Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

1969. szeptember 4.

3

Konzervüzem

Eszményi helyen, a zöldségkertészet szélében áll a drávasztárai tsz hidegtartósító üzeme. A bejárati ajtóból egy paprikatáblára látni rá, s ha az ember átvág a frissen lebetonozott gyárudvaron, néhány lépés után ott áll a kertészetben, amely 150 holdon terül el az üzem körül.

Az ötezer vagon kapacitású konzervgyárhoz mérten ez az üzem bizony kicsi, mindössze 100 vagonos, de a kis, drávasztárai tsz-nek egyik legfőbb bevételi forrása. Az évi 20 milliós összbevételükből a konzervüzem hoz egymaga 7 millió Ft-ot, a kertészet további 3,5 milliót. Ez utóbbi 110—120 asz- szonynak ad rendszeresen munkát, a konzervüzem júniustól márciusig, tehát 10 hónapon át üzemel, s ez idő alatt to-' vábbi 40—50 termelőszövetkezeti tagnak nyújt folyamatos elfoglaltságot, biztos megélhetést.

Termékeiket nem kell bemutatni, hisz az utóbbi három évben Pécsett és vidéken egyaránt kaphatók a FÜSZÉRT boltokban. A Dráva Gyöngye feliratú üveges savanyúságokat különleges fűszerezésük miatt megkedvelték • a háziasszonyok. Legkeresettebbek talán a piroskáposztával töltött paprika és a vegyesvágott. Gyártanak ezen kívül ecetes paprikát, ecetes uborkát, cseresznyepaprikát és természetesen savanyúkáposztát, amiből tavaly 20 ,, vagonnal exportáltak \ Lengyelországba, Csehszlovákiába. Az idén kívánják meghódítani a szovjet piacot. A szovjet exportra gyártott új terméket Kálmáncsi Árpád üzemvezető mutatja be.

— Félkésztermékről van szó, zakuszka hüvelyről, ami nem más, mint kiccsumázott, előtartósított zöldpaprika. Húsz vagonra kötöttünk szerződést a Szigetvári Konzervgyárral és 10 vagon előtartósított uborka szállítását is vállaltuk. Az így előtartósítótt áru hónapokig is eláll, s akkor veszi munkába a konzervgyár, mikor beköszönt a téli holtidény, december és március között lesz ebből készáru. Mi tehát csak közvetve leszünk benne az exportban, de ez a kötés a gyárral, számunkra 2,5 millió forint bevételt eredményez.

Kedvcsinálónak a gyár 1200 darab fahordót adott csak úgy kölcsönbe a tsz-nek. A szövetkezet kádárai — egy önálló kádár részleg működik a savanyító üzem mellett — most vizsgálják át a hordókat, az apróbb hibákat kijavítják. Üresek még a hordók, mint ahogy a földbe süllyesztett, kisebb fajta úszómedencének is beillő betonkádak is nagyrészt üresen táton- ganak. De már nem sokáig, itt a nagy szezon, s a kertészet most ontja az árut, s márciusig ad munkát a bentieknek.

A kis sztárai tsz tartósítóüzemével lett ismert, termékei új ízeket hoztak a konzervsavanyúság választékába. Konkrét népgazdasági igényt elégítenek ki, s erejükhöz mérten .példamutatóan járulnak hozzá a lakosság ellátásához, az exporthoz. Munkát adnak a tagjaiknak, s mellesleg egymillió forint tiszta nyereséget is bekaszíroz- nak csak a tartósító tevékenységből.

—Rné—

Még egyszer: ]}ffért Voll llOÍS

és drága a zöldáru?

Interjú fodor Imrével, a MÉK igazgatójával — Társulás, közös kockázatvállalás tsz-ekkel —-1971: százvagonos almatároló Modern zöldséges üzlet a Kertvárosban

Cokat szidtuk az idén a piacot. Az árakban nem volt köszönet, a nyár közepéig makacsul tartották magukat, a háziasszonyok legnagyobb keservére. Miért kevés és drága a zöldáru? Lapunkban többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ezúttal nézzük meg. hogyan látja a zöldáru ellátás kérdését a MÉK? Fodor Imrével, a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja igazgatójával készítettünk interjút.

— Első kérdésünk az árszínvonal alakulásával kapcsolatos.

— A zöldség és gyümölcs árszínvonala 1969 első félévében országosan 14 százalékkal volt magasabb, mint 1968 hasonló időszakában. Baranyában csak 4,4 százalékkal, ezen belül a burgonya és a gyümölcs ára átlagban 17 és 27 százalékkal volt magasabb, viszont a zöldségfélék az első félévben átlagosan 5’Százalékkal olcsóbbak. Megjegyezném, hogy Baranyában 1968-ban 1967-hez képest kevesebb áru került piacra, a zöldség és gyümölcs átlagosan 11 százalékkal drágult. Két okot említenék. Az idén kevesebb áru telelt át. A burgonya például néhány hétig hiánycikknek számított, ezért hoztunk be lengyel burgonyát. Másrészt a kedvezőtlen időjárás következtében 2—3 héttel később jelent meg az új, szántóföldi zöldség. A kritikus hetekben megjelent ugyan a primőr, de nyilván magas áron, a fóliás termesztés költséges. Júliusban aztán rendkívüli kedvező fordulat állott be, azóta a bázishoz viszonyítva a legtöbb cikkünk lényegesen alacsonyabb áron kerül forgalomba, ösz- szességében nézve: az idén árszínvonal tekintetében nem érjük el a tavalyi szintet.

— A MÉK érdekeltségét ille- tőén elhangzott olyan vád, hogy akkor nagyobb a nyeresége, ha kevesebb árut hoz forgalomba. Igaz ez?

— Egyáltalán nem. Az új gazdasági mechanizmusban az állami preferencia a mennyiségre szól, tehát mennél többet adunk el, annál több támogatást kapunk az államtól. Higgye el, bebizonyíthatom, mi augusztusban jobban járunk, mint tavasszal, amikor lényegesen magasabb az ár. Az idén előreláthatólag 20 százalékkal több árut forgalmazunk, és ennek köszönhető, hogy a MÉK történetében az idén érjük el a legnagyobb nyereséget.

— A zöldség- és gyümölcsárak csökkenthetők, ha a MÉK költségei csökkennek. Vannak-e Ilyen Irányú törekvések?

— Az áru összetételben növelni kívánjuk az ipari és vegyescikkek arányát, s emellett a zöldség-gyümölcs árrés szűkíthető. Várjuk a nagy húskombinátok belépését. Bárkitől, tsz-től. állami gazdaságtól átveszünk minőségben kifogástalan házikészítményeket, és korszerű boltjainkban árusítjuk. Minden eszközzel modernizáljuk a tárolást. Az idén két. összesen 60 vagon kapacitású raktárt építettünk. Hűtőház nélkül nincs modern kereskedelem. Fejlesztési alapunkból előreláthatólag 1971- ben 3 és fél millió forintos költséggel felépítjük 100 vagonos almatárolónkat.

— ön szerint milyen téren kellene a kapcsolatokat javítani a termelők és a felvásárlók között?

— Azt szeretnénk, ha hozzánk válogatva, osztályozva érkezne a zöldáru. Jelenleg ezt a munkát 90 százalékban a mi saját embereink végzik. Nálunk is munkaerőhiány van. Ha osztályozva, válogatva érkezne az áru. egyenesen a boltokba irányíthatnánk.

— Számtalanszor elhangzott, be kell vonni a termelők érdekközösségébe a MÉK-et. Milyen lépések történtek?

— Már az idén is voltak kooperációs szerződéseink, s a jövőben is részt veszünk több társulásban, szorgalmazzuk ezeket a kapcsolatokat. Közös a kockázatvállalás a termelési ciklusban is, a végén összad- juk költségeinket, s a nyereségen osztozunk. Mondanék példákat: a szigetvári járásban hat termelőszövetkezettel társulunk, közösen adjuk össze a tőkét. Célunk a termálvíz hasznosítás, melegfóliás primőrtermesztés. A termelési kooperáció módozatait most dolgozza ki a Kertészeti Egyetem egyik munkabizottsága Kezdetben 1—2 hektáron indulnánk. de a terület bővíthető, energia is van. A nyereséget a hozzájárulás arányában osztanánk szét. Kooperációba léptünk további három tsz-szel, egyenként 25—25 hold- nyi zöldáru értékesítésére.

— Két kérdés. Egyik a hálózatfejlesztéssel, a másik a kereskedelem kulturáltságával kapcsolatos. Várható-e valami?

— Szeptember elsejétől mi biztosítjuk Komlón az ÁFÉSZ- boltok — 10—12 ilyen van — folyamatos áruellátását, s Pécsett is hasonló megállapodás született, az ÁFÉSZ hat külvárosi boltját mi látjuk el zöldáruval. Kertvárosban több mint félmillió forintos költséggel hamarosan megkezdjük egy modern, hűtő-raktárral ellátott zöldséges üzlet építését. A jövő év áprilisában nyit. Pécsett, az Engels úton 300— 400 ezer forintos költséggel új boltot létesítünk, Mecseksza- bolcson pedig a meglévőt korszerűsítjük. új berendezést kap. Még az idén szeretnénk egyik boltunkban, azt hiszem Uránvárosban, bevezetni az önkiszolgáló rendszert. Máris nagy sikere van a necchálóba csomagolt burgonyának és vöröshagymának, 1—2 és 5 kilós kiszerelésben. Az idén is meghirdetjük téli tárolási akciónkat. amennyiben az intézmények és a lakosság nagyobb tételben — burgonyát félmázsán, almát és vöröshagymát 10—10 kilón felül — vásárol, a mindenkori fogyasztói áron házhoz szállítjuk.

— Végezetül: Mit várhatunk Jövő májusig ? Hogyan alakulnak a MÉK árai?

— Hiánycikkeknek nem szabad lenniük, ennek megfelelően töltjük meg raktárainkat. Az árak összességükben valamivel olcsóbbak lesznek, mint a tavalyi bázisban. Feltétlenül olcsóbban adjuk a gyümölcsöt, a téli almát; a zöldségfélék ára nagyjából marad, a burgonya és a vöröshagyma ára olcsóbb lesz — mondotta Fodor Imre igazgató.

Miklósvári Zoltán

Bányászaink a jubileumi évfordulók tiszteletére

Hivatalos tájékoztatást várnak

A MÉV-töl és a Húsipari Vállalattól

Tanácsi válasz a patacsi lakótelep ügyében

„Lesz-e új lakótelep Patacson?” című cikkünkre levélben adott rövid tájékoztatást a Városi Tanács. Minthogy a levélben foglaltakat nem tartottuk elegendőnek, megkértük Balaskó Istvánt, a tervosztály osztályvezető-helyettes főmérnökét, tájékoztassa bővebben olvasóinkat arról, mi is a helyzet jelenleg a tervezett lakótelep előkészítése körül.

— Mint ismeretes, a terület részletes rendezési terve elkészült, s az rövidesen a végrehajtó bizottság elé kerül. Ha ott jóváhagyjak, azonnal megrendeljük a közművesítési programot. Csak ennek elkészülte után dönthetünk arról, hogy a terület gazdaságosan közművesíthetö-e. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy a városban még húrom helyen készítünk elő területet társasházépítésre: a Péter utcában, a Székely Bertalan úton és a Jurisics Miklós utcában. A rangsorolásnál döntő szempont, hogy az egy lakásra jutó közmű-költség, melyik területen a legalacsonyabb. Sajnos, sokkal kevesebb pénzünk van közművesítésre, mint amennyit felhasználhatnánk, ezért alapvetően szem előtt kell tartanunk a gazdaságosságot.

— E tekintetben egyébként feltétlenül tekintettel kell lennünk arra is, hogy a jövő évben meg kell kezdeni a városi szennyvíz- telep bővítését. Ugyanakkor a tervezeti patacsi lakótelep kiszolgálásához is szükség van egy teljesen új szennyvíztelepre, ami nem csekély mértékben növeli a költségeket.

— A patacsi lakótelepnél természetesen megkönnyíti a dolgot a Mecseki Ércbányászati Vállalat jelentős hozzájárulási szándéka, amelyről azonban mindezideig nem kaptunk hivatalos értesítést. Erre szükségünk

1 lenne ahhoz, hogy érdemben foglalkozhassunk a dologgal, mert csak a hozzájárulási összeg hivatalos közlésének birtokában tudjuk azt terveinkben is figyelembevenni. A jelenleg ismert 12,5 milliós közműköltség csupán becsült összeg, a program ettől eltérő — esetleg magasabb — összeget adhat, ezért nem közömbös a megvalósítás szempontjából, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat milyen mértékben támogatja a terület közművesítését.

— Ez egyébként jövő évi terveinkben nem szerepel, mivel az 1970-es tervet az 1969. évivel együtt hagyták jóvá még 1968-ban, s ezen már nincs módunkban változtatni. A munka tehát már csak kapacitáshiány miatt is áthúzódik a negyedik ötéves terv időszakára. Ha azonban minden összevág — azaz időben megszületik a döntés, fedezetet is lehet biztosítani és kivitelezőt is találunk — eset- leg a jövő év végén meg lehet kezdeni a munkát.

— A tanács természetesen minden szükséges intézkedést megtesz, a dolgot napirenden tartjuk. Viszont ugyanezt szeretnénk tapasztalni a többi érdekeltektől is. Az egész patacsi lakásépítkezési elgondolásnak egyik fontos láncszeme például az ott lévő sertéshizlalda szanálásának ügye. A Dunántúli Napló cikkéből is kitűnt, hogy ezzel kapcsolatban különböző helyeken különböző összegekről tudnak. Ezért a közelmúltban hivatalosan is megkerestük a Húsipari Vállalatot: közöljék a patacsi hizlalda könyv szerinti nettó értékét, ami a szanálási költség alapjául szolgálhat. Erre mindmáig nem kaptunk választ.

Eddig tart Balaskó István főmérnök válasznyilatkozata, amiből kitűnik, hogy jelenleg két fontos dokumentum hiányzik ahhoz, hogy a patacsi lakásépítkezés ügyét előbbre lehessen vinni. Reméljük, hogy mind a Mecseki Ércbányászati Vállalat, mind pedig a Húsipari Vállalat mihamarabb megadja a szüksége« tájé kosta««—,

István-aknán, 150 méterre a felszín alatt korszerű fejtésben gépkamrát készít Kovács József vájár.

A felszínen viszont már elindult a szén a csillepályán a pécsi szénmosóba, az üzemekbe, a magyar iparba.

Robbantást készítenek elő a fúrógépekkel az Ércbánya Válla* lat egyik vágatában Móra Ferenc és Pintér László.

A kijövesztett anyagot levegővel működő géppel rakodják a csillébe.

F.rVt líniK kénrinnrLia

SDuncintatt napio