Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
1969. szeptember 3. jDunantmt nauw Száz lakásos halmazliázak épülnek Szigetváron A város két órára elnéptelenedik.«. Szeptember 21-én * polgári védelmi nap less Komlón Az előkészületekről nyilatkozik Gallusz József vb-eluök Komló lakossága polgári védelmi felkészítésének jelentős állomása lesz szeptember 21-e, amikor a városban zajlik le a megye eddigi legnagyobb szabású polgári védelmi gyakorlata. A feltételezés szerint Pécset éri az atomcsapás és a szél Komló felé sodorja a radioaktív felhőt. A feladat az, hogy a lakosság otthonába húzódva tegye meg egyéni intézkedéseit a sugárvédelemre, a szakszolgálatok pedig elvégzik a vegyi mentesítést, a sebesülteket ellátják és megfelelő erőkkel sietnek az atomcsapástól sújtott megye- székhely megsegítésére. — A gyakorlat érdekessége, hogy ez alkalommal szólódnak meg először az országban polgári védelmi gyakorlat során a szirénák, jelezve a légiriadót, melynek elhangzása után Komlón néhány órára megáll az élet. Az előkészületekről beszélgettünk Gallusz Józseffel, a Komlói városi Tanács vb-el- nökével, a város polgári védelmi parancsnokával. — Mi a célja a gyakorlatnak? — Egyrészt az, hogy a város polgári védelmének vezetői számot adjanak felkészültségükről, másrészt pedig az, hogy a város egész lakossága megmutassa, hogy valóságos körülmények között milanulmányterv készül a városközpont rendezésére Újszerű, az egész megyében egyedül álló halmazház-soro- kat tervez a szigetvári Rado- ván térre a Megyei Tervező Irodán, Asbóth Gyula irányító tervező és kollektívája. A tervezők szakítanak az Űjmecsek- alján elterjedt laza beépítési móddal, s két — teljesen egybeépülő házsorban — kívánnak elhelyezni 200 lakást. A két házsort középen egy 6 szintes épület fogja össze. Ilymódon egy patkó alakú épülettömb jön létre, mely egy kb. 120 méter hosszú és 30 méter széles udvarszerű teret zár be. Ezen a téren át lehet majd megközelíteni az épületeket. Egyébként az egész teret parkosítani fogják. Amint a rajzon is látható, a két halmazház-sor vízszintes és függőleges irányban is erősen tagolt lesz. A vízszintes tagoltságot az épületek többé- kevésbé asszimmetrikus egymáshoz illesztése, a függőlegeset pedig az emeletek váltakozó magassága biztosítja. (Három és hat emelet között va- riálódnak.) Az egész halmazháztömb kelet-nyugati tengelyben helyezkedik el, ami lehetőséget nyújt arra, hogy minden lakószobának déli tájolása legyen. Csak a konyha, fürdőszoba stb., tehát az ún. vizes traktus néz majd észak felé. Mivel az udvarszerű zárt térben átmenő forgalom nem lesz, s egyébként is. minden lakást teherhordó falak választanak el egymástól, a lakók a szoros egymáshoz építettség ellenére is mentesülnek a zajtól. A két halmazház-sor vagy monolit, vagy pedig előregyártott vázszerkezettel készül. A 200 lakást tömbfűtéssel és megfelelő melegvíz szolgáltatással látják el. A 200 lakás 48 millió forintos beruházási költségén fele részben a Szigetvári városi Tanács, fele részben pedig az OTP osztozkodik. A tanácsi lakások nagysága másfél, kettő és fél illetve három szoba között váltakozik. Kétszobás lakás tehát nem lesz, s ez pontosan megfelel annak az elvnek, amit a demográfusok az utóbbi években hangoztatnak: különnemű gyerekek esetén már egy négytagú családnak is két és fél szobára van szüksége. A halmazház-tömb tervezése a jövő év elején fejeződik be, ami annyit jelent, hogy 1970- ben megkezdődhet az építkezés is. Az új lakóháztömb csak az egyik létesítménye lesz a gyors ütemben fejlődő Szigetvárnak. Ezzel egyidőben külön tanulmánytervet készítenek a városközpont rendezésére. A tervezők több javaslatot dolgoznak ki arra vonatkozólag, hogy miképp lehetne a jelenlegi városközpontot — a műemléki jellegét és az ebből eredő sajátos, hangulati hatást megtartva — továbbfejleszteni. Hol és mit kellene lebontani, milyen új épületeket kellene emelni stb. A Megyei Tervező Iroda a jövő év elején készül el evvel a munkával. Utána á Szigetvári városi Tanács ülése elé kerülnek a javaslatok, amely kiválasztja majd a legjobbnak ígérkező megoldásokat. Sok a tsz-alkalmazottakkal kapcsolatos munkaügyi vita Havonta hatvan-nyolcvan ügy a döntőbizottság előtt Fönt a harmadik emeleten — a Megyei Tanács épületének északnyugati végén — két "helyiség a munkaügyi döntő- bizottságé. Az első szoba berendezése, kissé fakult, barna székekből, asztalból, két íróasztalból áll. A belső helyiség nagyon kicsi és alaktalan, pontosabban csúcsban végződik — a külső homlokzati falakhoz igazodva. Az ablakok a Mecsekre nyílnak, meg a klinikára, a dóm tornyaira, lent a gimnázium üdezöld úszómedencéjére. A kilátás tehát szép és megnyugtató. És az itt elhangzó döntés is megnyugtató, a „felek” vagy legalábbis egyik „fél” számára, hiszen a döntőbizottsági pulpitus előtt valakinek sok esetben „vesztenie” kell: és hogy kinek? — az mindig az alapos gonddal mérlegelt tényeken, bizonyítékokon függ. Dr. Gyenge András döntőbíró — fiatal jogász — mondja, hogy havonta átlagban hatvan-nyolcvan ügyet tárgyalnak le, többé-kevésbé heves viták közepette. A bíró nem egyedül dönt, hanem a jobbján és balján helyetfoglaló ülnökök közreműködésével. — Az ülnököket az SZMT elnöksége delegálja. Körülbelül hatvan-hatvanöt ülnök váltja egymást. A kettő közül legalább egyik szakembere, szakértője is az adott esetben szó- banforgó területnek. — Melyik területről származik a legtöbb ügy? — Meglehetősen sok munkaügyi vita zajlik le a ter1 melőszövetkezetekben, főleg az Az állami lakóházak fele felújításra szorul a megyében Határozat a lakóház-karbantartásról A megyében — Pécs kivételével — mintegy 1900 lakóház tartozik tanácsi kezelésbe. Az állami tulajdonba került épületek rendszeres karbantartása még napjainkban is megoldatlan feladat, bár 1965 óta fokozottabb rendszerességgel igyekeznek a tanácsok a községekben lévő állami lakóházakat karbantartani. 1965. január 1-től 1968 végéig eltelt négy év alatt a vállalatok és a tanácsok ösz- szesen közel 34 millió forintot fordítottak lakóházjavításra. Ugyanezen idő alatt az állami tulajdonban lévő házak lakói összesen 9 millió 840 ezer forint lakbért fizettek. A lakóépületek javítását, felújítását. karbantartását egyrészt a város és községgazdálkodási vállalatok — Mohács, Komló, Szigetvár, Siklós — végzik, másrészt a tanácsok a |át építőipari részlegükkel gondoskodnak a karbantartásról. Általános tapasztalat, hogy a tatarozásra, karbantartásra rendelkezésre álló összeg a felújítandó épületek számához képest kevés, — pedig a tanácsi kezelésben lévő épületek általában 50—60 évesek, állagukat tekintve 50 százalékuk felújítást igényel. A községekben a lakbérek összege igen alacsony, s ezért a községi tanácsok többsége nem is havi, hanem negyedévi bontásban tartja nyilván a lakbérfizetéseket. Számos bérlő még ezt az alacsony lakbért sem fizeti, például Babarc községben az 1966— 1967—1963 években 2192 forint volt a lakbérhátralék. — Volt akinek a fizetéséből kellett letiltani a lakbérösszeget. A jelenleg rendelkezésre álló felújítási hitelekből körülbelül 50 év kellene ahhoz. hogy a szükséges felújításokat elvégezzék. Ezt a helyzetet tükrözte az az előterjesztés, amelyet a Megyei Tanács V. B. legutóbbi ülésére nyújtót tak be. A vb. megtárgyalta az előterjesztést és meghozta a karbantartási, felújítási helyzet javítását célzó határozatait. A határozatok többek között utasítják a községi tanácsok vb. vezetőit, a házkezelési vállalatok igazgatóit, hogy működési területükön állapítsák meg pontosan az értékesítésre átadható ingatlanokat. A házkezelő szervek a jövőben a lakbérek beszedésére nagyobb gondot fordítsanak, minden bérlőtől meg kell követelni, hogy a lakbért az esedékesség időpontjában pontosan befizesse. Az épületek felújítása után felül kell vizsgálni és újólag megállapítani a lakbér ösz- szegét. G. alkalmazottakkal kapcsolatosan, — mondja a döntőbíró. Több oka lehet ennek. Vagy nem ismerik eléggé a Munka Törvénykönyv szabályait, vagy összekeverik azokkal a munkaügyi jogviszonyokkal, amelyek a termelőszövetkezet tagjára és nem alkalmazottjára vonatkoznak. Aztán ebben is lehet szándékosság, és lehet véletlen is. Itt van egy ügy, amely a közelmúltban zajlott le. A vókányi termelőszövetkezet alkalmazottja dr. A. L. áthelyezéssel munkába állt a Magyarherte- lendi Aranykalász Termelő- szövetkezetnél, ez év április 24-én. Az áthelyezés — természetesen — mindhárom érdekelt közös megegyezésével történt. Két nap múlva, április 26-án az Aranykalász vezetősége 3 hónapi próbaidőt kötött ki dr. A. L.-nek. Ugyanis az április 26-i vezetőségi ülésen, a járási mező- gazdasági osztály vezetője elmondta, hogy szerinte dr. A. L. nem alkalmas a főkönyvelői munkakör betöltésére. Három hónap elmúltával — ez várható volt — felmondtak neki, de fellebbezett a Szövetkezet Vezetőségi Bizottságához, vagyis a tsz érdekvédelmi szervéhez A főkönyvelő panaszát megvizsgálta a bizottság, majd hivatkozva az elnök véleményére, — dr. A. L. elbocsátásában — egyetértettek: „...Nem találjuk alkalmasnak, mivel főkönyvelői tudással a legminimáli- sabban nem rendelkezik ...” Mellőzve most az indoklás pongyola fogalmazását, a bizottság, sőt korábban a termelőszövetkezet vezetőségének tevékenységében, elég sok kifogásolnivaló akad. És ez kiderült akkor, amikor a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elé került az ügy és döntés is született. Dr. A. L. munkaviszonyát visszaállították az MT; 31. paragrafus 1. bekezdés alapján, miszerint áthelyezés esetén próbaidő nem köthető ki. A döntőbizottság nemcsak visz- szahelyezte a főkönyvelőt, hanem megítélte 21 munkanapra járó keresetének kifizetését is. Kifogásolható a termelőszövetkezet vezetőségének az az álláspontja is — főleg két nap elteltével! — hogy dr. A. L. nem alkalmas feladatának ellátására. Nézzük csak: jogi diplomával rendelkezik, — mérlegképes könyvelői oklevél birtokosa, továbbá okleveles könyvvizsgáló tanfolyamot végzett, ami alkalmas hiteles könyvvizsgáló tisztség betöltésére, aztán a hároméves Marxista— leninista Esti Egyetem második évfolyamán politikai gazdaságtant tanult, az is jelent valamit, hogy 8 éves nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlata van. És tegyük még hozzá: 36 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Ma 57 esztendős, három év múlva nyugdíjjogosult, tehát csak nagyon súlyos esetben lehetne felmondani dr. A. L.-nak. Szó sincs róla persze, hogy ügyviteli hibákat ne követhetne el, de ennyi — különböző szintű — képesítés tulajdonában „alkalmatlannak” minősíteni, — enyhén szólva túlzás. A munkaviszonyban eltöltött idők körüli vitás esetek is gyakran ide kerülnek a döntőbizottsághoz. — Nemrég fordult hozzánk panaszával a Mecseki Szénbányák egyik dolgozója. L. J., — mondja dr. Gyenge András — aki 1938-tól 1945-ig terjedő időszakra két „doku- menttel” is bizonygatta folyamatos munkaviszonyát, csakhogy egyik sem volt hiteles. A Honvédelmi Minisztérium — pontosabb dátumok mellőzésével — igazolta ugyan, hogy L. J. az említett időben többször is katonai szolgálatot teljesített, de a megszakítások keltezése természetszerűen hiányzott. A hajdani cselédkönyv pedig — ugyancsak 1938—1945 közötti évekre — jelezte, hogy L. J. egy papi uradalomban dolgozott, szintén dátum, pecsét, aláírások nélkül. Hitelt érdemlően tehát semmit sem tudott bizonyítani. Kérte az 1945—1952-ig — vagyis első — munkakönyvben kimutatható — munkábaállásának évéig munkaviszonyának elismerését is, de sikertelenül. Bemondása alapján, mint „magángazdálkodó” tevékenykedett, ez viszont nem számít hiteles tevékenységnek. Másfél évtized hiányzik tehát munkaviszonyából ahhoz, hogy folyamatos legyen, következésképpen a megjáró előnyöket élvezhesse. Pedig nyilván dolgozott, hiszen élnie kellett. De ha sajátmaga nem tud bizonyítékokat előkaparni a háborús évekből, akkor hivatalos szervek még úgy sem. — Az ipari üzemekből többnyire kártérítési problémák jutnak el hozzánk. Azt tapasztaljuk, hogy az üzemek általában helyesen alkalmazzák a jogszabályokat, csak a kártérítési összeg megállapítása nem megfelelő arányú. — Vagy sokat vetnek ki a dolgozóra, vagy éppen egy személytől kívánják behajtani az összeget, holott esetleg megoszthatnák — az igazságnak megfelelően — a felelősség arányában. — Az új kollektív szerződések csökkentették-e a döntő- bizottság ügyiratainak számát? — Inkább úgy mondanám, hogy nem emelkedett, legalábbis a korábbi évekhez viszonyítva. Ez is eredmény. &. F. lyen mértékben tud helytáll* ni. Az a célunk a gyakorlattal, hogy bebizonyítsuk: lehet védekezni a sugárveszély ellen, ha a lakosság — a legkisebbtől a legnagyobbig — fegyelmezetten betartja a kapott utasításokat. — Milyen előkészületeket tettek eddig a gyakorlat eredményessége érdekében? — A gyakorlat mechanizmusa elindult már. Valamennyi szakszolgálat a maga területén megfelelő módon készül fel, s erről hetenként megbeszéléseket tartunk a parancsnokokkal. A dolognak ez a része szinte katonás pontossággal megy. Ugyanilyen fontos, hogy a lakosság is megfelelően felkészüljön, s hogy mindenki ismerje a maga feladatát. — Legelsősorban azt, hogy a légiriadó elhangzása után szűnjön meg a városban minden mozgás és hogy utána is fegyelmezett magatartást tanúsítsanak a gyakorlat egész ideje alatt. — A lakosság részére tájékoztató gyűléseket tartunk, az üzemekben, intézményekben, iskolákban ugyancsak tájékoztatunk mindenkit. Azt szeretnénk, hogy minden családban legalább egy fő legyen, aki tájékozott lesz a teendőkről. Polgári védelmi kiállítást rendezünk, a város kirakatait is felhasználjuk a propaganda céljaira és általában minden eszközt igénybe veszünk, hogy a lakosságnak minél szélesebb körében megértessük a szeptember 21 -i gyakorlat fontosságát. — A gyakorlat feltételezése szerint Komlón a mentesítés a főfeladat. Milyen intézke- ' déseket tesznek ennek érdé-; kében? . — E téren fontos feladat - hárul a lakosságra. A szíré-. - najelzés után mindenki maradjon az otthonában, illetve akiknek erre lehetőségük lesz, vonuljanak az előkészített óvóhelyekre. A gyakorlatban résztvevők a feltételezett atomcsapás után kezdik meg tevékenységüket. Ennek központja a Mézes-réten lesz, ahol mentesítőállomást, orvosi segélyhelyet állítunk fel. A polgári védelmi egységek beosztottjai az ezzel kapcsolatos tennivalókat szorgalmasan gyakorolják és remélhetőleg minden zökkenő- mentesen megy majd a gyakorlat napján. — Érinti-e a gyakorlat valamilyen formában a megye más területeit is? — Csupán annyiban, hogy a légiriadó időtartamára Komlót elzárjuk a külvilág elől, azaz a városba nem jöhet be semmilyen jármű. Ne feledjük: Komló szeptember 21-én .sugárszennyezett terület” lesz. Erre tehát mindenki számítson, akinek ezen a délelőt- tön városunkban dolga lenne. Ugyanígy ezúton is fel szeretném hívni azoknak a komlóiaknak a figyelmét, akik szeptember 21-én délelőtt utaznának el a városból, hogy lehetőleg már a reggeli órákban menjenek ki a vasútállomásra, mert a légiriadó alatt az utcákon senki sem közlekedhet. — Az eddigi előkészítő tevékenységnek van-e már. eredménye? — Mint említettem, a szakszolgálatok terv szerint folytatják felkészülésüket. De a lakosságot is foglalkoztatja a gyakorlat. Megfelelő érdeklődést tapasztalunk, beszélnek az emberek a gyakorlatról, s úgy látjuk, hogy általában érzik is a fontosságát. Ez pedig nagyon jó dolog, hiszen éppen ez a célunk, hogy mindenki megértse: lehet és kell is védekezni a gyilkos felhő ellen, s aki az előirásokat betartva védekezik, annak nyert ügye van — mondta beszélgetésünk végén Gallusz József, Komló polgári védelmének parancsnoka. v
