Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
iMfc otlíber 15. 5 Dunanttm ndpio1 Négyszázezer pár kesztyű és 115 ezer pár cipő „kelt ela Pécsi siker Moszkvában A vitavezető Szepesi György felvétel közben a filmklubosok társaságában. Aki kérdez — Bükköséi László. Erb János felvétele A mozinézők kérdeztek Televíziós adás: október 29-én Mozi-mozaik Válaszolnak a filmszakma vezetői TENKES KAPITÁNYA A KOSSUTH UTCÁBAN. A gyerekszem éles, mindenre figyel s mindenkire. Rangja van az autogramnak. Nagyjából: kértek kézjegyet a szobafestőktől, a dekorációsoktól, a gépkocsivezetőktől, a szálló portásától, a liftesfiútól és tőlem ... Egy alkalmat azonban elszalasztottak a gyerekek. Idős néni fedezte fel a sötétszürke ruhában osonó férfit. Nézzék csak, ott a Ten- kés kapitánya! Tényleg Zenthe Ferenc volt. Volt? Itt van. A TÖRÖK INTERJÚT MXjTT. Kerekareú srác, kedves, közvetlen. A Pál utcai fiúkban ő volt a Török. Különben pedig: Kentner Sándor. a budapesti Móricz Zsig- riond Gimnázium II. éves tanulója. Először van fesztiválon, sokat köszönhet „Zoli bácsinak”. és legnagyobb élmélye a szemlén, hogy egy íyurga kislány így kért tőle autogramot: „bácsi én is kérek egy aláírást.. És első pillantásra, profil- jói így fest: MAQYAR JWÉKFILMSZEMLE PÉCS-BARANYA 1%?-OKTÓBER 1? 18 A Járási Tanács dísztermét ezúttal nem kell keresni. Csőkígyók mentén haladva, bárki odajuthat. A teremben meleg és ünnepélyes hangulat fogadja az újonnan érkezőket: az ünnepélyesség oka jelen esetben a technika elsöprő jelenléte. A három kamera — pontosabban csak kettő, a harmadik a közönség mögött egyhelyben áll — sétál a sorok között, a gumi- kígyókat maga után vonszolva. Kigyulladnak a fehér lámpák, a közönség pislog, vaksin hunyorog és a fülét hegyezi. Utóbbira azért van szükség, mert a hang egyelőre — hogy úgy mondjam —, nem kielégítő. Szepesi György kitartóan érdeklődik efelől, j szemmel láthatólag maximális hangerővel, a terem vége! azonban ugyanilyen kitartóan válaszolja, hogy nem ért egy szót sem. Ez a főpróba. A mozinéző kérdez című műsor tegnap délelőtt 11-kor kezdődött volna a Járási Tanács dísztermében, de csak fél 12-kor kezdődhetett. A főpróbára persze szükség volt. — Tudni kellett, kérdeznek-e a j mozinézők. Nos, szerencsére j kérdeztek. Nem is mindig könnyű kérdéseket. Épp olya- ; nokat, amilyeneket elvártak tőlük. Az emelvényen a filmszakma állami Vfezetői, művészeti és gazdasági szakemberek ültek, a széksorokban a mozinézők. Bizonyos számú izgalmas perc elteltével megszólaltak az erősítők, és a közönség megnyugodva vette tudomásul, hogy a berendezések „egyébként nem rosszak”. Ettől kezdve sor kerülhetett a főpróba második részére, ami- koris Szepesi György az előre benyújtottt kérdések feltevőit szólította. Két férfinév elhangzása után egy női hang jelentkezett, mondván, hogy ő képviseli a kollegákat. — Újabb nevek. Újabb csend a válasz. — Doktbr Bata Imre — mondotta a közkedvelt riporter, aztán némi várakozás után újszerűén tette fel a kérdést: — Kérem azt a hölgyet, aki doktor Bata Imre név alatt rejtőzik a teremben, jelentkezzék. Az Albert Ferenc nevű mozinéző jelen volt. — Én pedig Flóri helyett vagyok itt — mondotta. Végre indul az adás. A technika kétségbevonhatatlan hatalmától lenyűgözött közönség megpróbál a valódi témára koncentrálni, s a lámpák fényében megindulhat a kérde- zősködés is. A kapu előtt a közvetítőkocsi, fent Budapesten pedig a képmagnó megfelelő szerkezetei lépnek működésbe. Hogy mit kérdeztek a pécsiek, s milyen válaszokat kaptak — azt m»jd október 29-én meghallgathatja mindenki a televíziós adásban. Remecz Béla kiállítása Több, mint harmincéves művészi pályafutás áll Remecz Béla festőművész mögött, akinek kiállítása nyílt október 11-én a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban. A művészt már ott találjuk a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete háború utáni első csoportkiállítósán, Mar- tyn Ferenc, Egry József, Bizse János és Kelle Sándor mellett A felszabadulás után költözött Budapestről Pécsre, és itt nagy ihletője lett a város. Alkotásai között sok bányásztémával , is találkozhatunk. A kiállítás október 19-ig tart nyitva. A tárgyalóteremből Elutasították a gyermekgyilkos fellebbezését Ez év március 26-án altatót adott be 13 éves Márta nevű lányának Kutnyánszki Ernőné al- sómocsoládi lakos. Az volt célja, hogy ily módon öli meg gyermekét. Mivel a kislány másnap sem halt meg, előbb egy kalapáccsal többször fejbeverte, majd egy fürdőköpeny övvel megfojtotta. Kutnyánszky Ernőnét július 24-én a pécsi Megyei Bíróság előre kitervelt módon elkövetett emberölésért 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Mivel a vádlott enyhítésért fellebbezett az ügy a Legfelsőbb Bíróságra került. A Legfelsőbb Bíróság elutasította Kutnyánszki Ernőné fellebbezését, ezzel a pécsi Megyei Bíróság ítélete, amelyben 15 évi szabadságvesztés büntetést szabott ki — jogerőssé vált. Néhány szép cipő a nagy kollekcióból Cipész Ktsz és a Bőrgyár, mely ez alkalommal is a Bőripari Vállalat kiállítása keretében mutatkozott be. A pécsi termékeket elkísérték a vállalatok képviselői, így hosz- szabb ideig a szovjet fővárosban tartózkodott Gulyás József, a Kesztyűgyár és Bérezi Pál, a Bőrgyár igazgatója, valamint Csiba Pálné, a Kossuth Ktsz kereskedelmi osztályvezetője is. Gulyás József a lehető legjobb hírekkel kezdte beszámolóját: az évszázad eddigi legnagyobb bőripari seregszemléjén Magyarország pavilonja az egyik leglátogatottabb hely volt, s bár minden ország a legújabb termékeit vonultatta fel, a magyar anyag divat szempontból is feltűnően jó volt A kesztyűszakmában ml produkáltuk a legnagyobb választékot: a kéf pécsi kirakatról a legmagasabb rangú szovjet ipari vezetők is nagy elismeréssel szóltak. Egy-egy ilyen világméretű szakmai „randevú” természetesen nemcsak a saját termékek propagálására nagyszerű alkalom, de felbecsülhetetlen értékíj informálódási lehetőség is. A késztermékek mellett számos gépet is bemutattak a különböző országok, így egy kicsit a holnap bőriparát láthattuk magunk előtt. Az NDK. az NSZK és az olasz cégek korszerű bőripari gépei mellett a szovjetek okozták a legnagyobb meglepetést: a kesztyű- gyártást is szinte tökéletesen automatizálták. A gépsor egyik legérdekesebb darabja a kondicionáló berendezés, illetve a bőmyújtó — ezeket a gépeket szívesen látnám Pécsett is ... Számunkra egyébként az erkölcsi siker mellett azért ’S nagyjelentőségű esemény volt a moszkvai világkiállítás, mert az előzetes tárgyalások után ezekben a napokban sikerült egy 400 ezer párás megrendelést realizálnunk. — És a divat-meglepetésT — Még mindig sláger a lakk, illetve a vastag sarok. Versenyfilmek a közönség előtt Tegnap, a filmszemle második napján kezdődött meg a versenyfilmek bemutatójav Este 8 órakor a Petőfi moziban a Fejlövést mutatták be. Borsos József, a Városi Tanács népművelési csoportvezetője köszöntötte a közönséget es a film alkotóit, majd átnyújtotta a szemlén való részvétel diplomáját a rendezőnek, Bacsó Péternek, Balogh Mária, a tévé riportere mutatta be a közönségnek a megjelent alkotókat, Bacsó Pétert, Zimre Péter forgatókönyvírót, valamint Miller Józsefet és Pecsenke Józsefet, a film szereplőit. Este 8 órai kezdettel, ugyancsak a Petőfi moziban került sor a Pál utcai fiúk bemutatójára. Itt Gábriel József, a Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte a művészeket, akiket Lénárd Judit, a tévé bemondója mutatott be. Ott volt Paál László színművészen és három gyermek- szereplőn kívül a film készítői közül Széesényi Ferencné, Lukáoa Antal és Pintér György. Mindkét verseny filmet bemutatták a megyében is, Komién a Pál utcai fiúkat, Szentlőrincen pádig a Fejlövést. A tegnapi nap vetítéseinek sora délelőtt a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak rövid filmjeivel kezdődött. A pályakezdők alkotásai közül tegnap Sándor Pál: Bohóc a falon című filmjét, a külföldiek közül a Légy- vadászat című filmet mutatták be. Fejér Tamás: Az idő ablakai és Gyöngyössy Imre: Virágvasárnap című filxnjeinek ősbemutatójára —, amelyek Pécsen kívül Komlón, illetve Szentlőrincen kerültek bemutatásra — eljött Gyöngyössy Imre rendező és „Rozi néni” a Virágvasárnap egyik amatőr szereplője, illetve Heidemarie Venczel NDK-filmszínész- nő, Az idő ablakai egyik főszereplője, Kuczka Péter író és fcejér Tamás rendező. — nist — Mai program: PÉCSETT ROZI NÉNI, A FILMSZEMLE DÍSZVENDÉQE Fümklubelöadók értekezlete és vitája a Hírlapolvasóban A Pécsi Balett előadása a Nemzeti Színházban Színész—közönség találkozó a Pannónia nagytermében Megemlékezés Gertier Viktorról és Bán Frigyesről, a Kossuth moziban Üzemi találkozó a jogikaron, illetve a Pécsi Dohánygyárban Gyerekbetegségek (Kossuth) Vadászjelenetek Bajorországban (Petőfi) Nagy kék jelzés (Kossuth) Próféta voltai szívem (Petőfi) imposztorok (Kossuth) Tiltott terület (Petőfi) „Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Kossuth) Vadászjelenetek Bajorországban (Petőfi) „Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Kossuth) A MEGYÉBEN Villány: 18.00: Nagy kék jelzés 20.00: Tiltott teiü’.et Sellye: 18.00: Sziget a szárazföldön MM: Próféta voltál szívem 10.00: 10.30: 11.00: 13.00: 14.30: 14,30: 14.30: 18.30: 18.00: 18.30: 30.00: 30,30: S3.00: 22.30: Rozi néni, sokdloptriás szemüvegében, hímzett fejkendőjében a Pannónia, előcsarnokában némi feltűnést keltett. ö, a Virágvasárnap egyik „főszereplője”. Szárász községből érkezett, mint a szemle egyik díszvendége. Épp ebédelni készült, én meg egy kis interjúra. Elkísérem hát, ajánlottam fel. — Eltalálok én magam is — mondta Rozi néni önérzetesen. ^rre aztán leültünk egy fotelba, és elkészítettük az interjút. — Hogyan fedezték fel Rozi nénit? — Tudtak mirólunk. eljöttek a faluba és énekelni kellett. Én már 47-ben is énekeljem Pesten... — Hány dalt tud? — Jaj én nagyon sokat, mindent a fejembül! Ebbe a filmbe is nagyon sokat kellett énekelni. .4 legeslegelső fölvétel Piliscsabán volt, úgy volt megcsinálva, mint egy Betlehem, azt énekeltem, hogy Dicséreti dicső-ő-ség ... Ott csinálták az akasztásokat ísA filmesek, tudja. Meg fönn a hegyen, ahol búzaszentelést csináltak ... jaj, nagyon szép volt! De nem lehetett ám rajtam szemüveg meg karóra. Ez, 'tudja, nem is tudom melyik században történik. Beporozták a csendőrök ruháját is, tudja, meg csináltak foltos fejkendőt... ilyent én eddig sose láttam. Tudja, ha elszakadt, vettünk másikat, de folt.,.! — Mit szóltak a faluban a filmezéshez? — Aj, nagyon szerették! Tudja, van egy fiam, annak három családja, a legnagyobb kislány már kiszabadult az iskolából. hát ezek nagyon szerették! Tudja, följártam Pestre három hónapig filmgyárba, és adtak forgatási könyvet is, azt hazavittem. A nagyobbik lány olvasgatta, aztán mondta, hogy szeretne beállni oda, dehát, mondtam neki, ahhoz iskolák kellenek, azt meg mi mm bírjuk, mi szegény emberek vagyunk. Most megint jár a lány iskolába, Komlóra, de milyenbe is... mondták ám, de kiment a fejemből. — Rozi néniék telepesek? — Azok bizony. Romániából jöttünk át még 42-ben. Eleinte Bácskába telepítettek le bennünket, de azt nem bírták a népek, se hegy, se erdő. Tudja, a mi népünknek gyenge volt a levegő ott, vagy milyen, tudja, nem is tudtunk szuszogni... Aztán Egyházas- kozárra kerültünk, aztán ide, Szárászra. — Látta-e már Rozi néni a filmet, amiben szerepel? — Nem, csak most fogom. De egyik részt, azt láttam, mikor húshagyókor.,. vagy nem js... szóval fent voltunk Pesten, kellett még négy énekes, azokkal, akkor felnyitották az elejét és megmutatták. Azt, tudja, ahol a Simon pappal szerepelek, de az egy színész volt, és ő futott két gyermekvei, én meg négyvei, de annyit futottunk, rengeteget, amíg csak nem sikerült, és hogy sírtak ott á népek, a gyermekek, az a sok birka...! — Nem volt fárasztó. Rozi I nemhát meg köllött érte dőlném ? I gozni, akárcsak odahaza, a — Dehogyisnem-! Nadehát, \ földeken, ahol meg kevesebb kaptuk azt a kis pénzt is, nem *s az ember fizetsége, hát azért ám, hogy csak oda-, bizony, ez az élet rendje, megy az ember és néz, ha- j (hallania) Valóságos bőripari olimpi- ( ász zajlott az elmúlt hetekben a moszkvai Szokolnyiki parkban, aholis a világ öt földrészéről 35 ország legtekintélyesebb bőr-, cipő-, illet- i ve bőrdíszműipari vállalatai állították ki legsikerültebb termékeiket. A magyar ipart húsz vállalat, illetve szövetkezet képviselte, köztük a Pécsi Kesztyűgyár, a Kossuth A i
