Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Tmnointmt nom»-1969. szeptember Ifti K BZBÜZMSlBIimr Adós fizess! Miért lassult a pénzforgalom? Kitekintés Mi a tőzsde? Ebben a sorozatunkban a tőkés gazdaságok tőzsdei szer­vezetével, a tőzsdék működé­sével, és jelentőségével sze­retnénk megismertetni Közgaz­dasági élet rovatunk olvasóit. A tőzsde olyan különleges, állandó piac, amelyen ún. helyettesíthető (fungibilis) árukat (pl. gabona, fémek stb.) és értékeket (értékpapí­rok, devizák) bármilyen mennyiségben lehet vásárol­ni vagy eladni. A hangsúly a helyettesíthetőségen van. A tőzsdéken ugyanis nincs ténylegesen ott az áru vagy az értékpapír. Ott csak az ügyleteket kötik meg. tehát a vételi vagy eladási üzlete­ket. A lebonyolítás, az üzlet teljesítése, az átadás, átvétel, fizetés a tőzsdén kívül, a tőzsdei szokások (usance) sze­rint történik. És éppen az ügyletek alapját képező áru jelen nem léte teszi szüksé­gessé a helyettesíthetőséget, ami az áru minőségének két­séget kizáró biztosítéka. A helyettesíthetőség, vagy az áru természetében rejlik, mint például az értékpapí­roknál (ezeknél csak a sor­számban lehet különbség az egyfajta értékpapírok eseté­ben), vagy pedig mestersége­sen kell kialakítani egy bi­zonyos minőséget, típust. Ilyen mesterséges konstruk­ció például a hamburgi és Havre-i kávétőzsdén a „San­tos good average” — a jó közepes minőségű Santos ká­vé. amely 2/6 rész superior — kitűnő minőségű, 3 6 rész good — jó minőségű és 1/6 rész regular — rendes, átla­gos minőségű kávé értékének felel meg. E három standard minőséget a tőzsde vezetősé­ge minden esztendőben pon­tosan megállapítja. A fenti vázlatos előadásból érzékelni lehet, hogy kétféle tőzsde van: értéktőzsde és árutőzsde. Miként minden piacnak és vásárnak bizonyos előírt rendje és szabályzata van. úgy a tőzsdéknek is szigo­rúan szabályozott rendben, és minden esetben az illető tőzsdékre megállapított szo­kások. üzanszok szerint kell működniük. Ide tartozik az is, hogy a tőzsdei ügyletek kötésének időpontjai és idő­tartama is pontosan meg van határozva (például hétközna­pokon 11—15 óráig). A tőzsdék részben magán- intézmények formájában, részben pedig az államható­sági szervek felügyeletével és támogatásával alakultak meg. Bizonyos autonómiával, Nem huszadrendű részletkérdés Napjainkban jelentőséget l apott a szállítási szerződé­sekben annak kikötése, hogy mikor és miként történjék a fizetés. A szerződés e pontja megszűnt huszadrendű rész­letkérdés lenni, és egyenran­gúvá vált a többivel. Tapasz­talatok bizonyítják, hogy min­denütt, ahol szoros kapcsolat van a kereskedelmi és pénz­ügyi tevékenység között, ez ram csupán elmélet, ahol rnég nem jutottak el ennek felismeréséhez és a lehetősé­gekkel arányban nem álló fi­zetési feltételekben állapodnak meg, állandósulnak a pénz­gondok. holott lényegében a fontosabb, a nagyobb kötele­zettségekkel járó szerződések megkötésénél kezdődik való­jában a pénzgazdálkodás — Sajnos, vannak még vállala­tok, szövetkezetek a megyé­ben, amelyek az ilyen értel­mi pénzgazdálkodás helyett, I problémát az okozta eddig jhogy a vállalatok rövidlej á- ! ratú hitelből kívánnak tartós j fizetési kedvezményeket nyúj- ! tani, ami érthetően akadá- ; lyokba ütközik. A hitelek I ilyen „átcsoportosítása” zavar- ! ja a pénzügyi tisztánlátást és J elfedi a valóságos gazdasági ! okokat. Egyébként a bank tá- | mogatja a követeléseik behaj- ] tását szorgalmazó szállítókat, ugyanis módot nyújt a peresí­tett kintlevőségek meghitele­zésére. Ezzel a lehetőséggel azonban még nem sokan él­nek, és így szinte bátorítják a késedelemre hajlamos üzlet­feleiket. Előfordult olyan szél­sőséges eset is, hogy valame­lyik szövetkezet kamatmegta­karítás céljából egész évben nem vett igénybe hitelt, és likviditási zavarait hitelezői rovására rendezte, azok türel­metlenségének sorrendjében. Az ilyen túlzottan ..türelmes” hitelezői magatartás mellett feltétlenül egyszerűbb azt a látszatot kelteni, hogy a hi­telpolitika merevsége miatt van a gyűrűződő fizetéskép­telenség. A késedelmekből eredő pénzügyi nehézségek kiküszö­bölésére vitathatatlanul első­sorban az érdekelt szállítók feladata az eddigieknél erőtel­jesebb intézkedéseket tenni. Ehhez nyújt további segítsé­get a „fizetési meghagyásos el­járás” bevezetése, ami a pe­res eljárásnál egyszerűbb és gyorsabb döntőbizottsági le­bonyolítást tesz lehetővé. K omcrűfiőd és Kedvező irányú változás kö­vetkezett be már eddig is a fizetési módok szerkezeti ará­nyaiban. Van olyan fizetési mód, amit már nem is alkal­maznak a megyében. A felvá­sárlási elszámolási utalvány például megszűntnek tekint­hető, anélkül, hogy ezt elren­delték volna. Számottevően csökkent a szállítók által kez­deményezett határidős besze­dési megbízások arányai, és közel azonosan nőtt az átuta­lásokkal rendezett fizetések A bank szerepe A fizetőképesség időnkénti hiányát többen szívesen veze­tik vissza hitelpolitika „szi­gorú” voltára. Sem a hitel- politika, sem a bank nem áll­hat a pénzforgalom szükség­telen lassulásával járó törek­vések szolgálatában, és nem várható el, hogy az ilyen vál­lalati döntések szaldóját ren­dezze. Éppen ezért szűnt meg az automatizmus. A legtöbb alkotmánnyal rendelkeznek, amelyet az államhatalom tiszteletben tart. Szervezetük ennek megfelelően nem tel­jesen azonos, de általában a már évszázadok óta kialakult tőzsdei gyakorlat alapján na­gyon hasonló. A tőzsdéken csak a tőzs­dék látogatására, illetve az üzletek kötésére jogosult sze­mélyek kereskedhetnek. Ezek a tőzsdetagok és alkalmazot­taik. A tőzsdetagság feltételeit — felelősségteljes funkcióik következtében — mindenütt szigorú előírásokhoz kötik. Elsősorban az erkölcsi meg­bízhatóság. a tőzsdei ügyle­tekben való jártasság, vagyo­ni megalapozottság, és álta­lában a tisztességes keres­kedő fogalmának megfelelő ismérvek a döntők. A vezetőség a tőzsdetagok sorából, mint az autonom testületeknél általában szo­kásos, választás útján kerül az intézmény élére. Ezt hol elnökségnek, hol igazgató­ságnak, hol tanácsnak neve­zik. A vezetőség a tőzsde­tagok felett fegyelmi jogot gyakorol. Különleges intéz­ménye a tőzsdének a tőzsdei választott bíróság, amely a tőzsdetagok között, tőzsdei ügyletek körében felmerült vitás esetekben — rendsze­rint — jogerősen dönt. A tőzsdei üzletkötések az erre a célra szolgáló repre­zentatív épületek csarnokai­ban történnek, ahová csak a belépőjeggyel rendelkező tőzs­detagok és alkalmazottaik, valamint a tőzsdei alkalma­zottak léphetnek be. Ma már a legtöbb tőzsdepiacon helyi­leg is elkülönült az érték­tőzsde az árutőzsdétől. (Folytatjuk) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy leltározás miatt OKTÓBER 1—10, KÖZÖTT zárva tartunk. Üvegnagyker. pécsi lerakata Több sertéshúst! Az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok nem­csak jogilag önállóak, hanem pénzügyileg is, mert náluk marad a fejlesztési alap, amortizáció, ami a fejlesztés önálló elhatározásához meg­adja a pénzügyi alapot is. Ilyen tekintetben a mező- gazdasági vállalatok: állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek még kedvezőbb helyzetben vannak, mert az amortizáció teljes ösz- szege felett rendelkezhetnek, és ezt, valamint a nyereségből képzett fejlesztési alap beru­házásra fordított részét, mint saját forrást, az 1028-as MT határozat szerinti ártámoga­tással is kiegészíthetik. (Az ártámogatás nem elosztás alapján kerül az igénybevevő­höz, hanem a saját források meglétének igazolása esetén, automatikusan jár). Az ártá­mogatás a mezőgazdasági és ipari árak közti diszparitás következménye. A mezőgazda- sági árak ugyanis nem tartal­maznak olyan mértékű tiszta jövedelmet, mely elegendő lenne megfelelő szintű szemé­lyes jövedelem és felhalmozás egyidejű biztosítására. A me­zőgazdaság beruházásigényes, s így a kormány az előbbi árkülönbözetet a beruházások­hoz biztosítja, a gazdaságpoli­tikai célkitűzéseknek megfe­lelőén. Ugyanis az úgynevezett húsprogram megvalósítását tá­mogatja legnagyobb mérték­ben, mert például a sertés- és Újabb hitellehetőség a tsz-eknek marhaférőhelyek, és az ezzel kapcsolatos telepek építéséhez 7o százalékos az ártámogatás. Ezt a lehetőséget a Baranya megyei mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek igyekeznek is messzemenően kihasználni. 1967 évet 100-nak véve 1968- ban 208, és 1969-ben előrelát­hatólag 320 lesz az építési be­ruházás volumene. Az új gaz­daságirányítási rendszer első évében megkétszerezték, az idén pedig több mint három­szorosára emelik építési beru­házásaikat. (A létesítmények kétharmad része házilagos ki­vitelezésben készül, vállalatok végzik általában az épületele­mek beemelését és összeszere­lését, a megmaradt kézi mun­kát pedig a tsz kőművesek.) Az építési érték megoszlását vizsgálva 75 százalék jut a két preferált ágazatra, a szarvas- marha- és sertésférőhelyek lé­tesítésére. Húsz szakosított te­henészeti és 16 sertéshizlaló telep épül, illetőleg építését kezdik meg ebben az évben. Ilyen vonatkozásban a me­gyénk országosan élen jár, mert a több falu határát egye­sítő, viszonylag nagyobb me­zőgazdasági üzemek már ren­delkeznek olyan nagy takar­mánytermő területtel, amelj elegendő több száz szarvas- marha és több ezer hízóserté: takarmányigényének kielégíté­sére. (A nagyobb üzemek ren­delkeznek megfelelő szellemi tőkével, szakemberekkel is, akik eredményesen tudják hasznosítani ezeket a koncent­rált létesítményeket.) A szö­vetkezetek egy része pedig társulásos formában valósítja meg a koncentrált telepeket. Az amortizáció és a nyere­ségből képzett fejlesztési alap mint saját erő, a létesítmé­nyenként differenciált 30—50 —70 százalékos ártámogatással kiegészítve már milliós nagy­ságrendű saját pénzt jelent, az önálló elhatározás alapja­ként. Ilyen viszonylag nagy összegű saját források mellett a hitel nem a kisebb beruhá­zásokhoz, hanem a nagyobb, koncentrált létesítményekhez szükséges, hogy ezek megva­lósulása ne húzódjon el évekig, hanem minél előbb elkészülje­nek és termeljenek. Egy-egy telep teljes bekerülési költsége 25—35 millió forint, aminek 30 százaléka is mint szükséges saját forrás, egy év fejlesztési alapjából nem szakítható ki. Így az előző évekhez viszo­nyítva lényegesen csökkent a hitel szerepe és a beruházások forrásai közt már nem éri el a 10 százalékot sem. Most vi­szont újabb hiteligénybevétel lehetőségek nyíltak. A tavalyi állat járvány, í száj- és körömfájás következ­tében országosan 11, Baranya megyében pedig —, mint egyik legnagyobb mértékben sújtott megyében — 22 százalékkal csökkent a sertésállomány, ami zavart okozott a húsellá­tásban is. A piac igényeinek kielégítése érdekében a Ma­gyar Nemzeti Bank további középlejáratú hiteleket folyósít sertésférőhelyek bővítésére. A hitel engedélyezése során a bank azt vizsgálja, hol a leg­gyorsabb a beruházás megté­rülése. A hitellehetőséggel te­hát ott célszerű élni, ahol a jövedelmező hizlalást biztosí­tani tudják. Az új hitelkeretből a bank támogatja a már épülő sertés­telepek mielőbbi befejezését is. Az építés gyorsításához ad középlejáratú hitelt. Az építési kedv növekedése következtében a szövetkezetek elhanyagolták a gépvásárlást. A tavalyi gépvásárlás nem ér­te el a gépamortizációt sem, amj nem volt kedvező jelen­ség, figyelemmel a géppark műszaki állapotára. A keres­kedelmi vállalatok még az idén több új szovjet, cseh, len­gyel és román mezőgazdasági gépet hoznak forgalomba, és a bank ezek megvásárlására indokolt esetben ugyancsak hitelt ad a tsz-eknek. Dr. Huszti Sándor „Romlott a fizetési fegye­lem ... Indokolatlanul lassult a pénzforgalom ... Nem lehet a várható pénzügyi helyzetet a minimális biztonsággal sem felmérni.. A korábbiakkal szemben ezúttal a szállítók a vevők kiszolgáltatottjai ... A hitelpolitika túlzottan korlá­tozza a fizetőképességet...” Ilyen és ehhez hasonló véle­mények többször merülnek fel a pénzügyi kérdések- tárgyalá­sa, illetve a pénzgazdálkodás alakulásának elemzése során. Húsznapos futamidő Nem vitatható, hogy van igazság ezekben a megnyilat»- kozásokban, mert valóban megnyúlt az áruk és szolgál­tatások ellenértékének ki­egyenlítési ideje. Nemcsak a két évvel ezelőtti állapothoz képest, hanem még az idén is további lassulásnak lehettünk tanúi. Korábban nagyrészt 10—12 nap alatt bonyolódott le a fizetés, ugyanez a múlt évben 12—18 napot vett igény­be, és jelenleg a 15—20 na­pos futamidő tekinthető átla­gosnak. Mindezek ellenére tá­volról sem állíthatjuk, hogy alapvető nehézségek lennének a pénzgazdálkodás területén. Nézzük előbb, milyen vál­tozás történt a pénzforgalom rendjében a reform befejezése óta? A gazdálkodó szervek — néhány jogszabályból eredő fizetési kötelezettségük kivé­telével — szabadon rendelkez­nek bankszámlájukon lévő pénzeszközeikkel. A bank te­hát nem „emeli le” automati­kusan a szállító által kezde­ményezett esedékes tartozáso­kat, hanem a számlatulajdo­nos rendelkezése szerint cse­lekszik. Bizonyos ideig vár a teljesítéshez való hozzájáru­lásra, és amennyiben az nem érkezik meg, visszaadja a megbízást. Eljárása összhang­ban van a szállítási szerződé­sek gyakorlatában kialakult elvekkel. Ilyen értelemben feltétlenül védi a vevő érde­keit, mivel nem nyújt auto­matikusan segítséget a minő­ségi követelményeknek meg nem felelő, vagy bármely más okból kifogásolható teljesítés ellenértékének kifizetéséhez. Eddig a mértékig általában indokolt a fizetési határidő meghosszabbodása. A bank már nem szorítja a szállítót határidő megállapí­tással, vagy bírságolással, hogy követelései gyors érvé­nyesítéséhez fűződő érdekeit felismerje. A felek saját érde­keik szerint járhatnak el. — Meglehetősen tág határok kö­zött szerződhetnek pénzügyi kapcsolataikat illetően, amire elsősorban a kölcsönös „erő­viszonyok” hatnak. Emellett természetszerűen — mint alap­vető normának — hatnia kel­lene a szocialista együttmű­ködés elvének is. változatlanul csak a pénzügyi műveletek lebonyolítására irá­nyuló tevékenységet folytat­nak. E helyeken — a koráb­ban kialakított adminisztrá­cióra építve — ragaszkodnak Üzleti kapcsolataiknak már meg nem felelő fizetési módok alkalmazásához is. Megnyug­tató, hogy ezek száma fokoza­tosan csökken. A pénzforgalom lassulása lé­nyegében nem a szerződések­ben szereplő megállapodások miatt olyan mértékű, ami­lyen. Található ezekben — át­meneti üzleti érdekekből, kü­lönösen a kereskedelem terü­letén — kedvezménynyújtás címén, az indokoltnál hosz- szabb időtartam kikötése. Az ilyen lehetséges,' feltéve, hogy mindkét fél általános pénz­ügyi helyzete elbírja azt. Más kérdés, hogy nem lenne-e cél­szerű a kedvezményeket, vagy azok egy részét az árakban érvényesíteni, esetleg költ­ségtérítéssel rendezni? Az ál­talános pénzügyi korlátok közt ez nem kizárt, legfeljebb nem mindig a legszerencsésebb módja az érdekeltség terem­tésnek. Egy új jelenség Az automatizmus megszűné­séből fakadó előnyök felisme­rése kitermelt egy új jelensé­get; a fizetőkészség hiányát. Amíg korábban — esetleg át­meneti „sorbanállás” után — i hozzávetőleg előrelátható időn belül megkapták a jgosultak követelésüket, ma sok múlik a kötelezettek fizetőkészségén. Sajnos, nem kevés azoknak a száma, akik önálló, új döntés­ként fogják fel, hogy a szer­ződésben megállapított idő­ben fizessenek-e, vagy sem. Nem tartják a maguk számá­ra kötelezőnek a szerződést, vagy írásbeli szerződés hiá­nyában az általános szabályo­kat, illetve a kialakult gya­korlatot. Ebből ered a pénz- forgalom indokolatlan, vagy ha úgy tetszik, nemkívánatos lassulása. Ez eztán tovább gyűrűzik a partnereknél, kény­telenek az így keletkezett pénzügyi nehézségeiket más ügyfeleikre áthárítani. Feltűnő, hogy mégis alig tapasztalható a rendszeresen késedelmesen fizetők „elszige­telése”, vagy legalább az erre irányuló törekvés. Nem ala­kult még ki olyan gazdasági kényszerítő körülmény, ami útját állja a szerződéses kö­telezettség ilyen szabados ér­telmezésének. A szállítók nem élnek eléggé a megingott bi­zalom kifejezésre juttatásának a lehetőségével, így maguk is előmozdítják az adósok romló fizetői magatartását. A fede­zet előzetes biztosításának igénylése, a peren kívüli, vagy peres eljárás indítása helyett, megelégszenek a késedelmi kamat felszámításával. A jog­segély igénybevétele mellőzé­sének egyik fő oka, hogy nem kockáztatják üzleti kapcsola­taikat. Persze, vitatható, hogy ténylegesen jó üzletfél-e az a vevő, amelyik rendszertelenül és önkényes módon egyenlíti ki tartozásait, és ezáltal ve­szélyezteti szállítójának pénz­ügyi egyensúlyát, nemkevésbé üzleti hírnevét, illetve hitel- képességét. , [ mértéke. Ez a korszerűsödés, ez a „szerepcsere” azonban , ' még a vártnál gyengébb ará- I nvú. A számlatulajdonosok egy része még mindig biztonságo- I sabbnak véli az általa kezde- | ményezett beszedési megbízás ; igénybevételét. Ilyen „óvatos- 1 kodással” juttatja kifejezésre ! az adóssal szembeni bizalmat­lanságát. Ragaszkodik ehhez az egyébként is költségesebb fizetési módhoz, jóllehet a biz­tonságot illetően nincs elő­nye az átutalással szemben, hiszen az adós beleegyező nyi­latkozata nélkül nem teljesít­hető. A partnerek szerződéskötés­kor nem érvényesülő akarata I az esetek egy részében a bankra szükségtelen munkát hárító módon tör utat. Nem adnak az „erősebb” fél által diktált inkasszó teljesítéséhez hozzájárulást. inkább 1—2 ; nappal később átutalják azt. j Nem igényel különösebb ma- ; gyarázatot az ilyen eljárás in- ; dokolatlansága, ami ellentétes minden érdekkel és azt a lát- j szatot is kelti, mintha rom­lott volna a fizetési fegye- : lem, vagy hiányoznék a fize­tőkészség. Ilyenkor pedig csak | a szerződésekben rögzített köl- I csönös érdekek tiszteletben ; tartása hiányzik. Több bizal-1 mat kellene adni az üzletfe- ! leknek, ugyanakkor határo- I zottabban megvonni ezt ott, I ahol a fizetőkészség bizonyí­tottan hiányzik. Differenciál­tan lehet már eljárni az üz­letkötések során. Ennek az eszközei adottak és szabadon is választhatók. A jó üzleti hírnév fogalmá­ba tartozó fizetőkészség a megítélésnek előbb-utóbb fon­tos mércéjévé válik. — Nem lehet túl sokáig járható út a fizetőképességbeli gondok má­sokra történő áthárítása. Ne­hezen volna az összeegyeztet­hető a szocialista együttmű­ködés elveivel, amelyek ér- vényrejutását remélhetően mielőbb gazdasági kényszerítő körülmények is elősegítik. Dr. Kisvári András

Next

/
Oldalképek
Tartalom