Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
6 Bunantmi navto 1969. szeptember 2S> BARANYAI KASTÉLYOK ÉS UDVARHÁZAK... Eltűnt’ pécsi irodalom [IV.] BOLY Két mackó ül a fotelokban. Nyakukon rózsaszínű szalag... Kicsiny, barátságos szoba. Tiszta. Kísérőm az intézet gondnoka egy kapcsolóhoz lép. Elfordítja. i — Szellőztető — mondja — ] egy kis szaguk van a gyerekeknek ... — Szeretném látni őket. — Tessék, ök a mozgásképesek. Négy asztal körül ülnek. Négy gondozónő vigyáz, eteti j és tisztába rakja őket, ha szükséges... Zolika táncol. . Zolika tapsol ... Zolika nagyfejű rövidlábú gyerek. Három évesnek j gondolnám, de az arca? Az ar- j ca öreg. Zolika 10 éves és; csíp. A másik harap ... ök a j mozgásképesek. Kezükkel ját-, ßzanak. Néha ordítanak. Alig- alig tudnám megmondani mennyi idősek. Mondják, hogy 2 és 18 között tartják itt a testileg és szellemileg gyenge gyerekeket. Száznegyvenet. Az országban mintegy 2000 vár elhelyezésre. ’ Régen a görögök ledobták őket a Taigetos hegyről. Itt meg... A gondozók tisztába rakják a 16 év körüli fiúkat. Tanítják őket arra, hogy bilire is lehet ülni. Meg tanítják őket enni. Ha majd kikerülnek az intézetből... Tényleg, ha nem intézetben volnának, hanem otthon? Melyik szülő tudná ezt végig csili álni, amit ezek a kedves, áldozatkész, szorgalmas nővérek megtesznek? Évenként 3,5 millió forintot fordít az állam csak ebben az egy intézetben a gyerekek eltartására. Járjuk a szobákat. Mindé-1 nütt rend. Fehér vaságyak. Legtöbb rácsos. Még a teteje is. Lakattal lezárva. Mindenütt játékok, rádió, televízió. Étkezés után kamillás vízzel kitörlik a gyerekek száját. Többnek fogkeféje és pohara is van a fürdőszobában. Az egyik fürdőszoba fala márvánnyal van borítva. — A hercegnőé volt — mondja a gondnok — az egyetlen helyiség,- amely a régi épületben megmaradt. Az átalakítás során pincétől a padlásig mindent a célszerűség követelményei szerint alakítottunk át. ' A hercegnő fürdőszobája ... Montenuovo Nándor, az utolsó földesúr felesége mondják, h ogy valahol Pesten él... A következő házigazdák? Állami gazdaság, katonaság. A katonák rendet tettek pincétől a padlásig. Eltakarították a limlomot. Sajnos, 45-ben már a falusiak elkezdték széthordani a bútorokat. Pedig olyan is volt köztük mint Napóleon egykori íróasztala. Mondják, hogy Montenuovo Alfréd felesége Mária Lujza volt. Így került az íróasztal Bolyba. — Még én is vittem innen — mondja gépkocsivezetőnk. — „Sörös” koromban árpáért jöttem, aztán a padláson találtunk egy 4 méteres, kitömött krokodilust. Elvittük. Azt hiszem a pécsi múzeumban van. Mesélnek a bolyiak... Málik László iskolaigazgató: I — Finom ember volt a her- | cég. — Igaz, lehetett is. A j gazdatisztek elintéztek mindent. Ellenálló is volt Bajcsy- Zsilinszky csoportjában. — Milyen volt az élet...? — Reggel ötkor keltünk. A reggel délig tartott, mert a hercegék akkor keltek — mondja Erdős József, a herceg egykori inasa. Pontos munkarend. Ezüstpucolás, ablak, kilincs ... Takarítás ... Étkeztetés. Megrendeltem a konyháról telefonon az ételt — mire leértem, készen volt. Hatvan lépcsőn fel. Átadtam a komornyiknak, aki a főkomornyik kíséretében bevitte. Visz- szafele ugyanígy... . — Hogy lett inas? — Voltam segédmunkás, lovász. Jó fej kellett és jó nevelés. A próbaidőn mindent be kellett vetni. Amikor az lejárt, az úr jelezte, hogy megfelelek... — Vendégek? — A nagyvadászatra 150-en is eljöttek. Nagy élet volt itt. Hat inas, négy komorna. szakácsok, parádéskocsisok, erdőmérnökök, gazdatisztek... Csak a kastélyban, belső szolgálaton voltunk vagy ötvenen. A béresekkel meg az üzemrészekkel — ahogy most mondják — legalább 1500-an. Még Horthy «Miklós is volt itt. A sötétszobában volt a lakosztálya. — A sötétszobában? — Persze. Középen volt a fogadóterem (most a macik vannak ott — rózsaszín szalaggal) aztán tanácsterem — számszerűleg indultam el — fekete, barna, világos terem. A sötétben volt Horthy. A kastély 1820 körül épült fel klasszicista stílusban. Elég soká tartott az építkezés, mert már 1806-ból vannak számlák, amelyek építési anyagok vásárlásáról tanúskodnak. Hatalmas, 24 holdas park veszi körül, évszázados tölgy, juhar, gesztenyefák árnyékolják a most ültetett nyárfákat. A park sarkában ismét illatozik a „rózsadomb”, — több évig szemétlerakó volt No, de ne jöjjünk még vissza a múltból, hiszen még nem szóltunk a Batthyány Antalról, .egykori földesúrról, aki vendégeinek egy tűzhányóval is kedveskedett. A harsányi hegy tetejére 80 öl fát hordatott. Az esti sötétben annak lángja pótolja a tűzhányót. Semmi kétség nem lehetett afelől, hogy az úri társaság kitűnően érezte magát A birtokot Batthyány Ádám kapta ajándékul I. Lipóttól, a török elleni háborúban tett szolgálataiért. A II. mohácsi csata idején — 1685-ben — seregével Békás-puszta helyén táborozott. Nagyon megtetszett a hely, azt kérte jutalmul ... Történelem ... Békás-pusztán római útmaradványok, grófok, hercegek. Napóleon íróasztala, Horthy, nagyvadászatok és a gyerekek... Azám, a gyerekek... Az utolsó szobába érünk. Ezek a gyerekek nem tudnak járni. Egy kislány szatyrot horgol... Majd eladja és vesz az árán egy akkora rádiót, mint az ujja. Addig is etetgeti az ágya mellett ülő fiút, aki Fradi drukker. Mondják, hogy az épület még soha nem volt olyan szép, mint most Gázlámpák függnek a bejárat felett. A lépcsőket borostyán futotta be. A falon néhány salétrom folt tarkítja a vakolatot Hiába. Régi épület. Egy fiú az apját várja. Vasárnap 9-kor jön, de ilyenkor hét közepén már nagyon nyugtalan. Mielőtt idejöttem, arra gondoltam, majd megkérdem a gyerekeket, tudják-e kik laktak itt azelőtt? Meg ilyeneket ... A fiú kinn áll a parkban, várja azt, aki vasárnap 9-kor jön. Majd együtt ülnek egy kicsit, s utána pár napig ismét nyugodt lesz... Lombos! Jenő KI VOLT DSEM HERCEQ? 1489 januárjában Angelo Pecchinoli pápai követ török ügyekről tanácskozott Mátyás királlyal, Budán. Hazaírt jelentésében a vatikáni diplomata keserűen írja, milyen kegyetlen szemrehányásokat kellett elviselnie Mátyástól, Dsam herceg miatt. « Dsem (Zizim) herceg korábban pártot ütött bátyja, Bajazet zsarnoksága ellen, ám a szultán felkelését leverte. Ömaga Rhodosba menekült, ahol a johanniták védőőrizetben tartották. Mátyás terve az volt, hogy Dse- met — részben Melik el Adhref egyiptomi szultánnal együtt — Bajazet trónjára segíti. „A bujdosó herceg hívei biztosítót- tak arról, hogy — Dsem * segítségével — a törököt keresztény hitre téríthetem, vagy ezt az ügyet helyes mederbe terelhetem”, — vágja Mátyás a pápai követ fejéhez. A pápa azonban nem jár közre Dsem herceg Magyarországra juttatásában s a terv végére Mátyás halála pontot tesz. Hogy aztán Bajazet szultán öccse valóban az egyik Hunyadi házi nagynéninek, a Szilágyi-, vagy Morzsinai család egyik leánytagjának ivadéka volt-e. vagy e rokonság legendája talán csak Mátyás diplomáciai frázisa, máig sem tudjuk. A mohácsi csata krónikása Négyszázharminc évvel ezelőtt, 1539. november 7-én halt meg az első történeti emlékirat szerzője: Brodarics István, akinek 1527 tavaszán megjelent nagy műve: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohatz verissima descriptio (Igaz leírás a magyaroknak törökökkel Mohács nál vívott csatájáról) már saját korában nagy feltűnést keltett. Szerzője ugyanis II. Lajos király kancellárjaként személyesen is részt vett a tragikus végű csatában, s hiteles tanúként számolhatott be az ott történtekről. Brodarics István 1470 táján született a Szerémség- ben. Ha évét nem is, de legalább születésének hónapját és napját ismerjük. Egyik levelét ugyanis így végzi: „Pécsett, 1532. október 20- án, az én születésnapomon.” Iskoláit kezdő fokon Pécsett végezte, s itteni tanulmányai végeztével Csáktornyái Zsigmond Ernő pécsi püspök küldi Páduába magasabb tanulmányok végzésére. Később Szatmári György vette pártfogásba. Hogy Páduá- ban a nagy költő előd, Janus Pannonius után Brodarics - István is mennyire feltűnést keltett, erről Pinus Tolosanus 1505-ben ekként tudósít: «„Nem hallgathatom el rosszakarat gyanúja nélkül ama zágrábi, Brodarics melléknevű Pannóniái Istvánt, aki nekem előbb lakó-, majd tanulótársam volt. Ez az igen nagy tehetségű és hihetetlen fogékonysággal és emlékezőtehetséggel megáldott fiatalember, ámbár hajdan még mint serdülő ifjú Padovában több évig hallgatta Calphur- niust, a mi közös mesterünk vezetése alatt oly nagy előrehaladást tett, hogy csak övéinek leveleitől kényszerítve másfelé nem fordította volna tehetségét, a tudományok ezen nemében — úgy látszott — nagy eredményeket ért volna el.” Pannóniát Magius Sebestyén a bolognai egyetemről 1512. január közepén Szatmári György pécsi püspökhöz intézett levelében azok között sorolja fel Brodarics nevét, akiket Szatmári bőkezűsége küldött külföldre tanulmányaik végzésére: „„.azonkívül Brodarics István is méltó Apolló babérjára.” Tény, hogy amikor 1505- ben „decreterum doctor”- ként hazatér, nem önszántából teszi ezt, mint inkább azért, mert Lukács zágrábi püspök őt 300 arany elsik- kasztásával vádolta. Brodarics szorult helyzetében eleinte Kasui Alberthez fordult védelemért, önérzetes hangon tiltakozva a vád ellen. Látva ennek eredménytelenségét, ártatlansága tudatában a királyhoz fellebbezte meg ügyét, aki őt kihallgatva nagyon megkedvelte. Bakócz Tamás is pártfogásába vette. II. Lajos Lengyelországba, majd Rómába küldi követségbe, majd a pécsi prépostságból szerémi. majd pécsi püspök és egyúttal kancellár lesz (1532—37 között). Brodarics'eleinte poéta hírében állott, nagy tisztelője volt földijének, Janus Pan- noniusnak, akinek több versét ki is akarta adatni. Pécsi püspök korában Erasmus tisztelője, levelez is vele. Leveleinek legtöbbje latin nyelvű, egyetlen egy csak a magyar szövegű. A már említett fő művét Zsigmond lengyel király kérésére élvezhető stílusban írta meg. Mint a csata résztvevője az események történeti hitelességével írja meg az igazságot. Bár műve polemikus jellegű, mégsem vitatkozik, hanem rendkívüli fegyelmezettséggel, tárgyilagos okfejtéssel tárja fel a csata előzményeit és tragikus befejezését. Brodarics a csata előtt megfontolt tanácsaival arra törekedett, hogy az ütközetet halasszák el mindaddig, amíg az összes, segélyhadak és a hazai bandériumok a királyi zászló alá nem seregeinek. A legnagyobb mértékben ellene volt annak, hogy a királyt nyílt ütközetbe vigyék. A fortyogó szenvedélyek közepette adott tanácsaira azonban nem hallgattak. Mindenről csak annyit mond el, amennyit látott, tapasztalt. Pártatlansága azonban nem zárja ki, hogy a feudális osztály hibáit, a vezetők felelősségét meg ne állapítsa: „Bűneink miatt bizony még súlyosabb csapásokat is megérdemeltünk volna.” Másutt így ír: „Akkora hazugságok ezek, amekkorát 16 öszvér is alig cipelhetne el.” Mindezek ellenére is előtör patriotizmusa: „Nekünk e hazával és a hazáért mindent el kell viselnünk.” Megdöbbentően tolmácsolja a másfélórás ütközet utáni embertemető tragikumát, bár néha leteszi a tollat, a felkiált: „Nincs elég erőm ahhoz, hogy azon éjnek s a következő napoknak borzalmait festhessem.” Városunkról így ír: „Az ellenség egész a Balaton taváig haladt előre, s közben Pécs híres városát felégette. A vár azonban s a várban álló szép templom épségben maradt.” A csata után visszatér a teljesen elszegényedett pécsi egyházmegyébe: „Visszajutottam — írja — a semmivel bírók és a mindent birtoklók régi szabadságába.” Dr. Tóth Istváa A MVNKÁSEQYSÉQ JEQYÉBEN A felszabadulás utáni demokratikus kibontakozás forradalmi motorja a munkásosztály volt. Igaz, 1 ogy a munkásosztály két pártban t>mörült, szervezetileg ketté szakadt, s ez bizonyos mértékben tompította politikai súlyának teljes kibontakoztatását. A munkásegység E tervezeti megteremtése csak 1948- Lan, a két munkáspárt egyesülése idején valósult meg. E folyamatnak jelentős állomásai azo_k az akció- t -jységek, amelyek a lcritikus idők- 1 an mindig biztosították a demokratikus kibontakozást. Baranyában 1945 tavaszán volt első ízben nagyobb reakciós utcai tüntetés. A megindult népbírósági tárgyalások, a háborús és népellenes bűnösök felelősségrevonása megélénkítette a reakció erőit. Májustól június végéig több alkalommal az ut- •áa és a tárgyalóteremben igyekeztek megakadályozni a jogos népítélet kihirdetését. E folyamatnak egyik akciója július közepén volt, amikor egy szadista munkásszázad- parancsnok ügyét tárgyalta a pécsi népbíróság. A 400 főből álló tüntető reakciós tömeg behatolt a bíróság épületébe, tojásokkal dobálta meg a népbíróság tagjait, s gyalázta őket. A tömeg másik része pedig az egyik tanú lakását ostromolta meg. A tüntetés folyamán az utcán lövöldöztek is. A rendőrség nem tudta szétverni a tüntetőket. > Futótűzként terjedt el a hír a városban, hogy a demokrácia veszélyben van. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegysége azonnal megvalósult. Rövid idő alatt 4000 pécsi munkás vonult ki az utcára, majd a Széchenyi térre a 400 reakciós tüntető ellen, s szinte percek alatt megváltozott az utca politikai hangulata. Nyílt összecsapásra nem került sor, mert a jobboldali tüntetők azonnal szétszóródtak. A legnagyobb tömegmegmozdulás 1945. július 28-án volt, amelyen 20 000 pécsi dolgozó vett részt. E megmozdulás alapvető célja az volt, hogy a reakció erőivel szemben felsorakoztassa a haladás erőit is. Ha figyelembe vesszük, hogy 1945-ben Pécsnek 75 000 lakosa volt, a 20 000-es tüntetés hatalmas politikai tényező volt. Szombaton délután zászlókkal és feliratokkal fegyelmezetten gyülekeztek az. Irányi Dániel téren és „a Király utcán végigvonult a kibontakozó forradalom mindent elsöprő hadserege”. A jelentések és a tudósítások arról számolnak be, hogy a „belváros” lakói nem nagy szimpátiával fogadták a „külvárosi” tömeget. A nagygyűlés a felhívásnak megfelelően fegyelmezetten zajlott le. A reakció megriadt, meghátrált, de csak addig, amíg ismét össze nem szedte erejét. A két munkáspárt gyümölcsöző együttműködése jegyében indult meg vidéken is a reakció, elsősorban a közigazgatási reakció elleni harc. A reakciós falusi közigazgatási szakemberek minden lehetőt elkövettek a kibontakozás meggátolása érdekében. Ravasz és fondorlatos módon gátolták a földreform végrehajtását. A püspökpusztai gazdaság gondnoka 1945. április 8-án feljelentette a mohácsi polgármesternél a gazdaság kommunista és szociáldemokrata cselédeit, „mert a cselédek munka helyett • földet mérnek és politizálnak. Nem földosztás kell most, hanem termelés. Ha politizálunk, éhen veszünk”. A gondnok a csendőrséggel fenyegetett. Valóban, 1945 nyarán még szép számmal voltak csendőrök is Baranyában. A régi ruhában, a régi kakastollal, a régi szellemben tevékenykedtek a falvakban. A két munkáspárt akcióegysége azonban Baranya falvaiban is eredményes volt. A közigazgatási apparátus „fémjelzett”, reakciós vezetőinek nagy részét tömegtüntetésekkel, forradalmi úton távolították el. A munkásegység akcióegység formájában lényegesen erősödött a spekulánsok, a feketézők ellen vívott harcban. Az egyre fokozódó infláció rendkívül kiélezte az osztályellentéteket. Mind nagyobb volt a szakadék a tejszínhabos zsúrok spekuláns rendezői és a külváros között — A spekulánsok, feketézők ellen szervePécsi dolgozók, munkások, bányászok, értelmiségiek! «Jaffas; äs»' rm<*> «<*«♦ a* ncxlMaefe wo:!*«**, feilte * ftyjjíte7" " ♦wmweeti fr»,«*? MMdwt délután 8 órofcor SlfÄtt * «V* Élj«» “ ««nkavKKrt*!? «•Jy **étztnxtx a fakvitot Vo«Bt«nak a !>»!»» btt««*»kt «»ijw KmmmdO*» tkot V S«eíf«w . zett tömegtüntetések, tömegmegmozdulások szigorúbb rendszabályok meghozatalára késztették a megye és a város vezetőségét. A munkásosztály erejével, súlyával minden politikai fórumon számolni kellett. Fehér Istváa
