Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

IMt.ueptember 2. Dunantmi napio 3 A termelékenység kulcsa A Kesztyűgyár ismét előbbre lép Á munka termelékenységé­nek növekedési üteme a gaz­dasági fejlődés egyik legfon­tosabb mutatója. Közismert, hogy a termelékenység a me­gyében egy helyben áll, sőt az első félévben visszaesett. Sajnos országosan is ez a ta­pasztalat. Mégis akadnak vállalatok, ahol a termelékenység üteme, a munka hatékonysága nőtt, ilyen vállalat Baranyában a Kesztyűgyár. A gyárban az el­ső félévben a termelékenység javulása 3,9 százalékos volt. Míg tavaly az első félévben egy munkás naponta 2,28 pár kesztyűt termelt, ez év első félévében egy nap 2,37 pár kesztyűt készít. A második fél­évben a termelékenységi mu­tató minden bizonnyal tovább emelkedik, mivel eddig a ta­vaszi modelleket gyártották, amelyek igen munkaigényesek, a téli kesztyűk gyártása jó­val gyorsabb, a közelmúltban a termelésbe állított dolgozók teljesítménye növekedni fog. Legfontosabb: a gépesítés rab használt gépet szereztünk be az NSZK-ból, és további 100 használt, és 37 új varró­gépet rendeltünk meg, melyek folyamatosan 1970 első negyed évéig megérkeznek. így jövőre a géppel varrott kesztyűk ará­nyát 70 százalékra tudjuk emelni. A munkaigényesség növeke­dése általában csökkenti a ter- I melékenységi mutatókat, a Kesztyűgyárban a gazdálkodás szempontjából pozitiven érté­kelhető. A munkaigényesség különösen azóta nőtt, amióta megszilárdult a kanadai és fel­fejlődött a svájci piac. Ezek a piacok új és új fantázia­kesztyűt igényelnek, melyekre az eddiginél nagyobb a mun­ka ráfordítás. A vállalat célja: minél több munkát exportálni. A megnövekedett munka több devizát hoz a népgazdaságnak. Egy példa: míg a simakesztyű világpiaci ára 1 dollár 73 cent, addig a dekoratív munkaigé­nyes kesztyűé 2 dollár 1 cent. Ez a világpiaci árkülönbözet határozza meg a termelékeny­ség dollárban való növekedé­sét. Cél: az állami gazdaságokban is 8 órás munkaidő bevezetése Keresetcsökkenés nélkül A többlet szabad időben is dolgoznak Ez év első hét hónapjában 3,3 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ezt a meg­emelt bérszínvonalat fogják tartani egész évben. Az emlí­tett bérfejlesztés 10 napi nye­reségnek megfelelő összeget tesz ki. Persze, akadtak olyan ténye­zők is, amelyek a termelésre kedvezőtlenül hatottak. Ilyen például a vidéki ipartelepítés, mely átmenetileg minden eset­ben termelékenység visszaesést eredményez. Hosszú távon azonban megéri, mivel hason­ló gazdasági vezetés mellett, bizonyos begyakorlás után tör­vényszerű, hogy a termelé­kenység elérje az „anya” gyár színvonalát. (Mécs) Bányaberendezésaket gyárt a Pécsi Fémipari Vállalat laka­tos üzeme. A Mecseki Ércbánya Vállalat részére szellőző­csöveket és száilítócsilléket, a Bányászati Anyagellátó és Értékesítő Vállalat részére pedig Pctrovics-féle csillefogót. Szokolai felv. A munkatermelékenység alakulásának egyik legfonto­sabb tényezője a gépesítés. A Kesztyűgyárban kézműipari jellegű a termelés. A szabá­szat! munkafolyamatok teljes egészében kézi munkaművele­tek. A varrásnak pedig 40—45 százaléka kézi munka. A piac igénye és a vállalat törekvése az volt, hogy a varrási műve­leteket mind jobban gépesít­sék. A követelmény érthető, hiszen kézzel nyolc óra alatt 3—4 pár kesztyűt varr egy dolgozó, míg géppel ennek há­romszorosát. A gépi arány ja­vítása terén fontos lépések történtek a vállalatnál. Tavaly a termelés 56,9 százalékát tet­ték ki a géppel varrott kesz­tyűk, ez évben a várható arány 60 százalék. — A piac még több géppel varrott kesztyűt venne fel, mint amennyit a gépi kapaci­tásunk elbír — mondta Gu­lyás József igazgató. — A gé­pek beszerzése érzékenyen érinti a vállalatot. Csak a tő­kés országokban lehet besze­rezni azokat. A beszerzést azonban nehezíti a letéti- és a vámrendszer. Ezévben 60 da­Kevesebb kilépő A gépek beszerzése, mint is­meretes'problematikus és igen­igen költséges, ennek ellenére a termelést növelni kellett, mi­vel a piac egyre több árut igényel. Ez bizonyos létszám- növekedést is eredményezett. A Kesztyűgyár dolgozóinak 80 százaléka nő, így eleve szá­molni kell a fluktuációval. A gyár jelentősen megérezte a 3 éves gyermekgondozási segély bevezetését is. Az elért ered­ményeket kedvezően befolyá­solta az a tény, hogy az idén 8,5 százalék volt a kilépők száma, míg tavaly ez a szám 22,3 százalék volt. A Kesztgyűgyár vezetősége arra törekedett, hogy bizto­sítsa az élőmunka hatékony­ság növelésének kellő ösztön­zését. A stepp-varrodai telje­sítmények fokozására célpré­miumot tűztek ki: aki növeli teljesítményét ebben az üzem­ben a darabbéres keresetének növekedésén túl prémiumot is kap. A szabászatban a termék gazdaságosságára nagy hatás­sal léhet a munkás. Ha jobban kihasználja a rendelkezésre álló anyagot, ha a minőséget javítja, prémiumot kap. Az 1021-es kormányrendelet . értelmében 1970 végéig az ál­lami gazdaságokban Is meg kell valósítani a napi nyolc­órás munkaidőnek megfelelő, évi 2500 órás foglalkoztatást. Az előkészületek már a múlt esztendőben megkezdődtek, 1969. január elsején pedig el­sőként a villányi és bolyt gaz­daságok vezették be. Később Pécsett, Szentlőrincen és Zen­gőalján is áttértek az új mun­karendre. Jelenleg öt gazda­ságban teljesen, háromban pe­dig részlegesen e szerint dol­goznak. Az utolsó kettő 1970 elején tér át. A MEDOSZ-hoz tartozó dolgozók *7,7 százalé­ka már a napi nyolcórás mun­kaidőnek megfelelő munka­rendben dolgozik. A tapaszta­latok szerint nőtt a munka- intenzitás és fegyelem, gondok azonban jelenleg is adódnak. A 27 ezer holdon 2300 mun­kást foglalkoztató Bolyi Álla­mi Gazdaságban Baranyában elsőként vezették be a nyolc­órás munkaidőt. Már az el­múlt évben csökkentették az állami gazdaságokban és me­zőgazdaságban megszokott és törvényesített 10 órás munka­napot. A munkaszervezés, mű­szaki fejlesztés és a dolgo­zók munkaintenzitása lehető­vé tette, hogy ebben az esz­tendőben már csak 2500 órát kelljen a munkásoknak dol­gozni. Természetesen a mezőgazda- sági munkák jellegének meg­felelően csak szabadnapok biztosításával lehetett az új munkarendet megszervezni. A növénytermesztésben decem­ber 1-től május 1-ig napi nyolc óra a munkaidő, a szom­batok számának megfelelő szabadnappal. Májusban ki­lenc óra és öt szabad szom­bat, júniustól kezdődően pe­dig 9—10—10—9—9 és novem­berben ismét 8 óra a munka­idő, de ebben az időszakban vasárnap kivételével nincs szabadnap. Az állattenyésztés­ben napi 8,3 órát kell dolgoz­ni és havonta egy szabad­szombat áll a munkások ren­delkezésére. Természetesen ez sem általános, hiszen a ba­romfitenyésztők, sertésgondo­zók az állatállomány leadása után egyszerre kell, hogy ki­vegyék a 12 szabadnapot. Az elmondott munkarend megszervezése követi a gaz­daság munkaerőigényét. A szabadnapok eloszlásának aránytalansága a keresetek­ben is megmutatkozik. Ebből adódóan néhány csoportban, így a növénytermesztők és traktorosok látszólag keveseb­bet kerestek, mint 1968 ha­mutatkózni fog. A 200 embert érintő traktoros csoportban például a július havi bér már­is kedvezően befolyásolta az első félév átlagát. Huszonkét forinttal több mint a múlt év­ben. Ez a különbség az év hátralevő időszakában tovább növekszik majd. Előrelátható­lag az évi 2500 munkaóra- foglalkoztatással is elérik a 2100 forintot az 1969. évi egy hónapra eső átlagkeresetek. Ez pedig 100 forinttal több, mint a múlt évi. A munkaidőcsökkentést ter­mészetesen csak a nagyará­nyú műszaki fejlesztéssel és az ennek következtében je­lentkező termelékenység-növe­kedés hatására tudták végre­hajtani. A kazalozásnál, rako­dásnál, kukorica- és komló­betakarításnál óriásit léptek előre. A komló betakarításá­nál például 800 idénymunkást kellett alkalmazni, most pe­dig 60 ember elvégzi ezt a munkát. Annak ellenére, hogy egjf- értelműen bebizonyosodott: a nyolcórás munkaidőt kereset- csökkenés nélkül megvalósí­tották, nem teljesen érte el eredeti célját. A megnöveke­dett szabadidőt ugyanis a dol­gozók kevés kivételtől elte­kintve most is munkában töl­tik, új kereseti lehetőségeket keresnek. Ez nemcsak a bolyi Egy „darabka tenger” a Rákóczi úton Dors — sztavdrida Kis üzlethelyiség, a Rákó­czi út 39/b alatt. Felét elfog­lalja a mennyezetig érő hűtő- berendezés, amelyben a hő­mérséklet még a nyári forró­ságban is minusz 20 fok. — Egyetlen ember rezidenciája ez, Varga Ferencé, aki — gu­miköpenyesen, térdigérő csiz­mában — késekkel és bárd- dal felszerelve áll neki a teg­nap délelőtti szállítmánynak. Egy darabka tenger szorult ide, ebbe a „mini-üzembe”. Legalábbis a tengert idézik meg a csonttá fagyott — ér­dekes formájú — halak. Ez a barnás hátú és fehér hasú le­pényhal, Lengyelországból ér­kezett: — Magas fehérjetartalmú, jóízű hal — mondja Varga Ferenc. — Az az érdekes, hogy amíg a ponty ikrája, egyik legértékesebb belsőrész, a lepényhal ikráját már itt kiszedem és eldobom, mert keserű. A makrélát Norvégiából szállítják, a dors és a sztav­drida viszont szintén lengyel import. Az utóbbi kettőből jövő héten ' várnak ’ nagyobb szállítmányt. — Halászléhez mondjuk... — jók ezek a halak? — Próbáltam, de más az íze, zamata, mint az igazi ma­gyar halászlének. A Halértékesítő Vállalatnak Üjmecsekal ján, továbbá a „villanyrendőrnél'’ van bolt­ié, ezenkívül két pavilonja. makréla — lepényhal — Félkész halászlé — műanyagiasakban Harkányban, illetve Pécsett a Piac téren. A tengeri halat itt sütik a Piac téren. Ugyan­úgy, paprikás-töröttborsos lisztben, mint a keszeget. — Első napokban csak kós­tolgatták a halainkat — mondja Erdősiné, a pavilon­ban —, de aztán megkedvel­ték a fogyasztók. Legnagyobb sikere a dorsnak van, na­gyon hasonlít ízre a süllőhöz. Aztán persze van, aki a le­pényhalra esküszik. Jánosi Gyula, a vállalat pé­csi kirendeltségének vezetője és helyettese, Kovács Lajos elmondják, hogy nyári hóna­pokban havi 400 mázsa halat adnak el, közületeknek, to­vábbá a vendéglátóiparnak, fogyasztási szövetkezeteknek és az élelmiszerkereskedelmi vállalatnak. Októbertől már­cius végéig pedig 650—700 mázsa a forgalom. A halat általában halgazdaságoktól, vagy állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől szer­zik be. A növekvő haltenyész­tés az árakban is realizáló­dik: 1968-ban 27 forint volt a ponty kilója, az elmúlt té­len már 23 forintra, majd most júniustól kezdődően pe­dig 21 forintra csökkent az ára. — Mi az oka annak, hogy a pontyon kívül más édesvízi halból kevés van? — Egyrészt a Duna az idén egyébként is halszegény. A halastavak viszont csak u őszi lehalászás idején adják a több halat. Október végé­től nálunk is lesz, sőt, az el­múlt télhez hasonlóan ismét kapunk balatoni süllőt. Ta­valy is v5lt korlátlan meny- nyiségben ■— mondja Kovács Lajos. Jánosi Gyula hozzáteszi: — Az úgynevezett vadhala­kat, mint a törpeharcsa, ke­szeg, kárász, sügér, — nem te­nyésztik és ezért csak ősszel akad fent a hálón. Egyébként vállalatunk igyekszik bőví­teni a választékot, mert a tél elejétől kezdve füstölt herin- get és füstölt makrélát is ka­punk. Aztán lesz tengeri la­zacunk is, mélyhűtött álla­potban. Műanyag tasakban árusítunk halfejet, farokrészt, fűszereket, megtisztítva két és .négyadagos mennyiségben, külön halszeletet is természe­tesen. A használati utasítás j megkönnyíti a halászlé, vagy j más egyéb halételek gyors, otthoni készítését. —b— — R. L. Aston, a lancaste- ri egyetem termelőmérnöki karának tanszékvezető egyete­mi tanára, magyarországi ta­nulmányútja során tegnap Baranyába érkezett a MTESZ vendégeként. Az angol pro­fesszor hétfőn délelőtt Pécs város nevezetessegeivel is- ! merkedett, ma a Porcelán- ! gyárba látogat. sonló időszakában. Az előb­biek keresete például 1746-ról 1666-ra, az utóbbiaké 2020-ról 1926 forintra csökkent. A munkások körében rossz han­gulatot keltett a látszólagos bércsökkenés. Az történt, hogy a ledolgozott munkanapokra nőtt a kereset, de mivel a szabadnapok túlnyomó több­sége az év első felére esett* így csak 1111 órát dolgoztak. A második félévben 1403 óra a fizetett munkaidő, természe­tesen ez a keresetekben is gazdaságra vonatkozik, hanem általános jelenség az új mun­karendet bevezető állami gaz­daságokban. A felszabadult szabadidőt pihenéssel, kultu­rális tartalommal kellene megtölteni, amely szintén az állami gazdaságok feladata lenne. Csak így nyer értelmet a mezőgazdasági munkások ér­dekeit szolgáló intézkedés. L. J. Vállalatok, termelőszövetkezetek! Y O L C FT.-t>T FIZETÜNK MÁZSÁNKÉNT, HA BESZÁLLÍTJÁK a hulladékvasat a mEMM telepeire! NEM TUDJÁK BEHOZNI? JELENTSÉK BE, ÉRTE MEGYÜNK! BARANYA-TOLNA MEGYEI MÉH VÁLLALAT KÖZPONT, PÉCS, DOKTOR S. U. 14. I Biztosítási hónap Napjaink megrendítő ese­ménye volt a baksai tsz-ben történt hármas haláleset. A tragédia áldozatai nem ren­delkeztek biztosítással, így a hozzátartozóknak nem lehet kifizetni az ilyen esetben járó 30—30 ezer forintot. Rohanó életünk sokféle veszedelme nincs tekintettel a közösség érdekében történő ténykedés­re, baleset, szerencsétlen­ség mindenkit, mindenhol ér­het. Túl a veszedelmek elleni anyagi védekezésen, közismert, hogy a biztosítási és önsegély­ző csoportok tagjai saját soraik ból intéző bizottságokat vá­lasztanak. Az intéző bizottsá­gok a befolyt tagdíjak 1/6 ré­széből szociális alapot képez- j nek. Ebből kirándulásokat, tár- I sasutazásokat, sport és kultu­rális rendezvényeket szervez­nek, a szociális körülmények figyelembevételével rendkívüli segélyeket adnak, tagjaikat üdültetésben részesítik. Megyénkben a mintegy 200 ezer aktív, kereső dolgozó kö­zül majdnem 120 ezren ren­delkeznek csoportos élet- és balesetbiztosítással. A mintegy 8500 közalkalmazott, pedagó­gus és egészségügyi dolgozó közül 3 ezren tagjai a bizto­sítási és önsegélyző csoport­nak. De nemcsak a hivatalok és intézmények dolgozóinak van szüksége biztosításra. A falusi életforma is átalakuló­ban van, a mezőgazdasági ter­melés egyre inkább ipari jel­leget ölt. Igaz, hogy a techni­ka és a kémia alkalmazásává"!! mindig könnyebb lesz a pár rasztság élete, de a mezőgaz­daság iparosodása új baleseti forrásokat is rejteget, megnő a veszélyforrások száma. A megye két Termelőszövetkeze­ti Szövetsége támogatja A szeptemberben szervezett biz­tosítási akciót, egyetért a biz­tosítás gondolatával, annál is inkább, mivel a 48 ezer tsz- tagból csak 17 ezren rendel­keznek biztosítással. A fentiek szemelőtt tartásá­val rendezte meg az Állami Biztosító Baranya megyei igaz­gatósága a Baranya megyei Tanács VB-vel a szeptember 1-én indult „Biztosítási Hóna­pot”. E nagy horderejű akció van hivatva előmozdítani, hogy a személybiztosítással eddig nem rendelkező dolgozók is tagjai lehessenek a biztosítási és önsegélyző csoportnak, is­mertebb nevén a CSÉB-nek. — Azok, akik CSÉB tagsággal rendelkeznek, havi 20 forint befizetése mellett nagy össze­gű élet- és balesetbiztosítás­hoz juthatnak, továbbá a szer­vezeti szabályzatban meghatá­rozott esetekben és keretek­ben különböző segélyekben (szülési-, házassági-, betegségi segély) részesülhetnek. Megalakult a megyei szer­vezőbizottság, és augusztusban minden városi és járási tanács székhelyén vb ülésen tárgyal­ták meg a csoportos élet- és balesetbiztosítás célszerűségét és a szervezésben szükséges tennivalókat. A megyei szer­vezőbizottság mellett a városi és járási vb ülések után meg­alakultak a városi és járási szervezőbizottságok, hogy a „Biztosítási Hónap” sikere ér­dekében minden tőlük telhetőt megtegyenek. Az akció kere­tében nagj’on sokan fáradoz­nak hivatali elfoglaltágukon túl azért, hogy minél többen váljanak biztosítottakká. Dr. Vámhldy László Az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatóságának Igazgatója Forgalomszámlálás Az Üt-, Vasúttervező Válla­lat, x Baranya megyei Rend­őrkapitányig közlekedésren­dészeti osztálya közreműködé­sével szeptember 3-án, 6-án és 7-én a Pécs városba bevezető főútvonalakon és a város fon­tosabb útvonalain megállításos és kikérdezéses forgalomszám­lálást tart. A vállalat kéri a gépjárművek vezetőit, hogy a forgalomszámlálók kérdéseire adott pontos válaszukkal és megértő magatartásukkal szí­veskedjenek munkájukat elő­segíteni és támogatni. A for­galomszámlálás célja az M 6- os gyorsforgalmi út. pécsi át­kelési szakasza tervezési mun­káihoz szükséges forgalmi ada­tok megismerése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom