Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
15fi9. szeptember 23. 3 unnfttitmi na»tö Sikeres polgári védelmi gyakorlat Komlón Kossuth-bányáről indulnak az egységek (Folytatás az 1. oldalról) Magyar—jugoszláv jMafad a régi kakaókooperáció A kakaópor-forgalom az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett. Ezért a magyar édesipar gondokkal küzd, hiszen havi kapacitása 20—22 vagon, ezzel szemben 25 va- gonnyi kakóporra van szükség. Jóllehet a kereskedelem hoz be külföldről is kakaót, de a holland import a tömeg- fogyasztáshoz drága. A megfelelő ellátás érdekében a magyar édesipar már augusztusban is vásárolt Angliából 5 vagon kakóport, a IV. negyedévre pedig Jugoszláviából rendelt 9 vagonnal. Ezenkívül a jugoszláv partnerekkel kooperációs megállapodást kötöttek kakaópor gyártására. A szerződés érértelmében az édesipar kakaóvajat ad, amelyért cserébe kakóport kap. Az állandósult nagyobb igényeket figyelembevéve, a magyar édesipar jövőre újabb kakaó-pörkölő berendezéseket helyez üzembe, s így kapacitása a második félévtől már elegendő lesz a hazai szükségletek kielégítésére. A búzák gyengébb minőségűek A próbasütés eredményei Jó alapanyagra van szükség Milyen kenyeret fogunk enni a közeljövőben? Bosszankodunk-e majd? — Elégedettek leszünk ? Attól függ, hogy eddig ki milyen igényeket támasztott mindennapi kenyerünkkel szemben — ugyanis a kenyér minősége — a szakemberek szerint — nem változik! Honnan lehet ezt megállapítani? A sütőipari termékek minősége nagyban függ a nyersanyag minőségétől. Senki sem tagadhatja ugyanis, hogy rossz nyersanyagból jó terméket nehéz előállítani, fordítva igen. A megye kilenc malmában kísérleti őrléseket végeztek az új búzából. A gabonamintákat megvizsgálta a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat zés: Komlón délnyugati szél fúj. És itt van már a legfrissebb jelentés is: Pécs felől Komló irányába sodorja a szél a radioaktív felhőt. Rádióparancs Kossuth-bányára: a mentőalakulatok szereljenek fel, irány a zobákpusztai gyülekezési hely, s onnan Pécs. A következő parancs a Komlón maradó szakszolgálati egységeknek szól: kezdjék meg a felderítési és a mentési munkát. 10 óra A PV-jelzésű teherautók elindulnak az emberekért. Kos- suth-bányán az egységek gépkocsira ülnek. Zobák-aknán működésbe lép a mentesítő állomás teljes apparátussal. A fürdő némi átalakítással, fóliafüggönyök felrakásával alkalmas a sugárszennyezett személyek mentesítésére. A Mézesrétre tervezett ideiglenes mentesítő állomás személyzete is útnak indul. 10 óra 30 perc A szakszolgálati egységek mindenütt tevékenykednek már. A Szabadság úton és a Kossuth Lajos utcában folyik a felderítés és hamarosan megérkeznek a sugármentesítést végző öntözőautók. Az ÁFÉSZ raktárába befutnak az első sugárszennyezett élelmiszer szállítmányok. Vízsugárral, átcsomagolással, szükség esetén megsemmisítéssel történik a mentesítés. Mézesréten rohamtempóban szerelik a mentesítőállomást. Pillanatok alatt állítják fel és rendezik be az orvosi segélyhely sátrait. Fél 11-kor már meleg víz is van, s bármely pillanatban jöhetnek sugárszennyezett, vagy sérült emberek a városból. 140- en vannak itt készenlétben, s azért éppen ide települtek, mert a felderítés szerint ezt a területet nem érte sugárfertőzés. 11 11 óra 20 perc és máris indulnak Hosszúhe- tényen át Pécs felé. A 6-os útnál megáll a menetoszlop, hogy bevárja a Pécsről érkező összekötőket, akik majd bevezetik őket a városba. 12 óra A városban gyakorlatilag befejeződött a mentesítés. A sérülteket. sugárszennyezetteket elszállították már részben Zo- bák-aknára, részben Mézes- rétre. Mindkét helyen teljes az „üzem”. A főszereplők a nukleáris mérőműszerek, amelyekkel pillanatok alatt megállapítják a sugárszennyezettség mértékét a beérkezéskor és ellenőrző méréssel megvizsgálják, hogy eredményes volt-e a mentesítés. Az olaj és a gáz országútján Oriáscsövek a föld mélyén — 300 km vezeték évente Az értékes energiahordozókat, a szénhidrogéneket általában nem a lelőhelyen, hanem attól kisebb, vagy nagyobb távolságban hasznosítják. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kőolaj, vagy a földgáz gyorsan, biztonságosan és olcsón a feldolgozás, illetve a felhasználás helyére juthasson. Magyarországon 1969-ben mintegy 3 millió tonna kőolaj, 2,7 milliárd köbméter gáz jut el az üzemekbe, finomítókba, háztartásokba; többnyire csővezetéken. Ennyi fűtőanyagot vasúton, tankautókban már nem is lehetne elvinni. Csupán a kőolaj továbbításáhaz évente 1000 darab 40 tonnás speciális kocsira lenne szükség. távvezeték hazai szakaszát. Jelenleg előkészíti a Barátság Il-t, amely 1973-ban 5 millió, 1980-ban már 10 millió tonna szovjet kőolajat hoz Magyarországra. A beruházási tervprogram- bírálat már megtörtént. Előreláthatólag 1970 második negyedében kezdik az építést A csőtáwezeték-építés ma már korszerű eszközökkel, technológiával történik. A fizikai munkát úgyszólván teljesen kiküszöbölték. Ez nagymértékben köszönhető a Szovjetuniónak, amely modern berendezésekkel, gépsorokkal látta el az építőket. A nagyteljesítményű árokásó-takaró, csőtisztító-, szigetelő- és süly- lyesztőgépek nélkül el se lehetett volna képzelni azt a fejlődést, amely az elmúlt évtizedben végbement. A segítséget jól jellemzi többek között az is, hogy a Kőolajvezeték Vállalat idei, 40 millió forintot kitevő gépimportjának mintegy a 70 százalékát a szocialista országokból — főként a Szovjetunióból vásárolt gépek adják. A korszerűbb technológia nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a Kőolajvezeték Vállalat évente több mint 300 km hosszú csőtávvezetéket fektessen le, hanem arra is, hogy nagyátmérőjű csövekkel dolgozzon. Az 1767 km vezetékből 1594 km 8—16 hüvelykes, (1 hüvelyk = 2,63 cm), a töbA sérülteket szakszerű orvosi ellátásban részesítik Pontosan délben ismét megszólalnak Komlón a szirénák, de ez már a riadó végét jel- Zobák-pusztán együtt van zi. Kinyílnak az ablakok, az már a menetoszlop 350 fős! utcákon ismét megjelennek az egészségügyi, vegyvédelmi és | emberek. A városban visszatér műszaki szakszolgálatossal, i az élet a régi, megszokott keMegkapják a rádióparancsot rékvágásba. H. L Az élelmiszereket műszeres v találatnak vetik alá a sugár- ellenőrző állomáson Szokolai felv. Ez — a töltéshez és ürítéshez szükséges berendezésekkel együtt — óriási összegbe kerülne. A járható út tehát a csővezeték. Használata mellett szól, hogy a fűtőanyag a legrövidebb úton jut el rendeltetési helyére; továbbá megtakarítható a vasutikocsiknál, tankautóknál és tankhajóknál felmerülő úgynevezett „vissz- fuvar”; nagyobb a biztonság, az anyagveszteség pedig a lehető legkisebb. És végül, de nem utolsósorban, távvezetéken folyamatosan halad az olaj és a gáz. Mindez azt jelenti, hogy a vezetékes szállításnál a legkisebb a fajlagos költség (a vasútinak negyedrésze), annak ellenére, hogy meglehetősen lassan — csak 4—8 óra alatt — tesz meg 100 km-t a fűtőanyag. A munkabér például a szállítás e korszerű formájánál 4 százalék, a vasútnál 23 százalék. Arra, hogy a csővezetéki szállítás gazdaságosabb, biztonságosabb a vasútinál, nálunk is elég régen rájöttek. Ezért kezdték meg 1940-ben a Buda- fa—Budapest közötti 215 kilométeres, valamint a Budafa— Újudvar közötti 3x21 kilométeres, gazolin, propán-bután gáz, és pentán vezetékrendszer kiépítését. Ettől az se tartotta vissza a beruházókat, hogy a korrózió miatt számítani lehetett a csövek 10 évenkénti kicserélésére. Míg a felszabadulás előtt jelentős mennyiségeket szállítottak vasúton is, ma viszont, szinte teljesen a vezetékekre épül a szállítás a szánhidrogéneknél. A mintegy 2000 km hosszú csőtávvezeték nagy részét 1955 — az intenzív kutatás, és termelés megindulása — után építette a Kőolajvezeték Vállalat, amelynek a szállítás, és a propánbután gázpalack töltése mellett a csőtávvezeték építése is feladata. A 20 évvel ezelőtt alapított vállalat készítette el többek között a Barátság I. bi ennél kisebb; azaz több, mint 600 milliméter átmérőjű óriásvezetékek kerülnek a földbe. A korszerű technika alkalmazása mellett is igen nagy feladatot jelent egy-egy „olajországút” megépítése, üzembehelyezése. A Barátság II-nek csupán a program-dossziéja mintegy 200 oldalt tesz ki. A hatalmas mennyiségű műszaki adatot, leírást — a kisajátítástól — a csapok elfor- dításáig — tartalmazó anyagot közel 100 térkép és rajz egészíti ki. összeállításában igen sokan vettek részt. A Nehézipari Minisztérium, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, a generáltervező, a Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat, a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei, sőt be kellett kap- csolódniok a nagy munkába a vezeték által érintett megyék, járások, falvak vezetőinek is. A legnagyobb feladat persze a Kőolajvezeték Vállalatra hárul. hiszen neki, a kivitelezőnek kell a programot gyakorlattá tenni. Szakemberei már egészen az apró részletekig sorra veszik az építés tennivalóit. A műszaki, távközlési, gáz- és olajszállítási, gépészeti, biztonságtechnikai specialisták elmondták már a programmal kapcsolatban észrevételeiket is. Csak ezek elbírálása után indulnak majd el jövő tavasszal a gépek... Jó az idei almatermés Szüretelik a jonathánt A fehérhéjú téli almák, a húsvéti rozmaring és a golden delicious szürete a termőterület legnagyobb részén már befejeződött; s a gazdaságokban hozzáláttak a piroshéjú téli gyümölcsök, közöttük a jonathán-fajta úgynevezett előszedéséhez. Ilyenkor az érett, szállításra alkalmas gyümölcsöt szüretelik le. Ez a „primőráru” jelent meg a piacokon. Az alma árutermő területe — vagyis ahol 800 négyszögölnél nagyobb gyümölcsösökben rendszeresen és előre tervezett módon termesztik ezt a gyümölcsöt — országosan 98 000 hold. A termőterület jelenleg 55 000 hold, a többi rész a későbbi években fordul majd termőre. Az idén az 1963—64-es telepítések adnak először1 gyümölcsöt. A nyilvántartott, hozzávetőleg 20,8 millió almafáról lekerülő térmés zömét a jonathán és mellette még néhány zamatos fajta, például a starking adja. A téli almák közül néhány újabbal is megismerkedhetnek majd a vásárlók. Közülük említésre méltó az angol goldenspur, amely az idén már nagyobb tételekben kerül a piacra. A szakemberek felmérése szerint ez évben hozzávetőleg 60 000 vagon almára lehet számítani, ami azt jelenti, hogy a termés igen jó. A gyümölcsnek kedvezett a tavaszi, nyár elejei melegebb időjárás. És a mostani esőzések is jól jöttek. A gyümölcstermelő gazdaságok agronómusai nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is elégedettek. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy az idei almatermés a tavalyinál jobban eltartható lesz, a tárolás során kevésbé romlik majd a minősé«. laboratóriuma mellett a Megyei Minőségvizsgáló Intézet is. ' > Milyen az új liszt, ezzel a kérdéssel fordultunk Kresz Ottóhoz, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat műszaki igazgatóhelyetteséhez: — Kár is lenne tagadni — a sütőipar ugyanis észrevenné —, hogy az idei termésű búzák általánosságban gyengébb minőségűek, mint a tavalyiak. Ennek a gyengébb minőségnek az időjárás az oka: tavaly az abnormálisán száraz érési és betakarítási időszak kedvezett a sikérállo- mány kialakulásának, az idei év nedvesebb időjárása következtében gyengébb lett a búzák sikértartalma. Ennek ellenére a rendelkezésre álló „puha” és „kemény” búzák megfelelő arányú keverésével a vállalat biztosítja a szabványban előírt minőségű lisztek előállítását. — Az egyes malmokban őrölt liszt minősége a vizsgálatok szerint sokban különbözik egymástól? A vizsgálati eredmények alapján elmondhatom, hogy a megye valamennyi malmából kikerült liszt minősége megfelel az előírásnak. Természetesen ezt a minőséget a búzák különböző keverési arányaival tudtuk elérni. A vállalatnak az a törekvése, hogy a megye valamennyi malmából kikerült liszt minősége egyenlő legyen. — Egyenletes liszt minőséget fogunk produkálni. — Mi oldaná meg gyökeresen a liszt és a kenyér „PV- nőség javulását? ■ ;s-> — Differenciálni kell a gabona árát. Ez az intézkedés javulást eredményezne a kenyér-fronton. A megyében a szegény sikértartalmú búzából a termés annyi volt, mint az acélos búzából. Ha, megváltozna a nagy sikértartalmú búza felvásárlási ára, akkor ebből többet termelnének. — Ebből a fajtából lényegesen jobb minőségű lisztet lehet előállítani. A sütőipari vállalatok is értesültek a liszt minőségének vizsgálatáról, sót megtörténtek a próbasütések. Stréb János, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat igazgatója: — Az eddigi tapasztalatok szerint az új lisztből sütött kenyér nem lesz jobb a tavalyinál. Sőt, minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy elérjük a tavalyi szintet. A próbasütések megtörténtek: az új liszt ugyan megfelel a szabványnak, de sütőipari érték — gyenge sikérminőség, terülékenység — szempontjából igen silányok. Azt várjuk, hogy a malomipar biztosítsa az egyenletes lisztminőséget, talán akkor a kenyér sem lesz rosszabb a megszokottnál. Dr. Naumov István, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója: — Az egyenletes kenyér- minőségnek előfeltétele az egyenletes és sütőipari érték szempontjából jó minőségű liszt. A malomiparral nekünk jó a kapcsolatunk, de ez a kenyér minőségének megjavításához nem elég. A pécsi lakosság igényének kielégítése érdekében jelentős arányú gépesítést kellett végrehajtani a vállalatnál, márpedig a géppel előállított kenyér jobb alapanyagot igényel. Ez pedig nem áll rendelkezésre! A választék bővítésére három hagyományos technikával dolgozó kisüzemet indítottunk be, ahol úgynevezett házi kenyér készül. Az adottságok ellenére, javítani szeretnénk a kenyér minőségén, még akkor is, ha más megyéből kell a lisztet biztosítani. (Mécs)
