Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér xxvi.évfolyam,222.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.siept.25.,csütörtök Méltó készülődés a nagy évfordulókra NOVEMBER 29-ÉN KOSZORÚZÁS A SZOVJET HŐSÖK EMLÉKMŰVÉNÉL — DÍSZ- ÜNNEPSÉG A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN — A FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁ­NYOS INTÉZETEK ÜNNEPI ÜLÉSSZAKA — FELSZABADULÁSI KIÁLLÍTÁS A TIT NAGYTERMÉBEN — SZOBORAVATÁS A MEGYEI PÁRTSZÉKHÁZ ELŐTT ÉS A KÖZ­TÁRSASÁG TÉREN Ülést tartott a MSZMP Pécs városi Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Pécs városi Bizott­sága. Kiss Dezső osztályvezető tájékoztatta a pártbizottságot a választott szervek működé­sének tapasztalatairól, az ap­parátus felépítéséről és mun­kamódszeréről, majd Szentist- ványi Gyuláné előterjesztése alapján a pártbizottság elfo­gadta hazánk felszabadulása 25., és Lenin születése 100. év­fordulója megünneplésének Pécs városi tervét. A határozat szerint, mely kapcsolódik a párt és a nép­front szeptember 23-i felhívá­sához, az ünnepségek már 1969. november 29-én, Pécs város felszabadulásának év­fordulóján megkezdődnek. — Ezen a napon megkoszorúzzák a pécsi szovjet hősi emlékmű­vet, a Köztársaság téren fel­avatják Illés Gyula szobrász­művész alkotását; a pécsi Munkásmozgalmi Emlékmű­vet, díszünnepséget rendeznek a Pécsi Nemzeti Színházban. A TIT, a pécsi felsőoktatási és tudományos intézetek ün­nepi ülésszakot tartanak a vá­ros felszabadulása évforduló­ja tiszteletére. November 30-án a TIT nagytermében a fel- szabadulás emlékeit, doku­mentumait bemutató kiállítás nyílik. December 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés ösz- szehívásának 25. évfordulóján Pécs város Tanácsa ünnepi ta­nácsülésen emlékezik meg a történelmi évfordulóról. Ha az építők vállalásuknak eleget tesznek és április 4-ig átad­ják az Orvosegyetem új elmé­leti tömbjének jelentős részét, úgy a felszabadulási díszün­nepséget az új egyetemi aulá­ban rendezik meg. A Janus Pannonius Múzeum és az SZMT jubileumi kiállítást nyit meg Pécsett. Lenin születésének 100. év­fordulóján a Megyei és Pécs városi Pártbizottság kibővített emlékülést tart. Április 22-én Pécsett, a megyei pártház előtti téren felavatják Mikus Sándor szobrászművész Le­nin-szobrát. Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága határozatában felhí­vással fordult a párt-, állami és tömegszervezeti vezetőkhöz: közös összefogással gondos­kodjanak arról, hogy a város dolgozói, ifjúsága még job­ban megismerje a felszabadu­lás óta elért eredményeket, Lenin életét, tevékenységét, a forradalmi elmélet szerepét a munkásmozgalomban, a tár­sadalom fejlődésében. A Vá­rosi Pártbizottság támogat minden olyan kezdeményezést, mely a jubileumi évfordulók színvonalas, tartalmas megün­neplését szolgálják. Elfogadták a végrehajtó bi­zottság javaslatait a személyi változásokra. Szentistványi Gyulánét megválasztották a pártbizottság titkárának, Szili Józsefet, az SZMT titkárát pe­dig kooptálták a Városi Párt- bizottság tagjai sorába. Mitzki Tovább terebélyesedik a jubileumi munkaverseny Újabb csatlakozások A Szénbányák pártbizottsága határozatban szabályozta a jubileumi előkészületeket — „Házi verseny“ a Komlói Helyiiparinál A párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront fel­hívása nyomán széleskörű munkaverseny van kibonta­kozóban az üzemekben, bá­nyákban. A Mecseki Szénbá­nyák pártbizottsága például külön határozatot hozott, mely az alapszervezetektől kapott javaslatok alapján részletei­ben szabályozza a felszaba­dulásunk 25. és Lenin szüle­tésének 100. évfordulója tisz­teletére szervezendő munka­verseny, illetve politikai és kulturális rendezvénysorozat lebonyolításának rendjét. Legnagyobb nemzeti ünne­pünk negyedszázados évfordu­lójának rendezvényei minden eddiginél reprezentatívabbak lesznek, s azzal a céllal ke­rülnek lebonyolításra, hogy összegezzék hazánk, megyénk illetve a különböző üzemek fejlődésének 25 éves történe­tét. Szerveződik, illetve terebé­lyesedik a munkaverseny is. A Kossuth-bányai Lovai Ist­ván szocialista brigádja — mely egyébként már hetekkel ezelőtt teljesítette éves ter­melési tervét, — versenyre hívta ki a mecseki szénme­dence valamennyi szocialista brigádját. A 12 pontban fog­lalt versenyvállalás egyik leg­fontosabb kitétele: tervelő­irányzatukat — a versenyidő - szakban — 125 százalékra tel­jesítik. A kulturális, illetve politikai felajánlásokat is_ tar­talmazó felhíváshoz elsőként az ugyancsak Kossuth bányai Kasler János, Mattenheim Jó­zsef és Kubik Lajos szocia­lista brigádjai csatlakoztak, de van már „külső” jelent­kező is: a pécsbányatelepi Széchenyi-akna üzemi szinten jelentette be csatlakozását. a, oly sok munkaverseny győzteseként ismert Széchenyi- aknaiak vállalták: a verseny­időszakban 1250 tonna szenet produkálnak naponta, s a fej­tési fejteljesítményeket 5.8 tonnára emelik. A párt és a Hazafias Nép­front felhívása nyomán meg­mozdultak a kisebb vállala­tok is. Tegnapi lapszámunk­ban már hírt adtunk a Hús­ipari Vállalat kezdeményezé­séről, most pedig a Komlói Helyiiparitól kaptunk hasonló híreket. A vállalatvezetés, a vállalat szakszervezeti bizott­sága a jubileumok jegyében elhatározta: megszerzik a „Szocialista munka üzeme” címet. E nemes cél érdeké­ben széleskörű „házi” munka­versenyt indít. Versenyben áll egymással a bútorüzem, a láb­beligyártó, a konfekció részleg és a ládagyár. A célkitűzések többnyire a minőség javítását célozzák. A versenyben leg­kiválóbb eredményt elérő dol­gozókat, illetve brigádokat ju­bileumi oklevéllel jutalmaz­zák. illetve jelentős összegű pénzjutalomban részesítik. A parlamentből jelentjük: Összeüli az országgyűlés A tartalomból: Az iszlám csúcs hétpontos határozata (2. oldal) Kinek előnyős az emeletráépítés? (3. oldal) Utcáról utcára (5. oldal) Komló zöldség- és gyűrni) Icsellátása (5. oldal) Halálos balesetek (5. oldal) Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés őszi üléssza­ka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnö­ke, továbbá Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, va­lamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban a budapesti diplo­máciai képviseletek szá­mos vezetője foglalt he­lyet Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke elöljáróban kegyelettel emlé­kezett meg a vietnami nép nemrég elhunyt nagy fiáról, Ho. Si Minh elvtársról, majd bejelentette, hogy a Minisz­tertanács beterjesztette a Ma­gyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság között Szófiában, 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés törvénybe ikta­tásáról, továbbá a szakmun­kásképzésről és a gázenergiá­ról szóló törvényjavaslatokat. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: 1. A Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tör­vénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat; 3. a gázenergiáról szóló tör­vényjavaslat. Az elfogadott napirend sze­rint először a Magyar és a A Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére ötmillió forint értékű magas darupá­lyát készít az Építőgépgyártó Vállalat pécsi 1-es gyára. A 90 méter hosszú, 365 ton­na súlyú pálya szegecselve, illetve I. osztályú hegesztési varratokkal készül. A ké­pen: a Nagyárpádi úti telepen helyére illesztik a 16 ezer szegecs egyikét a pálya­elemen. Erb János felvétele SZERDÁN DÉLELŐTT MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Bolgár Népköztársaság július­ban aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés, Péter János kül­ügyminiszter expozéja alap­ján. A külügyminiszter gazdag, színes történelmi és irodalmi példákkal jellemezte a két nép hagyományos barátságát és egymásrautaltságát, nem­zeti és nemzetközi törekvé­seinek azonosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nemzetközi helyze­tet. Napjaink változásaira az a legjellemzőbb — mondot­ta —, hogy előtérbe kerül a tárgyalásos módszer és a legveszélye­sebb kérdésekben is kez­denek kialakulni a békés megoldáshoz vezető utak. Mindazonáltal látnunk kell a nyílt és lappangó veszé­lyeket. A kedvező jelek és a ve­szélygócok elemzése után a külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a javulás ellenére sem mondhatjuk, hogy ténylegesen és teljesen megoldódott volna egyik vagy másik nagy nem­zetközi probléma; s ami a leglényegesebb, a termonuk­leáris háború veszélye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé megbízása alap­ján az európai kormányokhoz eljuttatott felhívás jelentősé­géről és kedvező visszhangjá­ról, valamint a finn köztár­sasági elnök küszöbönálló bu­dapesti látogatásáról, amely ugyancsak jó alkalom lesz a budapesti felhívás visszhang­jának felmérésére. A közeljövőt illetően úgy véli, kilátás van rá, hogy a genfi leszerelési értekezlet, amelyen Magyarország is kép­viselteti magát, már a jövő hónap folyamán jelentős ja­vaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése elé. Kormányunk mindenesetre azon dolgozik, hogy sokasodjanak az enyhü­lés jelei. A napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. A Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlődé­séről szólva különösein a két ország politikájának eszmei egységét hangsúlyoz­ta. Ilyen értelemben beszélt a moszkvai nagy nemzetkö­zi tanácskozás jelentőségé­ről, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megerősödéséről, amely szét­rombolta az imperialisták reményeit. A nagy nemzetközi problé­mák sorába, a vietnami hábo. rú ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Ko­mócsin Zoltán, hogy a tárgya­lás látszata és a puszta pro­paganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azonban to­vábbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek felté­tele, hogy távozzanak az ame­rikaiak Vietnamból és kezd­jenek igazi tárgyalásokat. A közel-keleti helyzetből is van kibontakozás, ha az izraeli kormány végrehajtja a Biz­tonsági Tanács határozatát. Az európai békéért és biz­tonságért folytatott küzdelem­ben a szocialista országok egységének és harcának igen nagy a fontossága, hangsú­lyozta a továbbiakban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szocialista konszolidációt az ott kibonta­kozó kétfrontos harc jegyé­ben. Mi teljességgel bízunk a csehszlovák testvérpártnak a dr. Gustáv Husák által vezetett harca igazában és sikerében. Beszélt Komócsin Zoltán a nyugtalanító újfasiszta és re- vansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyek arra val­lanak, hogy egyes nyugatné­met vezető körök még min­dig nem vették tudomásul a második világháború után ki­alakult európai határok törté­nelmi realitását. Ezért van oly nagy világpolitikai jelen­tősége, hogy a megalakulásá­nak 20. évfordulójára készülő Német Demokratikus Köztár­saság szilárdan szembenáll minden revansista, újnáci tö­rekvéssel. Befejezésül a Központi Bi­zottság titkára ismételten hangsúlyozta a szocialista egység megerő­sítésének szükségességét, a nézeteltérések háttérbe szo­rításának lehetőségeit és ilyen értelemben tett emlí­tést az igen nagy jelentősé­gű Koszigin—Csou En-laj találkozóról, még ha nem is szabad ezt az eseményt túl­zott reményekkel szemlélni. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom