Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

líg. V Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 flflét Dunántúli napló Km évfolyam, 212, sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.siePt. 13.,szombat Gyári belépőt a reformnak! Panelbiztosítású mammutvágatok Zibákoi V alaki, akinek megemlítet­tem, miről készülök írni, s aki maga is erősen érintett a témában, a fe­jéhez kapva azt mondta: „csak erről ne!” Miért?! *Ettől mindenki ideges lesz” — felelte. Ideges? Amikor azután jó néhány helyen és jó néhány emberrel beszél­gettem a vállalati mechaniz­musról, s főként a nagyvál­lalatok és gyáregységeik kapcsolatáról — magam is tapasztalhattam az idegekben vibráló feszültséget. — Majd mindegyik beszélgető part­nerem azzal kezdte: „kényes téma ez...” Miben foglalhatók össze a mai helyzet legfőbb jellem­zői? A több gyáregységből álló vállalatok — nevezzük ez­után nagyvállalatnak — egy részénél a reform bizonyos mértékig megrekedt a kapuk előtt, nem jutott túl a válla­lat központi irányító szerve­zeténél, s a gyáregységekben többnyire kevés a változás s ezek sem mindig egyértel­műek. A nagyvállalatok belső szervezeti reformja sok eset­ben formálisan zajlott le, a munka lényegi, tartalmi ré­szét nem érintette, s miköz­ben a nagyvállalatok köz­pontjában újabb főosztályok és osztályok jöttek létre, a gyáregységek munkaügyi te­vékenységét egészségtelen mértékben megkötötték. (A túlzottan centralizált bér- és létszámgazdálkodás sok eset­ben lehetetlen helyzetet te­remt a gyáregységekben, s gyakran egyik forrása a fluk­tuáció növekedésének.) A túlzott centralizmusra való törekvés amúgyis hódít. Min­dennapos eset, hogy filléres vásárlásokat változatlanul a központban kell jóváhagyat­ni, a gyáregységeknek az in­formáció „központosítása” miatt olykor minimális is­mereteik sincsenek a piaci helyzetről stb. Sok helyen hiányoznak a gyáregységek között differen­ciáló ösztönzők, alig találni nyomát az önálló elszámolás­nak, a beruházási, fejlesztési lehetőségeket nem, vagy alig ismerik a gyáregységek s így nem tudnak hozzájárulni a vállalati távlati elképzelések kimunkálásához, holott azok megvalósítása az ő feladatuk lesz. Okok és okozatok kuszált- sága közepette és viszonylag hamar kiszűrhető két, tipi­kusnak tekinthető vélekedés. Az egyik, amit a nagyválla­lati központokban hangoztat­nak: a gyáregységek még nem elég érettek ahhoz, hogy a tevékenységüket érintő fon­tosabb kérdésekben dönthes­senek, különben is, a hatás­körök, feladatkörök centra­lizmusának föladása az anarchiával, a nagyvállalati szervezet fölbomlásával fe­nyegetne. A másik vélekedés, amit a gyáregységekben hal­A kedvezőtlen adottságú hegyvidéki termelőszövetkeze­tek gazdálkodását dotációval támogatja az állam. Az Ófalu- Mecseknádasd, Pécsvárad és Hosszúhetény termelőszövetke­zetei részére egy dolgozóra ju- tóan évi tízezer forint átlagos részesedést és a pénzbeli elő­leget biztosítja a kormányzat Ez évben a segítségnyújtás gépüzemelési támogatással is ^bővült, mert Hosszúhetény 148, Mecseknádasd 249, Pécsvárad lani: a nagyvállalati szerve­zet merevségéért, túlzott centralizáltságáért elsősorban nem gazdasági tényezők, ha­nem szubjektív indítékok okolhatók. Magyarán: van­nak, akik szeretnék megőriz­ni íróasztalukat, s ezért ra­gaszkodnak ahhoz a hatás­körhöz, amit sokkal jobban elláthatnak a vidéki gyár­egységben, mint ők — Buda­pesten ... Hiba lenne úgy ítélkezni: mindkét nézőpont torz, hamis képet mutat. — Mindkét vélekedésben van némi igazság, ám csak része egv nagyobb igazságnak, an­nak, hogy a gazdaságirányí­tási reform előkészítésének, majd első esztendejének idő­szaka a közgazdasági szabá­lyozók alkalmazása lehetősé­gének megismerésével telt el, s a szükségesnél jóval kisebb figyelem jutott a vállalati belső szervezetre, a gazdasági folyamatok vállalaton belüli korszerűsítésére. A vállalati mechanizmus tökéletesítése nem újabb át­szervezéseket kíván — ezek­ből eddig sem volt hiány —, hanem azt, hogy végre meg­szervezzék, a szó mai értel­mében, a vállalati tevékeny­séget. Elsősorban az új gaz­dasági környezethez igazodó döntési szintek világos meg­határozására van szükség, a nagyvállalati operatív irányí­tás mértékének erőteljes csökkentésére, a hatáskörök pontos meghatározására és bátor kiterjesztésére, a szük­ségtelen lépcsőfokok meg­szüntetésére. Jóval nagyobb jogkört kívánatos adni a gyáregységek vezetőinek bér- és létszámgazdálkodási kér­désekben, a fejlesztési kon­cepciók kidolgozásában, ru­galmasabbá kellene tenni az anyagbeszerzést, a számviteli szervezetet. I ntézményes megoldással le­het elérni azt, hogy a gyáregységek vezetői — a mai ún. igazgatótanácsi ülések nem alkalmasak erre — aktívan közreműködhesse­nek a távlati fejlesztési ter­vek kialakításában, megvita­tásában. E tevékenységben ne csupán a gyáregységek igaz­gatói vegyenek részt, hanem lehetőleg a teljes műszaki­gazdasági stáb. Ugyancsak szükséges kialakítani a beru­házásra, fejlesztésre, de még a szinttartásra szolgáló esz­közök felosztásánál is az ész­szerű, a gyáregységek közötti differenciálás módszerét. Érdemes figyelmet szen­telni annak is, hogy vállala­ton belül miként és milyen mértékben helyettesíthetők az utasítások anyagi érdékelt- séggel, testre szabott, azaz a gyáregység sajátosságait tük­röző ösztönzőkkel. A vállalati mechanizmus tökéletesítésének, joggal mondhatni, reformjának vég­rehajtása vitathatatlanul cse­lekvésre érett. Ahol úgy gon­dolják, hogy ráérnek, ott máris — elkéstek. pedig 779 ezer forintot kapott e címen. Ezenfelül a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a mecseknádasdi tsz juhásza­iénak fejlesztésére 500 ezer, a hosszúhetényi termelőszövet­kezet pedig gépvásárlásra 200 ezer forint rendkívüli dotá­cióban részesült. Az is jelen­tős segítség a kedvezőtlen adottságú téeszeknek. hogy egyéni kérelmük alapján a forgalmi adó alá eső árbevé­teleikre 40 százalékos adóked­vezményt kaphatnak. Zobákon több mint 600 mé­teres mélységben, európai vi­szonylatban is egyedülálló kí­sérletek folynak: a hagyomá­nyos betonidomfalazás, illetve TH-biztosítás helyett panel­ívekkel biztosítanak egy 5,5 méter átmérőjű mammut-vá- gatot. A kísérletek tegnap fontos állomásukhoz érkeztek: sor került a 10. méter „pane- lesítésétre” is. Ebből az alka­lomból felkerestük Kaposvöl- gyi Józsefet, a bányaműszaki osztály főmérnökét, aki az ed­digi tapasztalatokról a követ­kezőket mondotta el: — A paneles bányabiztosí­tás Magyarországon teljesen új dolog, Zobák tehát ebben a vonatkozásban is úttörő. Eu­rópában Belgiumban, Francia- országban, illetve Csehszlová­kiában folynak hasonló jelle­gű kísérletek, az új módszer­rel biztosított vágatok szelvé­nye azonban jóval kisebb, mint Zobákcm. A biztosításra felhasznált panelokat a Vas­betonipari Művek pécsi gyár­egységének komlói telepén gyártották. Egy teljes panel­kor öt körívből áll, melynek darabonkénti súlya 1,1 tonna. A vágathajtás a legkorszerűbb módszerekkel történik: a rob­bantás után egy angol gyárt­mányú, oldalürítős rakodógép rakja csillébe a kőzetet, majd a Csehszlovákiából vásárolt, Pénteken délelőtt 9 órakor sorakoztak fel a meghívott külföldi és magyar kerékpá­rosok Pécsett, a Széchenyi té­ren. A szovjet, az olasz, a jugoszláv Zágráb és a Belg­rádi Partizán kerékpárosai nem érkeztek meg. Nyolc kül­földi nemzet képviselői között ott voltak az osztrák ORB, a Berlini Dinamó, a CSZK Szófia, a Lokomotív Bratisla­va, a Start Warsava, a Vointa Bukarest, a Wuppertal NSZK, a Belgium kerékpárosai és a legjobb magyar versenyzők. 84 kerékpáros várta a X. jubi­leumi Mecsek Kupa ünnepé­lyes megnyitóját. A nyitóünnepségen megje­lent Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Megyei Pártbizottság el­ső titkára, a megyei, városi, hidraulikus ívbeemelő — em­beri erő kifejtése nélkül — el­végzi a szükséges biztosítási műveleteket, Egy-egy panelív 60 centiméter széles és 20 cen­ti vastag. Műszakonként két gyűrűt képes beépíteni a vá­gathajtó brigád. Az új mód­szer előnyei: a panel olcsóbb, mint a betonidom-falazat, és az előrehaladás is gyorsabb. párt, állami és társadalmi szervek képviselői. A Városi Tanács tornyában felhangzottak a fanfárok, a Pécsi Spartacus 6 kerékpáro­sa hozta a Mecsek Kupa zász­laját. A zenekar a Himnuszt játszotta, s közben méltóság- teljesen felfutott az árbocra Pécs főterén a Mecsek Kupa zászlaja. Fischer Ferenc, a szervező bizottság titkára je­lentést tett Lépő Lászlónak, az MTS Tolna megyei Taná­csa elnökének, a szervező bi­zottság tagjának: — a X. Me­csek Kupa rajtjára felsorakoz­tak a versenyzők. Ezután Lépő László köszön­tötte a kerékpáros-sport ve­zetőit, üdvözölte a külföldi ke­rékpárosokat és mindazokat a sportvezetőket, akik közremű­ködésükkel az elmúlt években Száztizenhét új orvos Doktorráavatás a Pécsi Orvostudományi Egyetemen és most is elősegítették, hozr zájárultak a versenyek sike­réhez. Jó versenyt, jó ered­ményeket kívánt a résztvevők­nek és izgalmas, érdekes ese­ményeket az érdeklődő sport- kedvelőknek. A megnyitó beszéd után népviseletbe öltözött lányok virágcsokrot nyújtottak át a kerékpárosoknak, majd egy­más után bemutatták a részt­vevő versenyzőket, akik a vá­rosi tanácsháza előtt vonul­tak. és lassú rajttal az első nap délelőtti hármas csapat- verseny indításához kerekez­tek, s az adott jelre megkez­dődött a X. jubileumi Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny. (Részletes tudósítás a 12. oldalonj A tartalomból: ” * '“ Szupertanácskozás Washingtonban (2. oldal) Átszervezik Pécs közlekedését (3. oldal) Kész házak — lakók nélkül (3. oldal) Fiatalok indulnak az NDK-ba (5. oldal) Remete a Mecseken (6. oldal) Balatoni haland (6. oldal) Pénteken a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen 117 új or­vosnak adták át a doktori ok­levelét. Dr. Boros Béla egye­temi tanár, az Orvostudomá­nyi Egyetem rektora szólította fel a jelölteket, hogy kérel­müket terjesszék elő az egye­temi tanácsnak. A jelöltek ne­vében Aracsi László adta elő a kérelmet. Ezt követően dr. Kariinger Gy. Tihamér egye­temi tanár, rektorhelyettes ol­vasta fel az eskü szavait. ( fogadom, hogy minden tu­dásomat népünk egészsége és a betegek javára fordítom — mondták az új doktorok, majd dr. Boros Béla kézfogással doktorrá fogadta a felsorako­zott jelölteket és átnyújtotta az okleveleket. Az új orvos- doktorok nevében dr. Sólymos Adorjánná Fauszt Mária mon­dott köszönetét. Dr. Boros Béla az egyetem vezetősége nevében búcsúzott el a végzett hallgatóktól. — Az orvosokra az embe­rek legdrágább kincsének, az egészségének védelme van bízva. Ehhez nyújtott szakmai ismereteket az egyetem, de ne felejtsék el, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlati mun­kában kell elmélyíteniük. A modern orvostól azt is elvár­ják. hogy a szűkebb szakmai ismereteken kívül fokozott fi­gyelemmel forduljon a társa­dalmat foglalkoztató kérdések felé. Küzdjenek azért, hogy a beteggel való kapcsolatuk ne váljék személytelenné — mon­dotta dr. Boros Béla. Ho Si Minh­emlékhónap hazánkban Az Országos Béketanács El­nöksége pénteken tartott ülésén a 7. magyar békekongresszus előkészületeivel foglalkozott. Pe- thő Tibor, az Országos Béketa­nács alelnöke megnyitó szavai­ban kegyelettel emlékezett meg Ho Si Minh-nak, a vietnami nép nagy vezérének elhunytáról. Az elnökség egyperces néma felál­lással adózott Ho Si Minh elnök emlékének. Az ülésen Sebestyén Nándomé javaslatára — elhatározták, hogy a Béke Világtanács felhívásának eleget téve, hazánkban is meg­rendezik a Ho Si Minh emléte* hónapot. A képen: A X. Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny ünnepélyes megnyitása a Széchenyi téren Segítik a kedvezőtlen adottságú tsz-eket A képen: Ünnepélyes pillanat a Pécsi Orvostudományi Egyetem Aulájában Szokolai felv. Ünnepélyesen, nagy érdeklődés mellett Megkezdődött a Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom