Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
HM. szeptember ti Dunant«ill napin 3 Házi feladat nélkül? Elegendő-e a tanóra? A* iskolareform szellemében — Tanórán megtanítani az anyagot? A nevelőknek nehezebb, a szülőknek és gyerekeknek könnyebb a dolguk tettbe — a gyermekkor réme; a babajáték ellensége, a hintázás elrontója, számtalan ebédutáni esudajó futballmeccs tönkretevője. Mert amikor legjobban vágódik a laszti a kapuba, abból a két úttörősapkából álló rendes kis futballkapuba, akkor süvít a mama hangja a délutánba: — Janika! Megcsináltad a leckédet? És abban a percben egy világ omlik össze minden generáció Janikájában. — Minden nap egy világ. Mert a délelőttöt azt még elviseli valahogy az izgága gyereklélek, de délután, amikor messze van a pedagógusszem, nyilván nagyobb a kísértés. Mégsem szabad engedni neki. Hát Ilyen a lecke. Amikor pedig az iskolareform egyik szép mondatát olvasták a gyerekek, kicsit felcsillant a szemük. Ez a mondat nagyjából így hangzott: ,.Arra kell törekedni, hogy a tananyagot lehetőleg a tanórán megtanítsák, de legalább képessé tegyék a gyereket arra, hogy otthon önállóan és nehézségek nélkül megtanulja azt”. — Lehetőleg az órán? Ez csuda klassz lesz nekünk! — mondta egyik barátom tizenegyéves Albert Flórián-rajon- gó fia. — Nekem sem lesz akármilyen, ha nem kell többé a lecke mellé pofoznom téged! — így a papa. Függetlenül attól, hogy a gyermekek, avagy a papák számára van-e kilátásban egy aranykor, a város négy elismert pedagógusát kértük meg: mondja el, hogyan igyekszik megvalósítani ezt a célkitűzést. ’ továbbá mit tanácsol ezzel kapcsolatban a szülőknek. Dt. Bédi Imréné, a Jókai utcai iskola tanítónője: — A korszerű oktatás célja, hogy már az első osztályos kisgyereket önállóságra szoktassa. Ezért az iskolában egyedül öltözködik, csomagol, készül az órára, önállóan ír, rajzol. De az órán gondolkodtató feladatot is kap. Probléma elé állítjuk őt, s a probléma megoldásához cselekvéseket kell végrehajtania — melyeket minden tanuló végez — és így a megoldásra — a nevelő irányításával — önmaga jön rá. — A kisgyermeknek azonban otthon gyakorolnia kell az iskolában elsajátított anyagot. A szülő akkor jár el helyesen, ha biztosítja a nyugodt, csendes környezetet, kényelmes tanulóhelyet. — Felügyel, ellenőrzi a gyermek munkáját, irányítást ad. De semmi esetre sem erőszakolja rá véleményét, akaratát, a propagandistáknak Ajánló bibliográfiát jelentetett meg a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Középfokú Iskolák propagandistái részére az MSZMP Pécs városi Bizottsága. A biblio'gráfiát Fényes Miklós állította össze. A kiadvány előszavában megállapítják, hogy ez az oktatási forma kiállta a próbát, további eredményessége tartalmi és módszertani fejlesztésétől függ. Ennek egyik feltétele, hogy az előadók, a csoportvezetők propaganda munkájukban még fokozottabban támaszkodjanak a modern tudományos megállapításokra, rendelkezzenek megfelelő pszichológiai, didaktikai, társadalomelméleti felkészültséggel. Ennek érdekében ajánlanak a propagandistáknak olyan könyveket, folyóiratokat, cikkeket, melyek az utóbbi 4—5 évben jelentek meg és nagymértékben segítik az ideoló- okta lomunkat. nem veszi el önállóságát, három sor írás helyett nem irat vele kétszer annyit, nem esik kétségbe az első karika kerekítésének sikertelenségén, türelmes, a kis fejlődést is megdicséri. Kovács Margit, az Alkotmány utcai iskola matematika tanára: — Óráimon sok lehetőséget teremtek a tanulók önálló munkájához. Az a célom ezzel, hogy tanítványaim kellő biztonságot szerezzenek a példák megoldásában. Ennek érdekében már az új ányag feldolgozásánál háttérbe szorul a tanári magyarázat és előtérbe kerül a tanulók munkája, hogy apró logikai lépéseket tartalmazó feladatsor után maguk ismerik fel a törvényszerűséget. így nemcsak egy-két tanuló dolgozik az órán, hanem az egész osztály, mivel a füzetében mindenki önállóan megoldja, vagy legalább megpróbálja megoldani a feladott példát. A megbeszélésnél pedig a tanulók egymásnak magyaráznak, s a tanár kérdéseivel a lényeges mozzanatokra irányítja a figyelmet. Házi feladatot keveset adok. A szülők pedig ne oldják meg a példákat, csak ellenőrizzék gyermeküket, hogy a feladat megoldása ne maradjon el, s gyermekük ne más tanuló füzetéből másoljon. Wéber Béláné, a 39-es dandár úti iskola kémia tanárnője: — Körülbelül három éve kezdtük el a reformoktatást. Állítom, ma már Pécsett nincs olyan iskola, ahol nem lehetne bevezetni, hogy minden órán kísérletezzenek a gyerekek, kivéve persze az úgynevezett veszélyes kísérleteket. Ez persze nagyobb munkát jelent a tanár számára, jómagam két nyáron három-három hétig dolgoztam. De most — például a gyerekek egykori orvosságosüvegeinek felhasználásával — minden tanulónak vegyszer és teljes kísérleti felszerelés áll rendelkezésére. Ezt megfelelő szervezéssel negyvenes létszámú osztálynak két perc alatt ki lehet osztani. Aztán gyurma- gombócok és pálcikák segítségével elkészíttettem velük a kémiai modelleket. Az atomcsoportelméletet pedig színes kártyák segítségével gyakoroljuk. Például ezeket a kártyákat mutatja fel felszólításomra az egész osztály, s pillanat alatt látom, hogy ki nem ismeri az anyagot. Az órán tehát kísérleteznek, azt lerajzolják, végül leírják a következtetést. Nagyon lényeges a gyerekek cselekedtetése, dolgoztatása, s ezt a fajta tanulást ők nagyon szeretik, sőt élvezik. írásbeli házi feladat egyáltalán nincs. Nagyon jó a tankönyv, de abból is csak néha, a két-három soros meghatározásokat kell „bemagolni”, helyette a tankönyv segítségével ismételni, gyakorolni az órán tapasztaltakat. — Otthon kísérletezni pedig egyenesen tilos, a mellett felesleges is. Dr. Masszi Györgyné, a Fel- sővámház utcai iskola magyar szakos tanárnője: — Irodalomórákon olyan módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek maradandó élményt nyújtanak, s lehetővé teszik a tanulók önálló munkáját művek feldolgozásában. Az élményhatást fokozzuk azzal, hogy megmutatjuk az irodalomnak más művészeti ággal, képzőművészettel, zenével, filmművészettel való kapcsolatát. Rádió, tv, hanglemez, magnetofon, diafilm használatával lehetővé tesszük a műalkotások élőszóbeli meghallgatását, s ezzel a mélyebb átélést. Tanítási órán kívül is van irodalmi lehetőség és van irodalmi nevelés: irodalmi délutánokat, színház-, mozilátogatást, irodalmi ünnepségeket, könyvtárlátogatást, szavalónapot szervezünk. Nevelőmunkánkat nagyon segítheti az a szülő, aki gondot fordít arra, hogy gyermeke szórakozásai során: a rádió, tv, mozi, színház adásaiban életkorának megfelelő, értékes irodalmi alkotásokkal találkozzék. Fontos a tanulók magánolvasmányainak irányítása is. A nyelvtan elvont jelenségrendszerét pedig vizuális és motorikus pszichológiai hatásokkal tehetjük kézzelfoghatóvá. Ezért erre a célra fehér és színes nyelvtankártyákat használunk. íme a válaszok. Az derül ki belőlük, hogy a tanóra még nem egyedülálló varázsszer, de az otthoni lecke bizony lényegesen csökkenthető, sőt — talán ez a fontosabb — könnyít- hető. F. D. Mit rejt a hajdani Pelikán-szálló kocsiszínje? Malkocs bej dzsámija Siklóson Újabb török kori épület maradványára bukkantak Baranyában Hogy Siklóson, a várfalakon kívül, valamilyen török épület maradványainak lenniük kell — azt már évek óta tudta mindenki. Rómer Flóris, aki a XIX. század végén Siklóson is járt, feljegyezte ezt a vitatott eredetű török épületet is. A vita tárgya az volt, hogy török fürdő vagy esetleg dzsámi-e a szó- banforgó épület. Gerő Győző, a Műemléki Felügyelőség régésze, törökkori szakértő ez idén látott munkához, miután hónapokkal ezelőtt a Megyei és a Siklósi járási Tanács vezetőivel körüljárták a terepet, s a tanácsi vezetők erkölcsi és anyagi támogatásukról biztosították. A Mihráb-fülke mint bizonyíték Hogyan haladt a „nyomozás” ? — A Rohbockh-metszet egy nyolcszögű alaprajzú épületet jelez a mai Járási Tanács és kultúrház környékén. A metszeten látszik a szerb templom tornya is, innen tudtam meghatározni az épület hozzávetőleges helyét. írott forrásanyag nem akad más, csak a „jó öreg” Evlia Cselebi. Mit mond ő Siklósról? Két dzsámiról beszél, Eszki Iszkander és Malkocs bej dzsámijáról, mindkettőről úgy. hogy a külvárosban vannak, utóbbi egy liget közelében. Nos, ezeknek a hézagos adatoknak a kombinációjából „becéloztam” magam, és a járási kultúrház udvarán, egy lomtárnak használt épülethez jutottam. Ez volt az egykori Pelikán szálló kocsiszínje. A falak csaknem körben be vannak építve, de a délkeleti oldalon megtaláltam az ablaknyílások helyét. Akkor már tudtam, hogy a nyolcszögletűnek jelzett épület tévedés, mert egy nagyjából négyszögletes alaprajzú épületről van szó, amelynek méreteiből azt következtettem, hogy fürdő nem lehet. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a dzsámikat északkeletVázlat egy filmrendezőről Egy kolozsvári gimnazista egyszer nagyon sokáig nézegette azt a régi-régi színlapot, meg kelléklistát, amit a kolozsvári piarista gimnázium őrzött. Nagy diákszínjátszó hagyományú iskola volt ez, érettségi után a fiúk csak kötelező verset százötvenet fújtak. A színlap pedig arról a darabról készült, amiben a Székelyföld nagy szülötte, Mikes Kelemen játszott egy női szerepet. Az egykori kolozsvári gimnazista azután sokat sürgölődött a színészek körül, majd felutazott Pestre, hogy színházrendező növendéknek jelentkezzék. Mivel ilyen évfolyam nem indult, színészszakra vették fel, együtt Gábor Miklóssal. Egy hét múlva összefutott földijével, Janovich Jenővel, a neves kolozsvári filmrendezővel: — Ne búsulj édes fiam, hanem iratkozz át filmrendező növendéknek. Nemsokára magyar filmgyár lesz Kolozsvárott, meglátod, mekkora jövőd lesz ott. Elment, elvégezte. Közben barátja volt József Attilának. Ahogy mondja: — Ugyanabban a hónapban, ugyanazon a napon született. Néha, ha nem akart hazagyalogolni a Japán kávéházból, nálam aludt a Lovag utcában. Híres iskolába járt, előtte ott végzett Tolnai Klári, aztán Jan Kiepura felesége, Eggerth Márta. De régen volt ez. Filmrendező társai közül Vándor László valahol Brazíliában működik, Keresztes György meg Hollandiában. — És ön? — Előbb a rádióhoz kerültem, dr. Németh Antal mellé, utána több filmnek, például Egyre több az audio-vizuális taneszköz A Művelődésügyi Minisztérium legutóbbi felmérése szerint az általános és a középiskoláikban egyaránt gyorsan terjed az audio-vizuális felszerelések alkalmazása. Tíz esztendővel ezelőtt az általános iskoláknak még csak 23,7 százaléka rendelkezett egyszerűbb vagy bonyolultabb audio-vizuális taneszközzel. Ma már a budapesti iskolák 87—95 százaléka rendelkezik audio-vizuális felszereléssel. A megyei jogú városokban ez az arány 53—93 százalék között váltakozik. Rózsahegyi Kálmán nagy filmjének, a Cigánynak voltam rendezőasszisztense. Aztán háború, négy és fél év hadifogság ... — És Kolozsvár? — Beszéljünk inkább a jövőről, villányi terveimről. Erdélyről legfeljebb annyit, hogy a hadifogság után odahaza Kolozsvárott egy egészen újszerű egyetemi oktatófilm sorozatot készítettünk dr. Kiss Egonnal, Párizsban, Pekingben nyertünk vele díjat. Majd tíz éven át felső fokon magyar színésznövendékeket és népművelőket oktathattam. Közben ugyanott hat évig, mint növendék kerámiát tanultam. De mondom, a lényeg, hogy most itt vagyok Villányban. Neve: Csévény József. Sorsa öt nyelvre megtanította, valamennyire megőszítette a haját, kicsit a bajuszát is. És hát idehozta Villányba. De úgy tűnik, olyan fajta ember, amilyen fajta szerint a sors arra való, hogy ellenálljunk neki. A hadifogságban nyelveket tanult, hogy lelkileg megőrizze erejét, lendületét. Erdélyből áthozott köröndi vázát, kalotaszegi faragott ládi- kót, s itt akarja — más motívumokkal ugyan — meghonosítani, szakkörben oktatni a módját. A villányi művelődési otthon falát féltucat falragasz tarkítja, mindegyik másra hívja fel a figyelmet, mindegyik Csévény József gazdag egyéniségéből akar valamit átadni. Az egyiken pantomim-hirdetés olvasható. — Fiatalabb éveimben elmehettem Párizsba, barangolni kicsit — mondja. — Ott tanultam meg a pantomimet A polipantomim volt akkor a divat a párizsi stúdiókban, ez az igazi őspantomim modernizált változata. Ilyet tervezek most. Bár nem tudom, lesz-e itt elég jelentkező, de meghirdettem becsülettel. Ha nem lesz, hát megcsinálom Pécsett. Sokmindent meg akar valósítani, s terveihez komoly támogatást kapott a megyei és járási művelődésügyi osztálytól. Villányban pedig főleg a fogyasztási szövetkezet és a gépállomás segített korszerű mecénás módjára. Hosszú évek után először szerveztek itt színházi bérletet, s ebből a fogyasztási szövetkezet százötvenet váltott. A község tör-“- ténetében először lesz opera, Verdi: Álarcosbálját mutatják be, s meglepetésre nagy az érdeklődés. Német, francia, szerb-horvát, és eszperantó nyelvtanfolyamokat szervez. A délszlávra a Jugoszláviával kialakult idegenforgalom miatt várható sok jelentkező. Franciául az állami gazdaság szőlész szakemberei akarnak tanulni, méghozzá szőlészeti szaknyelvet, intenzív tanfolyamon, Csévény Józsefnétől, aki francia—orosz szakos tanár. — Mi lesz még Villányban? — Hogy mi lesz, azt nem tudom, csak azt, hogy mit szeretnék. Hát magyar—német kórust, meg tánccsoportot, német állandó kiállítást, ahol a nemzetiségi tárgyi néprajz anyagát mutatnánk be, azonkívül például meséket is gyűjtenénk. Nemzetiségi népművelésre most kaptam a járástól 20 ezer forintot, tervezek még könnyűzenei stúdiót, gyermek együttest balladamondásra, női klubot — e célból most megyek tapasztalatcserére Szigetvárra. Aztán minden pénteken az iskolásoknak adjuk át a művelődési házat. Ügy szórakoznak játszanak majd, ahogy a kedvük tartja, persze ügyeletes tanár is lesz itt. Szerettem volna filmklubot, de 220 jelentkezőt kívánnak, s ennyi itt nincsen. Tervem még egy beszédművészeti stúdió, ezen többek között a Kazinczy nevét viselő Szép magyar kiejtés versenyére készíteném elő a diákokat, aztán szovjet, bolgár, lengyel est. Végül elárul még valamit: — Megpróbálom, hátha sikerül elérni, hogy Villányban legyen az ország első önellátó művelődési háza. De erről majd később. Földessy Dénes Időjárásjelentés Várható Időjárás péntek estig: változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen, Inkább csak délkeleten esővel, zivatarral. Éjjel gyenge légáramlás, napközben kissé megélénkülő, változó Irányú szél. Hajnalban párásság, a nyugati megyékben helyenként köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet 19— 24 fok között. délnyugat irányban tájolták, a délkeleti oldalon, a fal közepe táján ott kellett lennie a Mihráb-fülkének. Itt jelöltem ki a bontást Nagy volt a csodálkozás, amikor valóban megtalálták, épp a jelzett helyen, a fő Mihráb-fül- két. Ha nem is „varázslat” ez, csak logikus következtetés, természetesen én is nagyon megörültem. Megtaláltuk Mal- kocs bej dzsámiját... Szamárhátíves könyvtartó fülkék, akusztikai edények Kiderült, hogy egy kivételesen szép, gazdagon díszített dzsámira leltek ezzel. A dzsámi méretben a pécsiek — Gá- zi Khászim és Jakováli Hasszán dzsámija — között áll, tehát viszonylag elég nagy. Mivel a nagyobb dzsámikban általában helyben iskola is volt, nem csoda, hogy megtalálták Malkocs bej templomában is a könyvtartó fülkéket. Az ablakok mellett a fülkék asszimetrikus elrendezésben sorakoznak, s az egyenes záródású könyvtartó fülkék mellett szabályos szamárhátíves fülkéket is találtak, a kőfalban a falpolcok helyével. Magyarországon ilyen könyvtartófülke megoldás eddig nem került elő. Kuriózumnak számít a Mihráb-fülke — vagyis imafülke — idomtéglából épített, gazdagon díszített kerete is, amely alul eredeti szépségében megvan még. Megvannak a kupola indításai is. Cselebi szerint ólomkupola borult Malkocs bej dzsámija fölé. A kupola indításainál a falba befalazva megtalálták a különleges akusztikai célú edényeket is. Ezek nem mások, mint hasas köcsögök, amelyeknek száját kecskeszőrrel kevert habsvcs- csal szokták betakarni, ami a membránhoz tette hasonlóvá. Ezeket az edényeket azután befalazták a megfelelő helyre, s állítólag ettől kaptak olyan különleges akusztikát a dzsámik. Az említett délkeleti fallal szemközt kell lennie a bejáratnak, attól jobbra pedig a minaret bejárójának. Pillanatnyilag ez az épületrész lakásokkal van beépítve, tehát nem hozzáférhető. Gerő Győzőt arról kérdeztük végül, hogy mi az újonnan megtalált török dzsámi jelentősége. — Különlegesen szép a belső architektonikus kialakítása, a váltakozó könyvtartó fülkéi, a különféle megoldású ablakai, gazdag díszítésű Mihráb-fülkéje. Nemcsak Baranya, hanem Magyarország egyik rendkívül szép és értékes törökkori műemlékére bukkantunk Malkocs bej dzsámijában. Mi lesz az épület további sorsa? — Erről én nem nyilatkoz- hatom, bizonyára gondoskodnak erről az illetékes vezetők. Nekem mint szakembernek, az a meggyőződésem, hogy az épület mindenképpen megéri a műemléki helyreállítást, különösen persze, ha sikerülne megtalálni és kibontani a szervesen a dzsámihoz tartozó előcsarnokot és minaretet. Hallatna E. J UJ meteorológiai tanszék költözött, s itt kapott helyet a kémiai szakmódszertani részleg és a földrajzi tanszék tereptani részlege is. A régi főépületben a természettudományi és bölcsészettudományi kar tanszékei működnek. A Kossuth Lajos Tudományegyetem kémiai épületét szeptember 17-én adják át rendeltetésének. Üj épülettel bővült a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Elkészült a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kémiai épülete. A főépület mellett 180 millió forintos beruházással épült fel az új létesítmény, ahova a természet- tudományi kar dékáni hivatala, a szerves kémiai, elméleti fizikai, alkalmazott kémiai, fizikai kémiai, általános és szervetlen kémiai, valamint a
