Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

sreptembei #. UTiticmtmi namia ­7 Hogyan fúrnak a Holdon? „Kettészelt44 hegyek Mit találtak az Ércbánya fúrásai? Réz, gipsz és olajnyomok a Mecsekben A MÉV tudományos hírei — A Mecseki Ércbányászati Vállalat Kísérleti Kutatási és Au­tomatizálási Üzeme kísérleteket folytat ammoniuinnitrát és fűtő­olaj keverékéből álló robbanó­anyaggal* A hazánkban újnak számító robbanóanyag bányászati alkalmazásával egy-egy robbantás robbanóanyag költsége 25—30 szá­zalékkal csökken. * — A III. sz. Bányaüzemben kí­sérletek folynak helyszínen ter­melt kőzetanyagok falazásra tör­ténő felhasználásával kapcsolat­ban. Eddig mintegy 150 méter vá­gatot biztosítottak ún. meddőkő­zet falazattal, amely az eddigi megfigyelések alapján biztonsági szempontból megfelelőnek minő­sül, még kevésbé állékony kőzet­viszonyok mellett is. Az eljárás gazdaságosságának fokozására a munkafolyamatok gépesítését ter­vezik. * — Az emberi szervezetre káros hajszínt megállapítására és a zaj­ártalom elhárítási módjának meg­határozására a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál zajmérő cso­port működik. Első feladatuk a földalatti munkatérségek felmé­rése volt, de a rendelkezésükre álló műszerek a legkülönbözőbb gépek, gépcsoportok és helyiségek zajszintjének megállapítását is le­hetővé teszik. A különféle zaj­források feltárása és felmérése után kerül sor azok zajszintjé­nek csökkentésére. * — A MÉV egyik esillepálya- udvarát hidraulikus berendezések nagymérvű beépítésével kívánja korszerűsíteni. Hidraulikusan fog­nak működni a váltók, az ürítő- Bzerkezetekhez tartozó betolóbe­rendezések. vágányzárak stb. A vállalat a hidraulikával szerzett eddigi tapasztalatok alapján a forgalom nagymérvű gyorsulását várja, továbbá ,,hóban-fagyban” zavartalan üzemmenetet. Ezen utóbbi sűrített levegős, vagy vil­lamos berendezéseknél alig-alig megoldható. * — A hagyományos sűrített le­vegővel működő, fúrókalapács használati körét többéves fejlesz­tő munkával igen kiszélesítették. Nemcsak* az eredetileg szokásos ?—2,5 méter hosszú, 36—50 mm átmérőjű robbantólyukaknát fúr­ják, a fúrókalapáccsal, hanem 30 —i0 méter hosszú kutatólyukakat és 2—6 méter hosszú 70—100 mm átmérőjű ún. betörőlyukakat is. Az eredmények eléréséhez új fú­rókoronákat újszerű rudazatot és többféle támot kellett kifejleszte­ni. amely utóbbiak a kalapácsok tartására, illetve irányítására szol­gálnak. Istenkút, Jakabhegy, Abali- get felé sűrűn találkozunk fúrótornyokkal. Természetes­nek vesszük: keresik az uránt. Ugyanezt gondoljuk, amikor Pellérd, Téseny, vagy akár Szigetvár környékén látjuk az acélmonstrumokat. Az Ércbányászati Vállalat 13 esztendeje szervezte Kuta­tó- és Mélyfúró Üzemét. Tel­jesen külön, önállóan dolgoz­nak kutatók és fúrósok, mégis munkájuk szétválaskthatatlan. A kutatók jelölik ki' a fúrá­sok munkahelyét és ők érté­kelik eredményeiket. Ugyan­akkor a fúrósok, „nyúlnak” több száz méterre a föld mé­lyébe, fürkészik titkait, meg­szerzik rejtett kincseiket. — Céljuk elsősorban valóban az urán feltárása, de a fúrás közben talált más anyagokat is dokumentálják. Találtak hév- és karsztvizeket, a Ja- kabhegyen rezet, a 300—500 méter mélységű triászkori ré­tegekben gipszet, Abaliget környékén az olaj létezésének nyomait. Saját fúrásaikon kí­vül az Országos Geofizikai Intézet számára bérfúrásokat végeznek. Recsk környékén a i „rézprogram” kutatásait, Sza- í badbattyán és Bogádmind- szent közelében pedig pers­pektivikus kutatás történik. — ! Nem lenne teljes a fúrósok ' „kincskereső munkájának” fel­sorolása a vízfúrások ismer­tetése nélkül. Pellérden és Tésenyben 300—500 méter mélységű, 300—500 liter/perc , kapacitású kutakat fúrnak. Szigetváron ivóvizet kutattak, közben 800 méter mélységben 3200 liter/perc mennyiségű 62 fokos hévizet találtak. Négys ^százezer méter fúrás j Ennyit fúrtak 13 esztendő [ alatt. A legmélyebb 1602,5 mé- j tér mélységű volt. A' fúrólyuk ■ talpán a hőmérséklet élérte a 65 Celsius fokot. A' lyuk át­mérője eleinte 191 milliméter volt, később pedig 110-re szű­kült. Bár ez még nagyon messze van a nyilvántartott 7 ezer méteres „világcsúcstól”, ahol a közethőmérséklet meg­közelíti a 230 fokot. Az itteni technikai felszerelés figyelem- bevételével azonban az „urá- nosok” fúrása is szép ered­mény. A fúrások segítségével vá­lik lehetővé, hogy felbecsül­jék a szén-, érc- és olajkész­leteket. A hálószerűén tele­pített fúrólyukakkal megha­tározzák a telepek kiterjedé­sét, vastagságát. Ezután szá­mítással már könnyen meg­állapítható a kutatott ásvány mennyisége. Milyen . berendezésekkel tudnak a főid mélyébe hatol­ni? A fúrótorony, az állvá­nyokon álló rudazatok a leg­látványosabbak és talán eze­gek megismerésének kell kö­vetkeznie. Az első fúrások bi­zonyára kézieróvel történnek majd. A földi gyakorlat sze­rint 4—5 méter mélység ér­hető el. Később valószínűleg az űrhajók működéséhez szükséges energiát fogják fel­használni. S ha már a jövő fúrótor­nyait fürkésszük, nézzük meg milyen eszközök várhatók, amellyel meggyorsítják a most még ,lassúnak” számító 6—7 méter napi fúrási sebes­séget. A Szovjetunióban kí­sérleteznek lángfúrással, amely a kőzetek megolvasztásával hatol a Föld mélyébe. Ugyan­csak jó megoldásnak ígérke­zik a turbinafúrás. Ebben az esetben nem kellene forgatni az egész, sok esetben ezer métert is meghaladó rúdaza- tot, hanem egy turbina segít­ségével csak a fúrókoronát forgatják. Lombos! Jenő Kompromisszumok az energiaversenyben Míg a háború utáni Eu­rópa a hazai, tehát a biztos, de drágább energia mellett döntött és az USA politikai és stratégiai okokból ugyan­csak azt az irányelvet követ­te, manapság Nyugat-Európá- ban az energiahelyzetet az olcsó energiára való törekvés­sel lehet jellemezni. P. Desp- rairies, a francia ELF—ERAP olajkonszern külföldi kapcso­latainak igazgatója a Revue de l’Energie 202. számában azt írja, hogy ennek az olcsó energiának — vagyis az im­portolajnak — a jelenlegi „uralmát” ugyan alacsony árak jellemzik, de egyben nagyszámú bizonytalansági tényező is, melyek a jövőt eléggé beárnyékolják. Külön­ben az ez idő szerinti ár­nívó is messze van attól, hogy biztonságosnak lehessen mondani. Bizonyos adottsá­gok alapján a szerző azt a következtetést vonja le, hogy a „biztonságra” és „olcsóság- I ra” való törekvés koordiná­lása Európa energiaellátását illetően a politika bekapcso­lása nélkül nem valósítható meg. A versenyelv alapvető fenn­tartása mellett Desprairies síkra száll a nemzetközi és európai olajtársaságok a kor­mányok segítségével' eléren­dő koegzisztenciájának meg­valósításáért. Az egyformán lényeges „olcsósági” és „biz­tonsági” követelmények kö­zött értelmes és tartós komp­romisszumos megoldást kelle­ne találni és fenntartani. — Nyugat-Európa, ha saját szén­bányáiba már nem ruház be, valamilyen módon mégis meg kell, hogy fizesse az árat az elért életszínvonal biztosítá­sáért, akár újabb hatalmas tartálykapacitás létesítésével, akár a szénhidrogén-kutatás nagyarányú fejlesztésével, — vagy az atomenergia-iparba való befektetésekkel, illetve a terrrtelő országokkal való együttműködéssel. Óriás számfejtő kombájn A képen látható gépórláa, a szovjet „Karaganda” típusú szén­fejtő kombájn, a közelmúltban világrekordot állított fel: egy hó­nap leforgása alatt 2253 méter hosszú boltíves vágatot készített. A keményfémbetétes fogakkal *1- ^ látott vágószerkezet 16 négyzet- méteres vágatkeresztmetszeten bármilyen kemény kőzetben egyenletes sebességgel halad elő­re, s akár 15 fokos hajlási szögű nyomvonalon is biztonsággal dol­gozik. A kifejtett kőzetet vagy szenet speciális kaparótárcsák és szállítószalagok távolít ják el az előrehaladó kombájn útjáből. A világ szénhelyzete 1980-ban A szakemberek körében az a vélemény alakult ki, hogy a jövő bányája komplex módon automatizált üzem lesz, a bányamúveleteket nagymértékben koncentrálják és a bánya nap! termelését (4—5 ezer tonna) egyetlen frontfejtés szolgáltatja. Jelenleg sok olyan feladat vár megoldásra, mely nélkül nem lehet kialakítani a jövő bányáját. Ilyenek: új, gépesí­tett, fejtési komplex berende­zések kialakítása, amelyekkel nem állékony és közepes állé- konyságú mellékkőzetek ese­tén is biztosítják a napi 4—5 ezer tonnás termelést; a fő feltáró- és előkészítő vágatok olyan módon való biztosítá­sa, amely még a mély szinten sem teszi szükségessé vágat­fenntartási munkák végzését; a fejtésekben a biztonság kér­désének végérvényes megol­dása, mivel a fejtések terme­lésének növelését a gázténye­ző korlátozza. A fent említett feladatok megoldásával a Kommunán Bányászati és Kohászati Egye­ssel dolgozói foglalkoznak, Milyen lesz a jövő bányája? A kísérletek azt mutatják, hogy közepesnél kisebb állé- konyságú fedü esetén a szok­ványos gépesített biztosítás — konstrukciók sok esetben nem kielégítően működnek. Megállapították, hogy a fe­dü nagymértékű lesüllyedésé­nek és megrepedésének oka a fedü ismételt szabaddá tétele. Ez • lényegesen rontja a gépe­sített biztosítások munkakö­rülményeit és gazdaságossá­gát. A Kazah Bányászati és Ko­hászati Egyetemen a lapos dőlésű, nem állékony fedüjú vékony telepek biztosítására szerkesztették az alul-felül hemyótalpas biztosítást, amely tovahaladását nyomásmentesí­tés nélkül valósítja meg. A biztosítástag 100 tonna nyo­más alatt áthaladt új felállí­tási helyére, miközben maxi­mum 3 cm vastag akadályt is legyőzött. A biztosítás azt is lehetővé teszi, hogy a fedü és fekü között maximálisan 15 fok eltérés legyen. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy ezek a hernyótal­pas konstrukciók automatizá­lás szempontjából egyszerűek, vezérlés tekintetében megbíz­hatóak, mert üzemeltetésük egymúveletes és különösen al­kalmas gyalúvai kombinált üzemeltetésre. A jövő bányája számára új gépesített és automatizált komplex berendezést kell szerkeszteni a hernyótalpas biztosítás felhasználásával. A donyeci szénmedence sújtóléges bányáiban a másik nehéz feladat a frontfejtés­ben sújtólégbiztos körülmé­nyek kialakítása. Amikor egy frontfejtésből napi 4—5 ezer tonna szenet termelnek, már lehetetlen elérni azt, hogy a kihúzó légáramban a metán­tartalom ne haladja meg a Biztonsági Szabályzatban elő­írt értéket A fejtésben vég­zett metántartalom-megfigye- lés azt mutatja, hogy a kom­bájntól 5 m távolságra a me­tánkoncentráció a levegő maximális sebessége esetén is eléri a 3—5 százalékot. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a frontfejtésekben mindig van szénpor, akkor megállapíthat­juk: a kombájn üzemelteté­sekor a bányalevegő mindig robbanásveszélyes. Ezért na­gyon fontos a külszínről le­mélyített fúrólyukak segítsé­gével végzett gázlecsapolás. A Pervomajszkugol Tröszt Menzsinszkij bányájában ka­pott mérési adatok meggyő­zően mutatják a gázlecsapo- lási módszer fontosságát. Ha azonban a frontfejtés napi termelése 4—5 ezer tonnára növekszik, még az előzetes gázlecsapolás sem lehet elég hatékony. Ezért a jövőben el­kerülhetetlenné válik, hogy a fejtésben semleges (nem rob­banóképes) gázelegyet létesít­sünk. szénhidrogén-termelését. A szocialista országoknál pedig gazdasági önellátással szá­mol. A második lehetőség Nyu- gat-Európa jövő energiaellá­tásának a közép-keleti kőolaj- importra való alapozása. — A Perzsa-öböl menti államokban ugyanis a kőolajtermelési költségek igen kedvezőek az ellátás biztonsága azonban ugyanakkor meglehetősen két­séges. Ez az alternatíva a kőolajimport mellett a bel­földi energiatermelést és az amerikai szénimportot kisebb jelentőségűnek tartja. A világ energiaszükségleté­nek növekedése 1960—1980 között évente átlag 4,7 száza­léknak vehető, aminek alap­ján 20 év alatt mintegy 150 százalék növekedés várható. Nyugat-Európában 1980-ig kb. 125 százalékos energia­szükséglet-növekedés várha­tó (évente átlag 4,2 százalék) és tovább tart a szénfelhasz­nálás arányának csökkenése, ami egyben importfüggőséget is jelent. Ezt a folyamatot azonban a hazai energiater­melés azonos szinten tartása (vagy fokozása), új földgáz­lelőhelyek felfedezése vagy az atomenergia előretörése lassúbbá teheti. Észak- és Dél-Amerika energiaszükséglete is jelentős mértékben megnövekszik 1980-ig. A feketeszén, kőolaj és földgázszükséglet a 20 év folyamán Észak-Amerikában valószínűleg megduplázódik. Dél-Amerika szénszükségleté­ben kb. 150 százalékos emel­kedés várható. Ugyancsak nö­vekszik a szénfogyasztás Ja­pánban. 1980-ig tehát a világ min­den részén jelentős szénszük- séglet-növekedés várható az Európai Szén- és Acélközös­ség országainak, valamint Angliának a kivételével. 15 km-es fúrások Hivatalos jelentések szerint a szovjet szakem­berek olyan új, automa­tikus mélyfúró-berende­zés tervezésével foglal­koznak, amivel négy éven belül az első 15 ezer mé­ter mély fúrás lemélyí­tése is lehetővé válik, sőt a Kaszpi-medencében, az Uraiban és a szovjet sarkkörön 18 ezer méter mély fúrások lemélyítését is tervezik. Egy ilyen fú­rás lemélyítési ideje mint­egy 5—6 év lesz. Az ed­digi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy erre a célra a turbófúrás igen alkalmasnak látszik. A Kaszpi-medencében ed­dig lemélyített fúrás — egyben eddig Európa legmélyebb fúrása — 7850 méterig hatolt le. Gáztárolás elhagyott szénbányákban A földgáz minden or­szágban tért hódít. Tá­rolása azonban a leggaz­dagabb országban is egyre nagyobb gond. A pillanatnyilag alkalma­zott tárolási eljárások a következők: tárolás acél­tartályokban, illetve föld­alatti tárókban. Ez utób­biak most kezdenek el­szaporodni. Kősótelepek kibányászott üregeiben sikerrel tárolnak föld­gázt az Egyesült Államok különböző vidékein, s újabban Németországban is. Belgiumban elhagyott szénbányák hasznosításá­val próbálkoznak. két a berendezéseket ismerik leginkább. A pécsiek közül többen láthatták az Istenkút közelében lévő félig eldőlt tor­nyot. Az arra járók szinte ret­tegve várták, mikor vágódik el. Csak kevesen tudják, hogy a fúrólyukak elferdülését akarták megakadályozni az eredetileg is ferdén épített toronnyal. A lyuk ugyanis mindig a rétegekre merőlege­sen „szeret” igazodni. Isten- kúton már előre kiigazították a várható ferdülést. Mentés — menekülés Az emberi ész és lelemé­nyesség valóságos csodát mű­vel, amikor a több száz mé­ter mélységű lyukban eltörik vagy megszorul a fúrószer­szám. A mentésnél szinte lát­ják a föld mélyében történt hibát és az emberi kar, kü­lönböző technikai trükkökkel meghosszabbodva szünteti meg azokat. Ha megszorul a . rudazat, gázolajjal nyomják jtele a lyukat, vagy kishatású robbantásokat végeznek a tal­pán. Az sem ritka eset, hogy amikor eltörik a rúdazat és „távmenetvágás” segítségével tudják ismét felszínre hozni. Az elmondottakkal csak a fúrószerszámok voltak ve­szélyben. — Előfordulhat, hogy gáz>. vagy olajkitörés veszélye fenyeget. Az embe­rek közvetlen életveszélybe kerülnek. A kitörés jeleit lát­ni lehet: habosodik az iszap, nő a mennyisége. Elfutni azonban mégsem szabad, meg kell kísérelni elfojtását, a be­rendezések megmentését. Elő­ször is nagyfajsúlyú iszapot kell préselni a lyukba, vagyis ellensúlyozni a rétegek nyo­mását. Ha ez nem jár ered­ménnyel, akkor gumituskót szorítanak a lyuk szájához. Menekülni csak akkor sza­bad, amikor már nincs esély a mentésre. Ilyenkor legin­kább az van veszélyben, aki a sokszor 60 méter magas­ságot is elérő torony kapcsoló­állványán dolgozik. Az óriási hangerővel kirobbanó gáz kvarcszemeket hoz magával. A fémrészeknek ütköző ré­szecskék szikrát csiholnak ... A lángokból alig-alig lehet menekülni... A torony tövé­ben valóságos kráterok kép­ződnek, amelyben kártyavár­ként omlik össze az építmény. Ezért készítettek menekülő­pályát. Ez egy kifeszített fer­de kötél, amelyen egy ülőkén a fúrómunkás gyorsan le­csúszik és a fúrólyuktól biz­tonságos távolságban ér föl­det. Fúrás a Holdon A fúrásnak jelentősége lesz a közeljövőben a Holdon is. A felszíni kövek után a réte­Az Európai Szén- és Acél­közösség egyik bizottsága „A világ energiagazdaságának irányai” c. tanulmányában az energiahelyzet 1980-ig vár­ható alakulásával foglalkozik. Részletesen elemzi a valószí­nű energiaigényt, enegiafaj- ták szerint és országonkénti bontásban. A tanulmány alap­ján a nyugat-európai orszá­gok számára két választási lehetőség adódik a jövő ener­giabiztosítását illetően. Az első lehetőség a hazai energiatermelés (szén, atom, földgáz) fokozásán és a kő­olajbehozatal növelésén ala­pul. Számításba veszi az USA még mindig jelentős kőolaj- termelését és az amerikai szén európai, illetve japán export­ját, továbbá Afrika fejlett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom