyünk fel a gesztenyésbe. Valahonnét — az öles törzsű fák mögül — csörtet elő Sípos Lajos bácsi, szépen cizellált öreg rézfokossal. *— Éppen most hajtottam meg egy asszonyt... — Hm... Mit csinált? — Lopta a gesztenyét. Látta, hogy lopakodom és gyorsan eltűnt, azt reméltem, talán elfogják maguk. Közben már hangokat hallunk a hegyoldalban. Asszonyok gyűjtögetik össze a fák alól a termést Ha burokkal pottyan le, art külön rakják és kis kalapáccsal verik ki tüskés palástjából a gesztenyét Közben serpenyő is kerül elő, Rozi néni — egyik szedő — tüzet rak, szép, nagyszemű gesztenyét szór a kilyuggatott, nyeles alkalmatosságba. Mátyás-madár károg a fa tetején, 6 meg fölkiált neki: — Hallgatsz te...?!!! Lopod a termést? Letelepszünk a fa alá, jó meleg napfényben, nagy csendességben. — Miféle szokások fűződnek a gesztenyeszürethez? — Ügy tudom, hogy az 6« eleji búcsú idején, a jövendő anyósok az utca két során sütötték a gesztenyét, eladó lányuk jelenlétében. A legények meg kóstolgatták a gesztenyét és ha valamelyik lány megtetszett, akkor... Rozi néni rázza a serpenyői. aztán közbeszól! — Nem úgy van Évácska! Kellett oda murcS is, meg must is. Aztán ha a lány megtetszett, akkor belekarolt, úgy sétáltak, de akkor mér el kellett, hogy vegye feleségül a lányt Ha már egyszer karolt Nincs leányvásár. A presr- szóban találkoznak a fiatalok. De a gesztenyesütés, pincénél, vagy mondjuk a házak udvsu rán, még ma is szép, kellemes szokás. — Most dobok alá vékony gallyat, hogy a héját megkapja, hosszú lángon. A belseje már jó. Ezt Róza néni mondja, valóban fölcsap a láng, a gesztenye héja sötétül, így ha az ember két ujja közé szorítja, lepattan a beléről, könnyebb tisztítani. Amikor kész, kiönti a lefektetett zsákra, betakarja, a gőztől visszanyeri puhaságát a gesztenye s akkor ehető. — Meg iható.:: — teszi hozzá csendesen Jäger Éva és való igaz, hogy amikor szüretről visszatérőben beinvitál bennünket a termelőszövetkezei főkönyvelőjéhez, hát a kis „tejes” murci, valóban jól megfér a gesztenyével. Rab Ferenc A baranyai trófeák oft tesznek Előkészületek a vadászati világkiállításra Ott lesznek a baranyai trófeák is! 1971-ben első ízben rendezik meg hazánkban a vadászati világkiállítást. Erre, a nagy seregszemlére — mely a vadászat és halászat valamennyi ágát demonstrálja — megkezdték már az előkészületeket a szakemberek. Megjelent ez egyetemekre vonatkozó jogszalályek gyijfenye A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent „Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok gyűjteménye”. A felsőoktatásban dolgozóknak és az egyetemi hallgatóknak régi és jogos igénye teljesült a kötet ösz- szeállításával. De hasznos azok számára is. akik kapcsolatban állnak az egyetemekkel, s akik a felsőoktatási intézményekben kívánják továbbfolytatni tanulmányaikat. Somogyi Zoltán, a Mecseki Állami Erdőgazdaság vadászati előadója elmondta, hogy a világhírű baranyai trófeák — melyek közül az elmúlt két vadászati idényben 20 agancs bizonyult aranyérmesnek — külföldre „vándoroltak”. Ugyanis ezeket a rendkívüli példányokat nyugati vadászok ejtették el. Jelenleg a világ- kiállításra való felkészülés az adminisztratív munkák és az anyaggyűjtés stádiumában van. Tárgyalások folynak a Baranyában megfordult külföldi vadászokkal, hogy az utóbbi 10 év legszebb trófeáit bocsássák a kiállítás idejére az Erdőgazdaság rendelkezésére. A Mecsekvidéki Állami Erdőgazdaság nemcsak a messze földön híres szarvasagancsokat állítja majd ki, hanem a mecseki erdőkben lőtt legszebb vadkanok agyarait is. A gazdaság táblázatban mutatja be az itt folyó vadgazdálkodási munka fejlődését, eredményeit. Taolósromba testére telenftett nfívénvefc
