Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

1?6?. augusztus 12. TtiinfimiKíji napim 3 Bpcsapott a villám a Tv-adóba Hát bizony bosszafikodtunk vasárnap este! Egyik szomszéd a másikhoz rohant megnézni, hogy talán náluk jó a tv, mert az övé nem működött. — Tulajdonképpen mi is volt a helyzet? — ezzel a kér­déssel fordultunk Kun Bélá­hoz, a tv-adóállomás üzem­mérnökéhez: — Vasárnap 18 óra 39 perc­től 21 óra 10 percig szünetelt a tv-adás Pécsett és mintegy 60—80 kilométeres környékén. A tv-adás kényszerszünetének oka az volt, hogy a Misina- tető felett egy nagyon erős zi­vatarfront vonult át. Az egyik villámcsapás a tv erősáramú hálózatát érte. A villámcsapás következtében az áramszolgál­tatás megszakadt, és ezzel együtt itt fenn megállt az élet. A tv műsorszolgáltatásának megszakadásával egyidőben az URH-adó és a kiszolgáló be­rendezések is feszültség nél­kül maradtak. — Hogyan sikerült elháríta­ni a hibát? — Az ittlevő apparátus első dolga az volt, hogy értesítse a DÉDÁSZ-t, melynek szak­emberei azonnal hozzáláttak a hiba elhárításához. A munkát 21 óra után néhány perccel fejezték be, ezután a műsor további részét az állomás be­rendezései hibátlanul sugároz­ták. — A villámcsapásnak mi­lyen anyagi kihatásai vannak? — Az anyagi kár nem je­lentős, sokkal kellemetlenebb, hogy a nézők nem láthatták a vasárnap esti főműsorból a labdarúgó-mérkőzést. — Előfordult már többször is ilyen kényszerszünet? — Már többször is nyáron. Ezt nem lehet kiküszöbölni, mivel olyan helyen vagyunk, amely önmagában is villám- veszélyes, — Többen kifogásolták, hogy a Pécsi Rádió miért nem mondta be az adásszünetet? — A Pécsi Rádiót nem érte­sítettük. Megállapodásunk sze­rint a 08-cal, a tudakozóval szoktuk közölni az üzemzava­rokat, ez vasárnap is megtör­tént. Egy megjegyzés: Sok ember­nek van televíziója, még több­nek rádiója, és még többen vannak, akik eddig az ismert okok miatt nem kaptak tele­font. Nem lehetne a rádió pé­csi stúdiójával is megállapo­dást kötni ilyen és hasonló esetekre számítva? Meg kéne próbálni! (Mécs) Kiusztoííák a közönség nagy díjait Vásár­bontás Tíz mozgalmas nap után va- ! sámap este bezárta kapuit a 1 Baranyai Ipari Vásár. Sajnos j az időjárás nem volt kegyes, a Köztársaság téri általános iskola bejáratánál délután hat órakor kezdődött divatbemu­tatót és műsort elmosta a hir­telen kerekedett zivatar. Csak az ünnepélyes díjkiosztást és a divatbemutató első felét tarthatták meg. Az iskola elő­terét zsúfolásig megtöltő láto­gatók előtt Molnár György, a j rendező bizottság titkára is­mertette a közönségszavazat eredményét, összesen húszezer szavazólapot osztottak ki. A beérkezett szavazatok össze- számlálása után olyan szoros sorrend alakult ki. hogy a sor- ! rendiségben szinte különbsé­get sem lehetett terníi. A kö­zönség nagydíjait a következő vállalatok termékei nyerték: ! a Budapesti Pamutnyomóipari Vállalat, a Pécsi Porcelángyár, a Budapesti Pamuttextilmű­vek, a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár és a Budapesti Haris­nyagyár. A szavazatok alap­ján a rendező bizottság külön elismeréseként oklevelet ka­pott a Baranya-Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz, a Sziget­vári Cipőgyár, a Textilhulla­dék és Fonalosztályzó Vállalat (TEMAFORG), a Pécsi Kesz­tyű- és Bőrkonfekció Ktsz és a Pécsi Kesztyűgyár. Az érté- [ Elhunyt Kodolányi János Vasárnap 70 éves korában, hosszú betegség után «#*• hunyt Kodolányi János író. Temetése augusztus 18-án 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A Magyar Írók Szövetsége * Kodolányi János, a Nyugat utáni nemzedék egyik legki­emelkedőbb tagja, 1899-ben született Telkiben. A 20-as évek elején jelentkezett na­turalista szemléletű novellái­val, regényeivel (Sötétség, Börtön, Szép Zsuzska), ame­lyekben elsősorban az or­mánsági paraszt életét ábrá­zolta. A dunántúli egyke­rendszer ellen írta Földindu­lás című megrendítő drámá­ját, s a magyar középosztály világáról festett képet Futó­tűz című regényében. A 20-as évek elején — hogy írói hi­vatásának élhessen — nagy nélkülözések között tartotta fenn magát. Ebben az idő­ben a munkásmozgalommal is kapcsolatba került. Első regényeinek megjelenése után neve hamarosan ismertté lett az irodalmi életben. A 30-as évek közepétől kezdve írt archaizáló stílusú regényei (A vas fiai, Juliánus barát, Emese álma) a magyarság el­ső századaiban játszódnak, s jelentős teljesítményük az ómagyar nyelv rekonstruál ősi kísérlete. A felszabaduló* után megjelent regényeiben is a misztikus ősidőkbe és az ókorba fordult válaszért kér­déseire. Pályakezdő művei­nek témaköréhez csak leg­újabb munkáiban (Vízválasz­tó, 1960) tért ^dssza. önélet­rajza Süllyedő világ, Váloga­tott elbeszélései, Éltek, ahogy tudtak címmel jelent meg. Műveit angol, francia, német, olasz és szerb nyelvre is le­fordították. kés vázáikat és okleveleket a közönség képviseletében a ke­reskedelmi vállalatok vezetői adták át a termelő vállalatok­nak. A tíz napig tartó Baranyai Ipari Vásár összes látogatói­nak száma meghaladta a 70 ezret. A hetvenezred ik láto­gató vasárnap délután öt óra körül lépte át a vásár kapu­ját, ahol már értékes jutal­makkal várták. Tegnap meg­kezdődött a vásárbontás. Elő­ször a kiállított termékeket rakták teherautókra, ma már megkezdődik a dekoráció bon­tása is. A rendezőknek az. is­kolákat augusztus 14-ig kel! átadniuk. ,Önöknél nagyon hálás ás zeneérti) a közönség“ Paulusz Elemér üd° 'J Jürgens Pécsett Felmérik a belföldi távolsági telei oníorgal inat Postavezérigazgatói utasítás­ra az ország mintegy 2700 pos­tahivatalában hétfőn belföldi telefonforgalom-számlálás kez­dődött. A péntekig tartó adatgyűj­tés során a posta képet kap az interurbánforgalom irányai­ról, a távolsági összekötteté­sek és az ezzel foglalkozó munkahelyek megterheléséről. A forgalomszámlálás a lakos­ság érdekeit szolgálja, az ada­tok ismeretében hozza meg ugyanis a posta döntéseit a zsúfoltság enyhítésére. A múlt évi forgalomfelmérés alapján j bővítették például Budapest— Székesfehérvár között a távol- j sági összeköttetések számát, s ezzel az átlagos- várakozási j időt — a növekvő forgalom ellenére — sikerült 30 száza­lékkal csökkenteni. A felmé­rés egyben megmutatja, hogy az országos távtárcsázás beve­zetésekor milyen irányokban j mennyi összeköttetésre lesz szükség a forgalom zavartalan | lebonyolításához. Még bat bét a nyár Hat hét múlva, szeptember 23-án, kedden reggel 6 óra 7 perckor vége a nyárnak. Ez alatt a hat hét alatt a mostani 14 óra 27 percről 12 óra 10 percre rövidül a nap­pal tartama. Ez azt jelenti, hogy míg most kedden a nap reggel 4 óra 35 perckor emel­kedik a horizont fölé, szep­tember 23-án csaknem egy teljes órával, pontosan 56 perccel később kel fel és a mostani esti 7 óra 2 perc he­lyett akkor már háromnegyed hat előtt négy perccel nyu­govóra tér. A nap sugarainak a levegő­tengerben bekövetkező fény­törése folytán a pontos nap­éjegyenlőség csak az ősz kez­dete után három nappal kö­vetkezik be, szeptember 26-án. Anglia, Svédország, Francia- ország, Németország, Cseh­szlovákia ... Ezekben az or­szágokban vendégszerepeit eb­ben az évben Udo Jürgens, aki Merci, Cherie c. dalával tört be az európai élgárdába. Azóta talán egy árnyalattal hosszabb lett a haja, egyéb­ként ugyanaz a vidám, tem­peramentumos és közvetlen fiatalember, akit korábban is megismert a közönség. A fehér mikrobusz, amellyel együttese érkezett, alig né­hány percre ment el a sza­badtéri színpadhoz, hogy a zenészek ismerkedhessenek a „pályával”. A Nádor szobá­jában mindenütt az esti fel­lépés kellékei, nyitott bőrön­dök, ruhák. Az egyszerű „ha­landók” általában vágyakozás­sal, némi irigységgel szemlé­lik a sztárok életét, pedig a karrier nagyfokú és állandó koncentrációt igényel. Sokkal kényelmesebbnek érzem a saját helyzetemet, a kérdező­ét, mint Udo Jürgensét, aki nemcsak az én, hanem a rá­diós kolléga kérdéseire is válaszol. — Milyen egyéni stílus ki­alakítására törekszik együtte­sével? — A saját számaimat játsz- szuk, amelyekben nagyon fon­tos szerepet játszik a zene mellett a szöveg is. Bár dzsesszes elemeket is felhasz­nálunk, véleményem szerint a melódia a legfontosabb a dalokban, a melodikus szá­mok örökérvényűek. Mondják a szabolcsi asz- szonyok, felülnek a buszra, bemennek a kerülethez és megkérdezik: mi lesz már ez­zel az úttal, amit újra elmo­sott a víz? Ez tegnap délelőtt volt. Az eső vasárnap este zúdult le a vidékre, Cserte­tőre, onnét az esővíz egy ré­sze az Eszperantó utcára, meg a Szüret és az Egyenlőség utcákra. A természeti csapást legjobban az Eszperantó utca sínylette meg. Az élelmiszer- bolttól jobbra, föl öklömnyi, de még annál is nagyobb kö­vek borítják az úttestet, de lazán, mert a maradék földet az ár tég elmosta. Aztán van még itt más is: rossz edé­nyek, konzervdobozok, elrot­hadt cipőmaradányok, rozsdás vasféieségek, gally, deszka­darab és felismerhetetlen ere­detű szemét. Amit éppen a víz lehozott. Az árok — amely egyre szélesedik, s úgy keskenyedik az úttest — hol leniélyült egy-másfél mé­terrel is, másutt éppen fel- töltődött Férfiak, asszonyok — vagy harmincán — álltnak a kapu­ban és aggódva figyelik a viz pusztítását. CJ-jtLlióíZukudás atáu Smholeiou — Nem első eset! Ahány ! hivatalos ember már itt kint- I járt és ígért, ha összefognak velünk, kész lenne az árok! — Negyven kisgyerek van az óvodában, délután bukdá­csolnak a köveken. . — És a kút? El van ha­nyagolva. le sincs zárva, ha valamelyik beleesik ... — Hiába jött maga is, úgy sem lesz semmi! Az óvoda vezetője, Tóth Jó- zsefné csitítja őket. bár tudja, igazuk van a lakóknak, a gyerekekért is ki nem aggód­na elsősorban, ha nem ő, de hát nyugodtabban, higgadtab­ban kell végére járnj az ügynek- Mulat egy hivatalos papírt, amelyet az l. kerületi tanácstól kapott: — ....... 13 272 963 VI. — Ta­v asz Tiborné városi tanácstag fogadóóráján előadottakra kö­zöljük, hogy az Eszperantó ut­ca kocsiút burkolaténak, vala­mint a csapadékvizei vezető árkának nemes burkolattal Váló ellátását az építési és kommunális gazdálkodási ál­landó bizottság folyó évre jó­váhagyta. Kivitelezés: 1969. augusztus”. A levél 1969. ja­nuár 27 -én keltezett. Tehát az időpont jó, végül is még augusztus van. Az I. kerületi tanácson Pozsgai Jó­zsef vb-titkárral és Popilla István műszaki ügyintézővel beszélek a szabolcsiak pana­száról. — A tanács építőbrigádját bíztuk meg a munkával. A héten még kivonulnak, az ár­kokat ideiglenesen rendbehoz­zák. — Miért csak ideiglenesen? Azért, mert a tulajdon- ! képperii felújítási munkálato­kat csgk októberben tudjuk . megkezdeni. Az árkot kikö- [ vezzük, az úttestet pedig be- ] ton-idomlapokkal lerakjuk. — Valószínű azonban, hogy a munka áthúzódik a jövő évre, j Nem sikerült megtudnom. I miért tolódik el a határidő [ már az elején vagy másfél | hónappal, de most már mind- J egy, csak kezdjék el október- j ben. — És a kút.® — Megcsináltatjuk. Ideigle­nesen a nyílást lezárjuk, de még az ősszel átalakítjuk. A legjobb megoldás lenne, kézi­szivattyús rendszerre átépí­teni. Talán lesz is rá pénzünk. — Panaszkodtak a lakók amiatt is, hogy az Egyenlőség utcát egy szakaszon megjaví­tották, de éppen az Eszpe­rantó utcai torkolat előtt vagy százötven méternél abbahagy­ták. — Előtte egy támfalat kel­lett megépíteni a földhát vé­désére. Addig nem tudtuk folytatni a munkát, míg el nem készült. A tanácson közölték egyéb­ként, azt is, hogy jövő eszten­dő első tanácsülése elé ter­jesztik a kerület ötéves út­építési programját. Amennyi- j ben a tanácsülés megszavaz­za, Szabolcsfalu többi utcájá­nak felújítása is sorra kerül. Addig is persze, az Eszperan­tó és az Egyenlőség utcák csa­tornázását, útjavítását be kell fejezni. Erre a kerület illeté­kesei ígéretet tettek. Bah Ferwie — Mi a véleménye a beat zene jövőjéről? — A beat zene fejlődését és jövőjét nem lehet elválasztani a zene fejlődésétől általában. A zene is, mint minden más, állandó változásoknak van ki- { téve, s ez a változás, átalaku­lás nagyon sok tényezőtől függ, nincs időhöz kötve. Az Udo Jürgens pécsi fel­lépését hirdető plakáton rö­vid üdvözlet olvasható, amely­ben az énekes a magyar kö­zönséget köszönti. A reklám­fogások állandó pergőtüzében az ember gyanakvóvá válik, pedig ez az üdvözlet nem ha­táskeltésből született. Rögtön kiderül az abból a lelkese­désből, amellyel a közönségről nyilatkozik. — Ritkán volt ilyen szí­ves vendéglátásban részem, mint amellyel itt, Magyaror­szágon fogadtak. Külön öröm a számomra, hogy önöknél nemcsak hálás a közönség, hanem nagyon muzikális, ze­neértő is. Borra úzeum A Szőlészeti Kutatóintézet tarcali pincészetében több I mint két év-tizede vizsgálják. ! hogy a tokajhegyaljai szőlők- ' ben termelt nemesborok pa-! lackokba töltve meddig őrzik I meg eredeti színüket, zárná-j tukat és illatukat. 1946-tól i minden esztendőben különbö­ző minőségű — nagyobbrészt szamorodni és asszu-bprokat tartalmazó palackokat helyez- i nek el a Rákóczi-pince erre a I célra kijelölt részében, ahol már háromezer üveget őriz­nek. Brahms utolsó, e-moll szim­fóniájának a mélyvonósok tört akkordjain felcsendülő, tragikusan esdeklő főtémája szólalt meg bennem Paulus* Elemér halálának hírére. Na­gyon szerette Brahms érze­lemgazdag művészetét, alko­tásainak tolmácsolását külö­nösen közelállónak érezte magához. Ha a karmesteri dobogóra állt, ritkán hiány­zott koncertje műsorából Brahms-mű. Ez az érzelemgazdagság jel­lemezte Paulusz Elemér egész művészi életútját is. Az út eleje Brassó, ahol ötvenhét évvel ezelőtt született. Majd Kolozsvár következett, zenei tanulmányokkal. Az orgona volt első hangszere, majd egy egész életre kiható Dohnányi- koncert élménye után a zon­gora mellé ült le. A színházi munkába is itt kóstolt bele. Szegeden Fricsay Ferenc, majd Vaszy Viktor mellett ért vérbeli- színházi karmes­terré. Itt lépett be az operet­tek világába, mely* otthonává vált, ahol fölényes biztonság­gal, a stílusos megszólaltatás igényességével mozgott. A karmesteri pálcája nyomán felcsendülő Strauss-, Lehár-, Kálmán-mei ódiák színházlá­togatók ezreit gyönyörködtet­ték. Amikor 1956-ban a Pécsi Nemzeti Színházhoz került, eleinte itt is forró hangulatú operettelöadásokon tapsolt neki a közönség. Bár nagy­szerűen értette ezt a műfajt, igazi álma mégis az opera volt. 1959-ben ez is teljesült, amikor Pécsett megalakult az operatársulat. £ Rigolettót dirigálta először, mert nem véletlen, hogy Paulusz Ele­mér egyéniségéhez Verdi és Puccini művészete illet a leg­jobban. E két nagy olasz operakomponista csaknem minden művét dirigálta, de arra is volt gondja, hogy új, vagy ritkán játszott operák­kal gazdagodjék a repertoár. Sosztákovics: Kisvárosi Lady Macbethjének, Händel: Ju­lius Cesarjának bemutatója sokáig emlékezetes zenei ese­ménye marad városunknak. Munkásságának elismerése az 1965-ben kapott Liszt-díj volt. A szimfonikus- és opera­karmesteri munka mellett a pihenés óráiban szívesen komponálgatott is. Több pé­csi prózai bemutatóhoz írt kísérőzenét (legsikerültebbet A kapitány című Steinmetz- drámához), és különös gond­dal, szeretettel zenésített meg néhány költeményt, köztük Bárdosi-Németh János: A hintaszék című versét. Brahms vagy Puccini, Jo­hann Strauss vagy Kálmán Imre — melyik volt számá­ra mégis a legkedvesebb? Ma már talán mindegy... Cava- radossi és Mimi holtan he­ver, Rigoletto fájdalmas zo­kogással borul leánya holt­testére, a Brahms-szimíónia partitúrája is becsukódott. Dé Silvia tovább énekei a Csár- dáskirálynőben, a Denevér Adélja is tovább kacag. Mert ők így őrzik meg annak em­lékét, aki rajongásig szerette őket. ..- ut—

Next

/
Oldalképek
Tartalom