Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
6 Durvanttm napio 1969. október 16« SÉTA PÉCS SZOBRAI KÖRÜL jVT ennyi szobrot tartanak nyilván a városban (ha egyáltalán nyilvántartják a szobrokat)? — Ha hirtelen tennénk fel a kérdést, öt-hatnál többre bizonyára nem gondolna egy átlag pécsi tűké. Valóban mennyi is lehet? Egy biztos: Pécs város nem szép szobrairól híres. Kiemelkedő művészi értékű, jelleg- zetességű szobor nem kapcsolódik a pécsi városképhez. — Mégis, ha össze tudnánk számolni, városunkban is találnánk 30—40 szoborfigurát önállóan, szoborcsoportban, diszkót formájában S ha ez így van, nemcsak a kivételes művészi értéket szabad hiányolnunk ezekből, hanem a tereket is, amelyek ékességei lehetnének. Merjük kimondani: a pécsi szobrok elhelyezése sem túl szerencsés. Csak röviden ismételjük, hiszen születésétől tartó téma — megfelelő erély híján — a Hunyadi János magában értékes lovasszobra megfelelőbb helyen ékessége lehetne a városnak, de nem a Széchenyi térnek. Ez a szoborelhelyezés példája annak, hogy egy nagyértékű. tömegű, monumentális alkotás, amely kétségtelenül központi helyet, nagyforgalmú. értékes környezetet igényel és érdemel, hogyan rontja el egy befejezett tér harmóniáját — ahelyett, hogy egy másikat teljessé tenne. A léptékben kisebb, de hozzáértők szerint városunk legértékesebb szobra, a Szepesy szobor (Kiss György alkotása) például milyen eszményi hely- j zetű a Sétatér—Dómtér kör- ! nyezetében, hagyományos köz- t ponti helyzetében. S milyen í harmonikus ott, ahol van. a Flórián szobor, a Galambos kút, Aranyos kút, vagy a Zsolnay kút— a hajdani törökkút „jogutódjaként”, a hagyományos barokk Pestisoszlop (a szentháromsággal), az egyszerű örökmécs és Leonardo A Zsolnay-szobor mellékalakja da Vinci szobrának elhelyezése a Széchenyi téren. De a Hunyadi út — Megye utca szöglete is megszépülne egy Fuvoláző Hú kis kődísszel — akár a szomszédos múzeumkertből (mi-1 lyen kár, hogy lezárt!) egy tör- i ténelmi farágott kőoszloppal. I A romantikus kis Jókai tér j előnyére vált az új, jubileumi Zsolnay-kút. De nagy kár, hogy ilyen igénytelen módon állították helyére. Megemelés helyett inkább süllyesztve, s talán egy kis díszes kovácsoltvas védőkorláttal körítve sokkal intimebb, stílusosabb len- J ne. S az is jó lenne, ha lenne! a városban egy olyan „dísz-1 kút”, amelyből valóban lehet- J ne inni, a homlokot vagy a j kezet lemosni. A nálunk délebbre fekvő, de nem sokkal melegebb országokban is a díszkutak ezt a célt szolgálják. ha éppen nem ezért létesültek. Bulgáriában például a legkisebb falu főterén is lehet kezet mosni, egy korty vizet inni. S ha kutakról beszélünk. említsük meg, hogy a legszebbet alig ismerik a pécsiek: ez a Berényi kút. a Székesegyház mögött. S ha már szó esett „elrejtett”, azaz a közönség szeme előtt rejtett szoborértékeink- ről, beszéljünk a továbbiakról is, s aztán hozzá egy-egy árván, üresen álló teret is említünk., — Az épülő egyetemi központ, a volt Dózsa tisztiiskola kertjében áll Zrínyi Miklós szép pyrogránit mellszobra kőtalapzaton. Erre itt valószínűleg á jövőben sem lesz szükség, s az épület tengelyében elhelyezett. most deszkapalánkkal védett Dózsa érc-mellszobor sem lesz idevaló. Helyére új szobordíszt terveztek — együtt az újjávarázsolt épülettel S nem fog ittmaradni a díszes kovácsoltvas kapu és kerítés sem. — De alig ismerik még a közép- meszesiek is az OTP mögötti legényszállás udvarán a díszmedence szélén ülő finomvonalú fuvoláző fiú figuráját. Nem az a kifogásolnivaló- hogy egy szép szobor egy legényszállás északi árnyékos udvarát díszíti — de ha más, nagyobb közönség látogatta helyen _ például a Petőfi (vagy a hogy ismerjük: Kórház) téren ilyen sincs? — Kevés a park, liget a városban, de azok nagyrésze is szobor nélküli. A Lenin tér. Köztársaság tér, a Balokány liget, de a Tettye is sokat nyerne eggyel... És vannak még „elrejtett” szobrok. A dómtéri püspöki palota udvarán igen szép, kissé megcsonkult kőszobrok sorakoznak a korábbi Székes- egyházból. Igen értékes, hatásos együttes a jelenlegi improvizált elhelyezésben is. Milyen szép lenne — ha megvalósulhatna — ezeket a történelmi, esőmosta szoboralakokat az épület másik oldalán, a tervezett vársétányon elhelyezni — a várárok, várfal, Barbakán környezetében, a majdan megnyitott püspöki palota külső kertjében. De nem sokkal többen tudják azt sem, s nem tudhatják a vezető nélküli turisták sem. hogy milyen szép látványt nyújt a 12 apostol figurája. Bartalits homokkőszobrai a múltszázadi Dóm homlokzatáról — a Kulich utca 1. szám alatt, a Gyógypedagógia felső udvarán. Ez esetben — természetesen — nem. a szobrokat kellene „kivinni”, hanem ezt a teret — funkcionális értelemben — kinyitni a nagyobb közönség számára! — Aki egyszer körbesétál ebben az épületben, s kimegy a kertbe, végignéz a szoboregyüttesen, mögötte a kis zárt kertből, az óriási gesztenyefák között, fölfedezi a várfal egyik ép bástyáját, — nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ide egy kis nyilvánosságot, egy kis társas hangulatot, művészeti élményt j képzeljen. Például múzeumot, a város összes múzeumát az épületbe, előadóteremmel, s különleges kilátással az emeleti ablakokból, kétszintes padlásról, — kerthelyiséget, kamaraprogramokat a felső udvarba. Pécs múzeumi és kul- túrközpontja lehetne ez a gyógypedagógiai oktatásra és elhelyezésre máris elégtelen, s nem méltóan kihasznált szép műemléképület. Nem beszélhetünk szép környezetről a Zsolnay szoborcsoport esetében. De talán a Rákóczi út rendezése, az új városközpont alakítása hasznára válik a Zsolnay emlékműnek, s érdemes lesz megvárnia előlegezett. méltó környezetét. Szeretnénk remélni ezt a forgalmi gócpont kialakításával, az út szélesítésével, a korszerűtlen házak eltüntetésével, a járdák északi oldalán fásítással, parkosítással. Van néhány modern szobrunk, de viszonylag kevés nagynevű .szobrászunk képviselteti magát alkotásával Pécsett. Büszkék lehetünk Borsos Miklós két szobrára (Petőfi, és ülő nőakt az Olimpia bejáratánál), szép az új klinika szoborfigurája, az Uránvárosban Laborcz szökőkútja, Antal Károly Körösi Csorna szobra, a Csacsi és béka. — Megoszlanak a vélemények Kalló hegesztett Bányászszobráról, amely azonban kétségtelenül modern hatású, s jól hat környezetében. Igen szerencsés pécsi sajátság a híres Zsolnay gyár sokféle figurális kompozíciójának és díszítő elemének fel- használása a városképben — s ez így is természetes. Az említettek mellett szép példa a Hősök tere pyrogránit emlékműve, a strandfürdőket, belső tereket disx'tő kisebb szökőkutak és dí^es alakzaAÍDStoloK a Gyógypedagógia udvarán Nővérek tok, vázák stb. (Idegklinika, Rózsakért, Püspöki palota, Tiszti Klub. Zsolnay gyárudvar) és az eozin-diszítések (Balokány ligeti fürdő), kerámia cserépfedés és pyrogránit i burkolólapok (Rákóczi úti I bérházak, 400 ágyas klinika). ! Ezzel szemben az utóbbi időben, a felszabadulás óta alig gazdagodott a város' pécsi specialitással, s talán egyáltalán nem pécsi művész szoboralkotásával. — Tekintsük dél-dunántúli „felfedezésnek” Lantos Ferenc és tanítványainak Bonyhádon készülő zománcozott lapjait. A tavaly őszi, Technika Háza-beli kiállításon bebizonyították, hogy zománcozott kompozíciójuk, burkolásra alkalmas zománc- ! tábláik igen korszerű, időt- ! álló, s nem is különlegesen ' drága épületdíszítő elemek le*- hetnének. Ma csak a Technika Háza kerthelyiségét (^íszíti néhány, de szívesen látnánk ezek változatait épülő, s ugyancsak dísztelen lakó-' és irodaépületeinken is. S végül: nincsen monumentális munkásmozgalmi szobor, s felszabadulási emlékmű Pécs városában. — Járt már a kedves olvasó a Makár domb csúcsán? — a város egyik legszebb pontja — s különleges kilátópontja a szép Uránvárosra s az egész me- csekalji városra, észak felé a szőlővidékre és a Mecsek vonulataira, keletre a hosszában elterülő városra —, s a várostervezés új villanegyede. A gellérthegyi Szabadság emlékmű és a pozsonyi Szlavin pécsi méltó párja létesülhetne itt Varga Gyula A Kisgazdapárt elvei és tettei A Kisgazdapárt szervezeti kiépítésében, politikájában a kommunistaellenesség mellett jelentős szerepet játszott az angolszász orientáció. Ez az irányzat már a fel- szabadulás előtt hatott a kisgazdák soraiban. Mint már említettük, a Kisgazdapárt nyugatról várta az ország felszabadítását és meg volt győződve arról, hogy legalább a Dunántúl nyugati övezet lesz. Ez az ábránd nem szűnt meg a felszabadulás után sem, s a békeszerződés aláírásáig a kisgazdapolitika fő külügyi iránya volt. A Kisgazdapárt Baranya megyei lapja, a Független Nép megindulása idejétől kezdve hűen tükrözte ezt a külpolitikai orientációt. írásai, híreinek többsége a nyugati életforma, a nyugati demokrácia elethzésével, példaként való állításával foglalkozott. A magántulajdon védelme, • polgári demokráciáért folyó harc a jobboldali kisgazda politikát kommunistaellenességre ösztönözte és ehhez igyekezett nemzetközi támogatást szerezni. Ez az alapvető oka az angolszász orientációnak. A burzsoázia érdekei kommunistaellenes belpolitikát és angolbarát, szovjetellenes külpolitikát követeltek. Ez az országos kisgazda irányzat valósult meg Dél-Dunántúlon is már 1945 nyarán. A kisgazdák az 1945. évi őszi nemzetgyűlési választásokig ugyan nem vetették el a keleti demokráciát sem, csak agyonhallgatták. Egyelőre „eszmei híd”-ként emlegették a magyar viszonyokat. „A két társadalmi rend ütközőpontjában egyaránt kell nyugatra és keletre tekintenünk” — írták a Független Népben. Azok a kisgazdapárti erők, amelyek a koalíció szellemében a pártok közötti összefogásra törekedtek Baranyában 1945 nyaráig háttérbe szorultak, sőt a szervezeti szakadás gondolatáig is eljutottak. Baranyában 1945 júliusáig erősen polarizálódott a Kisgazdapárt. A jobboldali szárny a Perr Viktor vezette városi tagozat lett, amely alapvető kérdésekben állt szemben a demokratikusabb szellemű megyei tagozattal. A szervezeti szakadást csak a Kisgazdapárt Országos Központja tudta megakadályozni. A kisgazda baloldal követelte a munkáspártokkal való együttműködés politikáját, követelte a Kisgazdapártban megbúvó reakciós elemek elleni következetes harcot, és részt kívánt venni a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelemben. Politikai koncepciójukat Koszér Nándor, a párt egyik haladó szellemű tagja az alábbiakban fogalmazta meg egyik pártközi értekezleten. „Mi parasztok a Kisgazdapártra támaszkodunk, azonban nem kívánunk foglalkozni a városi tagozattal. Kijelentem, hogy a paraszti szellemet akarjuk érvényesíteni. Igenis ott akarunk lenni és küzdeni azok ellen a reakciósok ellen, akik nem vitás, hogy beférkőztek pártunkba. Elkövetünk mindent, hogy ezeket sorainkból kizárjuk, és erre vonatkozóan ígéretet is teszek. A baranyai parasztság részéről ígérem, hogy az ország felépítésében részt fogunk venni. Részt kérünk a munkából.” Érthető, hogy a Kommunista Párt ezzel a baloldali szárnnyal együtt tudott működni az alapvető politikai feladatok megoldásában. Az MKP területi bizottságának titkára 1945 májusától több jelentésében azt írta, hogy a Kisgazdapárt baloldali megyei tagozatával jó kapcsolatok alakultak ki, s a fő cél az, hogy erősíteni kell ezt a tagozatot. Ugyanakkor a városi tagozat minden alapvető kérdésben a Kommunista Párt ellen foglalt állást. A megyei tagozat erősítése azért is fontos volt, mert az újonnan földhözjuttatott gazdák 40%-a a Kisgazdapárt tagja volt, akik potenciálisan erősíthették a baloldali irányzatot. Baranyában a kisgazda jobbszárny és a balszárny között gazdasági kérdésekben is éles ellentétek voltak. A bur- zsoa-kulák jobbszárny érdekei jutottak kifejezésre a jóvá- tételi kötelezettség miatt megindult beszolgáltatásoknál is. I A jobboldali, kulák vezetők, j akik a Termelési Bizottságok- j ban is tevékenykedtek, a be-1 j szolgáltatási kötelezettséget mechanikusan, gazdaságonként állapították meg, figyelmen kívül hagyva az egyes gazdaságok teherbíró képességét. Egy 80 holdas gazda ugyanannyit szolgáltatott be, mint egy 6 holdas új gazda. Sőt, több baranyai községben olyan esetek is előfordultak, hogy a gazdag parasztokat mentesítették a beszolgáltatási kötelezettség alól „életképességük megtartása érdekében”. Té- senyben, Dunaszekcsőn, Mohácson a Dóczy-majorban a kisgazda jobbszárny és balszárny között még tettleges- ségre is sor került a beszolgáltatási kvóta igazságtalan megállapítása miatt. Éles ellentétek keletkeztek a malmok községesítése idején is. A közellátás érdekei 1945 folyamán megkövetelték a malmok községesítését. A Kisgazdapárt balszárnyának ép- penúgy, mint a dolgozó tömegeknek ez létérdeke volt. Ugyanakkor a jobboldali, malomtulajdonos kisgazdák a legerélyesebben tiltakoztak mindenfajta akcióval szemben, amely a magántulajdon ellen irányult. A Kisgazdapárt jobboldali ! vezetői a nemzeti összefogás | politikáját, a koalíciós rend- ! szert nem tartották végleges megoldásnak. E burzsoa erők előtt egy cél lebegett: a hatalom megszerzése. E céljukat nem is titkolták. Nagy Ferenc 1945. február 11-én Pécsett előadást tartott a Kisgazda- párt választmányi ülésén. Kijelentette: „a négy párt koalíciója azt jelenti, hogy amíg nem tudjuk biztosítani a magyar fejlődés útját, minden politikai pártnak részt kell vállalnia a felelősségben. Addig, amíg az igazi népi megnyilatkozás ideje nem érkezik el, mi is megingathatatlan tagjai akarunk maradni a négy pártból alakult koalíciónak.” Az igazi népi megnyilvánulás virágnyelve a Kisgazdapárt titkos választáson remélt abszolút győzelmét, a haladó erők hatalomtól való kiszorításának tervét jelentette, s 1945 elejétől kezdve minden politikai akciót ennek az alapvető célnak rendeltek álá. A jobboldali kisgazda politika alapvető célja a polgári társadalom biztosítása, a nyugati típusú demokrácia megteremtése volt hazánkban. Lényegében a történelmi fejlődést akarták megállítani. Olyan célért harcoltak, amelyet már az élet, az éppen folyamatban lévő népi demokratikus forradalom túlhaladt. Fehér Istváa
