Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 3tmévfolyam,224.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.szePt. 27.,szombat Budapestre érkezett Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke Loson czi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására pénte­ken hivatalos látogatás­ra Magyarországra ér kezett dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke. A finn államelnök kíséreté­ben Budapestre érkezett: Ahti Karjalainen külügyminiszter, Erkki Itkonen akadémikus, Heikki Hannikainen protokoll­főnök, Ilmó Nurmela bánya- tanácsos, Ilmari Hustich pro­fesszor, Urpo Levő ezredes, az elnök számysegédje, Risto Hyvärinen, a külügyminiszté­rium politikai osztályának ve­zetője, Niilo Saksela profesz- szor, Arvo Hautala, a szak- szervezeti szövetség alelnöke, Bjame Tl’Nyman vállalati igazgató, Paavo Laitinen, a külügyminisztérium osztályve­zetője, Kaijo Tuominem alez­redes, Esko Lipponen, a kül­ügyminisztérium osztályveze­tője, Veikko Huttunen főkon­zul és Acé Patanen attasé. Az elnököt és kíséretét ün­nepélyesen fogadták a Feri­hegyi repülőtéren, ahol már jóval az érkezés előtt több­ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A repülőteret magyar és finn zászlók, üdvözlő fel­LOSONCZI PÁL KEZET FOG AZ ÉRKEZŐ KEKKONENNEL iratok díszítették. A betonon díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására meg­jelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az Országgyűlés elnö­ke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 'dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az (Folytatás a 2. oldalon) Tömeges munka felajánlások a nagy évfordulók tiszteletére A párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront felhí­vása nyomán kibontakozó munkaversenyhez újabb és újabb vállalatok, üzemek csat­lakoznak. A pécsi vasutas cso­mópont dolgozói elhatározták, hogy mindenek előtt jobb ter­melési eredmények elérésével kívánják köszönteni a jubi­leumi ünnepeket. Törekszenek a népgazdaság szállítási igé­nyeinek jobb kielégítésére, jobban ügyelnek a balesetek­re is. Az ország és Pécs felszaba­dulása negyedszázados évfor­dulójának tiszteletére a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége, pártszer­vezete, szakszervezeti és KISZ bizottsága felhívással fordult a vállalat dolgozóihoz. „Az építőipari vállalattal szemben egyre növekvő igé­nyeket támasztanak a lakás­építés gyorsasága és minősé­ge, valamint a halaszthatatlan kommunális igények kielégí­tésére. Minden területen fel kell tárni a belső tartalékokat és fel kell használni azokat az ünnepi évben” — hangzik a felhívás. A hat pontba foglalt ver­senyfelhívás valamennyi pont­ja igen nagy vállalásokat fog­lal magába: A vállalat lakás- építési terv teljesítéséhez még az idén össze kell szerelni a Szigeti úton hat épületet, Sik­lóson pedig kettőt. Ez évben a vállalat nyolc épületet ad át a szigeti városrészben. At kell adniuk az újmecsek- aljai SZTK épületet. A Megyeri úti raktárbázis építését is megfelelő ütemben kell végez­ni. Az 1969-ben átadásra kerülő lakások szakipari-szerelőipari munkáit úgy kell elvégezni, hogy a javítások, helyre iga­zítások ne húzódjanak át a jövő évre. Az 1970. évi feladatok kö­zött szerepel a Szigeti úton egy lakóház, Siklóson pedig két lakóépület átadása. A vállalat minden munka­helye megkapja a kiírást és megkezdődnek majd a fel­ajánlások. A Pécsi Kesztyűgyár Sza­muely Tibor KISZ alapszerve­zet is versenyfelhívást tett közzé, hogy hazánk felszaba­dulásának 25. és Lenin szüle­tésének 100. évfordulóján a gyár valamennyi KISZ fiatal­ja növelje a termelését és ja­vítsa a minőséget. A fiatal kesztyűszabászok 3—10 száza­lékos teljesítmény növelést vállaltak, ugyanilyen fel­ajánlást tettek a varroda fia­taljai is. A verseny március 30-án fejeződik be és ekkor kerül sor az értékelésre. A munkafelajánlásokon túl kul­turális rendezvényeket is szer­veznek a nagy évforduló tisz­teletére. A Kesztyűgyár Ifjúság, Ga­garin Határőr brigádja is ver­senyfelhívással fordult a vál­lalat valamennyi szocialista és munkabrigádjához, a verseny- felhívás értelmében 5 száza­lékkal emelik a teljesítményt, javítják a minőséget. Az MSZBT megyei programja A jubileum előkészületei­nek jegyében zajlik az MSZBT, őszi programja. Felszabadulá­sunk huszonötéves és Lenin születésének százéves évfor­dulójára készülünk. Érdekes, változatos rendezvények, elő­adássorozatok lesznek a me­gyében és Pécsett. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen Pavlov, Nobel-díjas fiziológus születésének 125 éves évfor­dulóján nagy érdeklődésre számítható, előadást tartanak. Repin, a klasszikus orosz fes­tőművész születésének is ép­pen 125 éve, ebből az alka­lomból műveinek reproduk­cióiból, a Tanárképző Főisko­lán kiállítást rendeznek. Mo­hács a budapesti szovjet nagy- követség útján vendégül lát egy szovjet honvédtisztet, aki részt vett a város felszabadí­tásában. Az MSZBT őszi tervében szerepel a Lenin Centenári­umra tervezett előadássorozat, amelynek központi előadói megyeszerte tartanak előadá­sokat. Az előadássorozat tár­gya a felszabadulás, és a Le­nin Centenárium lesz. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Le­nin emlékkiállítást rendez, melynek anyagát Fancsovits György helytörténész gyűjti, és amelyet vándorkiállítás for­májában a megye több falvá- ban és városában bemutatnak. A Lenin emlékkiállítást be­mutatják majd a Mecseki Szénbányák meszesi munkás- szállásán is. Még kétezer köbméter víz kellene Szomjazik Komló Elképzelések, tervek a város vízellátásának javítására — Végleges megoldást csak a regionális vízmű kialakítására vonatkozó elképzelés megvalósítása jelenthet A tartalomból: Nyugatnémet televíziós vita (2. oldal) Gyárépítő katonák (3. oldal) A pult túlsó oldalán is (3. oldal) Tudományos ülésszak Siklóson (5. oldal) Történeti értékek (5. oldal) Komló lakossága rövidesen eléri a 34 ezres lélekszámot — a lakosság ivóvíz-ellátásá­hoz legalább 10 ezer köbmé­ter vízre lenne szükség. Ezzel szemben 8 ezer köbmétert biz­tosít a vízmű, amelynek mint­egy 40 százalékát a bánya, mélyfúrók és más komlói üze­mek ipari és ivóvíz-felhaszná­lásra fordítják. A város vízellátását a bu- dafa—mánfai körzetben levő, 5000 köbméter körüli vízhoza­mú 36, 100 és 480 méter mély­ségű, valamint a ligeti víz­gyűjtőben levő 13 2700 köb­méter összkapacitású kút biz­tosítja. Ezen kívül a kőlyuki víztárolóból nyernek napi 600 köbméter mennyiségű vizet Az idén tavasszal elkészült a kőlyuki földalatti tároló is, vízhozamát azonban csak a jövő esztendőben tudják le­mérni, mert az olvadás utáni vizek már levonultak mire a gát elkészült. Az elképzelések szerint a barlang vizét vissza- duzzaszfják a hegybe, és ami­kor szükséges, a felszíni üle­pítőn keresztül felhasználják. Komlón jelenleg éjszakai vízelzárással tudják csak egyensúlyban tartani a ren­delkezésre álló vízmennyisé­get és a város vízszükségletét. Az országos átlagnál jóval költségesebb komlói víz — 6,50 Ft/köbméter — mennyisé­ge kis beruházásokkal már nem növelhető. Ideiglenes megoldásként szóba került az egregyi patak és Baranya-csa­torna felduzzasztása, esetleg a Magyarszék—Magyarhertelend körzetében fekvő vízgyűjtő- területen mélykutak létesítése. Tanulmánytervben foglalkoz­nak azzal a gondolatfal, hogy Komlóra vezetik az orfűi víz- főforrás vizét, és télen, amikor Orfűn holtidény van, a város vízellátására használják. Végleges megoldást azonban csak az a regionális vízmű kialakítására vonatkozó el­képzelés jelenthet, amely sze­rint Pécsre vezetik a Dráva vagy a Duna vizét. Ebből biz­tosíthatnák Komló megfelelő vízellátását is. A város további fejlesztésé­től függetlenül az elképzelések valamelyikét rövidesen meg kell valósítani. A korlátozott anyagi lehetőségek ellenére sem lehet függővé tenni egy város vízellátását az időjárás­tól. A kőlyuki víztároló A Minisztertanács ülése Szabályozták a házingatlanok eladásának feltételeit, A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajos­nak, a Minisztertanács elnök- helyettesének beszámolóját a Ho Si Minh elvtárs temetésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség útjáról; Apró Antalnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének be­számolóját a Bulgária felsza­badulása 25. évfordulója ün­nepségein részt vett magyar párt- és kormányküldöttség útjáról; valamint a pénzügy- miniszter jelentését a KGST tagországok pénzügyminiszte­reinek szeptember 16 és 18 kö­zött Magyarországon tartott tárgyalásairól. A mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére a kormány határo­zatot hozott hazánk részvéte­léről az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) konferenciájának Ró­mában, november 8. és 27. között sorrakerülő XV. ülés­szakán. ŐSZ A HARKÁNYI STRANDON Erb János felvétele A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy hazánkat kor­mányküldöttség képviseli az egyetemes postaegyesület (UPU) október 1-én Tokióban kezdődő XVI. kongresszusán. Az egyetemes postaegyesület 1874-ben alakult, célja előse­gíteni az országok közötti kü­lönböző postaszolgálatok meg­szervezését, tökéletesítését, el­mélyíteni az együttműködést. Magyarországot, amely a pos­taegyesületnek megalapítása óta tagja, 1964-ben beválasz­tották az egyesület végrehajtó tanácsába. A Minisztertanács a küldöttség vezetőjévé Horn Dezsőt, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyette­sét, a magyar posta vezérigaz­gatóját nevezte ki. A Minisztertanács határoza­tot hozott az Állami-díj és Kossuth-díj bizottság összeté­teléről. A bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesét ne­vezte ki. • A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége tájé­koztatta a kormányt a mun­kaidőcsökkentés tapasztalatai­ról. Az építésügyi és városfej­lesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter közös elő­terjesztése alapján a kormány rendeletben újra szabályozta az állami tulajdonban álló házingatlanok eladásának fel­tételeit. Az új rendelet lehe­tővé teszi, hogy társasházzá történt átalakítás után a ti­zenkét lakásosnál nem na­gyobb épületekben levő laká­sokat magánszemélyek örök­lakásként megvásárolhassák. Az átalakításról az illetékes tanács — illetőleg az eladásra jogosult állami szerv — gon­doskodik. — Magánszemélyek megvásárolhatják a vegyes (részben állami, részben sze­mélyi) tulajdonban levő tár­sasházakban az állami örök­lakásokat is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom