Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
6 uimamtm ttctuia 1969. szeptember 18, Nagy életek, nagy emberek A KULTORA SZERELMESE CSODALATOS paradicsomszar Régen a városok ütőerében víz folyt. Pécsett is a Tettye patak lüktetett az ipari életben. A Tettye hajtotta a lőpormalmot, papírmalmot, a gabonamalmokat, de itt dolgoztak a szattyáno- sok, itt volt a serfőzde, s itt működtek a posztókallók is. A Tettye patak életfontosságát mutatja, hogy az ősök a város címerébe is bevették. — Jelenleg már csak a három egymásbafolyó utca neve őrzi a múlt idők emlékét. Valóban nagyot fordult a világ: a hajdani észak-déli tengely helyett ma keletnyugati irányban zúg-zeng, csikorog-dübörög a város életritmusa. Ha itt a Felsőmalom utca és Rákóczi út sarkán épült ház ajtaján belépünk, a lépcsőház falába vésett piros betűk ötlenek szemünkbe: Ezt az épületet — olvashatjuk — az 1937. esztendőben, az egykori „Bildstock” helyén építették. S ugyancsak a falba karcolva látható a két utca sarkán állott szentképes oszlop rajza is ... A régi és a mai élet találkozásában épült ház lakója Kislégi Nagy Dénes profesz- szor — Valóban, ez az ablakom alatt robogó, hömpölygő áradat hajt, sodor és szinte visz magával engem is, — mondja mosolygó derűvel, — pedig éppen az idén vagyok S3 éves és bizony ebben a korban már nem mindenki mozgékony... — De lehet e szobákban sokszor Mozartot, Beethovent is hallani — vetem ellent. — Hát igaz, igaz, egész életemben a muzsika volt szellemi csapágyaim olaja... Szív- melegítő boldogsággal őrzöm azt az emléket is, hogy anyám Erkel zongoratanítványa volt, s egyik évzáróján Liszt FeKISLÉGI NAGY DENES renc is megjelent, s Liszt a vizsgajátéka után megsimogatta: — Ser gut, — mondta — ser gut, kleine schvoartze... Tavaly jelent meg Barrows Dunham: „Hősök és eretnekek” című angolból fordított nagyszerű műve, amelynek tiszteletdíjából feleségével együtt újra megjárták Itáliát. S hányszor mesélte nevető- boldogan barátainak, hogy mindketten hány kilót fogytak az úton, — de megérte! Mi is nem egyszer azon kapjuk magunkat, hogy micsoda lelkes, csillogószemű hévvel licitáljuk túl egymást Firenze, Róma dicséretében ... „Csak” annyi a különbség köztünk, hogy én néhány, ő meg 65 évvel ezelőtt járt először Velencében. De Velence nem változik, s Velence örök ifjúságot ad .. — Éppen 60 évvel ezelőtt jelent meg az első könyvem. Ez a plátoni éroszról szólt, s bölcsészdoktori értekezésem volt. — Te már 22 éves korodban a plátuni szerelmet ápolod, — mondogatták nevetve barátaim ... Persze ezen a kifejezésen közönségesen egészen mást értenek. Valójában a Múltúra szerelmét és a. nagy alkotások dicsőítését és vágyát jelenti. — És hogyan is fordult ez a klasszika-filológiai érdeklődés, beállítottság a szociológia felé? — A bölcsészdoktorátus után egy esztendőt Párizsban töltöttem. Itt, főként Dürkheim szociológus professzor hatása alatt fordultam a társadalom- tudományok felé. Amikor hazajöttem, a iogot is elvégeztem, s „A munka filozófiájáról” írott értekezésemmel ebből is ledoktoráltam. Ekkor kezdtem írogatni szociológiai tárgyú cikkeimet a Huszadik Század c. folyóiratba. A világháború végén a Közélelmezési Minisztérium gazdaságpolitikaA sze van szellemi termékein megszületésében is. 73 éve. koromban mentem nyugdíjba de azóta is sok dolgozaton jelent meg a Statisztikai Szem le és a Demográfia c. folyó iratban. A Kossuth Kiadónál a klasszikusok szerkesztőségé nek munkaközösségében lefor dltottam Marx és Engelt több müvét is. így a „Kéme ideológiá”-t, „A gazdaságifilozófiai kéziratok”-at, — Marx doktori értekezését. a ..Vogt ur”-at. stb. Aztán Engels ifjúkori verseiből is fordítottam s ezeket magyarázatokkal is elláttam. E munkám a Jelenkor-bán jelent me(, 1964-ben. De egy nagyobb könyvet is hamarosan befejezek: az egykori professzorom Dürkheim szociológiájával foglalkozó művet. Ezt a több mint 300 oldalas könyvet remélem még én is lapozgathatom ... Zsolnay-eozin vázákkal díszített könyvszekrényéből egy vékonyabb könyvecskét húz slő. „Az incestus tilalma” — alvásom. — Szociológiai adalék egy büntetőjogi problémához, — nagyarázza. — Ez az utolsó málló munkám. Tavaly előtt ielent meg. A pécsi egyetem adta ki. — És a versek? — Nemrégiben írtam egy szatirikus hangvételű költeményt, az ablakom alatt lázasan lüktető életről... Hiába, aki egyszer a platoni éroszról írt, az lélekben mindig 22 éves, az örökké szerelmese marad a tudománynak, művészetnek, egyszóval a kultúrának. Harcos Ottó Ö, a drága Elekes néni! Fia útján küldött nekem, még a tavaszon, egy saját- kezűleg írt levelet. Érdemes megnézni ezeket a betűket. S nemcsak azért, mert olyanok, mint a metszés (ilyen kalligráfiával írt Vörösmarty és liyen tisztán Arany János), nemcsak azért, mert nyolcvanhárom éves kéz rótta, hanem főként azért, mivel egy régesrégi receptet közöl a népi gyógyászat erdélyi kincseiből. De hadd halljuk tovább, szóról szóra, magát a levelét: „ Paradicsomszár-fürdő. Miután ősszel a paradicsomszár letermett, az indáját gondosan fölszedjük és száraz helyen tároljuk (padláson, vagy csűrben). Egy harminc literes üstben, jó az esővíz, kb. 2 kgnyit összetekerünk és jó feketére kifőzzük. Hozzá adunk 3 kg sót. Nagyon jó, ha azt a vöröses színű marhasót kaphatjuk. Miután jó kifőztük, a tiszta folyadékot a kádba öntjük és fürdőnek, jó melegen, elkészítjük. A beteget bele ültetjük és egy pokróccal a kádat letakarjuk, hogy minél tovább tartsa a meleget, esetleg lehet utána önteni. 15—20 percig tarthat a fürdő. Attól függ, a beteg hogyan bírja. Mindenesetre, akinek a szívével baja van, gyenge, annak csak rövid ideig tanácsos a fürdőben ülni. Sőt a gyenge színűnek a meleg fürdő orvosi rendelet nélkül nem is ajánlatos. Utána, de azonnal ágyba és jól kiizzadni. Ügyelni kell, nehogy a meleg fürdő után hideg levegő érje, mert amilyen hasznos egyébként, épp oly káros is lehet, ha a beteg megfázik. Műgyűjtő című, most induló, negyedévenként megjelenő folyóiratra Pécsett a Képcsarnok Vállalat helyi fiókjában lehet előfizetni. Kossuth Lajos utca 24. szám. Ha az izzadás megszűnt, gyorsan le kell dörgölni, száraz fehérneműt ráadni, majd száraz meleg ágyban száraz meleg takarót. En a férjemnél és húgomnál tapasztaltam a hatást. 15—15 fürdő után egyik se érezte többé az isiászát halála napjáig. A fürdő vizet kétszer is fel lehet melegíteni.” De tud a paradicsom mást is. Ezt is közli Elekes néni. „Paradicsom-száras bedörzsölő. Körülbelül másfél literes, szélesszájú üvegbe a paradicsom kaccsát, ujjnyi hosz- szút, (amit úgyis ledobnánk, hogy a gyümölcs jobban fejlődjön), összevágunk a zsenge levelekkel együtt. — Az üvegbe dugdossuk, hogy benne egyharmad részig álljon a paradicsom zöldje, majd az üveget denaturált szeszszel feltöltjük. Ezt a paradicsom-szeszt 3—4 hétig állni hagyjuk, közben másodna- pontként felrázzuk. Ha akarjuk, 5—6 hét múlva le is szűrhetjük és újból feltölthetjük. Jövő nyáron új zölddel cseréljük föl. Igen hatásos bedörzsölő, magamon tapasztalom. Este a fájós karomat, csípőmet, le a lábszáramat bedörzsölöm és éjjel jól alszom. Néha éjjel i3 fel kell keljek, ha este elfeledtem bedörzsölni. Ha bedörzsöltem, nem fáj, elalszom! Persze ezzel is azonnal ágyba kell bújni.” Aztmeg a kolozsvári P á- t e r Béla, világhírű magyar professzor (aki az első európai gyógynövény-kertet alapította), hagyatékából tudom, hogy pl. a „gyöngyajak” (Leonurus cardiaca) nevű növényt, ami nálunk is, Erdélyben is közönséges burján, mi mindenre használják a székelyek. íme: Erős szívdobogásnál, meteorizmusnál (az altest felpuffadása és általában levegő felgyülemlése a belekben és a hasban), pajzsmirigy- duzzanat leapasztására, pros- tata-túltengés fájdalmainál (keresztcsontban, sokszor a combban7 hasban, a lehajo- lás nehéz, stb.). idegcsillapítóul sok cifra gyógyszer helyett. Asztma és tüdőtágulás esetén és epilepsziánál. A felaprított, száras gyöngyajak növényből egy evőkanálnyit fél liter vízben 3 percig főzünk, azután sűrű szitán, vagy gyapoton átszűrjük és akár mézzel édesítve, akár anélkül, ahogy jobb, mert a tea keserű. — Epilepsziások inkább édesítve igyák. Súlyos betegek tartsák kéznél: jó, ha a beteg idején kap belőle. A gyöngyajak kivonatok kísérletes ellenőrzése, de a szilikózisnál való kipróbálása is minden valószínűség szerint haszonnal járna. Baranyai Aurél gyógyszerész A szociáldemokraták A munkásosztály másik pártja, a Szociáldemokrata Tárt — bár lényegesen -nagyobb múlttal rendelkezett, mint a Kommunista Párt — közelről sem ■ volt úgy felkészülve az új helyzetre. Poli- t'. Icájának általános irányvonalát a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front közösen elfogadott programja és a két munkáspárt egységét rögzítő 1944 októberi megállapodás határozta meg. Mivel a Szociáldemokrata Párt jobb szárnya az ország angol megszállására volt felkészülve, elgondolásaik az új helyzetben megvalósíthatatlanok voltak. A párt balszárnyának nem volt külön kidolgozott programja. Baranya nagyobb helysé- |(eiben már 1944 decemberében megalakultak, illetve újjáalakultak a szociáldemokrata szervezetek, de az intenzív pártszervező munka csak 1945 elején kezdődött el. Erős szervezetek alakultak Pécsett, Siklóson, Pécsváradon. A mecseki bányavidék üzemegységeiben, a Zsolnay gyárban, a Pécsi Bőrgyárban, a Sörgyárban, a Sopiana Gépgyárban, a Dohánygyárban, a MÁV pécsi üzemeiben és hivatalaiban nagy hagyománya volt a szociáldemokrata mozgalomnak, s ez megmutatkozott a szervező munka eredményeiben is. A párt gerincét a munkások képezték. A haladó gondolkodású értelmiségiek, a kishivatalnokok közül többen léptek be az SZDP-be. A falusi lakosság közül elsősorban a kisiparosok, a kiskereskedők, s a szegényparasztság egy része lett tagja az SZDP-nek. A földreform folyamán az újonnan földhöz- juttatott parasztok 16 százaléka szintén e pártba lépett. — Lényegében ezekre a társadalmi erőkre épült a párt baloldali politikája. — Ezen erők osztályérdekei megkövetelték a két munkáspárt ösz- szefogásának politikáját, a reakció elleni következetes harcot, a népi demokratikus átalakulást. Ugyanakkor az SZDP tagtoborzó munkájában más erőket is célba vett, amelyek osztályérdekei a jobboldali politikát követelték meg. A gazdagabb, tehetősebb kispolgárok, akik néhány munkással dolgoztak, a középburzsoázia elemei erősítették a jobboldali irányzatot. A Dunántúli Népszava 1945. augusztus 9-én így ír: „A pártba újonnan sereglett és egyáltalán nem marxista elemek befolyása veszelyezteti a har- | cos. szocialista irányvonalat”. Az SZDP Pécsett és Baranyában is középpártnak tartotta magát, tehát a Kisgazdapárt és a Kommunista Párt között foglalt állást. Szavakban elítélték a Kisgazdapárt egyre reakciósabbá váló politikáját, ugyanakkor harcoltak a kommunisták ellen is. Az SZDP középen áll, körülötte kristályosodik ki az igazi demokrácia — vallották. „A nyugat és a kelet demokráciáját össze kell egyeztetni és erre csak az SZDP képes. Mi őszintén valljuk az orosz barátság szükségességét, de nyugat felé is ki akarunk tárni minden ablakot” — írták a baranyai szociáldemokraták. Ez a harmadik utas álláspont hosszú ideig, 1947-ig volt vezérelve a szociáldemokratáknak. Ezt az álláspontot azonban a gyakorlati politika folyamán nem mindig lehetett megvalósítani, hiszen a koalíciós politika alapján állást kellett foglalni vagy a Kisgazdapárt, vagy a Kommunista Párt mellett. A falusi SZDP szervezetek legtöbbje a konkrét ügyekben (földreform, nemzeti bizottsági tagság, termelési bizottság stb 1 a Kommunista Párt mellett foglalt állást. Ugyanez nem mondható el a pécsi szociáldemokrata szervezetekre. Az SZDP pécsi titkársága 1945. április 16-án központjuknak küldött jelentésében azt írta: „A Kisgazdapárttal való együttműködésünk zavartalan, és igen sok esetben eredményes védekezést biztosít számunkra a Kommunista Párttal szemben". Baranyában 1945 nyarán 14 000 tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. Nyilvánvalóan lehetetlen kimutatni azt, hogy a 14 000 szociáldemokrata közül hány volt a jobboldalon, a baloldalon és hányán tartoztak a centrumhoz. De ez felesleges is lenne. A párt jelentős részét nagyüzemi munkások, bányászok alkották, akik a munkásegység jegyében nem engedték teljesen érvényesülni a jobboldali politikát A Szociáldemokrata Párton belül éles ellentétek, éles viták alakultak ki. A baloldal képviselői nyíltan megfogalmazták álláspontjukat: „Tévednek azok, akik azért jöttek ide, hogy halljanak minket kommunistákat szidni. A demagógia ideje lejárt. Ne folytassunk üres fecsegést, tiszta baloldali szocialista politikát akarunk!” Ilyen álláspontok alakultak ki a bányáknál is és a többi pécsi nagyüzemben. Ha az utcára kellett vinni a politikát, s ez 1945 folyamán több alkalommal szükségessé vált, az SZDP baloldala sohasem latolgatott, mindig ott volt az élenjáró, forradalmi tömegek között. A Szociáldemokrata Párt egésze, jobboldalának reakciós elvei és tettei ellenére is a haladás táborába tartozott. A párt szervezeti újjáépítésétől kezdve mindjobban polarizálódott, politikai tevékenységét és hatását tekintve két ellentétes csoportba oszlott. A párt baloldali erői a koalíciós politika alapelvei szerint harcoltak a népi demokratikus forradalom kibontakozásáért. Kétségtelen, hogy a jobboldal is erősödött. De a kornak alapvető kérdéseiben nem tudta az egész pártot jobbra vinni. A Szociáldemokrata Párt fejlődése, politikai jelentősége attól függött, hogy a Kisgazdapárt vagy a Kommunista Páli. tud-e nagyobb hatást gyakorolni rá. S az SZDP baloldalának nagy érdeme, hogy erősítette a kommunista kapcsolatokat. Fehér István osztályára kaptam kinevezést. Aztán titkára lettem a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának, amelyet a Tanács- köztársaság után megszüntettek. Ezután 1919-től 42-ig a Magyar Közgazdasági Társaságnak és a Közgazdasági Szemle szerkesztőségének let- J tem titkára. 1922-ben jelent meg ..Bevezetés a szociológiába” c. könyvem is, amely i abban az időben haladó szellemű irányzatot képviselt. — 1926-ban aztán a budapesti Kereskedelmi Akadémiára kerültem tanárnak. Életének legszebb évei közé tartozik ez a kereskedelmi akadémiai korszak. Ekkor je- [ lent meg mind a két vers- : kötete is, s a hallgatói a szü- I netekbejn az ő szerelmes verseit szavalgatták. Mert a tudományokon kívül a szépirodalmat is mindig művelte. A „Hódolat” című kötetét 1927-ben a j kritika szívesen fogadta, majd j az újabb tíz versből álló | a könyvecskéből, — „Vasárna- . pok” volt a címe — Babits j is közölt néhányat a Nyugatban. s legszebben Dsida Jenő j írt róluk 1930-ban a Pásztor- 3 fűz-ben. Ezek ismeretében i- már könnyen megérthetjük, t hogy miért is, milyen varázs- j t | lattal tudta tanítványaival a j 1 tudományt megszerettetni, j . hogy a rádióban tartott nép- J- szerűsítő előadásait miért is, ' kedvelték, s miért olvasták ■ ezeket oly szívesen könyv- | ! alakban is! j 1932-ben már a pécsi egyeld tem Jogi Karának magántanára lett, s azóta pécsi előadásai fogalommá váltak. A '. legszárazabb témákat is min- | dig költőktől vett idézetekkel fűszerezte, s tán furcsának , hangzik, de még a statisztikai fejtegetések közben is egy-egy Ady-strófával bizonyított. Tíz év alatt híresek és közkedveltek lettek a Kislégi Nagyelőadások. 1942-ben azonban megszakadt pécsi élete: a kolozsvári egyetem gazdaságpolitikai tanszékére nevezték ki. — 1948-ban ismét Pécsre jöttem. Politikai gazdaságtant és statisztikát adtam elő, s itt d kedvező légkörben tudományos munkámban alaposan elmélyedhettem. 71 éves koromban. 1955-ben védtem meg kandidátusi értekezésemet. Ebben „A statisztikai megismerés természete” c. dolgozatomban : azt hiszem sikerült a statisz-. tika néhány logikai problémá- j ját új megvilágításba helyez-, nem. Különösen az átlag mi- ; benlétét próbáltam kifejteni és alkalmazni például a marxi átlag-munkaidő és átlag- profitráta problémáira. Nézem az íróasztalon magasodó gépelt iveket. — Öh ez semmi. Ezer, talán tízezer gépírásos oldalra ( is rúg dolgozataim, forditá-1 saim summája. A gépeléseket mind a feleségem végzi, aki- I nek egyébként igen nagy ré-
