Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

If59. sreptemiier ft.

3

Bimantmt rauna

A tavalyinál százmillióval több beruházás a baranyai tsz-ekben

A megvalósítás üteme jobb az országosnál Bosszantó tervezési, kivitelezési hibák

A harmadik negyedév végéhez közeledve, már megközelítőleg pontos képet nyerhetünk az 1969. évi termelőszövetkezeti beruházások megvalósulásáról. Nos, azt máris leszögezhetjük, hogy a beruházások realizálódása ha nem is a tavalyihoz hasonló mértékben, de ezúttal is elmarad az eredeti elképzelésektől. A termelőszövetkezetek beruházási igénye az év elején 530 millió forint volt, a várható megvalósulás viszont — három hónappal az év vége előtt — csak 355 millió. Az elmaradt beruházások csaknem száz százalékban építési jellegűek. Az építési beruházások iránti kereslet 442 millió forint volt, a várható megvalósulás viszqnt 270 millió forint lesz. A lemaradás legdöntőbb oka, hogy a vállalatok az igényelt beruházások kivitelezésére fel sem készültek. Lassította, gátolta a megvalósítást a beruházók eredeti elképzeléseinek gyakori változtatása, valamint — és e mellett ezúttal sem mehetünk el szó nélkül — a már tavaly is tapasztalt nagymérvű építőanyaghiány.

Jobb a helyzet, mint tavaly

Mindezek dacára, ki lehet jelenteni, hogy a tsz építési beruházások helyzete kedvezőbb a tavalyinál, lényegesen, mintegy 110 millió forinttal több beruházás realizálódik, mint az elmúlt évben. A baranyai termelőszövetkezetek összes beruházása tavaly 245 millió forint volt, j ebből az építési jellegű 175 millió forint, gépi beruházás pedig G1 millió, telepítés és egyéb 8 millió. Az idén ezzel szemben 355 millió forint értékű beruházás realizálódik, cZ építési beruházások aránya 270 millióra, a gépberu- i ázásoké pedig 80 millióra t melkedett. A javulás két- : égtél énül jelentős s ez min- i' snekelőtt a beruházások . jbb előkészítésével magyaráz- 1 itó és azzal, hogy egy sor létesítmény tervezése már 1968-ban megtörtént.

Az építési beruházásokra i zánt összeg oroszlánrészét a : .akosított telepek kötik le. Összesen ötven szakosított te- 1 ,-p létesítése lett engedélyezve 1969-ben, s szeptember 1-ig harmincnyolc telep építését 1 ezdték meg. A készültségi fok négy hónappal az év vége előtt a sertéskombinátoknál 60 százalékos, a szakosított tehenészeti telepeken 35—40 százalékos. Ez az ütem ha nem is megfeszített, de jobb az országos átlagnál.

Tízezer

tehénférőhely, százezer sertés évente

Az építési beruházások gyümölcse három év múlva érik be. Ezek a most épülő 400— 600 férőhelyes tehenészeti telepek és az évi 5000—10 000 hízókibocsátású sertéskombinátok forradalmasítják az állattartási körülményeket. E több lépcsős építkezések befejezése után tízezer korszerű tehénférőhely áll a tsz-ek rendelkezésére, amelyben elhelyezhetik állományuk 60 százalékát. Sertésnél még kedvezőbb a helyzet, mert 1972

Reménységünk: a házgyári program

Időjárásjelentés

Várható Időjárás vasárnap estig: időnként kissé megnövekvő felhőzet, szórványosan csővel. Mérsékelt, napközben kissé megélénkülő, változó irányú szél. Hajnalban és reggel többfelé párásság, köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között, a derült helyeken gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 12—17 fok között.

után ezekben a kombinátokban fogják előállítani a megye évi hízottsertés termelésének 80 százalékát, a 19 kombinát százezer hízottsertést bocsát majd ki évente.

A szakosított telepek építése azonban korántsem problémamentes. Helyenként már maga, a tervezés is szakszerűtlen. s az üzemek sem mindig a legolcsóbb, legjobb megoldásokat választják. Modern tehenészeti komplexumhoz régen idejétmúlt, nyitott trágya- ! t» * r >

telepet és faiközi silót tervez-! "ecs is ott van a szoritoban... tek, építettek Somberekén,

Rózsafán. A villányi sertéstelepről, amely különben a legjobbak közé tartozik, a vizet felejtették ki. Kivitelezési hibák is becsúsznak, megjegyzendő, hogy a tsz-építkezések i , , , . , . , , .. ,,

kivitelezésének 20 százalékát Mar Senki SCm kérdezi! kell-ef állami vállalatok, 15 százaié- j Icát TÖVÁL-ok végzik, 65 j százaléka pedig saját kivitelben készül. A drávaszabolcsi sertéskombinát építése azért állt le, mert építői — a tsz saját brigádja ■— Harkányban víkendházakat építenek.

A vajszlói tsz szakosított telepét a ktsz ipari tanulóival „építteti”, akik munkaidő alatt szívesebben fociznak, mint falaznak, az építkezés pedig áll. Minőségi kifogások is felmerülnek. Kaposszekcsőn,

Nagyhajmáson az új istálló padozata 10 centit süllyedt máris. Közismert okokból gyakori a panasz a TÖVÁL-ok munkájára is.

Traktorból még a pótlás sincs biztosítva

E meglévő hibák mellett is biztató az építési beruházások helyzete és tendenciája. Gép- beruházásoknál azonban csaknem megismétlődött a tavalyi helyzet. A baranyai tsz-ek éves gépamortizációs alapja 85 millió forint, ebből az idén mindössze 56 milliót fordítottak gépvásárlásokra. Vagyis nemhogy bővítenék gépparkjukat, de még a kiöregedett gépeik pótlását sem végzik el.

A helyzet az elmúlt év óta csak tovább súlyosbodott, az öreg géppark már ezen az őszön is érezteti káros, bénító hatását a termelésben. — Az őszi munkákban 600 traktor nem vehet részt műszaki meghibásodás, végső elhasználódás miatt. A mintegy 3300 traktoregységet kitevő tsz- géppark 65—70 százaléka elöregedett. Különösen súlyos a helyzet a mostoha adottságú tsz-eknél, amelyekben az átlagos 92-vel szemben, 143 hold szántóra jut egy traktoregység. Könnyen katasztrófához vezethet jónéhány nagyüzemet, ha a gépi beruházások terén nem történik mielőbb javulás.

A célcsoportos állami beruházások is tetemes összeget több, mint 60 millió forintot tettek ki az idén a tsz-elcben.

A vízrendezésre, meliorációra biztosított 31 millió forint fel- használása folyamatban van, szeptember 1-ig közel 20 millió forint értékű meliorációs munka került kivitelezésre, a tsz-ekben. Száz százalékban felhasználásra kerül a major bekötőutak építésére adott 14 millió forint beruházás is. ■—

Rét- és legelőjavítás címén 6 millió forintot kapott a megye — az utóbbi öt évben 38 milliót, vagyis az állam holdanként 320 forinttal járult hozzá a legelők megjavításához — az idén. A mintalegelők szépek is mindenütt, néhány esetben azonban nem rendeltetésszerűen használták fel ezt a pénzt, ezért vonták meg az állami támogatást a szabad- szentkirályi tsz-től.

Erdő felújításra és telepítésre, valamint cellulózé nyár telepítésekre 11 millió forint állami beruházást kapott Baranya megye, ez az összeg is

Uj lakótelepek Debrecenben

Debrecenben elkészítették a 4. ötéves terv lakásépítési programját. Ennek első részeként két lakóterület épül. A belvárosban régi épületek lebontásával a Kossuth és a Béke út között 451 lakásos új lakótelepet alakítanak ki, a dobozi lakótelepen pedig 1332 lakás épül fel. Az új lakótelepeken korszerű üzleteket, óvodát és bölcsődét nyitnak. Ezenkívül megépítik Debrecen első „pincegarázsát” 34 személygépkoNapirenden: a fútcolaj-ellátás

Az ÁFOR

felkészült a télre

Nemrég nyílt a volt Nick- udvarban Pécsett a jelenleg is nyitvatartó „Olajtüzelés 1969” című kiállítás, és az érdeklődés, amely kíséri, jelzi, hogy az olajkályha közkedveltté vált, az elmúlt évek során sokan cserélték fel korszerűtlen fűtőberendezéseiket erre a kényelmes, tiszta, és jó fűtési típusra. A legutóbbi becslés szerint hazánkban körülbelül 510 ezer olajkályha működik,

Győr, Miskolc, Szeged és Debrecen már nyeregben van — Jelszó: az idő pénz

ban olyannyira kívánatos „sebességnövekedésnek” ára van, A nagypanelos építkezések (legalábbis az egy lakásra vetített árak vonatkozásában) nem olcsóbbak a hagyományosnál, s a házgyári technológia sem ígér e területen változást. Egy-egy házgyári lakás megközelítően 8—IC százalékkal drágább a nagypanelosnál, igaz, korszerűbb, kulturáltabb is annál. No, de nézzük, mitől is függnek a házgyári lakásárak?

A legfontosabb tényező e vonatkozásban: hol vannak a nyersanyaglelőhelyek? A pécsi házgyár például a legszerencsésebb esetben is Barcs, illetve Gyékényes sóderbányáiból kaphatja az anyagot, s ez szinte behozhatatlan hátrányt jelent számára például Dunaújvárossal szemben.

Helyünk a világban

A házgyári program első üteme egy 10 ezer lakásos kapacitás megteremtését írta elő, míg a másodikban az évi 25 ezer lakást tűztek ki célul. Budapesten három, vidéken négy gyárunk van, illetve lesz a közeljövőben, s ha a most előkészítés alatt további négy is megvalósul, nagyjából el is értük lehetőségeink határát. Egy évtized alatt ezzel olyant lép előre a magyar építőipar, mint egész eddigi története során még soha, helyünk a világban még mindig meglehetősen szerény marad.

1960-as adatok szerint Nyu- gat-Európában az összlakosság 54,2 százaléka él városokban. Közép-Európában 40,2 ez a szám, de hihetetlen gyorsasággal nő, a városi lakásínség „természetes” elmúlására tehát naivság lenne számítani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy pillanatnyilag is súlyosabb a helyzetünk az | átlagosnál — nálunk 1000 la- | kosra 300 lakás jut, míg

Ausztriában 339, Angliában 350 —, könnyű megérteni,

milyen sziszifuszi munka előtt áll építőiparunk. A felzárkózás számos akadályozó tényezője közül most csak egyet: cementiparunk — minden erőfeszítés ellenére —, fellépéssel az igények mögött kullog. íme, néhány európai ország egy lakásra vetített cementfogyasztása: Anglia 305. Lengyelország 317, Franciaország 499, NSZK 604 kilogramm. Magyarországon 256 ez a szám, s a helyzet legfeljebb a BCM termelésbe lépése után javul. Egy dologban azonban az első között vagyunk, s ez a lakásnagyság, bármily hihetetlen. UNESCO adatok szerint nálunk az új lakások mindössze 17,4 százaléka kisebb kétszobásnál, míg Franciaországban például 20,2, Lengyelországban pedig 30,4 ez a szám.

Nincs más út

Egy-egy házgyár építésköltsége 300—400 millió forint körül van. Drága, más út azonban nincs. Az építőipari munka üzemszerűvé tétele nélkül nem lehet a legégetőbb gondokat — (létszám- hiány, erőszétforgácsolódás, minőségjavítás) — megoldani, s ezért mindenképpen vállalnia kell a népgazdaságnak ezt az áldozatot. A lakáskérdés megoldásának felelőssége

azonban nem nyugodhat csak a központi szervek vállán: a helyi szerveknek, a vállalatoknak, s természetesen az egyes embereknek, családoknak is részt kell belőle vállalniuk. A házgyári program — a nagyvárosok vonatkozásában — jelentősen enyhíteni fogja a nyomást, s ez végre talán ahhoz is hozzásegít bennünket, hogy az eddig oly mostoha „vidéken” is javítsuk a helyzetet.

Békés Sándor

és számuk az otthonokban egyre nő. Ennyi olajkályha tüzelőanyaggal való ellátása feltétlenül gondot jelent, de az ÁFOR már közölte: országosan megoldották ezt a problémát, lesz elegendő fűtőolaj a télre. Hogyan állunk az ellátással Pécs és Baranya megye területén? Erre a kérdésre válaszolt Véghelyi Lászlő- né, az ÁFOR Baranya megyei kirendeltségének vezetőhelyettese:

— Pécsett minden benzinkútnál kapható a fűtőolaj, de két helyen, az Ipar utcában és a Kórház téren csak a színezett Mekalor, a Fürst Sándor utcai, valamint az űjme- csekaljai Hajnóczy úti benzinkútnál viszont ezen kívül gázolaj is. Még a kővágószöl- iősi benzinkút is árusítja mindkét fajta olajat. A fogyasztóhoz egyébként közvetlenül az AKŐV jut el rendszeresen, ők szervezik a házhoz szállítást; A 12-es AKÖV meg is kezdte ezt az akciót, s tőlünk egyelőre 500 kanna olajat vitt el, de ha többre van szüksége, igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A fűtőolaj ára továbbra is 1,50, a gázolajé pedig 2,20. — Mohácson az egyik kútnál, valamint Siklós és Szigetvár benzinkútjainál is árusítanak tüzelőolajat. Siklóson ugyancsak marmonkannában, hiszen az egy kiskaliberű kút, ott nem tudtuk megoldani a tartályból való árusítást, de nemcsak a kutaknál, hanem az itteni telepeinken, a mohácsi, siklósi és szigetvári ÁFOR kirendeltségeken korlátlan mennyiségben vásárolhatnak az olajkályha tulajdonosok színezett fűtőolajat, vagy gázolajat. A pécsi ÁFOR-telepen egyébként, aki nagyobb meny- nyiségben kívánja hazavinni az olajat, csak hordós tételben adunk, de szeretném felhívni áz érdeklődők figyelemét, hogy a hordót nálunk nem vásárolhatják meg.

Lesz tehát elég olaj a kályhatulajdonosok számára Pécsett, és a megyében. Aki viszont messze lakik a benzinkutaktól, nem vásárol közvetlenül, hanem a 65-63-as telefonszámon bejelenti igényét a 12-es AKÖV-nél, ahol vállalják, hogy kannánként 5 forintos szállítási díj ellenében házhoz szállítják az olajat. A kannákat pedig vagy cserélik, vagy kívánságra át- töltik az olajat saját edényébe. Űj szolgáltatásként vezetik be az idén a megye bármely településére való olaj- szállítást. Az AKÖV darabárú részlege a kocsiszekrények alatt kiképzett helyen 20 marmonkannát tud a kocsikon szállítani, anélkül, hogy a platón elhelyezett áruk szennyeződnének. A megye bármely helységébe megrendelhető tehát a fűtőolaj, a postahivataloknál kapható levelezőlapokon, vagy a 21-61 telefonszámon.

Kampis Péter

A győri házgyár távlati képe

felhasználásra került, de sokszor nem elég szakszerűen. — Különösen vonatkozik ez a cellulóznyár telepítésekre, amelyek egy része ki is pusztult, s nem mindig a tsz-ek hibájából. A hiba gyakran a telepítéseit előtti szakvéleményekhez vezethető vissza.

—Rné—

Ki tudja, hányadik menet-1 nél tartunk, a szorítóban azonban még mindig változatlan hevességű a harc. Féltucat vidéki nagyvárosunk j — köztük Pécs — „verek- : szik” a tervbevett, s rövidesen megépítésre kerülő négy házgyár valamelyikéért, s bár végleges döntés még ] nincs, a szakemberek máris j mindenütt azt számolgatják: milyen változásokat is jelentene egy 2500—3000 lakásos házgyár belépése területükön?

Az ideális nagyság

Az „első fecske” a Budapest I. elnevezésű házgyár, 1965-ben kezdte meg az üzemszerű termelést, szovjet berendezéssel, szovjet technológiák alapján. Ez a gyár csak egy típus kibocsátására alkalmas, éppen ezért sok vonatkozásban kísérleti jellegű létesítménynek tekinthető. A házgyár-ellenes kampány üzembehelyezése időszakában érte el csúcspontját, de aztán elkészültek a Budapest II., illetve Budapest III. tervei, s ezzel a gyakorlatban is beigazolódott: a házgyári technológia is lehetővé teszi a típusok, illetve épületalakzatok variálását.

Az IPATERV által készített „magyarosított” gyárak 1700—4200 lakást képesek évente produkálni. A lakások átlagos alapterülete 50 négyzetméter, de — természetesen — ennél nagyobb alapterületek is kialakíthatók. Egy-egy házgyár 13—17 ezer négyzetméteres csarnokban van elhelyezve, melyhez egy 50—90 ezer köbméter/évi kapacitású betonkeverő üzem tartozik. A szegedi és a debreceni gyárak valamivel kisebbek ennél — 2500—3000 lakás legyártására képesek —, s miután Pécs térségében is megközelítően ekkora igénynyel kell számolni, az alábbiakban e típus adatait ve- | gyük szemügyre.

Kétműszakos termelés esetén 530—550 munkásra van szükség, míg az irányítást, az ellenőrzést és az adminisztrációt mintegy 150 fős stáb végzi el. Évente 65 ezer köbméter, illetve 450 ezer négyzetméter panelelemet képesek gyártani, melyhez 2300 tonna acélt és 23 ezer tonna cementet használnak fel. A villamosenergia-igény 3,6 millió kilowattóra évente. A felhasznált anyagok óriási mennyiségére talán a szállítás adati a legjellemzőbbek: évi átlagban 26—28 ezer vagon anyag érkezik, s mintegy 70—80, folyamatosan dolgozó, tréler képes csak az elkészült elemek célbaj uttatására.

Mitől függnek az árak?

A nagypaneles építési mód térhódítása időszakában sokan árcsökkentést reméltek — a korszerűbb eljárásnak olcsóbbnak is kell lennie, mondván —. a gyakorlat azonban mást bizonyított: az építőipar-