Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

♦969. szeptember 19, fiunammi Hainto 5 Igazgatósági ülés a MÉK-nél Elegendő zöldáru télire Jó ellátás almából — Huszonöt százalékos béremelés a fizikai dolgozóknak — Fejlődés előtt áll a mohácsi tartósítóüzem Nyolcszázhúsz vag'onnyi árut tárolnak az idei télen a MÉK-nél. Ennek több mint fele burgonya, a vöröshagy­ma: 60 vagon, fejeskáposzta 74, fokhagyma 1, dughagyma 30, sárgarépa 34. petrezselyem 26, egyéb zöldség 67, alma 92 vagon, összességében többet, mint tavaly, ugyanis szeptem­bertől a MÉK elvállalta a komlói és a pécsi ÁFÉSZ- boltok ellátását is. A már em­lített árumennyiség több mint felét fedett helyen tárolják. Említésre méltó, hogy az idén tovább bővült a raktárkapa­citás a Megyeri úti központi tárházban kétszekciós, vasvá­zas színnel, 175 vagonnal. A kapacitást meghaladó meny- nyiséget részben külső táro­lással, valamint bértárolással oldják meg. Tegnap a MÉK igazgatósági ülésén a téli tárolásra való felkészülésről, a téli zöldáru­ellátásról tárgyaltak. A fel­készülés jó, a szükséges áru réndelkezésre áll. Egyedül a vöröshagyma felvásárlása je­lent gondot, a szükséges meny- nyiséget más megyékből kell majd beszerezni. Burgonyá­ból a tervezettnél nagyobb mennyiséget vásárolhatnak fel, és igen jó minőségben. — Igen jó lesz az almaellátás, még exportra is jut, a HUNGARO- FRUCT-tal szerződésen felül napi egy-két vagon alma szál­lításában állapodtak meg. Az igazgatósági ülésen ismét felvetődött a hűtőkapacitás hiánya. Hűtőtároló nélkül nincs modern kereskedelem, s mint Fodor Imre igazgató em­lítette, ez már tegnapi téma. Most lehetőség nyílik a beru­házásra, hiszen végre nyeresé­ges lesz a MÉK, fejlesztési alapja többmillió forintra rúg Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Ko- mócsih Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján meg­tárgyalta a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szó­fiában 1969. július 10-én alá­írt barátsági, együttműkö- . dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvény­beiktatásáról szóló törvény­javaslatot. A bizottság egy­hangúlag jóváhagyta a tör­vényjavaslatot, s úgy hatá­rozott, hogy azt az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánl­ja majd. majd. A száz vagonos hűtő­raktárt jövőre kezdik el épí­teni, a MEZÖBER-rel már felvették a kapcsolatot, a hű­tő 3,5—4 millió forintba ke­rülne. Október 1-ével átlagban 25 százalékkal felemelik a fizi­kai dolgozók bérét. (Egyes munkavégzésnél az emelke­dés megközelíti az 50 száza­lékot). A béremelés a MÉK- nél évente 800 ezer—egymillió forintot tesz ki. Ez nem kis összeg, de arra számítanak, hogy így sikerül biztosítani a megfelelő munkaerőt, több lesz a válogatott, tehát a jó­minőségű, romlásnak kevésbé kitett áru. A második napirendi pont­ként a MÉK mohácsi tartósító üzemének eddigi működését tárgyalták meg. A korábbi egyszerű savanyítóüzemből valóságos konzervüzem fejlő­dött ki, amelynek kapacitása majdnem azonos a Szigetvári Konzervgyár államosításakor meglévő kapacitásával. — A tartósítóüzemben 1968-tól kez­dődően lényeges profilválto­zás történt. Figyelembe véve azt, hogy a fogyasztók igénye az úgynevezett steril áruk felé tolódott el, s mindinkább csökken a hideg úton előállí­tott áruk iránti érdeklődés, to­vábbá, hogy a tsz-ek által lét­rehozott tartósító üzemek a hideg úton előállított árukkal különben is telítették a pia­cot; a gyártási programot en­nek megfelelően állították át. A tavalyi 100-hoz képest az idén már 130 vagonnyi árut állítanak elő, s ezen felül igyekeznek a rossz időjárás miatti kiesést (uborka, meggy) pótolni. Az idén egyébként már exportot bonyolítottak le (800 mázsa savanyúkáposzta), — és jelenleg is folynak ex­porttárgyalások több más áru­cikkre (meggyvelő, piros pap­rikasaláta). Felvetődött a tartósító üzem esetleges bővítésének, fejlesz­tésének kérdése is. Erre rész­letes terveket dolgoznak ki, lehetséges, hogy a fejlesztést a tsz-ekkel való társulásos alapon oldják meg. Elvben megegyeztek: a mohácsi tar­tósító üzemet élelmiszeripari kiskombináttá kell fejleszteni, tovább kell gépesíteni. A tegnapi igazgatósági ülé­sen felvetődött a Kossuth ut­cai zöldséges bolt ügye. Tart­hatatlan, hogy Pécs legforgal­masabb utcájában egyetlen zöldséges üzlete van a MÉK- nek, és az is kicsi és zsúfolt. Még egy hír, amely már a jövőt illetően figyelemre mél­tó: a termelőkkel való szoro­sabb együttműködés, a jobb primőr-ellátás érdekében a I MÉK vissza nem térítendő tá­mogatást, többszázezer forin­tot ad egyes termelőszövetke­zeteknek, ezzel segítve a fó­liás termesztést. A kikötés természetesen az, hogy a pri­mőrárut a MÉK-en keresztül értékesítsék. A tegnapi igazgatósági ülés befejező aktusa egyébként az volt, hogy Nagy Sándor a MÉSZÖV elnöke a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ nevében dicsérő oklevelet adott ét a MÉK dolgozóinak az első félévben végzett ered­ményes munkájuk elismeré­seként. Miklósvári Zoltán Észak-dunántúli képzőművészek tanácskozása Tatán öt északdunántúli megye — Győr-Sopron, Vas, Fejér, Veszprém és Komárom — képzőművészei tanácskoztak csütörtökön Tatán, az új mű­velődési központban. Az érte­kezleten résztvett Molnár Já­nos művelődésügyi miniszter- helyettes is. Steiner Tibor, a Komárom megyei Tanács vb- elnökhelyettese és Somogyi József, a Magyar Képzőmű­vészeti Szövetség elnöke kö­szöntötte a művészeket, ez­után Áron Nagy Lajos, a Képzőművészeti Szövetség északdunántúli területi szer­vezetének művészeti vezetője ismertette a szövetség 20 éves fejlődését A vitaindító után az öt me­gye szövetségi titkárai számol­tak be területük képzőművé- I szeti helyzetéről. Ma megkezdődik a tanítás az Építők úti új általános Iskola déli épületszárnyában. Az egyik osztályteremben már a be­állított padokon végzik a takarítást, az utolsó simítgatásokat Korszerű mini hűtőház A' Bárányaker szakemberei a reklámról Kényeseit vagyunk vásárlóink pontos tájékoztatására Az új gazdasági mechaniz­musban reneszánszát éli a ko­rábbi években túlságosan is elhanyagolt reklám. Ma már a kereskedelmi vállalatok is tisztában vannak azzal, hogy a jó reklám az üzleti élet nél­külözhetetlen kelléke. Termé­szetesen napjainkban új tar­talma van a reklám fogal­mának is. Erről beszélgettünk a Baranya Kereskedelmi Vál­lalat illetékes szakemberei­vel. — Mindig nagy jelentősé­get tulajdonítottunk vásárló- közönségünk pontos, ténysze­rű tájékoztatásának — mond­ták érdeklődésünkre. — Ez szerintünk nemcsak üzleti érdek, hanem a szocialista kereskedelem egyik lényeges jellemvonása. — Elutasítunk minden olyan törekvést, ami a reklámot ilyen vagy olyan formában a vásárlók becsapá­sára használná fel. Az a cé­lunk, hogy mindig pontosan tájékoztassuk vásárlóközönsé­günket arról, hogy mit talál­hat meg üzleteinkben, milyen íj cikkeink vannak. Ennek a másik oldala az, hogy amit így propagálunk, az minden­kor kapható is legyen üzle­teinkben. Erre nagyon ügye­lünk. A vásárló becsapása lenne, ha a hirdetés nyomán keresett árucikk — hiánycikk lenne. A jó reklám célja, hogy kialakult vevőkörünket megtartsuk és állandóan bő­vítsük. — Az elmúlt napokban azonban két ízben is jelent meg hirdetésük, ami — eny­hén szólva — félreértésre ad­hatott alkalmat. — Ez — sajnos — igaz. Az egyik az „Olajtüzelés — 1969” című kiállításunkkal kapcso­latos. A hirdetés szeptember 15-re jelezte a nyitást, s ezen a napon már jöttek érdeklő­dők vidékről. Még javában folyt a rendezkedés és csak nehezen tudtuk megmagya­rázni, hogy — rajtunk kívül álló okokból — téves infor­máció jelent meg. Ez a ma­j gyarázkodás nagyon kelle­metlen volt számunkra. — A ] másik eset a hűtőgépek OTP- I akciójával kapcsolatban tör­tént. A Magyar Hirdető ezt a hirdetésünket tévesen jelen­tette meg: 10 százalék helyett 80 százalék készpénzfizetésre „buzdította” az érdeklődőket. Azóta rengetegen kérdezték már tőlünk: mi ebben az üz­let? Ebben semmi. Hiszen a vevő úgy érzi — joggal —, hogy egy számára nagyon is előnytelen részletüzletet aján­lunk. Mi pedig elesünk azok­tól a vevőktől, akik 10 száza­lékos készpénzfizetés esetén vásárolnának az akcióba be­vont magyar hűtőgépekből, így azonban meggondolják a dolgot. — Ebből tehát az követke­zik, hogy a jövőben jobban kell ügyelni a vásárlók infor­málására? — Feltétlenül. Ékre eddig is kényesek voltunk, de e két eset után még jobban vigyá­zunk arra, hogy informá­cióink, reklámjaink messze­menően pontosak legyenek. — Reméljük, hasonló „magya­rázkodásra” többé nem kerül sor. A Mecsek nem bevehetetlen többé az automatizálás szempontja bői (—) — Volt pataki diák ajándé­ka hajdani városának. Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafi­kusművész, aki iskolai tanul­mányait Patakon végezte, fel­ajánlotta a városnak a tanács- köztársaság évfordulójára ké­szített, nagy díj at nyert zománc faliképét. A szép ajándékot Sárospatak felszabadulásának 25. évfordulóján, december 16- án a tanácsháza dísztermének főfalán helyezik el. Ma réget értek a Gullick-kísérletek Hat verejtékes, hihetetlenül izgalmas hónap után ma vé­get érnek a szabolcsi István- aknán az angol Gullick-cég önjáró fejtésbiztosító beren­dezésével folytatott termelési kísérletek. A mecseki szénme­dencében ilyen korszerű és bonyolult bányagépeket még sohasem állítottak fel, illetve üzemeltettek, érthető hát, hogy több mint száz bányászati szakember gyűlt össze tegnap délután a Tudomány és Tech­nika Házában, ahol a Bányá­szati és Kohászati Egyesület felkérésére Kálmán Endre, István-akna főmérnöke „első kézből” tájékoztatta a nagy- jelentőségű kísérlet tapaszta­latairól és eredményeiről az érdeklődőket. A géprendszer az adott'kö­rülmények között nem váltot­ta be a hozzáfűzött reménye­ket: sem a termelékenység, A tárgyalóteremből Szabálytalan tolatásból — halál Ez év május 20-án » ma” gyarbólyi vasútállomás raktáránál halálos szeren­csétlenség történt. A Vil­lány—Siklósi Állami Gazda­ság egyik teherautója hát­rafelé tolatás közben agyonnyomta Gábert Jó­zsef 19 éves villányi rako­dómunkást. A gépkocsi ve­zetője. Felhoffer Ferenc 38 éves villányi gépkocsiveze­tő ellen az ügyészség fog­lalkozás körében elköve­tett, halált okozó, gondat­lan veszélyeztetés büntette miatt emelt vádat. A Pécsi Járásbíróságon megtartott tárgyaláson szé­leskörű bizonyítással álla­pították meg a szerencsét­lenség körülményeit. Fel­hoffer Ferenc Idamajorból 70 zsák búzával megrakott gépkocsival délután 18 óra­kor érkezett az állomás ra­kodóterére. A gépkocsiveze­tő elhatározta, hogy tola­tással közelíti meg a rak­tár fala mellett álló vasúti vagont, amelyre a búzát át kellett rakni. A tolatást egyedül végezte és senkit sem kért fel arra, hogy a gépkocsi mozgását irá­nyítsa. De rendkívül fi­gyelmetlenül járt el a sze­rencsétlen Gábert József is. amikor a mozgásban lé­vő tehergépkocsi mögött akart áthaladni. Már ké­sőn emelte fel balkezét fi­gyelmeztetésül, mert az autó hátsó része nagy erő­vel nekinyomta a falnak. A fiatalember feje össze- roncsolódott. Felhoffer Ferenc meg­szegte a KRESZ-t és a szál­lítási balesetelhárító óvó­rendszabályt, mert a tola­tást a megengedettnél na­gyobb sebességgel végezte és nem vette igénybe irá­nyító személy közreműkö­dését. A bíróság a vádbeli cselekményért Felhoffert 1 évi és 4 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, de figye­lembe véve azt az enyhítő körülményt, hogy a tragi­kus szerencsétlenség bekö­vetkezésének Gábert József is jelentős mértékben oko­zója volt, az ítélet végre­hajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. sem az önköltség vonatkozásá­ban nem tudta produkálni a gyártó cégek által ígért ered­ményeket, felállítása és kipró­bálása mégis egyértelműen hasznos volt, mert hibái elle­nére is bebizonyította: a geo­lógiai nehézségeiről hirhedt Mecsekben is megoldható a fejtések teljes gépesítése. No, de nézzük a kísérlet távirati stílusú történetét. A gépek idén tavasszal érkeztek Pécsre. Ezt megelőzően Ist­ván-akna két mérnöke Ang­liában járt és a helyszínen tanulmányozta a berendezése­ket. A gépek leszállításának beindításával egyidőben Sza­bolcson megkezdődött a kije­lölt kezelőszemélyzet előzetes kiképzése, majd a felszerelé­sek napszinti próbája, illetve a személyzet külszíni begya- koroltatása következei,!^. Köz­ben a föld alatt befejeződött a kísérleti munkahely kiala­kítása, mellyel szemben az volt a követelmény, hogy ti­pikusan mecseki legyen. A fej­tés jellemzőbb adatai: a fejt­hető hossz 100 méter, a telep­vastagság 170—220 centiméter, míg a dőlés 35—40 fok kö­zötti volt Szerencsétlen kö­rülményként jelentkezett az a tény, hogy ezt a bányatérsé­get már művelték egyszer, a kőzet tehát felbolygatott álla­potban volt A hatalmas gépeket — me­netrend szerinti pontossággal —, április 4-én, illetve a hús-> véti ünnepek alatt adták le. Egy hét múlva befejeződött a szerelés. A kezdeti sikersoro­zatot ekkor megszakította egy segédberendezés (vitla) hiánya, illetve a későbbiekben soroza­tos meghibásodása, így a há­rom hónapra tervezett kísér­letek tulajdonképpen csak jú­nius 20-án indultak. A főbb tapasztalatok: a biz­tosító egységek a töredezett, omladozó kőzetviszonyok kö­vetkeztében instabillá váltak, az omladékfelfogó nem töltöt­te be hivatását, s a lefolyó kő­zet okozta plusz-megterhelés következtében a hidraulikus — mozgató — hengerek sem tudták maradéktalanul telje- stíeni feladatukat. Ugyanak­kor az is bebizonyosodott, hogy a gép ideális viszonyok között kiváló, s amennyiben a tech­nológiai rendet másképp ha­tározzák meg, az eredmények itt is jelentősebbek lehettek volna. Világossá vált az üzem vezetése és a kísérletekben résztvevő műszakiak körében, hogy a fejtések megtervezése és kialakítása korszerű gépe­sítés esetén nem bonyolódhat hagyományos módon, amikor is a tudományosan megszer­zett és ellenőrzött adatokat sokszor még mindig az öre­gektől hallott információk he­lyettesítik. Mindent összevet­ve: drága tandíj volt, igaz, de megérte. A Mecsek nem beve­hetetlen vár többé az automa­tizálás szempontjából, s ha nem a Gullick-rendszer, akkor más rendszerek felhasználásá­val, de előbb-utóbb itt is ál­talánossá válnak a „minden­tudó” önjáró bányagépek. Békés Sándor t Vadakkal a hűtőszekrényben Belépünk a hűtőszekrénybe. \.z átvevő nem jön velünk, jzarvasok, őzek, vaddisznók enyakazva, kizsigerelve, csont- á fagyva. Zúzmarás bőrük :sillog a lámpafényben. Pil- anatok múlva dideregni kéz­iünk. Kezembe veszek egy lazdátlan szarvasfejet, beállí- om, hogy jobb legyen a fel­tétel. Jéghideg a 6zarvasfej, le jó belső felvételt minden gyekezetünk ellenére sem si- ;erült készíteni. Közben azzal émisztgetjük egymást, mi len­ié, ha ránk zárnák az ajtót? debent mínusz 17 fok a hő- nérséklet, a mélyhűtő részben ■nnél is több, mínusz 27 fok. /égre kilépünk, kint júliusi i hőség. találta volna, miről beszélget­tünk odabent, megnyugtat. — Nem kell megijedni, hiá­ba zárnám be és lakatolnám le az ajtót, ki lehet jönni a hűtőszekrényből. Mutatja a kilincset, valóban az ajtó zárát úgy szerkesztet­ték meg, hogy akkor is ki lehet nyitni belülről, ha oda­kint lelakatolták, ötletes. Megírtuk: szeptember elején átvevőhelyet létesített Pécsett a MAVAD. A baranyai vadá­szoknak nem kell többé Ka­posvárra vinniük értékesíteni a zsákmányt. Most megnéztük a hűtőházat, a MÉK Megyeri úti telepén. Hullámpala tető­zet, alumínium fal, olyan mint egy házikó — így néz ki a nyugatnémet gyártmányú au­tomata hűtőtároló. Két motort építettek be, meghibásodás ese­tén önműködően átkapcsol a másik motorra. — Milyen az eddigi forga­lom? — Jó — mondja Lenhardt János átvevő. — A MAVAD képviselője is járt itt, és meg­lepődött, hogy máris milyen szép a forgalom. Tegnap is tele volt a hűtő. Mára egy kicsit kiürült, elvittek a Tol­na megyei Mőzsre 20 darab szarvast. Onnan viszik export­ra. Az átvételi idő hivatalosan reggel 7-től délután 6 óráig tart, de még este 10-kor is átveszik a lőtt vadat. Mindig van itt valaki. A vadásznak csak a fuvarköltséget térítik meg, a hús ára a vadásztársa­ságé. A MAVAD átvevőhely egész évben nyitva lesz, ha vége a szarvasbőgésnek, jön majd a nyúl, aztán a fácán. — M-várl —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom