Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

Ara: 80 fitté* Világ proletárjai^ egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,214.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. szeptember 16., kedd Segítségei vér aTŰVflLL B etegeskednek a tsz-ek önálló közös vállalko­zásai. Egy hónapja, hogy felszámolták a szi­getvári TÖVÁLL-t, széímenő- f él ben van a mohácsi. Az utóbbi időben erősen meg­kérdőjeleződött a siklósi TÖ- VÁLL sorsa is. Miért kerül­tek „lejtőre” a siklósiak? Nem azért, mert rosszul, ha­nyagul gazdálkodtak. Annak- idejében alaptőke nélkül in­dultak, de nagyjából így is zökkenőmentesen működtek, bérmunkában építettek. Ké­sőbb, amikor a rendelkezések a saját anyag felhasználását is engedélyezték, havonta le­számlázták a beépített építő­anyagok értékét, a végzett munkát. így még simábban mentek a dolgok. Évente 15 millió forintnyi munkát vé­geztek, szépen gyarapodtak, úgy hogy a létszámot felfut­tatták, gépeket vettek, utóbb már — az 1967. év után — nyereségrészesedést is osztot­tak. 1968-ban újabb rendelet: megszünteti a részszámlázást. (Azzal a nyilvánvaló szán­dékkal, hogy az építőt érde­keltté tegye a gazdaságosabb munkavégzésben, a munkák minél gyorsabb befejezésé­ben.) így most akkor kaphat­ja meg a tsz-ek önálló közös vállalkozása a pénzét, ha be­fejezték a munkát, tehát ne­kik maguknak kell biztosíta­niuk a szükséges építőanya­gokát az építkezésekhez. Ez a rendelet létükben rendítet­te meg a vállalkozásokat, mert ha nincs alaptőkéjük, miből teremtsék elő a szük­séges forgóeszközt. Mégcsak hitelt sem kapnak elegendőt, mert nincs meg hozzá a fe­dezetük. A lenni vagy nem lenni kérdés ugyan fél van téve, de a válasz nyilvánvalóan csak az lehet, meg kell erő­síteni, egyenesbe kell juttat­ni a siklósi TÖVÁLL-t. Még­pedig a környező tsz-ek ösz- szefogásával. Hogy mennyire érdeke ez a járásnak, első­sorban természetesen maguk­nak a tsz-eknek? Nos, csak kapásból: a baranyahidvégi fsz-nél az 5000 férőhelyes hizlaldának már minden épí­tőanyaga megvan, csak kivi­telező nincs. Egyházasharasz- tiban szarvasmarha-telepet, — itt is beszerezték már az építőanyagot — 2000 férőhe­lyes sertéstelepet kellene fel­építeni ... De ki építi fel? Csak ez a három beruházás több mint 50 millió forint, évekre szóló munka. Hogyne lenne szükség a vállalkozás megerősítésére! Az érdekelt tsz-ek, a Járá­si Pártbizottság és a Járási Tanács képviselői holnap ül­nek össze, és tárgyalnak a TÖVÁLL jövőjéről. Ugyan­akkor a mohácsi tsz-szövet- ség revizorai befejezik a vizs­gálatot, az érdekelt tsz-veze- tőknek nem árulnak zsákba­macskát, tiszta képük lesz a siklósi TÖVÁLL pénzügyi helyzetéről. Szó sincs arról, hogy a vállalkozás csődben volna. Pénzügyi nehézségei vannak, de mondhatjuk, annyival tartozik, amennyivel neki is tartoznak. I nduló tőke kell tehát, hogy komoly raktárkész­letet hozhasson létre a TÖVÁLL. Saját forgó­eszköz birtokában egyenesbe jönne a vállalkozás, tavaszra akár 300 főt is foglalkoztat­hatnának, és a nyereségből futná fejlesztésre, új gépek vásárlására is. Elődeinket egy kissé módo­sítva, mondhatnánk: az ipar építőipar nélkül félkarú óri­ás. És a mezőgazdaság?! Miklós vári Zoltán Aranydiplomás pedagógusok köszöntése Tanévnyitó a Tanárképző Főiskolán Belpolitikai életünk jelentős eseménye lesz október negye­diké és ötödiké. E két napon Budapesten a Parlamentben ülésezik a VII. Magyar Béke­kongresszus. Az országos ta­nácskozás előkészítésének je­gyében — hazánkban elsőként — békeaktíva ülést tartott va­sárnap Pécsett a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottsága, a társadalmi és tö­megszervezetekkel együttes rendezésben, a dr. Doktor Sán­dor Művelődési Házban. A dísztermet szinültig megtöltöt­ték a meghívottak, akik Bara­nya valamennyi társadalmi rétegét képviselték. Az emel­vényen foglalt helyet Harmati Sándor, az Országos Béketa­nács aielnöke, az Országos Szolidaritási Bizottság elnöke, Szentirányi József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője, a szakszerve­zetek, az ifjúsági mozgalom, a Nőtanács, a szövetkezetek képviselője. Dr. Fekete Miklós a HNF megyei aielnöke nyitotta meg a demonstrációt, majd a viet­nami nép forradalmi vezető­jére, a nemrég elhunyt Ho Si Minhre emlékezve egy perces néma csenddel adóztak az ak­tíva résztvevői. Ezt követően Sztergár Já­nos, a HNF megyei titkára mondott beszédet. Harmati Sándor, az Országos Béketanács által alapított ,»A békéért” kitüntető jelvényt nyújtott át az élenjáró bara­nyai békeharcosoknak. — A közelgő békekongresz- szus, mely sorrendben a he­tedik, minden eddiginél jelen­tősebb hazai és nemzetközi ér­telemben egyaránt — mondot­ta, majd így folytatta: — Ugyanis a kongresszus egybe­esik a magyar békemozgalom és az I. Béke Világkongresz- szus 20 éves évfordulójává i, | ami voltaképpen nemzetközi méretekben a szervezett béke­mozgalom létrejöttét jelenti. — A továbbiakban az elmúlt húsz év nemzetközi és hazai tapasztalatait elemezte, azt az utat vázolta, melyet a béke­mozgalom az emberiség érde­kében eredményesen megtett. Sztergár János a megyében folyó békemozgalmi munka (Folytatás az 5. oldalon) A jubileumi évforduló jegyében Alapkőletétel Vjmohácson Mohácsi tudósítónktól: Szeptember 14-én, vasárnap délelőtt új klubkönyvtár alap­kő letételi ünnepségre jöttek össze az újmohácsi iskola melletti téren. A ragyogó őszi napsütésben kürtszó és ének­kar köszöntötte az összegyűl­teket. Mohács város párt- és állami vezetőinek jelenlétében Pálkuti Keresztély vb-elnök méltatta az új művelődési in­tézmény építésének jelentő­ségét. A Duna parti város ezen az őszön, az ország pedig tavasszal ünnepli felszabadu­lásának 25. évfordulóját. Az Országos Népművelési Tanács felhívása nyomán ebből az alkalomból kerül sor az épí­tésre. A Városi Tanács kez­deményezését társadalmi mun. kával segítik a szigeti dolgo­zók is. A legjelentősebb a Dunavölgye Tsz támogatása, mely saját tagságának műve­lődési intézményét látja benne. Az épülő létesítményben a könyvtáron kívül helyet kap­nak majd a különböző szak­körök, az ifjúsági klubok és a nagytermét különböző ren­dezvények megtartására, és filmvetítéssel összekötött is­meretterjesztő előadásokra hasznosítják. A Városi Tanács előrelát­hatólag 1970 áprilisában adja át az épületet rendeltetésé­nek. Ha a jó szervezéshez, kedvező időjárás is társul, akkor áprilisban már az el­készült „felszabadulási emlék­könyvtár” hirdeti az építők jó munkáját, Űjmohács népé­nek szellemi gyarapodását. Müller Géza A tartalomból: Botrány a szöuli parlamentben (2. oldal) Miért nyugtalankodunk? (3. oldal) Fényforrás eg'ymilliárdért (3. oldal) Ki minek mestere? megyei döntő Pécseit (5. oldal) Loptak, amit értek (5. oldal) A megnyitó ünnepség Hétfőn a Tanárképző Főis­kola sportpályáján tartották meg az intézet tanévnyitó ün­nepélyét. Dr. Kálmánchey Zoltán igazgatóhelyettes üdvö­zölte a megjelent vendégeket és hallgatókat, majd Márk Bertalan, a Főiskola igazgató­ja mondott ünnepi beszédet. — Főiskolánk 21-szer nyitja meg kapuit azok előtt, akik élethivatásuknak választották a pedagógusi pályát. A sokat emlegetett „gyorsuló idő” már a technikai forradalom küszö­bén megköveteli, hogy a jövő szakembereit a legkorszerűbb ismeretekkel ruházzuk fel. Ez megkívánja a pedagógu­soktól, hogy a hivatásra való felkészülésük során összeforr­ják bennük a szakértelem a nép iránti odaadással. Az ünnepi beszéd után dr. Dómján Károly igazgatóhe­lyettes felolvasta az eskü sza­vait az új elsőéveseknek, majd Márk Bertalan kézfogással fő­iskolai hallgatóvá fogadta őket. Vonyó József KISZ-titkár az ifjúsági szervezet nevében kö­szöntötte az elsőéveseket, majd a gyakorló iskola egyik a Főiskola sportpályáján. Foto: Erb János úttörője virágcsokrot nyújtott át a jövendő tanár néniknek és tanár bácsiknak. Az ünnepély megható jele­nettel fejeződött be, amikor Márk Bertalan igazgató 3 idős pedagógusnak aranydiplomát adott át. A kitüntetettek: özv. Gomár Lajosné, Mészáros Er­zsébet és özv. dr. Szily Fe- rencné 50 évvel ezelőtt szerez­tek oklevelet. Magyar siker a X. Mecsek Kupa versenyen Vasárnap délben a mecseki körpályán rendezett kritérium-versennyel befejeződtek az idei, X. Mecsek Kupa kerékpáros verseny küzdelmei. A képen: szédületes iramban vágtat a boly a szerpentinen. (Részletes tudósítás a 8. oldalon) Tudományos ülésszak a várban Hetvenöt éves a siklósi kórház Hetvenöt évvel ezelőtt nyí­lott meg a siklósi kórház. A jubileumot két napos ünnep­séggel ülik meg, mely szep­tember 26-án délelőtt kilenc órakor kezdődik a siklósi vár­ban. Itt dr. Lajos László pro­fesszor elnökletével tudomá­nyos tanácskozás kezdődik. Ezt dr. Vida Sándor, a Járási Tanács vb-elnöke nyitja meg, s dr. Lajos László a korszerű családtervezésről, dr. Kóbor József megyei főorvos a cse­csemő halandóság témaköré­ből tart előadást. De szerepel az előadók sorában dr. Páli Kálmán, dr. Zábó Zoltán és dr. Nagy Zoltán is. A délutáni ülésszak elnöke dr. Sárkány Jenő budapesti professzor, aki az újszülött és csecsemőhalálozás néhány kérdéséről tart előadást. To­vábbi előadók: dr. Boda Do­mokos szegedi professzor, dr. Varga Ferenc a pécsi gyer­mekklinika professzora, dr. Horváth Zoltán igazgató-fő­orvos és dr. Piszér István já­rási főorvos. Másnap, szep­tember 27-én dr. Bank József megyei főorvos elnökletével kezdődik tudományos ülés. — Ezen dr. Gruber Béla nyugal­mazott igazgató-főorvos is­merteti a siklósi kórház rö­vid történetét, majd dr. Tényi Jenő docens, dr. Horváth La­jos, dr. Czurkó Géza és dr. Horváth Károly főorvosok tar­tanak előadást. A jubileumi ünnepség mű­sorában várlátogatás, kápolna­hangverseny, máriagyűdi, har­kányi és villányi kirándulás is szerepel. Megyei békeaktíva Pécsett Megválasztották Baranya küldötteit az október 4-én kezdődő országos békekongresszusra Kitüntették a legjobb baranyai aktívákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom