Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI.évfolyam,204.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.szept. 4.,csütörtök Tsz-vezetok tanácskozása Sásdon Kiegészítő tevékenységgel pétolják a „kiesett“ termést Bányászaink a jubileumi évfordulók tiszteletére Már egy hónappal ezelőtt biztosnak látszott, hogy a ter­vezett, újabb szóhasználattal ^betáplált” és jogosan elvárt 17 mázsás búzatermés nem lesz meg a sásdi járásban. Az időjárási tényezők olyan sze­rencsétlenül játszottak össze, hogy dacára a tsz-ek minden igyekezetének a járási termés­átlag alatta maradt a vártnak, sőt a tavalyinak is. Vagyis a járási párt-végrehajtóbizottság augusztus 7-i, a gyenge adott­ságú tsz-ek helyzetével foglal­kozó, ülésén elhangzott jelzé­sek beigazolódtak. A csendben várt 17 mázsa helyett a tsz-ek átlagtermése 14,2 mázsa lett, ami pénzügyi tekintetben is érzékenyen érintette a szövet­kezeteket. Az elemi csapás­ként jelentkező súlyos vihar­károk és a lisztharmat káro­sítás folytán az egyházaskozá- ri tsz-ben 32 vagon búza ment tönkre, ami közel egymillió forint bevételtől ütötte el a szövetkezetei. Ha nem is ilyen nagymérvű, de tetemes ter­méskiesés volt a felsőmind­szenti, a magyarszéki, a kis- hajmási, a hetvehelyi és az abaligeti tsz-ekben is. Ez utób­biak ráadásul kedvezőtlen ter­mészeti adottságú tsz-ek, ahol a kisebb pénzügyi kiesés is hamarabb felborítja a gazda­sági egyensúlyt. A Járási Pártbizottság segítsége Az így előállt helyzet egyik­másik tsz-t az év végére köny- nyen deficithez vezethette volna. A járási párt-végrehaj­tóbizottság ezért a járási bank­kal megvizsgáltatta a tsz-ek pénzügyi helyzetét, s meg­hallgatta az erről szóló jelen­tést, majd szeptember 3-án tanácskozásra hívta össze Sás­don a termelőszövetkezeti el­nököket, főkönyvelőket és párttitkárokat. A tanácskozá­son, amelyen Czégény József, a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője is résztvett, a szövetkezeti veze­tők, a járási vezetőkkel közö­sen tárták fel azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel az év még hátralévő négy hónapjá­ban, a károsult szövetkezetek részben vagy egészben pótol­hatják a terméskiesésből elő­állt veszteségüket. Vagyis tegnap Sásdon a mérleghiányok megelőzéséről, az év végi deficitek elkerü­lésének lehetőségeiről volt szó. Amihez persze nem túl hosszú idő, mindössze négy hónap áll rendelkezésre, azon­ban mint az a tegnapi tanács­kozáson is kiderült, ilyen rö­vid idő alatt is sok mindent lehet még tenni. A járási át­lagban 3 mázsával alacsonyabb kenyérgabona-termés kiesés­ből eredő százezreket vagy milliókat a közös gazdaságok többsége, gyorsan térülő pénz- befektetéssel igyekszik behoz­ni. Az egyházaskozári tsz pél­dául tekintettel óriási méretű búzaterméskiesésére, új ága­zatot indított be évközben, a pÉcsenvekacsa hizlalást, több tízezres volumenében. A ka­csákat már júniusban meg­rendelték, amikor látták, hogy búzából nem találják meg számításukat. A szövetkezet vezetői bíznak benne, hogy hat hónap alatt az új ágazat be tudja pótolni a milliós búza­kiesést. Merész vállalkozások, követendő példák Az abaligeti tsz látva a gyengébb búzatermést, barom­fi tojóállományt állított be, a felsőmindszenti tsz pedig liba­hizlalásra kötött sürgősen szerződést a BOV-val. Mind­három tsz-t csak dicséret il­leti a merész vállalkozásért. A szerdai tanácskozáson minden bizonnyal más tsz-ek is ked­vet kaptak hasonló kezdemé­nyezésekhez. A járási bank­fiók jelenlévő képviselői kife­jezték azt a készségüket, hogy az elemi kár vihar, jégverés, súlyos lisztharmat fertőzés- súlytotta szövetkezetekkel szemben a bank maximális türelmet tanúsít. Esedékes hi­teleik visszafizetésére haladé­kot adnak, természetesen egye­dileg bírálják el az eseteket. A szerdai tanácskozás résztve­vői végül arra az álláspontra jutottak, hogy a tsz-ek pénz­ügyi egyensúlyukat meglévő készleteik értékesítésével is helyrebillenthetik. És a hát­ralévő négy hónap alatt még sok mindent tehetnek annak érdekében, hogy az év végi mérleg nyereséges legyen, s a tagok megkapják jövedelmük száz százalékát. Harmincezer tonna terven felül szén Kiváló eredmények a mecseki szén- és ércmedencében A Kossuth-bányai Lovai-brigád már a jövő évi tervén dolgozik A tartalomból; Folytatódtak a szovjet jugoszláv tárgyalások (2. oldal) Miért volt kevés és drága a zöldáru? (3. oldal) Ünnepi fogadás Pécsett (4. oldal) Emlékmű a hősöknek (5. oldal) Teljes forduló a labdarúgó NB l-ben (8. oldal) Az országban jelenleg egy­millió tonna szénhiány mu­tatkozik az energetikai mér­legben. Ez szükségessé teszi, hogy a Mecseki Szénbányák fokozott erőfeszítéseket te­gyen mennyiségi mutatóinak túlteljesítésére. A vállalat az augusztusban elért 12 959 tonna plusz termelésével együtt már több mint 30 ezer t®nnával teljesítette túl az eredetileg tervezett mennyi­séget. A Il-ik félévben is legdöntőbb feladat a terme­lés szervezése úgy, hogy a vállalat közben fel is készül­hessen a jövő év 4,1—4,3 millió tonnás termelési ka­pacitásra, ugyanakkor telje­síteni tudja a még hiányzó 80 millió forint nyereséget. A közelmúltban elkészült a vállalat legfontosabb mu­tatóinak július havi értéke­lése. Ebből kitűnik, hogy a Mecseki Szénbányák Válla­latnál óriási feladatokat ol­danak meg, az elmondottak sikeres végrehajtása érde­kében. A teljes árbevételi tervet 109,1 százalékra telje­sítették. A minőségi mutatók jelentős mértékű javításával pedig elérték, hogy az átlag­ár a tervezett 357,33 forint helyett 375,31 forintra ala­kult. A termelékenység ala­kulásában is javulás történt, sajnos nem a kívánt nagy­ságrendben. A közeljövőben várható kisgépek munkába- állításával nagyobb mérvű előrehaladásra lehet számí­tani. A Mecseki Szénbányák Vállalat bányásznapi mun­kaversenyének hajrájában megszületett az első éves tervteljesítés: a Kossuth-bá­nyai Lovai Lajos elővájó bri­gádja augusztus 25-én befe­jezte az 1969. évre vállalt 874 méter bányavágat kihajtását. Szombaton és vasárnap 19.- szer ünnepeljük a magyar bányásznapot. Fotóriporte­rünk ez alkalommal elláto­gatott a Mecseki Szénbánya Vállalat és az Ércbánya üze­meibe. Felvételeinken né­hány mozzanatot mutatunk be hős bányászaink munká­jából. A Mecseki Ércbányászati Vállalat I. üzemének legalsó szintjén egy vágathajtás végén aa ideiglenes biztosítást végzi Sipos Kálmán és Kókai Károly. (Képriportunk a harma­dik oldalon.) Véget ért az arab csúcsértekezlet Szudán Is képviseltette magát a tanácskozáson Kairó: A Kairóban folyó arab „kis- csúcs”-on részvevők köre ki­bővült. A tanácskozásokon ed­dig a közel-keleti viszályban közvetlenül érintett négy or­szág — az EAK, Jordánia, Szíria és Irak — vettek részt: a szerdai tárgyalásokon azon­ban már Szudán is képvisel­tette magát. Kedden este a „kiscsúcs” részvevői két bizottságban ta­nácskoztak. Az első bizottság­ban a külügyminiszterek je­lentést dolgoztak ki és továb­bítottak az államfőkhöz a kö­zel-keleti válság diplomáciai eseményeiről 1967. június 9- től a mai napig. A miniszterek ezenkívül egy sor diplomáciai jellegű ajánlást fogadtak el, így pél­dául azt, hogy a négy ország aktívan vegyen részt az ENSZ- közgyűlés legközelebbi ülés­szakán és a Biztonsági Tanács Jeruzsálem ügyében tartandó vitáján. A másik bizottságban a had­ügyminiszterek és a katonai szakértők tanácskoztak. Kairó: A kairói A1 Ahram szerdai számának közlése szerint a kairói négyes csúcstalálkozó résztvevői azt a jelentést ta­nulmányozzák, amelyet az EAK, Jordánia, Szíria és Irak katonai vezetői állítottak ösz- sze az arab—izraeli tűzszüneti vonalakon kialakult helyzet­ről. Ez a jelentés — hangsú­lyozza a kairói lap — „őszin­tén és objektívan” tárja fel á helyzetet. Az A1 Ahram utal arra is, hogy a csúcstalálkozót övező titoktartás okát a „szigorúan bizalmas jellegű” katonai kér­désekben kell keresni. Kairó: A Jemeni Arab Köztársa­ságból érkező jelentések sze­rint Szanaa-ban Abdullah Al- Kursimi, volt közlekedésügyi miniszter alakított kormányt. Al-Kursimi elődje, Al-Amri vezérőrnagy július 9-én, egész­ségügyi okokból mondott le kormányfői tisztéről. London: A Daily Express szerdai számában arról ír, hogy az iraki kormány és a British Corporation megbízottai kö­zött tárgyalások folynak Lightning-típusú sugárhajtású vadászgépek és Red Top-tí­pusú légelhárító rakéták szál­lítására. A lap tudni véli, hogy a szóbanforgó hadiszállí­tások összege eléri a 100 mil­lió fontot is. ÉJFÉLKOR ÉRKEZETT: Kairó: Szerdán este Kairóban be­fejezte munkáját a „kis” arab csúcsértekezlet, amelyen a házigazda egyiptomi elnökön kívül a Jordániái uralkodó, a szíriai és a szudáni államfő és az iraki alelnök vett részt. Szabad árak a szőlő, a must és a bor forgalmában Egységes borforgalmi adó — Sajtótájékoztató a MÉM-ben S zerdán a MÉM-ben a szóló- és gyümölcstermesztés Idei eredményeiről és az új átvételi rendszerről tájékoztatták az újságírókat. Elmondották, hogy a szőlők termőterúlete az idén tovább gyarapodott; csaknem 20 ezer hold fordult termőre és az összterület meghaladja a 375 ezer holdat. A növényi kultúrának kedvezett az időjárás: a szőlők jól teleltek, és a kisebb tavaszi fagyokat ellensúlyozta a megfelelő nyári időjárás. Rekordtermés szőlőből A szakemberek becslése alapján idén 900—950 ezer tonnás szőlőterméssel lehet számolni, ebből hozzávetőleg 5,5—6 millió hektó egyszer fejtett bor nyerhefő. Ez azt jelenti, hogy az idei termés húsz százalékkal lehet na­gyobb a tavalyinál, ami re­kordnak számít a hazai borá­szat történetében. A termés mintegy 15—20 százalékának elhelyezésére külön intézke­déseket kell tenni; fel kell kutatni a szükségtároló helye­ket, gondoskodni kell az éves szükségletet meghaladó must besűrítéséről stb. Az idén mintegy tíz száza­lékkal nagyobb a gyümölcs- termés, mint tavaly volt. A becslések szerint a gazdasá­gok 550—600 ezer tonna almát adnak. Szilvából és ősziba­rackból is a legtöbb helyen nagyobb termés ígérkezik a tavalyinál. A gyümölcs és a bor for­galmazásában előrelépést je­lent a kormány közelmúltban hozott határozata. Nemsokára kiadják a végrehajtási rende­leteket is, amelyek a gazda­ságok számára lehetővé teszik, hogy feldolgozói és borászati tevékenységük kibővítésére más mezőgazdasági üzemek­től, egyénileg gazdálkodó ter­melőktől, vagy akár más ter­melőszövetkezet tagjaitól sző­lőt, mustot, bort vásárolhas­sanak. Változatlanul fennáll a lehetősége annak is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az élelmiszer kiskereskedelem­mel, valamint a vendéglátó­iparral közvetlenül létesítse­nek kereskedelmi kapcsolatot. A többcsatornás forgalma­zás, a növekvő árukínálat a szabadabb árrendszer alkal­mazását tette szükségessé. A szőlő, a must és a bor for­galmában a szabad árak lehe­tővé teszik azt, hogy a fo­gyasztói igények a termelő­üzemek munkájánál közvetle­nül is érvényesüljenek. Ennek egyenes következménye, hogy jobb termés esetén alacso­nyabb, gyengébbnél pedig ma­gasabb ár kialakulásával le­het számolni. A kormányha­tározat szerint a bor fogyasz­tói áránál is a szabad árfor­galmat alkalmazzák. Az adóalap és árbevétel Ugyancsak a kormányhatá­rozat alapján kerül sor a bor­forgalmi adó egységesítésére is. A korábbi adórendszerben szektoronként és minőségen­ként eltérő adókulcsok voltak érvényben. (Külön adókulcsa volt például a hordós és a palackos boroknak egyes szek­toroknál — szerk.) Az igen széleskörűen differenciált for­galmi adórendszer gátolta a piaci hatások érvényesülését, nem tette lehetővé azt sem, hogy kooperációk alakuljanak I ki a különböző adózási rend­szerhez tartozó szektorok kö­zött. A határozat szerint az egységes forgalmi adó 19 szá- ■ zalék. Az adóalap kiszámítá­sánál az árbevételből le lehet vonni az adóhatóság által megállapított palackozási költ­séget. Az idei szőlő-terméskilátá­sok lehetővé teszik a felvásár­lási árszínvonal kisebb mérté­kű, öt-tíz százalékos csökke­nését. Ezzel részben a fogyasz­tói árcsökkenés pénzügyi fe­dezetét lehet biztosítani, más­részt elő lehet segíteni a gaz­daságos borexport növelését. Miután az árszínt-csökkentés mértéke előreláthatóan kisebb lesz, mini a termésnövekedés­ből származó bevétel, így a termelőüzemek számára a sző­lőtermesztés gazdaságos ma­rad. Járjon jól a vevő is Arra kell törekedni, hogy a felvásárlási árszínt csökkené­sének megfelelően a fogyasz­tói árak is mérséklődjenek, tehát a vevő is jól járjon. A MÉM ezért utasította a Ma­gyar Állami Pincegazdaságot, hogy a felvásárlási árcsökke­nésből származó megtakarí­tást a továbbadási áraknál is érvényesítse — más szóval járjon el a fogyasztói árak csökkentése érdekében is. Az árváltozás tehát nem növel­heti a pincegazdaság nyeresé­gét A várható jó télialma-ter­més az exportminőségű gyü­mölcs felvásárlási árszínvona­lát is módosítja: árcsökkenés a tavalyihoz képest előrelát­hatóan 6—8 százalék lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom