Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
1969. szeptember 7. »unaittmi navto 3 Az erő és akaral szimbóluma A nagy mű készen áll Az Idei bányásznap nagy és f szimbolikus eseménye: teljes egészében befejeződött a komlói Zobák-akna építése. Ez | a kis Írás egyetlen célt szolgál: pont szeretne lenni egy korszak, s egy bosszúra nyúlt vita végén. Tizenhat évvel ezelőtt, 1953 tavaszán kezdődtek meg a magyar bányaépítés eddigi legnagyobb szabású munkálatai Komlón, az akkor még erdővel borított zobáki hegytetőn. A Bányászati Tervező Iroda által kidolgozott terveket a Minisztertanács és az Országos Tervhivatal maradéktalanul jóváhagyta, s bár az előkészítésre alig-alig volt idő, néhány próbafúrás után az aknamélyítők azonnal munkához is láttak. Miért kellett? A valamikori „pionírok” ma már nem ismernének rá a tájra: a cser-dzsungel helyén Kö- zép-Európa legszebb bányaüzeme áll. Épület, gép és természet csodálatos összhangja ez a létesítmény, mely méreteivel is egyedülálló a kör- ryező országokban. A két egymás közelében lemélyített ikerakna átmérője 6,8, mélysége 650 méter. Az építkezés összköltsége 1 milliárd 247 millió forint volt — több mint négyszer annyi, mint a Mohácsi Farostlemezgyár beruházási költsége. De nemcsak a méretek és költségek e’.é kívánkozik a „leg” szócska — ez a bánya ugyanis a hazai beruházástörténet egyik legvitatottabb létesítménye, s mint ilyen a legszenvedélye- sabb szakmai viták célpontja volt hosszú éveken át. Nincs Magyarországon még egy ipari objektum, melynek „bölcsőjét” annyi barát és annyi ellenség állta volna körül, mint Zobák- aknáét. Vitatták a telepítés helyének helyességét, a méretek megfontoltságát, sőt még azt is, kellett-e egyáltalán? Az irattárak gondosan őrzik az egykori termelési jelentéseket. vitairatokat. Áttanulmányozásuk egyértelműen tisztázza a kérdést: kellett. A Dunai Vasmű felépítése, illetve folyamatos fejlesztése olyan nagymérvű kokszhiányt teremtett, melynek importból történő kielégítését a leggazdagabb országok is nehezen vállalhatták volna. A vasmű szénigénye különösen az 1955 —57-es évek között nőtt ugrásszerűen. A helyzet súlyosságának bizonyítására csak egyetlen adatot: míg 1955-ben egy deka koksz-szenet sem Importáltunk, 1958-ban már 1,5 millió tonna volt a behozatal. S ami a legmeglepőbb: ellátásunk szinte kizárólagosan az Egyesült Államok jóindulatától függött, a behozott mennyiség zömét ugyanis az USA-ból kaptuk, Fiúmén keresztül ... Az elhúzódás okai A másfél évtizedig tartó építkezés minden eseménye magán viseli gazdasági életünk tipikus gondjait A helyŰj székhazat kap az árvízvédelem Mohácson Modern, központi fűté- ses, igen vonzó külsejű székház épül Mohácson, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára. A négy és fél milliós költséggel épülő új székházat a Baranya megyei Építőipari Vállalat építi, s jelenleg már a gépészeti szerelésnél, és egyéb szakipari munkáknál tart. A műszaki átadás október 31-én lesz. Az épület földszintjén új szakaszmérnökség, és az árvízvédelmi hatóságok Irodái foglalnak majd helyet. Szovjet gépbemutatón a mérnök szemével Kitűnő traktor újdonságok — Érdekes speciális népek — Szakmai kuriozitások A szeptember 3-án Budapesten, a Mezőgazdasági Kiállítás területén megrendezett, szovjet mezőgazdasági gépbemutatón a Baranya megyei AGROKER-t Víg Miklós gépészmérnök, a vállalat szakértője képviselte. A Szovjetunió Mezőgazdasági Gépgyártási Minisztériuma által rendezett bemutató iránt méltán nagy volt az érdeklődés országszerte. A bemutatott gépek megfeleltek a várakozásnak, itt minden mezőgazda- sági gép látható volt, amit ma a szovjet ipar gyárt. Víg Miklóstól mi csak a gépújdonságok iránt érdeklődtünk. KANDIDÁTUSOK Dr. Czeglédi Béla, a Mecseki Ércbányászati Vállalat Kísérleti, Kutatási és Automatizálási üzemének vezetője — Szabadpolcbs könyvtár Olasz községben. A baksai termelőszövetkezet az olvasómoz- gálom keretében, társadalmi munkában, szabadpolcot készít az olaszi könyvtár ré- •xere. kijelölés — most már ez is kétségtelen —, valóban lehetett volna pontosabb, s körültekintőbbek lehettek volna az országos igények és lehetőségek felmérői is. A zobáki ikerpárnak ugyanis két elvetélt testvére is van: a hetényi aknák. Nyolc, illetve hat esztendővel a munkák megkezdése után mindkét helyen aggasztóvá vált a helyzet; a betervezett 2 milliárd forint közel negyven százalékát felhasználták, a befektetésnek azonban mindaddig egy fillér hozama sem volt. Zobák-akná- nak a tervek szerint 1967-ben kellett volna belépnie a termelésbe, Heténynek 60-ban. Az egyszerre-mindent-akarás tehát viszonylag hamar megbosszulta magát: a két testvér egymás elől „ette el a kenyeret”. Dönteni kellett, s ez a döntés már a „hideg” ész terméke volt: az az aknapár épüljön tovább, melynek készültségi foka magasabb, s amely hamarabb képes termelni. Az első termelő év: 1964 volt. Ekkor 150 vagon szenet adott Zobák naponta. Ma 250- nél tartanak, s bár a régi nehézségek mellé (szokatlanul nagy mélység, gyúlékonyság) újak is támadtak, néhány éven belül reális lesz az aknával szemben támasztott 300 vago- nos követelmény. A győzelem ára A magyar aknamélyítők Zobák előtt még sohasem tűztek maguk elé ekkora célt: a két mammut-akna tervezett mélysége 1000 méter. De a feltáró és termelőcsapatok se vágták még ekkora fába a fejszéjüket; az üzem első szintje is 571 méter mély... A két tröszt — a komlói és pécsi —, egyesülése, valamint a jövővel kapcsolatos országos döntések megszületése után meggyorsult, s a későbbiekben menetrendszerűvé vált a beruházás előrehaladása, bár az építők és irányítók között egyetlen ember se volt, aki azt mondhatta volna: tudom, mit hoz a következő méter... Az üzembehelyezésig — ennek ellenére — viszonylag minden simán ment. A győzelem árát ezután kellett megfizetni. Sújtólégrobbanás. Kőzetkitörés az aknában. Omlások, tüzek. Voltak, akik még az akna nevét is meggyűlölték, s voltak, akik mindent elkövettek, hogy Zo- bákra kerülhessenek... Aztán csendesebb évek jöttek, s elkoptak az indulatok is. Zobák ma egy üzem a többi üzem között, se nem rosszabb, se nem jobb. Szén- vagyona hatalmas, a szén minősége kifogástalan. Valami azonban mégis megkülönbözteti a többi aknától, mert amíg a pécsi üzemek egy kicsit a múltat, Kossuth a jelent, úgy Zobák a szénmedence jövőjét jelenti. Mert — minden kétséget kizáróan — a jövő a kitűnő minőségé, a korszerűségé — és, sajnos, a mélységé. B. S. Intézetnek volt egy pályázata. Elfogadtam, bár a fizetés igen kevés volt. Már ott urán témakörben dolgoztam. Az as- pirantúrám anyaga: ritkafémek technológiája. így aztán lépésenként közeledtem mostani beosztásomhoz. — Hány évig tanult? — A tudományos ismeretek 10 évenként megkétszereződnek. Ahhoz, hogy egy mérnök az is maradjon, állandóan tanulni kell. Ha nem: gyakorlatilag 5 év alatt megszűnik annak lenni. Hát a 40- ből kénytelen voltam 30-at tanulni. — Egy könyvtárnyi olvasmányt „elfogyaszthatott”... A könyvszekrényből vaskos szakkönyvet vesz elő. Lapozgat benne. Szinte csak magának mormogja: ez nem kell, ez sem. — Na itt van. Az acetát komplexek. Erre szükségem van. Ezt elolvasom. Így kell érteni nálunk az olvasást. — Mindent figyelemmel kell kísérni. Folyóiratokat, könyveket. Tudni kell mi történik a világban. — Példaképe...? — Nem hiszem, hogy létezik egyetlen tudós is, aki azt képzeli magáról; megváltom a világot. A tudományos munkások feladata egy-egy mozaikot, porszemet beleépítem az egyetemes tudományba. — így születik az új, a maradandó, a törvényszerű. Tehát olyan értelemben nincs példaképem, mint a gyerekeknél rpondjuk, Albert. Viszont nagy tisztelője vagyok — felemeli az előbb látott könyvet — Alekszej Petrovics Za- firovnak. A Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az urán technológia elismert tudósa. — A tudományos vagy gyakorlati munkát szereti jobban? Nyugdíjas férfiakat SEGÉDMUNKÁSNAK felveszünk J elen tk ezés: Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, Irányi D. tér 9. ELADÓ! Szentlőrinc Virág utcai részén (vasútállomás közelében) az ÁFÉSZ saját tulajdonát képező 4 db 200 négyszögöl terület nagyságú házhely. Érdeklődni: SZENTLÖRINCI ÁFÉSZ IRODÁJÁNÁL reggel 8—1.6 óráig. — Az üzemvezetés, irányítás, adminisztratív feladatok az energiám 60 százalékát felemésztik. Sokszor bosszantanak a mindennapi problémák. De hát meg kell teremteni a tudományos munka feltételeit, a körülményeket. A termel- vény értékesítése is nagy feladat ... így van ez. A tudománynak semmi értelme a gyakorlat nélkül. Ezért egyformán fontos ... Azért jobban szeretem a kísérletezést. — Család? Szórakozás? — Mit nevezünk szórakozásnak? Engem szórakoztatnak a gyerekeim. Egyébként azt hiszem egy kicsit a műszakiak periférikus területnek tekintik az irodalmat, művészetet. Ez alól én sem vagyok kivétel... Társadalmi elfoglaltságok. Politikai tájékozódás ... A tudományos eredményeket nemzetközi viszonylatban szabad csak értékelni. Ez pedig szervesen összefügg a politikai fordulatokkal ... Nehéz ma komplett embernek lenni... — Mi fontosabb a szorgalom vagy tehetség? — A szorgalom rengeteg dolgot pótol... A szorgalommal felszedett anyagot rendszerezni kell, aztán következtetéseket levonni... Ehhez már érzék is szükséges. — Ügy is mondhatnám: tehetség ... A fene tudja. A kettő csak együtt vezethet valamire. Egyre türelmetlenebbül válaszol. Tudományos előadásra készül. Abban zavarom. Az asztalán jegyzetek sokasága. Kusza ábrák. Vegyjelek. — Van arra lehetőség, hogy új elemeket fedeznek fel a Holdon? — A mai tudomány nem zárja ki a lehetőségét, mint ahogy a tudomány határait is még becsülni is lehetetlen... Lombosi Jenő — Szakmailag is rendkívül érdekes volt a bemutató. Az új típusok valóban sok újdonságot, érdekes technikai megoldást hoztak. Rám a legnagyobb benyomást ilyen tekintetben is az erőgépek tették. Bemutattak például egy hazánkban kevéssé ismert gumikerekes traktor újdonságot, melynek érdekessége a léghűtés. Léghűtéses traktor nálunk pillanatnyilag nincs forgalomban, ezért ez szakmai kuriozitásnak is számít. Kétféle változatban, egy negyven és egy 20 lóerős kivitelben mutatták be. . ; ; Ismeretes, hogy az NDK- ból importált léghűtéses traktorok nem váltak népszerűvé a hazai gyakorlatban. A szakemberek érdeklődéssel várják a szovjet léghűtéses erőgépek bemutatkozását. Nem kisebb szakmai kíváncsiságot keltett egy ugyancsak kuriozitásnak számító erőgépújdonság, a 200 lóerős óriás gumikerekű traktor, amelyről Víg Miklós a következő méreteket adta meg: pótkocsija háromtengelyes és egyszerre 12 tonna súly fér rá, a 2,2 méter széles kultivá- torából hármat lehet egybekapcsolni, vezetőgépének szélessége, 3,6 méter. Nyolctagú 2,8 méter széles ekéjével 27 centi mélyen tud szántani óránkénti viszonylag igen ma- ' gas, 8—9 kilométeres sebességgel. Az óriás traktor ára nem kevésbé óriás: munkagépei nélkül kb. egymillió, munkagépekkel együtt összesen 1,3 millió forint, tíz MTZ árával egyenlő. A bemutatott s traktor a Lajta-Hansági Állami Gazdaságé volt, de a Bolyi Állami Gazdaság is megvett egyet, amely a napokban meg is érkezik Bolyba. A lánctalpas traktorok kö- s»™ zül újdonság a DT—75 . amely egy tökéletesített példány, 95 lóerős motorral, 1970-ben kapható lesz. Feltétlen említést érdemelnek a hazánkban oly népszerű MTZ traktor-család új tagjai, az MTZ 50-es utóda az MTZ 80-as — amely 75 lóerős. A másik új „családtag” az MTZ 52, amelynek érdekessége a négykerék meghajtás. Valamennyi import traktor közül — mondja Víg Miklós — beleértve a csehszlovák és német gépeket is, a szovjet MTZ traktorok a legnépszerűbbek Baranyában. Legfőbb erényük a nagy üzembiztonság. Az AGROKER az idén szeptemberig 120-at adott el belőlük, így a kereskedelem és mező- gazdaság egyaránt türelmetlenül várja az új importgépeket. A munkagép-újdonságok közül a cukorrépa- és burgonyabetakarító gépek keltettek figyelmet, bár technikailag nem hoztak újat, a megfelelő cseh és német gépekhez képest. A legtöbb érdeklődőt mégis a régen várt SZK—5-ös gabonakombájn vonzotta. — Ez az SZK—4 utóda, de lényegében minden technikai paraméterét megjavították. — Tökéletesebb és formáját tekintve is tetszetősebb az előzőnél. És az ára, ami nagyon döntő, fele annyi, mint a német gabonakombájné. Víg Miklós az SZK—5-ös- nek nagy jövőt jósol Baranyában. A kombájnt szerencsésen egészíti ki az ugyancsak első ízben bemutatott bálafelszedő, ■ és gyűjtőkocsi, amely teljesen automatikusan működik A szerdai bemutatót, illetve a gépek kipróbálását követően indulnak meg a behozatali tárgyalások, a szovjet és magyar kereskedelmi szervek között. Reméljük, ezek eredménye sok értékes szovjet mezőgazdasági gép importja lesz, már 1970-ben. Szürkéssárga meddőhányó látszik az ablakából. Távolabb a hegy, amelynek gyomrából idekerült a kő. Odakint szemet bántóan szikrázik minden. Az üzemvezetői irodában azonban tompák a fények. Alig-alig látok valamit, ami elvonja figyelmemet az üzemvezetőről. Nem is emlékszem másra: egy fekete falitábla, alatta kréta, törlőruha. Néhány cserép virág. Vízipálmák. Könyvszekrény. Az üzemvezető fehér vászoningben. Napbarnított karja láttán arra gondolok: szereti a fizikai munkát. — Nehezen fárad...? — Bárcsak sokáig így menne a munka... — Hány órát tud dolgozni naponta? — Ki tudja? Nem úgy van, hogy leteszem a tollat vagy kapát... Még akkor is az itteni dolgok járnak fejemben, ha mással foglalkozom... — Persze, nem mindig egyformán vagyok munkaképes. -— Van úgy, amikor manuális munkát tudok végezni. Déván amikor csak rendszerezek, adminisztrálok. Mindig a szellemi állapotomtól függően. Az egyetemen is, ha fáradtak voltunk, rajzoltunk... Jó étvágyam van, 7 órát rendszeresen alszom... — Milyen korban a legtermékenyebb az ember... — Adottság kérdése. Én 32—33 éves koromban vettem észre, hogy jobban rendsze- reződnek gondolataim, mint addig. Hogy meddig? Remélem, sokáig. — Gyerekkorában választotta ezt a „szakmát"? — Mindig a kísérletezés, kutatás állott közel hozzám annak ellenére, hogy parasztgyerek vagyok. Az egyetemen elhatároztam: ha csak egy mód van rá, ezen a területen dolgozom. A Fémipari Kutató
