Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

W49. rreptembsr 13. 3 BtitiontQU napin Október 1-ig átszervezik Pécs közlekedését Űj járat: a 28-as — Merre haladnak az autóbuszok? Hamarosan a kalauzoknál lesz az új menetrend Végre, napirendre került Pécs tömegközlekedésének át­szervezése. Kezdi visszanyer­ni régi alakját a Kossuth tér, elkészült az új autóbusz-pá­lyaudvar, és a szakemberek pontot tettek az autóbuszjára­tok útvonaláról szóló több hó­napos vita végére. Megjegyez­zük, nem volt könnyű dönte­ni, hiszen a város 37 járata közül 24-nél változások lépnek életbe. Tájegységek szerint A járatok tájegységek sze­rint lesznek csoportosítva. A mecseki járatok a Kossuth térről, a pécsbányatelepiek a főpályaudvarról, a keleti pe­remkerületek járatai pedig a Eudai vámtól fognak kiindul­ni. A többi járat marad. A fentiekhez híven a Kos­suth térről indul a 33-as, 34-es, 35-ös, 44-es autóbusz, ezenkívül ide kerül a Majláth uteából a 39-es és 40-es. — A f (pályaudvarról indítják a 45-ös, 46-os, 48-as, 49-es, 50-es, valamint a 17-es járatokat. Az utóbbi Pécsújhegyről jön be. Továbbra is itt marad a 30-as, Sl-es, 32-es, — a 36-os és 37-es v iszont átkerül a Budai vám­hoz. A 36-oson és 37-esen kívül a Budai vámhoz telepítik a 11, 12, 13, 14, 15 és 16-os já­ratokat, tehát azokat, melyek jelenleg még a 48-as térről indulnak. A Budai vám lesz a végállomása a város új já­ratának, a 28-asnak is. — A 23-as teljesen a 27-es vona­lán halad, egészen a 48-as té­ri Gépipari Technikumig. Ott 8 két Járat útvonala elválik: 8 27-es a régi vonalon halad, r 28-as pedig a.lO-es és 20-as útvonalát követi, egészen' a Budai vámig. A változtatások­ra,. . illetve a 28-as beindításá­ra azért van szükség, mert a forgalomszámlálás adatai azt bizonyították, hogy a 27-es a Gépipari Technikum és a Fel- sővámház utca végén lévő autóbusz forduló között nincs kellően kihasználva. Ezen a részen nincs szükség arra, l.ogy a 27-esek 5 percenként v áltsák egymást, ezért a je- 1 -nlegi, 27-es szám alatt futó ti spkocsiállományt megfelez- lék. A fele továbbra is 27-es jelzéssel halad, a fele pedig 23-assal, s továbbra is 5 per­cenként váltják egymást. Enyhül a zsúfoltság Hogy a Felsővámház utca 1 árnyékén élők se panaszkod­janak, evvel egyidőben sűrí­teni fogják a 31-es járatok számát. Tíz percenként köz­lekednek csúcsidőben, a ko­rábbi 15 helyett. A Budai vámhoz kapcsolt 28—as, 36-os, 37-es, valamint a gyakrabban közlekedő 31-es autóbuszok minden bizonnyal enyhíteni fognak a 10-es és 20-as járatok zsúfoltságán. — Hasonló szerepet fog betölte­ni a 47-es, mely jelenleg még Pécsszabolcs és a 48-as tér között, a jövőben pedig Üjme- fsekaljáig közlekedik. Való­színű, örömmel olvassák ezt a szabolcsiak. • > Ha már a jó híreknél tar­tunk: a Kossuth tér átadásá­val egyidőben ismét megin­dul a népszerű 40-es gyors­járat. A 12-es AKÖV azt ter­vezi, hogy a platóig meghosz- szabbítja a 26-os járat útvo­nalát. Ennek időpontja attól függ, mikor végeznek a ,6-os út korszerűsítésével azon a ré­szen. A közlekedés átszerve­zésével egyidőben a 12-es AKÖV meg akarja szüntetni az Űjmecsekalja és Patacs kö­zött közlekedő 25-ös járatot. A vállalat vezetői arra hivatkoz­nak, hogy a 26-os járat pó­tolni tudja a 25-öst, s egyéb­ként is: naponta eddig is csak egyr járatot indítottak Pa- tacsra és onnan vissza, követ- kwésképp egy rendkívül gyér forgalmú járatról volt szó. Eb­ben kétségtelenül sok az igazság. Többen megjegyzik viszont, hogy új autóbusz for­dulót építettek ki Patacs te­rületén, a jobb közlekedés ér­dekében. Az átszervezés előnyei közé tartozik az is, hogy a mecseki járatok kivételével most már minden városrész lakói átszál­lás nélkül közelíthetik meg a vasúti főpályaudvart. Lépés­ről lépésre teljesül Pécs la­kóinak régi kívánsága. A többség jól jár Mégsem fogadja majd min­denki örömmel az átszerve­zést, különösen azok nem, akik eddig a 11-től 16-os számmal jelölt autóbuszokkal közlekedtek, ök ugyanis eddig átszállás nélkül jöhettek be a 48-as térre, vagyis a városba, a jövőben pedig át kell száll- niok a Budai vámnál. Azok viszont, akik a 17-es, 36-os, 37-es. 46-os, 47-es, 48-as, 49-es és 50-es járattal utaznak, jól járnak, hiszen meghosszabbo­dik az útvonal, a tarifa vi­szont változatlan marad. Az átszervezés évi 50 ezer kilo­méter többletet jelent a 12-es AKÖV autóbuszai számára. Bármennyire is fájlalják a keleti peremterületek lakói a változtatásokat, sajnos nincs más választás. Az átszervezés­sel ugyanis a város lakóinak zöme minden kétséget kizá­róan jól jár, tehát már ezért is indokolt. Indokolt, sőt szük­ségszerű továbbá azért is, mert a város már kinőtte a Kossuth teret, s nem lehet arra kon­centrálni a város közlekedé­sét. A Majláth utcát beépí­tik, hiszen autóbusz-pályaud­varnak egyébként sem megfe­lelő. Túlságosan messze esik a városközponttól. Ami pedig a 48-as teret illeti, nyilvánvaló, hogy nem maradhattak ott az autóbuszok. Egy reprezentatív teret nem lehet autóbusz-pá­lyaudvarnak „befogni”, hiszen úgy is kevés ilyen tere van a városnak. A korábbi tervekkel ellen­tétben több ütemben fogják lebonyolítani az átszervezést. A tarifa változások miatt ugyanis a Budai vámnál csak október elsején lehet megin­dítani a közlekedést. A Kos­suth térnél és főpályaudvarnál viszont nem célszerű október 1-ig várni. A Kossuth teret azonnal használatba veszik, amint az ott dolgozó vállala­tok és a 12-es AKÖV vezetői meg tudnak egyezni. A 12-es AKÖV szerint ugyanis még mindig nincsenek teljesen ké­szen a tér tömegközlekedési szempontból fontos részével. Ami pedig a Lenin teret ille­ti: az átszervezés miatt át kell helyezni a taxiállomást és né­hány autóbusz indítóállomást, újakat kell kiképezni stb. — Mindez egy kis időt vesz igénybe. Amint végeznek, s életbe lehet léptetni a változ­tatásokat, a 12-es AKÖV ér­tesíti a lakosságot. Az utazók érdekében Mivel a város 37 autóbusz- járata közül 24-re kihat az átszervezés, annál a 24-nél új menetrendre van szükség. Ha a nyomda is segít, s soronkí- vül kinyomja a sokszorosított lapokat, akkor október 1-re a forgalmi irodákon, illetve a kalauzok kezében lesz a me­netrendi kiegészítés, s fillére­kért megvásárolható. Remél­jük, hogy így történik, hiszen zavarok keletkezhetnének ab­ból, ha az utazóközönség nem kapna megfelelő tájékoztatást a változásokról. M. L. Nyolc új ivóvízkút 14 milliós beruházással A pécsi ivóvízmennyi­ség növelésére a Víz- és Csatornaművek 14 millió forintba kerülő beruhá­zással 8 új kutat fúrt és köt be a hálózatba de­cember végéig. A t.or- tyogói szakaszon a bi- csérdi és a bodai elága­zásnál, valamint a vasút mentén fúrt 3 kút per­cenkénti hozama 300—400 liter kifogástalan minő­ségű ivóvíz és ugyan­ilyen mennyiséget ígér a pellérdi szakaszon fúrt 5 új kút is. Á 6-os főközlekedési út mentén létesített 3 kút bekötése már a jö­vő hónapban megtörté­nik. A 8 új kút vízho­zama előreláthatólag napi 3 és fél ezer köbméter lesz, ami ezer köbméter­rel több a tettyei forrás átlagos hozamánál. NEM A TECHNIKAI FEJLŐDÉS OKOZZA A BALESETEKET Az elmúlt két és fél év ha­lálos balesetei között nem a traktoros balesetek — számuk öt — vezetnek, hanem a lo­vaskocsis, fogatos balesetek, Kész házak lakók nélkül Mi akadályozza a Szigeti-városrészben a lakások Egy éve még a régi Szigeti­városrész roskadozó, öreg há­zai álltak ott, ahol ma az új városrész első modern épüle­tei emelkednek. Látványos gyorsasággal nőttek ki szinte a semmiből a házak és né­melyiken már hetek óta ott díszeleg a szép sárga függöny az ablakokban. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a házak .be­költözhetően készek. Közülük mégis csak egyetlen tízeme­letes magasház fogadta falai közé lakóit. S a többi? A területen ebben az évben átadásra kerülő szövetkezeti lakások tulajdonosait — a sorbanálló igényjogosultak kö­zül — már júniusban kijelöl­ték a tanácsok és a névsort átadták az . OTP-nek, hogy megkönnyítsék az ezzel kap­csolatos tennivalókat. Ez rend­ben halad is a maga útján, de az újdonsült lakástulajdono­sok mégsem érezhetik magu­kat birtokon belül. A lakóhá­zak átadásánál már megszo­kott — és úgy látszik, kikü- szöbölhetetlen — hiánypótlá­sok sora csak részben akadá­lyozza a beköltözést. Az igazi “akadályt a gázvezeték építésé­nek lemaradása okozza, ki­sebb részben pedig az, hogy a Hőszolgáltató Vállalat a fű­tési idény kezdete előtt nem biztosítja a házakhoz a meleg­vizet. ,Gásriadó“ után — három hónappal Amikor tavasszal elkezdték az építkezést és kitűzték a ha­táridőket, még senki sem tud­ta. hogy június elején egy vá­ratlan intézkedéssel minden gázvezeték-építési norma el­avulttá lesz és az a munka, ami éveken át többnyire jó összhangban haladt a lakás­építéssel, egyszeriben a leg­több problémát okozó pontja lesz az egész városrész-rekonst­rukciónak. A „gázriadó” kö­vetkezményeit annak idején részletesen taglaltuk. Az új biztonsági intézkedések beve­zetése után negyedévvel meg kell állapítanunk, hogy ami már akkor előrevetette árnyé­kát, az bekövetkezett. A gázvezeték építése hóna­A Szigeti út és a Megyeri út által határolt területen az első kész szalagház. pókkal elmaradt a lakásépítés mögött. Belátható időn belül pedig nem lehet számítani arra, hogy a június előtti állapot a munka gyorsaságát tekintve visszaáll. Előkészített területet A jövőben mindenképpen számolni kell azzal, hogy a gázvezetékek és a lakóházak építésének átfutási ideje kö­zött nagy az eltérés. Ha tehát a két munkát egyszerre kez­dik, ez óhatatlanul a jelen­legi helyzet állandósulását vonja maga után. Azaz: rég elkészült, lakható, ám mégis lakatlan épületek, s körülöttük a lassú tempóban, de a biz­tonsági követelményeknek mindenben megfelelő módon és minőségben folyó gázveze­ték-építés. Ez káros a leendő lakók szempontjából, akiknek indokolatlanul hosszú ideig kell várniok az új lakásra, de káros a kivitelező vállalatra nézve is, amelynek a kész, de mégis a befejezetlen állo­mányban szereplő épület után eszközlekötési járulékot kell fizetni azon kívül, hogy pénz­eszközeit is leköti. A probléma megoldására egyetlen lehetőség kínálkozik: a gázvezetékek építését előbb kellene elkezdeni, mint a há­zak építését. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a kivite­lező vállalat idejében hozzá­jut az előkészített területhez. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnak már a következő évi lakásépítési programra kell felkészülnie, de a Szigeti úttól északra eső területen, ahol 1970-ben dolgozni kelle­ne, még állnak a szanálásra váró házak. Az ideális állapot az lenne, ha ezen a területen már most, a téli időjárás be­köszöntése előtt megkezdhet­nék a munkát. A jelenleg: kapacitáshiány miatt azonbar erre még akkor sem kerülhet­ne sor, ha történetesen ren­delkezésre állna az építkezési terület. Amiből viszont az kö­vetkezik, hogy javulásra a következő évben sem számít­hatunk. Melegvíz­szolgáltatás vagy vízmelegítés? Mi a helyzet a már elké­szült épületek átadásának má­sik akadályával? Ehhez tudni kell, hogy a Szigeti-városrész lesz Pécsett az első lakóne­gyed, ahol a lakások központi melegvízellátását a Hőszolgál­tató Vállalat biztosítja egész éven át. Erre megfelelően fel is készültek. Mégis mi az aka­dály akkor? Az, hogy a Hő- szolgáltató Vállalat a meleg­víz-szolgáltatást csak a fűtési idény indulásával együtt vál­lalja ebben az évben. A vi­szonylag csekély lakásszám miatt ugyanis nem lenne ki­fizetődő az egész vezetékháló­zat feltöltése. Egy korábbi megállapodás úgy szólt, hogy a melegvíz-hiány nem lehet akadálya a beköltözésnek, s a lakók az átmeneti időszak­ban egyéb módon — pl. gáz­tűzhelyen való melegítéssel — biztosítják melegvíz-szükség­letüket A dolog másik oldala az, hogy ezekben a házakban nem lesznek gázórák, s a la­kók átalányárat fizetnek a fo­gyasztott gázért A mosáshoz, fürdéshez való vízmelegítés természetesen lényegesen meg­haladná az átalányban meg­állapított gázmennyiséget és ezért gazdaságossági okokból kötötte meg magát a Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat, s nem járul hozzá a beköltö­zéshez. Az első magasházba is csak úgy költözhettek be a lakók, hogy ideiglenesen fel­szereltek egy központi gáz­órát, s a megállapítható fo­gyasztási különbözeiét a Me­cseki Ércbányászati Vállalat fizeti, mivel az ő dolgozói köl­töztek be ebbe a házba. A probléma természetesen erősen elméleti a jelenlegi helyzetben, amikor az elké­szült házakba amúgysem köl­tözhetnek be a lakók. De ha a jövőt tekintjük, ez már na­gyon is gyakorlativá lép elő, hiszen a Hőszolgáltató Válla­lat minden évben leáll majd a melegvíz-szolgáltatással kar­bantartás miatt néhány hétre, s olyankor ugrásszerűen emel­kedik majd a gázfogyasztás — már nem száz, hanem több­ezer lakásban. Vajon akkor milyen álláspontot foglal el a Gázmű? H. L amelyek közül hét végződött halállal. (A traktoros és fo- gatos balesetek 90 százaléká­nál mutatták ki az ittasságot, mint okot.)' A többit villám- csapás, fulladás, fa kidőlés, épületről való lezuhanás okoz­ta, ezek pedig nem függnek össze a technikai forradalom­mal. De felhozhatnánk más pél­dát is. Tavalyelőtt mikor a klórozott szénhidrogének, a DDT tartalmú növényvédő­szerek kivonása után a mező- gazdaság áttért az igen erős mérgek használatára, akkor a súlyos mérgezések számá­nak ugrásszerű növekedésétől lehetett tartani. Ez azonban nem következett be. Baranyá­ban egyetlen halálos végű, de még csak súlyosabb mérge­zés sem történt, s ez minde­nek előtt az emberek felvi­lágosításának, a kellő időben és megfelelő súllyal eszközölt propagandának köszönhető. A mezőgazdasági üzemben az emberek felvilágosítása nem kampányfeladat, hanem folyamatos kötelesség. Mégis A FELVILÁGOSÍTÁS HIÁNYA HÜZÖDIK MEG SZAMOS BALESET MÖGÖTT, pedig a 45/1968-as MÉM ren­delet ezt is előírja minden esetben, ha a dolgozó, illetve tsz-tag munkába áll, illetve munkakört változtat. Előírja továbbá az évenként kétszeri kötelező biztonsági szemlét is, a balesetek megelőzéséhez szükséges. műszaki, technikai feltételek biztosítását, védő- berendezések felszerelését, a dolgozók munkavédelmi ki­képzését. A 45-ös MÉM ren­deletnek, amelyet minden tsz- vezetőnek gyakran kéne kéz- bevenni, tanulmányozni, min­den sora áz ember védelmét szolgálja. Rendelet írja elő továbbá, hogy 1969. december 31-ig minden termelőszövetkezeti vezetőnek munkavédelmi vizs­gát kell tennie. És ez szüksé­ges is. Legtöbb tsz-nél, bár kialakították a1 munkavédelmi szervezetet, de az csak for­málisan, gyakran egyáltalán nem működik. Helyenként, mint Beremendeai, vagy a mo­hácsi-szigeti Dunavölgye Tsz ben, már függetlenített mun­kavédelmi előadót is alkal­maznak. Gyakoribb azonban az, mikor a tsz-vezetők váll­rándítással intézik el az egész munkavédelmet, csodálkoznak, ha megvan a baj és megsér­tődnek, amikor a Járási Ta­nács személyi bírságát kéz­hez kapják. Ez történt Vó- kányban is, ahol ismétlődő súlyos balesetek után került sor a büntetésre, ami ellen a szövetkezet elnöke élénken tiltakozott. Hirden egy süket­néma embert állítottak be a silózógép mellé, mely levágta az egyik kezét. Gyakran ép­pen a vezető utasítja a dol­gozót szabálytalanság elkö­vetésére. A statisztika szerint tavaly ezer dolgozóra 28.5 baleset ju­tott a tsz-ekben. Ez nem rosz- szabb, mint az országos átlag, mégis magas, mert ezeknek a baleseteknek többségét meg lehetétt volna előzni. A MEGELŐZÉS ELSŐ FELTÉTELE AZ ÖVÓ­RENDSZABALYOK PONTOS ISMERETE. Szeptember 16-án és 17-én Siklóson 236 termelőszövetke­zeti vezető tesz vizsgát, s az év végéig minden járásban levizsgáztatják a vezetőket. — Ezt követően a tsz-tagokat, a dolgozókat is le kell vizsgáz­tatni. Igen, de miből tanul­ják meg a szabályokat, ha nincs könyv? A Táncsics Ki­adó tavaly megjelent füzetei egyedül Budapesten szerezhe­tők be, ott is korlátozott pél­dányszámban. Sürgős után­nyomásra volna szükség, hogy mindenki kezébe eljus­sanak ezek a gyakran élet­mentő füzetek. i Több gondot a munkavédelemre Sok a mezőgazdasági baleset Tavaly kilenc halálos üze­mi baleset történt a bara­nyai tsz-ekben, most augusz­tusig már nyolc. Az összes — három napon túl gyógyuló — termelőszövetkezeti baleset száma 1968-ban ezerhatszáz- kilenc volt s az ebből szár­I mazó munkanap kiesés meg­haladta a 36 ezret. Egyidejű­leg ez volt az elmúlt tíz év ; baleseti rekordja, amit azon- • ban a jelek szerint az idei év i sajnos meg fog dönteni. Most ugyanis a balesetek száma már júliusban elérte a kilenc- ; százötvenet, a kiesett munka- 1 napok száma pedig a 22 500-at.

Next

/
Oldalképek
Tartalom