Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
3 Í5J9. «eplember 20. Dimcintmi napi« Mikor jut nyugvópontra a cserkút! vízügy? Népszerűek a balatoni lorasiskolák A színfalak mögött Az évad kezdetén kemény | munka előzi meg a bemutatókat. Nehéz feladata van a rendezőnek, a színésznek, a színpadmesternek, a díszletfestőnek, a maszkmesternek és valamennyiüknek, akik a színpadon ugyan nem láthatók, ce alkotó részesei a produkcióknak. Színházi előzetesként néhány képben számolunk be a premiert megelőző színházi munkáról. Még civilben próbálnak a Cirkuszhercegnó főszereplői közül Cseh Mária és Szabadi József. Ugyancsak a Cirkuszhercegnőhöz készülnek már a díszlete!! a színház „tetején”, a festőműhelyben. A színpad alatti próbateremben az új balettigazgató, Tóth Sándor vezényletével gyakorol a Varsóba készülődő balettkar« Évadonként hetven-nyolcvan paróka készül és mintegy 250 maszk indul a színpadra Léka László maszkmester műhelyéből Erb János képriportja. A balatoni lovasiskolák az idén a Balaton és a Bakony Tidék leglátogatottabb idegenforgalmi létesítményei voltak. Több mint húsz országból érkeztek vendégek, akik az oktatáson kívül hosszabb lovastúrákon is részt vettek. Az angol, osztrák, NSZK-beli és amerikai turisták népes csoportokban keresték fel Nagyvázsony t, Tihanyt és Siófokot A lovasiskolák legtávolabbi „tanulója” Brazíliából érkezett Tihanyt főleg azok keresték fel, akik most ismerkedtek a lovaglás tudományával, míg Nagyvá- zsonyban a „haladók” találtak maguknak megfelelő terepet. A nagyvázsonyi iskola az őszi napokban is kellemes programot kínál vendégeinek. A következő hetekben több osztrák turista- csoport érkezésére számítanak. Nemrég még úgy volt, hogy szeptember elejére elkészül Cserkúton a közkutas vízveze- tékháiózat és ezzel nyugvópontra jut ez a nagy vihart kevert ügy. A falubeliek ma már tudják, hogy a munka befejezése az év végére várható, de hogy nyugvópontra jut-e a dolog, az még kérdéses. Ami a munka befejezésének elhúzódását jelenti, azzal kapcsolatban annyit mondhatunk, hogy rendkívül kemény, sziklás talajban kell az árkot ásni és ez sok nehézséget okoz. Másrészt viszont a kivitelező Mecseki Ércbányászati Vállalat nem tud elegendő munkaerőt biztosítani erre a munkára, ami szintén hátráltató tényező. De a dolognak erről a részéről ma már nincs szó. A cserkút iák látják, hogy a munka — ha lassan is — halad, s ez a nagy többségnek elegendő. De azok, akiknek a portáján lévő kútból a bányaművelés következtében elszökött a víz, Dóra néni Darija Petrovna Ribalkina életének 16-ik születésnapját még a cári közigazgatás Taskent, de a 17-iket, — az 1918. március 16-át már a szocialista város Engelsről elnevezett gimnáziumában érte meg, — mint mondotta ..sajátos gratulációkkal”. — Soha nem felejtem el a köszöntőjüket —, emlékezett vissza. — Na, mezítlábas örülhetsz már, megjött a ti időtök is —, így gratuláltak. Ez a csúfnév, amire különben büszke voltam, még a korábbi diákéveimből ragadt rám, és nem is ok nélkül, mert a pajtásaimat a szó szoros értelmében is -a sikátorok mezítlába- f-aiból édesgettem magam köré. Pedig ahogy mondotta, nem maradt volna viszonzás nélkül az sem, ha az iskola jobbmódú tanulóival barátkozik, hiszen vz édesapja mozdonyvezető volt, ami annak idején rangos egzisztenciának számított — Nekem mégis a nagyapám volt az eszményképem, — mondotta. — Mert tőle hallottam először izgalmas, szívdobogtató történeteket az orosz munkásmozgalomról, az 1905- ös fegyveres felkelésről és a forradalom előtti évtized nagy sztrájkjairól, amelyekben ő is résztvett. Az ő személyes példája inspirált arra, hogy a magam kis lehetőségeivel rendezzem be már a diák életemet is. így vezetett el hát az útja a ..mezítlábasokhoz”, akiknek szószólója, patrónusa volt és maradt is a forradalom győzelméig. 1918 novemberében — még diákkorában —, egyik alapító tagja lett a Komszo- mol taskenti városi szervezetének, amelyre így emlékezik: — Az alakuló gyűlésünkön nem kisebb személyiségek mondták el a Komszomol lenini követelményeit, mint Frunze, Kujbisev és Ordzsoni- kidze, és az ő biztató szavukra kezdtük meg, a ma már szinte hihetetlennek tűnő feladatok megvalósítását. Ö a taskenti üzbég körzetet kapta, ahol a vele hasonló korú fiatalokat kellett beszerveznie a Komszomolba. De milyen körülmények között? — Még a kisebbik baj volt, hogy az üzbég lányokat már 9—10 éves korukban férjhez adták, vagy inkább kényszerítették a szülők, s így bizony lámpással kellett keresnem amíg egy-egy családi gondok nélküli fiatalt megnyertem az ügyünknek. A pártba 1919. augusztus 22-én vették fel és ezen a napon, ahogy ő mondotta, egyszerre jutalmazták meg két érettségi bizonyítvánnyal. Az iskolaival, melyet az Engels gimnáziumban kapott, és a párttagsági könyvvel. — Kettős megbízatást kaptam. Egy fejői a tanítók híján árválkodó iskolák tanulóinak oktatását, más felől —. és ez volt a nehezebb — szakmunkások szervezését a vasúti közlekedés és az ipariüzemek termelésének biztosítására. A feladat az volt, hogy szakoktatókat verbuváljak, akik majd átveszik tőlem, a szintén általam toborzott munkásokat, a szakma betanítására. Nem is lett volna különösebb baj, ha másra bízzák a szervezéssel együtt járó elméleti ideológiai felvilágosító munkát, mert sajnos ehhez engem, a 18 évest éretlennek, taknyos- nak nyilvánított majd mindenki, akivel csak szóba álltam. És megint csak a nagyapám segített át a problémákon. Az ő ötlete volt, hogy keressük fel a lágerekben még mindig tétovázó, sehova nem tartozó osztrák, cseh, magyar hadifoglyokat, és válogassuk ki ő közülük a szakoktatókat. így ismerkedett meg aztán jövendőbeli élettársával is, akivel éveken át együtt járták a bányákat, üzemeket, közös részt vállalva a pártmeg- bizatásokból. És 1922-ben, amikor a volt hadifoglyok tömegesen tértek vissza hazájukba, ő is, mint jónéhány asszonytársa, bizalommal követte párját a teljes bizonytalanságba. Abba, mert minden hazatérőben kémet, bolsevik agitátort gyanítottak a hatóságok, hát még azt, aki orosz feleséggel lépte át a határt — Néhány év alatt teljesen szétdúlták az életünket, — mondotta. — A férjemet munkanélküliségre, engem meg állandó zaklatásra ítéltek, amíg megfásulva, mindentől megcsömörülve szét nem váltak az útjaink. Fogjuk rövidebbre a múltat, amely azután sem hozott sokkal vigasztalóbb változást az életébe, amikor jelenlegi élettársa oldalán együtt keresték a boldogulást. Pedig ezek az évek már a horthysta „konszolidáció” esztendei voltak, melyekben végre számukra is megadatott a „nagy kegy”, hogy kevesebb háborgatással rendezhették életüket, dolgaikat. A „harmadik felvonás” napja — ő nevezte így —, 1944. november 29-én — Pécsett köszöntött rájuk, a győztes szovjet csapatok nyomán. — E naptól kezdve újra értelmet kapott az életünk, — mondotta. — Előbb a szovjet városparancsnokság tolmácsa voltam, majd a hamarosan megalakult pécsi nőszövetség megbízásából a baranyai falvak MNDSZ csoportjainak szervezőjeként, később párt- megbizatásból a Magyar— Szovjet Baráti Társaság alapító tagjaként kapcsolódtam be a mozgalomba. És ahogy mondotta, azóta szinte minden esztendő korszakos lépést jelentett az életében. Közöttük is elsősorban az 1950—55-ös esztendők, melyek a régmúlt érettségi bizonyítvány után tanári diplomát adtak a kezébe, a fővárosi Eötvös Loránd .egyetemen. Diplomát, amelyet előbb a pécsi Leöwey Gimnáziumban, majd a Tanárképző Főiskola orosz tanszékén hasznosított, és hasznosít odaadó, fáradtságot nem ismerő munkájával, mind a mai napig. Magas kitüntetései, docensi beosztása ellenére mégis arra a legbüszkébb, hogy kollégáinak és tanítványainak egyszerűen csak Dóra nénije ő, és ezt a bizalomból, szeretetből fakadó titulust úgy is őrzi... — Mint a legszebb, legértékesebb kitüntetésemet — mondotta. — És a jövő évben, ha majd nyugdíjba megyek — hiszen 68 éves vagyok már —, naplóban, elbeszélésekben szeretném megörökíteni életem e harmadik és legkedvesebb felvonását ... P. Gy. meg ezután, s tőle a következőket tudtuk meg: — Valóban nincs ilyen határozat A Vízügyi Igazgatóság közkifolyós rendszert engedélyezett, s nekünk ehhez kell tartani magunkat. Persze, közegészségügyi szempontok is érvényesültek abban a határozatban, amelynek alapján 16 közkutat kap Cserkút. Ez pedig főleg a szennyvíz elvezetésének kérdése, ami megoldatlan. — Tehát milyen döntésre számíthatnak a cserkútiak? — A Vízügyi Igazgatóság érvényes határozata alapján elutasító döntésre. Megkérdeztük dr. Békefi Józsefet, a pécsi járás közegészségügyi és járványügyi felügyelőjét is. hogyan látja ő a cserkútiak panaszának ügyét. — A megnövekedő vízfogyasztás nagyobb szennyvíztermelődést von maga után, ennek elvezetése pedig a cserkúti viszonyok között nem éppen problémamentes. Nem tudni ugyanis, hogy a leszi- várgó szennyvíz nem veszélyezteti-e a bányaművelést, vagy esetleg a tortyogói víznyerő területet. Véleményem szerint azonban kedvező szak- vélemény alapján a Vízügyi Igazgatóság esetleg megváltoztathatja eredeti határozatát és engedélyezheti az érintett házakhoz a kerti-csap bekötését, ha a vízmennyiség ezt elbírja, s ha a szennyvíz is elhelyezhető ártalom nélkül. Ennek a válasznak az alapján fordultunk kérdéssel a Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályának vezetőjéhez, dr. Orlóczy Istvánhoz. A felelete: — Minket elsősorban vízgazdálkodási szempontok vezettek határozatunk meghozatalában. A Cserkútra bevezetett vízzel a Pécsre jutó vizet csökkentjük. A házakhoz való bevezetés engedélyezésével pedig még több vizet vonnánk el Pécstől. De ha a város vízellátása biztonságosabbá válik, szerintem nem lesz akadálya, hogy ezt is megengedjük. A házi bekötés tilalma tehát átmeneti. Nagyon indokolt esetben egy-két házhoz be lehetne vezetni a vizet, bár elvileg ezt is ellenezzük, hiszen ez a többit is maga után vonná. Esetileg a közkutak számának növeléséről lehet szó, de ez már a Vízmű dolga. íme ezek az illetékes állás- foglalások a cserkútiak kívánságával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy valamennyi vélemény helytálló, de egyet kell értenünk a cserkútiakkal is, akik igazukért magasabb fórumra is hajlandók elmenni. Nem ártana a döntés előtt még egyszer megnézni, lehet-e valamit tenni az érdekükben, akár a tervezett közkutak számának szaporításával, akár azzal, hogy megvizsgálnák: kik azok, akiknél mindenképpen indokolt lenne a portára bevezetni a vizet. Bizonyára lehetne olyan megoldást találni. amelynek segítségével valóban nyugvópontra jutna Cserkúton a víz-ügy. H. L Van már kivitelező! Megkapják idén a távfűtést az újmecsekaljai gyermekintézmények foglalkoztunk az újmecsekal- jai bölcsődék és óvodák fűtési gondjaival. Cikkünk megjelenése után a III. kerületi Tanács értesítette szerkesztőségünket, hogy a legutóbbi tárgyalások eredményeként sikerült megoldani a problémát. A Mecseki Ércbányászati Vállalattól ígéretet kaptak, hogy biztosítják a szükséges szerelői kapacitást, így hamarosan megkezdik a Hajnóczy utcai, valamint a Karikás Frigyes utcai bölcsőde és óvoda bekötésének munkálatait. A Hőszolgáltató Vállalat a szükséges hőkicserélők és szivattyúk beszerzésére tett ígéretet. Meggyorsítják a Türr István utcai óvoda távfűtésével kapcsolatos tervezési munkát is és a jövő év első negyedében ezt az óvodát is bekötik a távfűtésbe. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: a délnyugati, nyugati megyékben továbbra is felhős ég, ismétlődő esőkkel, az ország többi részén kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt keleti, északkeleti szél. Az évszakhoz képest hideg marad az idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkeleten 1—5, a délnyugati országrészben 5—10 fok között. Az északi hegyvidéken és az északkeleti határmegyékben helyenként gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között. azt szeretnék elérni, hogy í korábbi állapotnak megfelelően telken belüli vízcsapról kapjanak tizet. — Véleményem szerint jogos a kívánság — mondjc Tóth József, a kővágószöllős tanács vb-elnökhelyettese Cserkút járási tanácstagja. — Méltánytalan lenne, hogj azok, akiknek a kútjából elapadt a víz, most 100—150 mé térről hordják a vizet. Men kellene találni a módját, hogj legalább ez a néhány cserkút lakos jusson telken belül vízhez. Elmondta még, hogy az érdekeltek a pécsi járási tanácshoz fordultak ügyük támogatásáért, mivel a Mecseki Érc- bányászati Vállalattól olyar tájékoztatást kaptak, hogy hí erre kötelezik őket, akkor bevezetik a vizet, de erre jelenleg nincs határozat. Dr. Dalmadi Sándort, a pécsi járási tanács igazgatási osztályának vezetőjét kerestük
