Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

BunänTüttncipiiJ 1969. augusztus IS, 111 KMMWMIKHHHRBHEBSHHi Elfolyó forrásvizek A Dunántúli Napló egyik legutóbbi számában hírét vettük, hogy kevés a víz, ta­karékoskodjunk vele. Vízellátási ankétot, ankét követ, de az senkinek nem jut eszébe, hogy hosszú év­tizedek óta a S'zékely Berta­lan úton a Petőfi iskolával t '.emben van egy forrás, mely éjjel-nappal folyik és kapa­citása 13 másodperc alatt 17,5 liter forrásvíz. A Rókus dombon, az Aradi vértanúk utcájában is folyik a víz. — Nem fizetődne ki a beköté­sük? Tessék kiszámítani, hogy egy év alatt mennyi víz folyik el a csatornába a Székely Bertalan úti for­rásnál? A többi forrás ka­pacitását nem ismerem, de látjuk, hogy folyik és ugyan­akkor otthon a csapból nem folyik. S. L. Szánhassunk fel elöl is! Evek óta állandó bosszúságot okoz az utasoknak* a kalauzok­nak az autóbuszok hátsó részé­nek túlzsúfoltsága. Ismeretes, hogy az utasok zöme a középső * )tónál tovább nem megy, így a", utazni kívánók jó része le­marad, a kocsit felszállás köz­ben már elindítják, nagy így a balesetveszély. A kocsi első ré­sze csaknem üresen marad, u gyanakkor sok utas még fel- e .állhatott volna. Budapesten ma már minden ajtónál van fel- és leszállás. Az első ajtóra a vezető ügyel, a hátsóra az ülőkalauz. A közle­kedés is balesetmentesebb, ha gyorsabb a felszállás, nincs le­maradás, nincs egyoldalú zsú­foltság s nincs bosszúsága sem 97. utasoknak, sem a kalauznak. Aliért nem lehetne ezt az ész­szerű megoldást — ami máshol bevált — Pécsett is alkalmazni? Dr. Horváth Tamás Kutatások a piispök- < várban Sosem volt barbakán a barbakán Engedjék meg, hogy „Kutatások a püspökvár­ban” című cikkre az alábbi pár sorban ref­lektáljak. A barbakánnak elne­vezett védőmű soha sem volt barbakán s így ka­puja kifelé sem lehetett. Különben is sarkon kapu nemigen fordult elő a régi várakban. Ez a sa­rok egyik gyönge része volt a várnak s ezért Ki- nizsy Pál — akit Mátyás király a pécsi vár meg­erősítésével bízott meg — ezen a helyen, amint ez még most is jól látható, kettős falat vonatott, amelyek közé még egy eléggé széles és mély védőárkot is ásatott még pedig azért, hogy ha az ellenség a külső fal előt­ti árkot (mert ott is volt) betöltve, ostrommal ezt a falat elfoglalta, még ma­ga előtt találjon egy újabb árkot és egy újabb védőfalat. Az ún. barba­kán pedig ennek a gyön­ge oldalnak a ‘fő védő­műve volt. Az az ajtó, mely belőle észak felé nyílik, ez a külső védő­falra vezetett. Ez a bar­bakánnak elkeresztelt építmény átmenetet ké­pezett a középkori védő­torony és a bástya kö­zött. Még nem volt bás­tya. de a védőtoronynál már fejlettebb védőmű volt. Ilyen átmeneti vé­dőmű elég sok található még szerte az országban, többek között a siklósi mozi udvarában is. de úgy emlékszem, hogy ilyen még több is van Siklóson. Bende Lajos Pécs, Hegyalja u. 37. A IAOaÍÁ tÁ/hnO Ulfííik f U/ Ui VVjiÁJJ Ki L> A lépcsőkről elfeledkeztek Nem tudni, hogy még a Münnich Ferenc utcai házak elkészülte előtt vagy azután támadt-e az a gondolat, hogy a házak közti földet ki kell vájni. Azért tartom elképzel­hetőnek, hogy utólag gondol­ták ezt ki, mert elszörnyed- tek a felépült házak rendkívül csúnya küllemétől és egy ki­csit javítani akartak ezen. Ez persze azzal jár, hogy a kis dombokat meg kell mászni, ha az ember be akar jutni a házakba. Ennek megkönnyíté­sére lépcsőket terveztek a lej­tőkre, amint ez négy ház előtt már látható is. A Dunántúli Naplóban meg­jelent írások hatására az ösz- szes házakhoz vezető utak el­készültek egy évvel a beköl­tözés után, de a lépcsőkről úgy látszik elfeledkeztek. — Ezért esős időben csak a sár­ban csúszva lehet megközelí­teni a házakat, nem beszélve a babakocsival, szatyorral ér­kező anyákról, akiket teljesen lehetetlen helyzetbe hoz ez az állapot. Ebben az esetben a, lépcső sem megoldás, mert babakocsival lépcsőn nem le­het közlekedni. A kocsifeljáró végképp kimaradt a tervek­ből. Nem lehetne utólag, ha nem is lépcsőházanként, de legalább házanként egy lan- kásabb kocsifeljárót építeni? Nem tudom kik az illeté­kesek ebben az ügyben, de ha tudnám és hozzájuk for­dultam volna, bizonyára sok objektív nehézségről hallhat­tam volna, főleg a munkaerő és anyaghiányra vonatkozó­an. Ezek a nehézségek bizto­san léteznek, de úgy látom, hogy ezeken kívül meglehetős szervezetlenség, összevisszaság is jellemző az itteni munkák­ra. Már több alkalommal hoz­tak a környékre sok kocsi termőföldet, amit ledobtak egy-egy nagy kupacba, aztán hónapokig úgy maradt, csak az időjárás és az indiánozó gyerekek hatására változott a kép. Béndek György Szigetváron 46 méteres új víztorony épül mely a város egyik büszkesége lesz. Képünkön:! az épülő i víztorony látható. (Acs József tanár) Áz illetékesek válaszolnak Mi a különbség? Nem tudom, hogy az egy liter szénsavval dúsított Tettye víz ára miért azo­nos egy liter tej árával? (3.— Ft.) Elképzelhető, hogy egyesek az új gazdálkodási rendszert úgy értelmezik, hogy a fogyasztók érdekei­nek figyelmen kívül hagyá­sával csak a minden áron való jövedelmet és nyerész­kedést tartják maguk szá­mára lényegesnek. Nem tudom azt sem, hogy a harkányi Lepke büfében vásárolt egy korsó sörért miért kell 3.80 forintot fi­zetni és 50 méterrel odább azonos felszolgálási körül­mények között, a hideg vi­zes medence mellett lévő büfében ugyanezért 3.50 fo­rintot. Ugyancsak nem ér­tem a Dömör kapu büféjé­nél elfogyasztott egy üveg sörért miért kémek 5.30 fo- rinot, amikor a misinatetői büfénél ezt azonos felételek mellett 4.30 forintért lehet megvásárolni. Lehet, hogy az egyes helyiségek osztály- basorolásánál jelentkezhet a különbség, de a fogyasztó szempontjából semmi nem indokolja az azonos fo­gyasztási körülmények és környezet melletti ilyen magas árdifferenciákat. Bolla László Pécs, Jókai M. u. 45 Gregorovies Antalné Pécs, István tér 4. sz. alatti lakos szerkesztőségünkhöz címzett panaszos leveléből: „Augusztus l-én, 21 forintos csomagolt csirkeaprólékot vá­sároltam a Kórház téri cseme­geboltban, és amikor odahaza kibontottam legnagyobb meg­lepetésemre csak 2 fejet, 4 lábat, 2 nyakat, 2 zúzát, 3 má­jat és 4 szárnyahegyét talál­tam, vagyis olyan aprólékot, melyet a 16 forintos csomagok tartalmaznak. Reklamációmra visszatérítették ugyan a két ár közötti különbözetet. de az el­adó szerint ők maguk sem tudják pontosan, hogy az ap­rólékfélékben mi a különbség a 16, illetve a 24 forintos cso­magok között..." A panaszt a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat árubeszerzési osztá­lyához továbbítottuk, ahol a következőkben foglalták össze a vizsgálat eredményét: „Hasonló panaszok sorozato­san érkeznek vállalatunkhoz - is, kifogásolva, hogy a polie­tilén zacskókba csomagolt 16 forintos baromfi aprólékon sem minőségi, mennyiségi, sem fogyasztói érték, de még súly sincs feltüntetve. Több bolto­sunkat is meghallgattuk, akik szintén példákkal bizo­nyították, hogy szállításkor gyakran előfordul, hogy a 24 forintosnak számlázott aprólék között nem egyszer találtak 16 forintos csomagokat is. Nos, miután rendelet írja elő, hogy minden egyes cso­magon a fogyasztó részére is közérthetően fel kell tüntetni az áruk nemét, értékét, osz­tályba sorolását, ezért úgy döntöttünk, hogy a legköze­lebbi alkalommal, már szigo­rúan kötbérezni fogjuk a szál­lítmányok gyári feladóit. Egy­úttal intézkedtünk, hogy az il­letékes szervek kötelezzék a Kaposvári Húskombinátot a következő szállítmányok cím­kézésére, továbbá arra, hogy pontosan tüntessék fel, mit kell tartalmaznia a 16 forin­tos, illetve 24 forintos csoma­goknak, hogy a bolti dolgozók, de a vállalatunk Illetékesei is ellenőrizni tudják, mit és mennyiért kapnak pénzükért a vásárlók. Tegzes József, a Baranya megyei Elrimiszer- kereskedelmi Vállalat beszerzési osztályának helyettes vezetője. Komlón nincs vízkorlátozás A vízhiány váratlanul érint | minden lakost még a nyári j szezonban is. Kellemetlen, ha ! az étel félig kész, és nem fo- i lyik a víz. A villanynál is ez j a helyzet. Szép látvány, mikor az asszonyok viszik az edé- J nyékét a szomszédba, hogy gázon megfőzzék az ebédet. Miért nem értesítik a lakókat, ha elzárják a vizet vagy áram- kimaradást terveznek? Petőfi utca lakói Komló. FIGYELEM! FIGYELEM! ÉRTESÍTJÜK a lábbeli-, diszműkészitő és kárpitos kisiparosokat és a lakosságot, hogy szaküzletünkben talpbőrök, felsőbőrök, bélésbőrök, műbőrök és kellékáruk széles választékban, minden megkötöttség nélkül vásárolhatók. BŐR ÉS CIPŐKELLÉK ELLÄT0 VÁLLALAT SZAKÜZLETE, Pécs, Sallai u. 14. A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat az előrelátha­tó áramkimaradást — beter­vezett munkák időpontját, — sajtón keresztül tudatja a la- ! kokkal. I Sajnos, előfordul előre nem i látható meghibásodás, mely­nek helyreállítása halasztást ! nem tűr és akkor minden I előrejelzés nélkül szünetel az áramszolgáltatás. A Komlói Víz- és Csatorna­mű Vállalat vízkorlátozást nem vezet be, csupán az éj­szakai órákban zár. Egyébként a vízszolgáltatás mindaddig folyamatosan történik, amíg a tározó vízszintje megfelelő magasságot ér el. Tapasztala­taink alapján csúcsidőben, amikor a vízfogyasztás a leg­nagyobb, következik be víz­hiány. A Víz- és Csatornamű Vál­lalat a tanácsi szervekkel egyetértésben különböző intéz­kedéseket foganatosít a vízho­zam növelése érdekében. Vas István, a Komlói városi Tanács VB é'pitési és közlekedési osztályának vezetője Szerkesztői üzenetek R. J.: Erdőből szabvány- szérűén felkészített anyagot csak előzetes számbavétel után lehet elszállítani. Mi­vel önök a vastag és vé­kony tűzifa minőségű fa­anyagot nem különítették el és nem sarangolták fel, ezért az Erdőfelügyelőség szakembere a faanyag el­szállítását nem engedélyez­te. Ha ezt pótolják, nem lesz akadálya a hazaszál­lításnak. * Diamant Gyula: A Bem utca újbóli megnyitásával az összbérletesek problé­máinak egy része megol­dódott. Az Autóközlekedési Vállalat még néhány vál­toztatáson dolgozik, ami az utazóközönség gyorsabb és kényelmesebb elszállítását szolgálja majd. * N. I.: A halálesetet a tisztiorvos igazolásával az . illetékes kerületi anya­könyvi hivatalban kell be­jelenteni. Egyidejűleg a Te­metkezési Vállalatnál meg lehet rendelni a temetést. Ugyancsak itt kell kérni a nagyteremben vagy kápol­nában való ravatalozást. A temetkezési segélyt az SZTK segélyezési osztályán a halotti anyagkönyvi ki­vonat felmutatásával adják ki az eltemettetőnek. (Ha az elhalt munkahelye kifi­zetőhely, akkor ott kapja meg a temetkezési segélyt.) Ugyanezek vonatkoznak a nyugdíjasokra is. * Tüskés dűlő lakói: A H. kerületi Tanács építési cso­portja megbízta a Köztisz­tasági Vállalatot, hogy a meleg időszakban rendsze­resen naponta locsoljon és ezzel portalanítsa utcáju­kat. A rendeletek szerint jártak el A „Sellyéi erdészet dolgo­zói’’ aláírással érkezett leve­let, mely bérreklamációval foglalkozik, kivizsgáltattuk. A választ Gyapay Jenő, a Me­cseki Állami Erdőgazdaság ig. h. főmérnöke az alábbiakban adta meg: „A Szigetvári Konzervgyár körül sellyei erdészetünk vé­geztette a fásítást. Ezen a te­rületen nyár-suhángot, vala­mint tölgy- és ezüstfacseme­tét ültettek. A nyár-suháng bére 0.80 Ft/db, a csemeték ültetési bére 9.7 fillér/db volt. Mindkét bér a bérszabályza­tunk előírásainak megfelelt. A dolgozókat teljesítményük alapján bérezték s így napi átlagkeresetük 60—70 forint között volt. Bérszabályzatunk szerint a csemeteültetés órabére 4.80 Ft, a suhángültetésé 5.30. A teljesítménybérben ezen a te­rületen elért órakereset már­ciusban 6.75, áprilisban 7, má­jusban 6.35 Ft/óra volt, azaz j mindig 100 százalékon felüli, a teljesítmények szerint. Megjegyezni kívánom, hogy a fizetések során az erdészet­nél egy dolgozó sem rekla­mált bérének helytelen volta miatt ” Jogi tanácsadó Helytelenül jártak el? H. I. olvasónk levelében az­iránt érdeklődik, begy mun­káltatója jogosan tagadta-e meg a gyógyszerek árának a kifizetését akkor, amikor üze­mi balesetével kapcsolatban vásárolta a felgyógyulásához szükséges orvosságokat. A jelenleg is érvényes tár­sadalombiztosítási jogszabá­lyok az üzemi baleseti sérül­teket kedvezményes ellátás­ban részesítik. Minden biz­tosított beteg a körzeti ke­zelőorvos által felírt gyógy­szereket kedvezményes áron kapja meg. Nem szükséges az orvosságot külön megven­ni. Ezen túlmenően az ÜZE­MI BALESETI SÉRÜLT vagy foglalkozási betegségben szen­vedő, ha balesete, foglalko­zási betegsége miatt szüksé­ges, időbeli korlátozás nélkül jogosult GYÓGYSZERRE, gyógyvízre, és ezeket a szol­gáltatásokat TÉRÍTÉS NÉL­KÜL KAPJA. A munkáltatója a fentiek értelmében a szabályok és rendelkezések ismeretében helyesen járt el. Azt tanácsoljuk, hogy bal­esetével kapcsolatban keres­se meg kezelőorvosát és az a szükséges gyógyszereket fel­írja és térítésmentesen ki is válthatja. Zs. J.-né levelében arról pa­naszkodik, hogy elvált férje előző házasságából származó gyermekét meglátogatták. Az óvodából nem engedték elvin­ni a gyermeket és nem enged­ték hosszabb ideig a gyerme­ket velük maradni. Az óvoda vezetőjének ezt az intézkedé­sét sérelmesnek tartja, mert szerinte jogtalanul jártak el. A gyermek meglátogatására férjének joga van. A jogok gyakorlásának megvannak a maga szabá­lyai és azokat be is kell tar­tani. A sérelmezett esetben az óvoda vezetője helyesen járt el akkor, amikor a gyer­meket nem engedte el és csak rövidebb beszélgetést engedélyezett. A gyermek lá­togatásának nem. ez a módja és nem az óvodában kell a látogatásnak eleget tenni. Családjogi szabályaink biz­tosítják mindkét szülő szá­mára a gyermek nevelését, látogatását és a róla való gondoskodást. Abban az esetben, ha a gyermeket meg akarták láto­gatni, akkor ezt a szándéku­kat be kellett volna jelenteni a gyermek nevelő szülőjének és kémj annak hozzájárulá­sát a látogatáshoz. A szülő hozzájárulása esetén nem gördített volna semmi aka­dályt az óvoda vezetője a lá­togatás elé. A rendelkezések ismereté­ben a gyermek érdekében helyesen járt el a vezető a levélben írt esetben. Ha a gyermeket látogatni akarják és az eltér a meg­állapodás szerinti időtől, ak­kor előre jelentsék be a gyer­mek gondozójának és az biz­tosítani fogja a látogatás fel­tételeit. P. I. sérelmezi, hogy betét- könyve után nem 5 százalékos, hanem csak 3 százalékos ka­matot kap. Kérdése, miként kaphatná meg visszamenőleg a kamat különbözetet, A 15 1 966. (X. 30.) P. M. sz. rendelet 1967. január 1. nap­jától megváltoztatta a kama­tozási feltételeket. A jogsza­bály rendelkezése értelmében a betétkönyv tulajdonosok 1966. november 1. és 1967. január 31. közötti időben szó­ban vagy írásban nyilatkoz­hattak a kamatlábbal kap­csolatban. A nyilatkozatnak megfelelő kamatlábra módo­sították a betétkönyvet. Akik ilyen nyilatkozatot nem tet­tek, azoknál a jogszabályi rendelkezések értelmében ál­lapították meg az új kamat­lábat. Olvasónk esetében a 90 napra lekötött betétköny­vet 3 százalékra kellett visz- szaminősíteni, azért mert a megadott határidőn belül nem tette meg nyilatkozatát A mulasztás kizárólag olva­sónk hibájából következett be, így nincs mód arra. hogy 1969-ben a különbözeiét, meg­kapja. A változásról, a sajtó, a rádió, a Takarékpénztárak stb. tájékoztatást adtak és a lakosság figyelmét is felhív­ták. Egy liter víz ===== egy liter tej?

Next

/
Oldalképek
Tartalom