Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

1969. szeptember 23. 5 U*UTiCtntíill nap 10 A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Baranyában A minőségre kell ösztönözni Módosítják a beruházások ártámogatását — Gazdaságosabb lesz a szarvasmarha‘tenyésztés — Nem cél a szőlőterületek növelése Hétfőn egynapos látogatásra Baranyába érkezett dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Itt- tartózkodása alkalmából meg­tekintette a MECSEKTEJ ter­melőszövetkezeti társulás tej- feldolgozó üzemét Tarcsapusz- tán, valamint a Szentegáti Ál­lami Gazdaságban folyó nagy­arányú vízrendezési munkála­tokat. Az üzemekben tett kör­útját megelőzően Pécsett a Megyei Pártbizottságon talál­kozott a megyei párt és taná­csi vezetőivel. A megbeszélé­sen résztvett Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese, továbbá a pécsi és a mohácsi tsz-szö- vetségek, valamint az Állami Gazdaságok Baranya—Tolna megyei Főosztályának vezetői. A megbeszélés során a mi­niszter tájékoztatta a baranyai vezetőket az előkészületben lévő negyedik ötéves terv fon­tosabb mezőgazdasági célkitű­zéseiről. Leszögezte, hogy az élelmiszergazdaság szerepe nem fog csökkenni. A közgaz­dasági szabályozók általában jól orientálnak, nincs szükség alapvető megváltoztatásukra, de néhányat módosítani kell, hogy jobb minőségre ösztönöz­zenek. Ez jut kifejezésre a két­féle gabonaárban is. Az acélos búzától egyrészt a kenyérmi­nőség javulását várhatjuk, másrészt kedvező kiviteli le­hetőségeket. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a lágy búzát nem veszi át az állam. A fel- vásárlási kötelezettség tovább­ra is fennáll, a vállalatnak minden megtermelt és felkí­nált búzamennyiséget meg kell vennie. A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát kívánják nö­velni a végtermék felvásárlási árának növelése útján. A mi­nőség csakúgy, mint a búzá­nál ez esetben is meghatározó lesz. A szarvasmarha export lehetőségei a negyedik ötéves tervben is kedvezőek, egyik legjelentősebb, évi 70—80 mil­lió dollárt kitermelő ágazat marad. Módosítani kell a beruházá­sok ártámagotását is, mert a most érvényben lévők a férő­helyszemléletet erősítik s nem ösztönöznek a korszerű belső technológiák alkalmazására, továbbá azért, hogy a mező- gazdasági gépforgalom, amely igen nagy mértékben vissza- j esett, fellendüljön. Január 1- gyel megszűnik a 20 százalé­kos gépjavítási kedvezmény. Cél, hogy a tsz-ek öreg gé­peiket lecseréljék, mert ezek előbb-utóbb a termelés fékjé- i vé válnak. A baromfi- és a sertéshús szerepe meghatározott, s a következő években nincs terv­be véve felvásárlási árcsök­kentés e cikkeknél. A szőlő és a gyümölcsök ára máris csök­kent. de a jó minőség kül­piaci elhelyezésére megvan a lehetőség még bor esetében is, amennyiben az palackozott. A negyedik ötéves terv során azonban az ültetvények növe­lése nem cél, rekontsrukciót viszont célszerű végezni. Ba­ranyában. ahol 16 000 kataszt- rális hold a szőlőterület, kb. 3000 holdon ajánlatos elvé­gezni rekonstrukciót. Az őszi­barack és alma arányának nö­velése nem lehet cél, de fajta- arány javítása a piacképes Starking, Deliciosus fajták ja­vára — igen. Továbbra is fenn­marad a hajtatóházi beruhá­zásokra adott 50 százalékos ál­lami kedvezmény, s 200 hek­tárral nő a növényház felület a fóliás termesztés egyidejű növeléséveL Az üzemek egyesülése he­lyett a termelési kooperációk jélentik a megoldást egy-egy tevékenység elvégzésére’. A társulások jogi és közgazdasági szabályainak kialakításán most dolgoznak. E termelési koope­rációk ösztönzésére a közeljö­vőben kibővítik a komplex­telep fogalmát az ártámogatás odaítélése szempontjából. A termelés korszerűsítésének a háztáji gazdaságokra is ki kell terjednie. Űj technológiákkal, fajtákkal, jó vetőmaggal és gépekkel szükséges ellátni a háztáji gazdaságokat. A megyét érintő néhány kérdésről szólva Dimény elv- társ kijelentette, hogy nincs elvi akadálya a Szentlőrinci Tejipari Szakiskola 1970-nel történő beindításának. Hang­súlyozta. hogy a MÉM pártol minden olyan ésszerű kezde­ményezést, amely a termelő- szövetkezetek élelmiszerfeldol­gozó tevékenységének bővíté­sére, annak elősegítésére irá­nyul. Ezerhétszáz IE* a második Pécsett és az országban éves ékszerek A Savaria Múzeum restaurátor műhelyében tudományos feldolgo- j zásra kész. a balozsameggyesi le­let. Az 1600—1700 éves ékszerek ismét régi fényükben ragyognak. Az értékes tárgyakra — 344 darab ezüstpénz, egy aranylánc, egy zöldköves lánc, két kis arany am- fóra, egy ezüst fibula, egy arany fülbevaló, s egy arany karkötő — a Rába partján, kavicskitermelés közben bukkantak rá. A kincs- , tartó agyagkorsót 40 centiméter I mélyről ásták ki. A helyszín ma­gasabban fekszik a Rába árterü- ; léténél, körülötte számos egyéb i törmelék; római kori tégla, tető- i cserép került elő. Kétségtelen, hogy itt a második-harmadik szá- i zadban pannoniai település volt. I A pénzek legtöbbjén kitűnően olvasható a felirat. A legkorábbi í érmék a második századból va- | lók. Az Antonius Pius feliratú ér­me például 138 és 161 között ké- j szülhetett. 263-ig majdnem min­degyik császár korából akad né­hány tucat érme a leletben. Kü­lön érdekességek a császárnők nevével ellátott érmék. Sáfár Béláné orosz órát tart a V A-soknak az új nyelvi laborba». Felkészülés az új feladatokra: Egymást követték a változások a hét végén — hét elején Európa időjárásában. Vasárnapra virradó éjszaka rendkívüli sebességgel enyhe levegő érkezett kontinen­sünk fölé. A vasárnapra követ­kező éjszaka viszont az Északi- tenger és a Keleti-tenger fölötti légtérben olyan nagyarányú lég­nyomás-ingadozás lépett fel, ami­re csak ritkán van példa. Hétfőn reggelre Európa észak­nyugati partvidéke fölé sarkvidéki eredetű levegő érkezett, amely mögött általában 8—.10 fokkal hi­degebb levegő nyomult előre, mint amilyen eddig ezeken a területe­ken vendégeskedett. A továbbiakban előreláthatólag Nyugat- és Közép-Európa időjárá­sa is szelesebb és változékonyabb lesz. Az Alpok és a Kárpátok vonulatától északra már hétfőn vagy kedden megjön a lehűlés, de a Kárpát-medencében és az Alpok által védett Pó-síkságon egyelőre enyhe marad az idő. Hétfőn a meteorológusok elké­szítették a távolabbi előrejelzést is. Eszerint péntekig a legalacso­nyabb hajnali hőmérsékletek 7— 12, a legmagasabb nappali hőmér­sékletek 17—22 fok között lesznek, öt millimétert meghaladó csapa­dék az ország területének 20 szá­zalékán várható. Hegesztési bemutató a Sopiauában Csak erősen kormozott üvegen keresztül lehetett nézni, amint összeforrt a két vaslemez. Akik már látták, elfordultak az ív- ’ hegesztő vakító fényétől és dicsérték a sima, egyenes vonalban egyenletesen szét­folyó, tökéletes varratot. A gyakorlati bemutatót tegnap délután a Sopiana Gépgyár lakatos műhelyé­ben rendezték, a pécsi üzemek, gyárak szakembe­reinek jelenlétében. Ezt megelőzően a Technika Há­zában Szentiványi Ede gé­pészmérnök, a Gépipari Technológiai Intézet mun­katársa előadást tartott a széndioxid védőgázas fo­gyóelektródás és argongá- zas wolfram elektródás He­gesztés módszereiről. Az új eljárás lényege, hogy az elektródát egy adagoló szer­kezet folyamatosan tolja a hegesztőpisztolyba, nem kell a pálcákat állandóan cserélni. Ezenkívül a mag­nézium-szilícium ötvözet benne van az elektródában, így a hegesztés folyamán valóságos kis kohászati fo­lyamat zajlik le. Az elekt­ródához vezetett széndioxid kiszorítja a hegesztés he­lyéről a levegőt, megaka­dályozza, hogy a varratban oxigénbuborékok, iyuka- csok keletkezzenek. Előnye még: 5—6 milliméteres le­mezvastagságig nem kell leköszörülni a hegesztésre kerülő vaslemezek széleit, mert az elektróda befolyik a hézeírbi és tökéletes kö­tést biztosít. Az országoan eddig mint­egy 700 SCH 150—230—300— 450 E típusú, különböző tel­jesítményű védőgázas ké­szülék működik. Evenként 100—110-et helyeznek üzem­be. Teljesítményük három­szorosa a hagyományosé­nak. Egy-egy készülék ára $0 és 120 ezer forint közölt változik — teljesítményétől függően. • ifjúgárda-paraicsnokok tábora Ébresztő, reggeli torna, kör­letrend, zászlófelvonás, regge­li ... egy kis ízelítő annak az 50 ifjúgárdista parancsnoknak programjából, akik tegnap ( délben kezdték meg egyhetes táborozásukat Siklóson a ha­tárőr laktanyában. A fegyveres erők napja tisz­teletére rendezett megyei ve­zetőképző táborba a megye minden részéből érkeztek fia­talok, köztük hét lány is. Két éve, hogy újjászervez­ték az Ifjúgárdát, az új mű­ködési szabályzat megvitatás alatt áll. A tervek szerint ok­tóberben fogadja el a terveze­liM ondják, az évszakok közül az ősz is szép. Biztosan így is van, de a múlt héten a piacon egy koldus- királynö-szerű kofa forralt bort árult zománcos bögrében. Borús, ködös, no­vembervégi időhöz hasonló napok vol­tak azok. A boltokban még nem rak­ták ki a téli cipőket, de nehéz testű muraközi lovak csattogva, szikrát-verő patkóval kaptattak fel a nyirkos, me­redek kövezeten téli tüzelőt cipelve. A presszókban, kávéházakban töb­ben rumot kértek a kávéhoz, a Nádor­ban fanyalogtak a jégbehűtött gyü­mölcskrém látványától, mert kint ke- délyt-borzolón esett az eső. Beszéltem egy taxissal, azt mondta, kettőt fordult Istenkútra, pontosabban a turistaház­hoz, ahol már a kályhába is befűtöttek és egészen jó hangulat kerekedett fő­leg a halászlétől és a Hamburgi mus­kotálytól. Ez már az őszt jelzi. Meg az is. hogy a pécsbányaiak szabad szom­bat lévén Dömörkapunál nem a kert­helyiségbe, hanem az étterembe tele­pedtek le, s amíg a bogrács-gulyást kitálalják, addig elmerengve tekintenek le a völgybe, azon túl, a ködbevesző — nyári szép emlékeket idéző — he­gyekre. A lakások most — ezekben az át­meneti hetekben — eléggé ridegek. A vállalati fűtés többnyire október köze­pén kezdődik, ahol meg cserépkályha van. ott még sem ildomos kihamuzni a tavaszi maradékot. így aztán a hű­vös szobákban plédekbe csavarodva, ŐSZI DOLQOK újságokat böngészve vészelte át a dol­gozó az unalmas szombat-vasárnapot. Bekapcsolta a készüléket, s kiderült, hogy a tévé is — az újsággal „karöltve” < — kitartóan bombázta az őszi teendők­kel kapcsolatos információkat. Oszi-téli divatbemutató, aztán ilyen-meg olyan krémeket „vigyünk fel vattával az arc­bőrre”. nehogy az ólmosesö kikezdje munkábamenet... Meg a zöldségkeres­kedők is nyilatkoznak, hogy ennyi meg annyi burgonyát, káposztát, egyebeket raktároznak el télire, a húsboltok ki­rakataiban pedig megjelennek a füs­tölthúsok. Egy hírben meg azt olvasom, hogy tárgyaltak déli államokkal füge, banán, narancs és egyéb ügyekben, mert a korácsony... Te jóég! Hát itt tar­tunk?! Még csak szeptember második felét járjuk, de a kereskedelem már hónapoktól fosztana meg bennünket! Talán igazuk is van... hiszen már csak kétszer kapunk havi fizetést, a harmadik, a decemberi, már a kará­csonyé, a zsebet-kiforgató, utolsó fil­lértől megkopasztó. szépséges karácso­nyé. Hogy utána még lemorzsoljuk az esztendőből azt a néhány napot, aztán megkezdhetjük az újat, az ezerkilenc- százhetvenediket... Milyen jó, hogy hétfőn, tegnap ki­derült. Olyan szép, tiszta, kristályos volt a kék égbolt, mint egy igazi giccs- festmény. Mar kellett ez a napsütés. Mert kicsit elszomorító hangokat ütnek meg a tudósítások, mondván, hogy rot­hadásnak indult a szőlő, pedig jónak, igazán jónak ígérkezett. Végigjárom az Aranyhegyet, aranypotrohás darazsak lopják ki a cukrot a repedt bogyókból. Könnyű nekik, persze, mert az eső meg a nap már korábban megnyitotta a szemeket. A fürtöket vödrökben, put­tonyokban cipelik fel a pincéhez, be­öntik a présbe, alpi csurran a must, amely most édes, de ha leforr, aztán lefejtik, lehet, rés lesz. Vagy egysze­rűen savanyú. Legalább is ezt mondják a gazdák. Mindig ezt mondják. Ám­bár ... azért minden évben ittunk jó borokat. Szüret előtt simák a gazdák — mintha minden pincelátogatóban egy szakasznyi pénzügyőr veszett volna el — télen meg büszkélkednek és mond­ják: „Mehet uram maga végig a pince­soron, ilyen jó bort úgysem talál.. No persze. Lenézek a hegyről a városra. Így napsütésben mennyivel barátságosabb, mint borús, a múlt hetet idéző, kis dol­gozatom elején! Lehetetlen nem sze­retni ezt a gyönyörű, — kamaszként nyújtózkodó — ház- és emberrengete- get. Kicsit pipás is vagyok, mert a na­pokban szederkényi jó barátaim csú- folódtak velem, mondván, hogy „Sze­derkénynek peremvárosa — Pécs”. Mire nézik ezek a napot?! Rab Fe-e^e tét az intéző bizottság. Az aj tervezet szellemében nyílt meg ez a tábor is. Azaz, hogy elősegítse a KISZ honvédelmi nevelő munkáját. Határozot­tan fellépjenek a belső ellen­séggel szemben, felkészülje­nek a párt, KISZ, állami, vagy társadalmi programok rendezői feladatának ellátásá­ra, közreműködjenek az ifjú­ságvédelmi össztársadalmi munkában, résztvegyenek az elemi csapások megelőzésé­ben. A táborozáson részt vevő fiatalok ugyanolyan életet él­nek, mint a katonák, csak a kiképzési tematika más. Fog­lalkozásaikat két csoportba oszthatjuk: elméleti és gya­korlati munkára. Több előadás hangzik el. — így többek között a KISZ előtt álló ideológiai és szer­vezeti feladatokról, aktuális katonapolitikai kérdésekről, az Ifjú Gárda helyéről és szere­péről a KISZ-ben, a lakosság és a határőrség együttműkö­déséről. Az előadásokat szer­vesen egészítik ki a gyakor­lati foglalkozások: melyek so­rán tűzrendészet! foglalkozás, önvédelmi gyakorlat, lőelmé- let rókavadászat is lesz. Igen izgalmas programnak ígérke­zik az egyik határőrs megte­kintése is. Dömölki Piroska, a MÁV Igazgatóság dolgozója, ifjúgár­dista parancsnok elmondta, hogy most van először lakta­nyában. Eddig igen tetszik a katonaélet: fegyelmezett és kemény, de vidám. A tábor, a határőrség mesz- szemenő támogatásával jöhe­tett létre, de igen nagy segít­séget nyújt a Baranya megyei Rendőr-főpakitányság, a Tűz- oltóparancsnoksác és az MHSZ Mit tud a nyelvi laboratórium? Két fülhallgató és mikro­fon haver a padokon. A ke­verőasztal tele van kapcso­lókkal, villogó lámpácskák- kal, balról és jobbról egy- egy magnetofon. Kívülről is bonyolult, hát még belülről. — Két hete gyakorolok rajta, s még tanulnom kell — mondja Boros János tg- nár, a Leonardo da Vinci úti Általános Iskola új nyelvi laboratóriumának vezetője. — Legalább olyan nehéz meg­tanulni játszani rajta, mint egy hangszeren, de legalább olyan „művészien” lehet dol­gozni vele, ha belejött a ke­zelője. Hogy mi van benne? Több mint 300 ezer forint értékű anyag és munka, 84 vezeték fut be a vezérlőasztalba, 40ÓÖ forrasztást végeztek a szere­lők. Mit tud? Orosz és német leckék anyagát játssza a ta­nulók fülhallgatóira, hol magnetofonról, hol lemezját­szóról Közben aspektomatót vagy epidiaszkópot működ­tethet a tanár. Játszás köz­ben a nyelvtanár beleszól* hat a hallgatókba, kérdezhet a tanulótól. De nem érdemes felsorolni, hiszen 22 variá­ciót lehet megvalósítani ezzel a villogó, huzalokkal átszőtt berendezéssel. Hétfőn az átadási ünnep­ségen jogos büszkeséggel mondta Simon Károly, a belvárosi iskola igazgatója: — Ha százalékosan nem is tudjuk jellemezni ennek a laboratóriumnak a nyelvta­nulásra gyakorolt hatását, azt máris örömmel újságolhat­juk, hogy a gyerekek mint­egy kitüntetésként s nagyolt szívesen vesznek részt á nyelvi órákon, s több jelzés érkezett a felnőttek részéről is, hogy szívesen vennének nyelvórákat ennek a korszé­rű eszköznek a felhasználá­sával. Gábriel József, a Városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nagy tápé közepette adta át a kitüntető oklevelet és jutalmat a nyel­vi laboratórium konstruktő­rének, a szerelési munkák irányitóinak és lelkes részt­vevőinek. Ercsényi László ét Juhász István technikusok­nak. A város és az ország má­sodik általános iskolai nyelvi laboratóriuma a társadalmi összefogásnak köszönheti lé­tét. A II. kerületi Tanács pénzügyi segítségén kívül a keverőasztalt a Szénbányá­szati Tröszt, a vetítőállványt a Gabonatröszt, a fülhallga­tókat a Sopiana Gépgyár, a vezérlő kulcsokat a Posta, a szerelőket a TéglaipaH Egyesülés adta, s a szülői munkaközösség férfitagjai számos munkaórával vették részt a berendezés kivitelezé­sében. „Becsüld meg a szülök munkáját1’ — hirdeti a La­borrend egyik mondata. Le­het bizonyítani, gyereke*! Mnrafkó Tiaj* Egyelőre enyhe marad az idő Szokatlanul gyors változások Európa időjárásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom