Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,220.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.SieP». 23.,kedd A Magyar Népköztársaság népéhez! Ma huszonöt éve annak, hogy megkezdődött hazánk fel­szabadítása a német fasizmus igája alól. Felhívással fordu­lunk a magyar néphez: emlékezzünk meg bensőségesen ha­zánk történetének e kiemelkedő eseményéről, és készüljünk méltóan közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. április 4-re, az egész ország felszabadulásának negyedszázados évfordu­lójára. A magyar nép évszázadokon át vívta harcát a nemzeti függetlenségért és szabadságért. A Dózsa-féle parasztfelkelés, a Rákóczi vezette szabadságharc, az 1848-as forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság zászlaja alatt népünk egyszerre harcolt a nemzeti ügyért és az egyetemes emberi haladásért. A nemzet nagy dolgokra volt képes mindig ha haladó célo­kért egyesítette erőit. A kommunisták, a nép legjobb fiai és leányai, a haladó emberek a Horthy-fasizmus legsötétebb éveiben, különösen a második világháború súlyos megpróbál­tatásokkal terhes időszakában, lankadatlanul küzdöttek a tár­sadalmi haladásért, a legkegyetlenebb elnyomás idején sem hagyták kialudni a szabadság és a függetlenség forradalmi lángját Dr. Diinény Imre (középen) Rapai Gyula és dr. Nagy József társaságában. (Tudósítás az 5. oldalon) > Erb János felvétele Dr. Dimeny Imre Baranyában A tartalomból A szabadság kapujában (2. oldal) Megnyílt a rabati csúcsértekezlet (2. oldal) Az olaj és a gáz országútján (3. oldal) Aminőségre kell ösztönözni (5. oldal) Őszi dolgok (5. oldal) Mit tud a nyelvi laboratórium? (5. oldal) A hét vége sportja (7—8. oldal) Tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik a hosszú harc alatt életüket sem kímélve nagy áldozatokat hoztak hazán­kért, népünkért. Az áldozatok nem voltak hiábavalók. Év­századok rabsága, elnyomása alól negyedszázada végérvénye­sen felszabadult hazánk. A magyar nemzeti függetlenség, a nép szabadsága annak a világtörténelmi jelentőségű győzelemnek a nyomán született meg, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei a hitleri fasiz­mus és csatlósai — köztük a Horthy-rendszer — felett arat­tak a második világháborúban. A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszaba­dító szovjet nép áldozataira, arra a nagy történelmi segít­ségre, amelyet a Szovjetuniótól kapott. Kegyelettel őrizzük a felszabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét. Tiszte­lettel gondolunk a bolgár, a jugoszláv, a román és más né­pek fiaira, akik harcoltak, vérüket hullatták, életüket adták Magyarország felszabadításáért. ELVTÁRSAK! BARÁTAINK! Népünk újabbkor! történelmének legjelentősebb negyed- százada van mögöttünk. A nemzetközi imperializmussal, a ha­zai osztályéi!enséggel vívott állhatatos harcban, a múlt ma­radványaival, nehézségekkel és a hibákkal, fogyatékosságok­kal is megküzdve, kitartó munkával jutottunk idáig. A ma­gyar nép keményen megdolgozott minden eredményért, az előrehaladásért. A harc legnagyobb eredménye, hogy a kommunista párt, a munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, az értelmiség támogatásával — kivívta, megvédte és megszilár­dította a nép hatalmát és államát: a Magyar Népköztár­saságot. E hatalom birtokában fogott hozzá népünk a magyar tár­sadalom, hazánk gyökeres átalakításához. Kezébe vette sorsá­nak intézését, a népi demokratikus rendszerben kibontakozott a felszabadult nemzet alkotóereje. Megkezdte a háborús ro­mok eltakarítását, a városok és a falvak újjáépítését. Vég­érvényesen eldőlt az ezeréves per: a falvak egykori nincs­telenjei birtokukba vették a földet. A nép tulajdonába kerül­tek a gyárak, a bankok, a bányák; a gépek, a szerszámok, a föld kincsei az ország fölemelkedésének eszközei lettek. A nép a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust vá­lasztotta, és alkotóerejét ennek építésére fordítja. Iparunk termelése több mint hétszerese, mezőgazdasá­gunk termelése több mint kétszerese a háború előttinek. Meg­valósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. A lakosság 97 száza­léka társadalmi biztosításban részesül. Rendszerünk kimagas­ló eredményeket ért el az iskolaügy, a közműveltség és a tu­dományos élet fejlesztésében, a művészetek felvirágoztatásá­ban. Védelmet, munkát, anyagi-társadalmi biztonságot, em­beri méltóságot nyújt minden állampolgárának, s minden ed­diginél jobban lehetővé teszi az egyéni képességek és törek­vések kibontakozását. Az iparosítás, a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása, és a kulturális fölemelkedés nyomán a régi helyén új ország született — a dolgozók Magyarországa! 1945. április 4-e hazánk nemzetközi helyzetében is gyö­keres változást hozott. Népünk hajdani elnyomói, a földbir­tokosok és a tőkések osztályuralmuk védelmében sokszor szö­vetkeztek Európa legsötétebb, legreakeiósabb erőivel és ezzel veszélyeztették nemzeti létünket. Ennek mindenkor nemzeti katasztrófa, hasztalan véráldozat, pusztulás, szenvedés, nyo­mor volt a következménye. Ilymódon a reakciós céloknak, idegen érdekeknek kiszol­gáltatott és kisemmizett népünk elszigetelődött a haladó em­beriségtől. A szabad magyar nép alkotómunkájának sikerei, a szocialista társadalom építésében elért eredményei hazánk­nak rangot és megbecsülést, népünknek világszerte sok bará­tot és tisztelőt szereztek. A felszabadult Magyarország a szocialista országok világ- rendszert alkotó közösségének tagja. A proletár nemzetközi­ség, a szocializmus, a kommunizmus közös ügye és célja, a kölcsönös támogatás testvéri szálai fűznek bennünket össze a világ első szocialista nagyhatalmával, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A nép any- nyi megpróbáltatás után végre igazi barátokra, szövetségesek­re, fegyvertársakra talált. A Magyar Népköztársaság nemzet­közi síkon szövetségeseivel együtt a békét, a népek közötti megértést, a barátság és együttműködés fejlesztését szolgálja. Társadalmi céljainknak, nemzeti érdekeinknek megfelelően tagja a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocializmus erőit tömörítő és meghatványozó nemzetközi összefogásnak. A Magyar Népköztársaság nemzet­közi síkon szövetségeseivel együtt küzd mindazokkal, akik gzerte a világon az elnyomottak felszabadításáért, a társadal­mi haladásért, a békéért harcolnak. (Folytatás a 2. oldalon.) ünnepelt a bolyi termelőszövetkezet Losonczi Pál távirata Ünnepi közgyűlésen, majd ezt követően közös vacsorán emlékeztek meg a Bolyi Kossuth Mező- S gazdasági Termelőszövet- } kezet tagjai, dolgozói szö­vetkezetük 20. „születés­napjáról”. Az országosan is rangos tsz ünnepét a megye politikai, állami, gazdasági és tömegszer- < vezeti vezetői is számo- i san megtisztelték, de so- i kan gratuláltak azok kö- 5 zül Is, akik valamilyen S ok miatt nem vehettek < részt a rendezvényen. — < Szombaton este, illetve $ éjszaka, 21 dísztáviratot ) kézbesített Szabó Mátyás i Állami-díjas elnök címé- < re a posta. A gratulálok í között ott volt Losonczi > Pál, az Elnöki Tanács el- 5 nőké is, aki több mint i száz szavas dísztáviraté- í ban egyebek mellett a < következőket írta: í „Örömmel vettem ked- ( vés meghívásukat sző- ? vetkezetflk fennállásának ) 20 éves évfordulójukra rendezett ünnepségükre. ] Bár nagyon szerettem > volna résztvenni e kiváló $ szövetkezet ünnepségén, egyéb elfoglaltságaim > megakadályoznak abban, ) hogy eleget tegyek szívé- < lyes meghívásuknak. I Ezúton szívből üdvőz- ( löm a szövetkezet tagjait í cs vezetőit megalakulá- < suk 20 éves évfordulója > alkalmából. A szövetkezeti kötlek- / tíva számára ezen a szép < és jelentős ünnepen 5 őszinte elismeréssel gra- s tutálok gazdag eredmé- < nyeikhez, amelyeket kö- ( zös gazdaságuk, egész > szövetkezeti mozgalmunk ) és mezőgazdaságunk fej- l lesztése javára, népünk ! boldogulása és a szocia- / lizmus építése jegyében \ kifejtettek. őszinte szívből kívá- nőm, hogy további sok í siker kísérje szorgalmú- S kát, tehetségüket és né- s mes törekvéseiket. Friss erőt, jő egészsé- í get kívánok mindany- < nyiuknak”. Sikeres polgári védelmi gyakorlat Megszólaltak a szirénák Komlón Vasárnap reggel — 8 óra A város általában néptelen. Csak azok járkálnak az utcá­kon, akiknek halaszthatatlanul sürgős dolguk van még. A la­kások elfüggönyözve, az abla­kok becsukva. Látni, hogy mindenütt megfogadták a pol­gári védelmi parancsnokság tanácsait és a lakosság fel­készült az elzárkózásra. 9 óra Az utcán mélységes csend. Sehol egy teremett lélek, az üzletek zárva, a járművek el­tűntek. Hirtelen beleüvöltenek a csendbe a szirénák. Fenyege­tően vijjogó hangúk betölti a várost. Komlón légiriadót ren­deltek el és a város látszólag a várható támadást megelőző mozdulatlanságba dermed. Pil­lanatok alatt megáll az élet. Valójában azonban ezekben a pillanatokban egy másfajta élet kezdődik. Ez a lakosság többsége számára a pincék­ben, óvóhelyeken zajlik, a pol­gári védelmi egységek számá­ra pedig az embertársaik ér­dekében végzett önfeláldozó munkát jelenti. Az Eötvös Loránd utca 4. számú ház pincéjében elfog­lalták helyüket az itthonma­radt lakók. Ülnek a padokon, mellettük a csomag a leg­szükségesebb ruhaneműkkel é«. az élelmiszer-egységcsomaggal. Nyugodtan beszélgetnek. 9 óra 10 perc Kossuth-bányán a felolvasó­ban együtt vannak a szakszol­gálati egységek. Mindenki tel­jes menetfelszerelésben. Na­gyon sok a nő, főleg az egész­ségügyieknél. Nyugodtak ők is, akár a férfiak. — Várják, hová szólítja ókét a parancs. „Nem sajnálják ezt a vasár­napot?” — kérdezzük tőlük, s az asszonyok egymás szavá­ba vágva mondják, hogy ott­hon már szombaton mindent elintéztek, ma ez a dolguk. „Inkább milliószor ez a gya­korlat, mint még egyszer a valóságban végigcsinálni...” 9 óra 30 perc A vezetési ponton megfeszí- I tett ütemben halad a város védelmének szervezése. Hirte­len megszakad az összekötte­tés Péccsel. Aztán jön a jelen­tés: a megyeszékhelyt atom­csapás érte. Meteorológiai jel­(Folytatás a 3. oldalon) Baranyai pártmunkás­küldöttség utazott J ugoszlá viába Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága képviseleté­ben öttagú pártmunkáskiil- döttség utazott tegnap Ju­goszláviába, Földes András- né osztályvezető vezetésé­vel. A pártmunkás küldöttség az Eszéki Területi Pártbizott­ság ez évi látogatását viszo­nozza, s egy hetet tölt a szomszédos országban. „Próbaút“ a budapesti metrón A fővárosi tanácstagok hét­főn megtekintették a Metró építkezéseit. A földalatti vas­út első „utasai” akiket Bar- tos István, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese kalau­zolt, a helyszínen tapasztala­tokat gyűjtöttek a Fővárosi Tanács ma sorra kerülő ülé­sének vitájához, amelynek témája a Metró építésének helyzete. Az utazás résztvevőinek bemutatták a Fehér úttól a Deák térig terjedő szakasz állomásait. Polgári védelmi gyakorlatot tartottak vasárnap Komlón. A feltételezett radioaktív anya­gokkal szennyezett tehergépkocsit különleges berendezéssel mossák, mentesítik a sugár­szennyezettségtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom