Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

8 1969. szeptember II. ntinanttsti ŐSRÉQI KULTÜRÁK NYOMÁBAN MINDENFÉLE — mindenfelől A legnagyobb filmgyártó A világrészek kö­zül Ázsiában forgat­ják a legtöbb filmet. Földünk 10 legnagyobb filmcége közül 5 ázsi­ai. E kontinens orszá­gai közül toronyma­gasan kiemelkedik évi 719 hangosfilmjével Japán, az utána követ­kező Indiában „csak” 316 filmet készítenek. Meglepetés, hogy Tai­wan szigetén 245 fil­met állítanak elő, vagy­is többet, mint Olasz­országban és a pará­nyi Hongkong sziget többet (171) produkál, mint az USA (168). A további sorrend: Spanyolország (160), Szovjetunió (159), Dél- Korea (142), Francia- ország (130), Görögor­szág (105), Nagy-Bri- tannia (82), Pakisztán (77). Japán évi 719 film­jével ma kétszer any- nyit kínál, mint az USA a hollywoodi fil­mek fénykorában. Néhány államban az 1950-es évekhez ké­pest erősen visszaesett a filmipar, így Svéd­országban az egykori 29-ről 25-re, ugyan­így Finnországban 24, illetve 6, Nagy-Britan- niában 129, illetve 82. Ausztriában 22, illet­ve 19, NSZK-ban 87, illetve 75, USA-ban 360, illetve 168, Mexi­kóban 96, illetve 57. Argentínában 46-ról 20-ra csökkent az évente gyártott filmek Idegnyugtató hangái Felvételünk azt a maga nemében páratlan épületet ábrázolja, amelyet Hamburg repülőtere vallhat büszkén a magáénak. A 100 méter hosszú és 73 méter széles épületben este 10 óra és reggel 6 óra között repülőgépmotorokat ellenőriznek. A legnagyobb sugármeghajtásos repülő­gépek hajtószerkezetei órák hosszat a legnagyobb fordulatszámmal forognak, s mégis alig hatol ki valami zaj a külvilágba. Ajtaja nincs. Nyílása a legritkábban lakott vidékek felé néz. Falai és a sarkok hangfelfogó anyaggal vannak bevonva és a falak — kiképzésükből kifolyólag — a „le nem nyelt” hangot visszavetik a csarnok belsejébe. A „lassú halál" áldozatai A világon évente 2000 tonna ópiumot termelnek, amelyből azonban csupán 800 tonnát használnak fel gyógyászati célok­ra. A fennmaradó 1200 tonna ópium ká­bítószercsempész „társasághoz” kerül, amelynek hálózata átfogja az egész vi­lágot. A kábítószer fogyasztói közül több mint 400 000 él az USA-ban 300 000—350 000 a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában. Né­hány tízezer Malaysiában és Singapore- ban, 80 000—100 000 Hongkongban, körül­belül 250 000 Iránban. A termelők, a laboránsok, a nagy- és a kiskereskedők, a bankárok és a csempé­szek óriási összegekkel dolgoznak. Egy kg morfium Libanonban 3000—3500 frankba kerül, 1 kg heroin Franciaországban már 25 000 frank. Az USA-ban a nagykereske­dőnél 1 kg heroin ára 30 000 frank és 400 000-től 1 millió frankig terjedően a kiskereskedőnél. Egy kg heroinból 20 000 adag készíthető. Ilyen körülmények között érthető a ká­bítószercsempészek buzgó tevékenysége. A esempészutakon beszivárgó kábítószerek csak kis része kerül a hatóságok kezére, mégis ez év eleje óta Franciaországban 7 kg ópiumot, több tucat kg-nyi heroint ko­boztak el, míg az egész 1968. évben csak 10 kg ópiumot sikerült kézrekeríteni. é I'll! ' L. I ' I IIMMUCMIQIW1 Az iráni—szovjet gázveze­ték. Az Irán és a Szovjet­uniót összekötő gázvezeték útvonalán jelentős esemény történt: az építők Asztara városnál átlépték az Azer­bajdzsán Köztársaság állam­határát és megkezdték a munkálatokat szovjet terüle­ten. A Szovjetunió terüle­tén Asztarától Kazi-Mago- medig 220 kilométeres sza­kaszt kell lefektetni, hogy az új vezetéket bekapcsolják a Karadag—Tbiliszi—Jereván fővezetékbe. Az Iránt és a Szovjetuniót összekötő gázve­zetéket 1970-ben kell üzem­behelyezni. „Nagyobb lábon élnek a nők. Az ortopéd orvosok vi­lágszerte megállapítják, hogy növekszik a nők lába. A Szovjetunióban, Franciaor­szágban és Törökországban a nők többnyire 39-es, Angliá­ban 40-es, az Egyesült Álla­mokban pedig 42-es cipőt viselnek. * Sokba kerülnek a kutyák! A Német Szövetségi Köztár­saságban 3 millió bejelentett kutya van. Évente 8,2 milli­árd márka értékű eledelt fo­gyasztanak. Számítások sze­rint 1968-ban az NSZK-ban 100 millió márka értékű, ku­tyáknak való húskonzervet adtak el. Egy kutya táplá­lása havonta átlag 120 már­kába kerül. „Pleumeur-Bodou 2". A Pleumeur-Bodou-ban (Bretag­ne) működő francia műhold­telekommunikációs állomást, — amely a világon elsőnek vett és továbbított televízió­képet az óceánon át — a közelmúltban egy második antennával szerelték fel. En­nek az antennának jő „ref­lektor-tükre" 27.5 méter át­mérőjű. Súlya 60 tonna. A rövidesen üzembe helyezendő „Pleumeur-Bodou 2”, amely már úgy készült, hogy fi­gyelembe vették a műhold telekommunikáció terén az elkövetkező évtizedben vár­ható fejlődést, biztosítani tudja majd a kétoldalú rá­diókapcsolatot a Föld felett mintegy 36 000 kilométer ma­gasságban „lebegő” (vagyis egyhelyben álló) távközlési mesterséges holdakkal. Bulgária — az ikrek or­szága. Bulgáriában igen ér­dekes jelenség figyelhető meg. Az utóbbi 85 esztendő alatt 297 516 ízben születtek ikrek, 392 alkalommal hár­masikrek és 92-szer négyes­ikrek. Csupán 1967-ben több mint 840 esetben fordult élőé hogy ikrek születtek. * Turbovonatok Olaszország­ban. A szerelvényenként 225 utast szállító és 640 kilomé­teres sebességgel közlekedő turbovonatok egy magasran­gú tudósokból és miniszte­rekből álló megfigyelő csoport szerint talán már a közel­jövőben valósággá válnak Olaszországban. A csoport római ülésén Salvatore Luri- cella, a tudományos kutatá­sok minisztere egy kísérleti vágány előzetes megépítését javasolta Rómától délre. Boszorkány­szombatok Brighton angol üdülő* városkában éli világát Mrs. Dórin Waliente, ismert brit boszorkány. Az Observer című lap tudósítójának adott Interjújában kijelen­tette: — Igen, talizmánokat ké­szítek, varázsitalokat fő­zök, megóvom az embere­ket a szemmel való verés­től. Am kizárólag az em­beriség javára bilbájosko- dom. Durham városban Miss Margaret Brush „sárkány­vér” készítésére speciali­zálta magát. Olyan szer ez, amely segítségére van az asszonyoknak abban, hogy a kikapós férjeket vissza­hozzák a családi fészekbe. „Sárkányvérrel” a nőtlen fiatalemberek Is megbűvöl- hetők, magyarázta Afisa Margaret a lányok által feltett számos kérdésre. A mágikus erejű vér nem olcsó: unciánként 5 shilling­be kerül. — S ml van ha egy höl­gyet akarok elbűvölni? — érdeklődött az Observer tudósítója. — Am tessék — mondotta a boszorkány. — Ez a varázselixlr ellenállhatat­lanná leszi a férfiakat. A vegyi elemzésből aztán kitűnt, hogy a varázs- elixir — közönséges krém, amelyeket a férfiak borot­válkozás után használnak. Mintaöntvények a vendég­látó iparban. Japánban új iparág született a vendéglői ételek mintaöntvényeinek ké­szítése. Ezek a mintaöntvé­nyek lényegesen meggyorsít­ják a kiszolgálást. Elég, ha a vendég rámutat a minta­öntvényre, s a pincér máris siet, hogy felszolgálja. Külö­nösen fontos ez azokban a vendéglőkben, amelyeket kül­földiek látogatnak. Azok a vendéglők, ahol az ételek mintaöntvényeit bevezették, mindig zsúfoltak. A fenegyerek rekordja. Re­né Richaux 29 éves, megrög­zött bűnöző nyolc bűntettet követett el — 80 perc alatt. Az elsőt déli 12 óra előtt követte el, az utolsót egy órakor. Íme a bűnténysorozat leírása. Néhány perccel dél előtt egy nagy áruházból eső­kabátot lopott. ’’Esős idő volt' — magyarázza később. Taxin menekül és a sofőrt fedezet­len csekkel fizeti ki. A ven­déglőbe, ahova betér, nem tudja kifizetni az ebédszám­láját. Megveri és sértegeti a pincért, aki a pénzt követeli. Betöri az étterem kirakatát. Szembeszáll a közerővel, amely meg akarja fékezni, sérteget és sipcsonton rúg egy rendőrt. Kövek és csillagok A rokonvonású műveltsége hirtelen feltűnése és nagy el terjedése az ókorok hajnalé: régi s máig tisztázatlan kér dése a történettudománynál A vita tárgya az, vajon e kul túrák a népek érintkezése út ján terjedtek-e el valamel; őshazából, vagy pedig az em béri természet és gondolkodá közös törvényei szülték és ala kították őket. Nyilvánvalónál látszik, hogy mindkét ténye zó közrehatott és hat más más mértékben, a körűimé nyék szerint: az emberi mű velődés kettős gyökerű. Ilyen, fejlettnek mondhat* kultúra az ún. megalit-mű- veltség, melynek kezdeteit s régészeti becslések, csillagá­szati számítások és a regés mondái hagyományok össze­egyeztetése alapján mától kb 20 ezer évre, a negyedik, ún Würm-jégkor utolsó szakaszá­ba tehetjük. Azonban több­helyt máig él, s emlékművei a földgolyó minden zugában megtalálhatók, mindig azonos csoportosításban. E művek fa­ragatlan vagy durván mun­kált nagy kövekből (megasz = nagy, lithosz = kő) épültek: kőszálak (menhirek) magányo­san vagy sorokban, olykor párhuzamosan százával, ezré­vel egymás mellett; asztalfor­mára összerakott sziklalapok (dolmen), miket sokszor föld­halom (tumulusz) borít; kő­körök (kromlech), gyakran koncentrikus rendben; végül elszórtan, kisebb számban, de szintén mindenütt piramisok. A számok és arányok elké­pesztők, Európa Nyugata az Orkney-szigetektől Gibraltá­rig, Svédországtól Máltáig te­le van szórva velük. A car- r.ac-méneci Naptemplom (Bre­tagne) valaha 3000 sziklaosz­lopból állt, ezek másfél kilo­méter hosszú utcákat alkot­tak, magasságuk átlag 10—12 méter a föld felett, 1200 még áll közülük, egy részük a ten­ger vize alá került; Francia- országban több mint 6000 menhirt olvastak össze. A kő­körök közül leghatalmasabb ez aburyi, legismertebb a sto- nehengei Angliában, az előb­bi 35 m magas mesterséges dombon áll, részben 4—500 mázsás kövekből; a stonehen- gei nagy vallási metropolis le­hetett valaha, ameddig a szem ellát, sírmező terül el körülöt­te, három mérföldnyi sugár­ral vont körön belül 300 óriá­si sírhalmot találni. Líbiában a megalit-emlékek állítása az újkőkor óta máig szokásban van. Szíriában Ti- " rusztól északra találtak kő- 5 kört, Arábiában a Kasim ke- " rületben hármat, Moáb vidé­* kén kősorokat és dolmeneket. Abesszíniában Axum, Sába ki­rályné városa volt szent helye a megalit-műveltségnek. Ma­dagaszkáron a hovák az eu­rópaiakhoz hasonló kőszála­• kát és kősírokat emelnek ma­■ nap is. India ugyancsak tele 1 van a megalit-építkezés emlé­■ keivel. > Ausztráliában az Elefánt ■ hegyek lábánál elterülő síkon vannak megalit emlékek. Át­mérőjük 10—100 láb, néha bel­ső kör- is akad, a kövek nagy­sága különböző, a közelükben levő halmokból emberi cson­tokat ástak ki; eredetükről a benszü lőttek nem tudnak semmit. Amerikában a megalitok száma tízezrekre rúg. Dél- Amerikában a Titicaca-fenn- sík rommezőinek kősírjai a dolmeneknek a világ többi tá­ján is gyakori változatai, ún. láda- vagy kamrasírok; kőkö­röket a Titicaca egyik félszi­getén, Sillustanban találtak. — Ezek mindenben megegyeznek Anglia, Észak-Európa, vala­mint Ázsia napköreivel vagy druida-köreivel. A bolíviai Al- tiplanoról, Észak-Peruból és Columbiából szintén jeleztek sacred corral”-okat. (így ne­vezik őket a spanyol bikavia­dalok körszínházairól), Bolí­viában faragott kőszékekre bukkantak hasonló körös el­rendezésben. A menhirek szá­ma Közép-Amerikában Igen nagy, csupán Cuzco környé- i kén 350-et olvastak meg, fa- i ragatlanok, a nép ma kővé ! vált inkáknak és harcosaik- ; nak tartja őket vagy szántó- : földőrzőknek. A partvidéki ; chimuk őseiket tisztelték ha- t sonló kővévált Napfiakban. 1 A Kanári szigeteken az ős- ; lakos guancsok effenek nevű i szektája kőkörökben végezte i rítusait. Ami a mai primitív- 1 nek nevezett természeti népe- i két illeti, Néger-Afrika kőkö- 1 reit többek közt Frobenius írta 1 le, de persze akad menhir és t dolmen is elegendő, kivált a i Szahara körül. r ______ 1 t Körüljártuk a földgolyót, j időben húszezer évet íveltünk r át, — a kutatók nem ok nél- r A carmac-meneci Naptemplom kül beszélnek történetelőtti „megalit-birodalmak”-ról. E nagyszabású műveltség fény­kora Európa partjain i. e. 4— 5. évezredre tehető, s ekkor már telluris, azaz kiterjed mind az ót világrészre. A történetelőtti időkből ter­mészetesen nem maradt fenn dokumentum e szenthelyek felállításáról és rendeltetésé­ről, az antik szerzők (Abderai, Hekataiosz, Diodórosz, Stra- bón, Plinius stb.), azonban egyértelműen írják, hogy ezek a különös köralakú templo­mok és „obeliszkek” a Napis­tennek szenteltek (Solis nu- mini dicati. Plinius). Ugyanez volt az egyiptomi templomok rendeltetése is, és ismerjük alapításuk (tájolásuk) roppant régi időkből eredő szertárié- i sait. Ezek közül legfontosabb a templom hossztengelyének kitűzése, „a kötél kifeszítése” i volt. A fáraó kiment az épí- < tendő templom helyére, Sze- : satnak, az építészet istennőjé- 1 nek mitikus értelemben vett i társaságában; mindketten egy- i ?gy cöveket vittek, melyeket 1 kötél kötött össze. Ezután a 1 le ötelet kifeszítették abba az ! irányba, ahol a Nap vagy va- i lamely más csillag az év bízó- i ayos napján felkelt; midőn a j aeigazítás pontosan megtör- t tént, a két cöveket fakalapács- s :sal (!) földbe verték, a kötél 1 mentén pedig, a templom ten- z íelyében a föld felszíne alatt V :alat raktak. í A Napistennek szentelt r ;emplomok közt Ámun Ré s carnaki temploma volt a leg- 1 latalmasabb, legimpozánsabb, c i olyan irányban épült, hogy ' i nyári napfordulókor ale- íyugvó Nap fényét fogadta be: " íz évnek ezen a napján kéz- f iődött a Nílus mindennél fon- osabb áradása. Ez volt tehát , i karnaki Naptemplom fő ün- ^ lepe, s a templom-épületek láprajzán tisztán kivehető, . togy a bevetődő fénysugár- iák a termek és oszlopok s‘ iosszú során át szabad utat j( lagytak a leghátul álló szén- d élyig. A templom eképp való- -■ ában naptár-építmény, idő­mérő gnómón volt: midőn a n “nyugvó Nap sugara a szén- g élyben álló istenszoborra esett, u siezte a nyári napforduló N íegjöttét és a Nílus áradásá- ak kezdetét (a mi naptá­runk szerint július 21-ét). — Hasonló módon épített, azaz alkalmas csillagok keltéhez- nyugtához igazított templomok útján állapították meg a me­zőgazdasági vagy egyéb fon­tos ünnepnapok megj öttét. A gyakorlat aztán kisegítő eljá­rásokat sugallt, ilyen volt pél­dául a „szent” csillagzat kel- tét-nyugtát megelőző „figyel­meztető” és „óracsillagok” megfigyelése, ami által időt nyertek a szertartások előké­szítésére. Ilymódon a régi templomok legtöbbje valódi csillagvárta, obszervatórium volt. Fontos megállapítások ezek, mert e réven a templom alapítások és építkezések ide­je évnyi pontossággal kiszá­mítható. Norman Lockyer, angol ré- ’ész-csillagász foglalkozott slőször módszeresen és terv­szerűen ezekkel a számítások- lal. Nehézség nélkül sikerült :gen sok egyiptomi, mezopotá­miai és ógörög, valamint né- íánv közép-amerikai (maya) emplom keletkezésének (eset- eg. idővel szükségessé vált itorientáíásaiknak) idejét ki­mutatnia. De élete fő munká­ét az angliai s részben a Bre- agne-i megalitok vizsálatára izentelte. Minden számba ve- íető monumentumot feldolgo- :ott, megszerkesztette az egy­kori kultusz mezőgazdasági és illattenyésztési ünnepnap-tá- át, (vö. Gyümölcsoltó, Búza- zentelő), s a következő ered- nényekre jutott: az emlékek sillagászatilag tájoltak, a ki- nduló pont gyakran síremlék, . dolment és az előtte álló nenhirt összekötő vonal szol­áltatta az orientációt, jelezte csillagzat felkelő vagy le­nyugvó pontját. A dolmenek :öré több menhirt is állítot- ak különböző irányokban lás-más csillag felé, s a te- sjükön gyújtott tüzek tették ehetővé a szükségszerűen éj- zakai megfigyelést. A krom- acheknél ugyanezt az elren- ezést találjuk: elsősorban faptemplomok voltak, a kö- éppontjukban elhelyezett dol- íen vagy kapuformájú trilit köröndhöz vezető menhir- tca felé nézett, a főünnep rap-keltének irányába. Várkonyi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom