Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1969. augusztus 9. DtiTvatitait natsio Fantasztikus találmányok A találmányok és fel­találok nevet viselő New York-i nemzetközi kiál­lításon 22 országból 1600 feltaláló állította ki új­donságait. A leleményes gépek és készülékek so­kaságából íme néhány: Zsebben hordozható minitelefon. Ezzel telefo­nálni lehet a lakásban lévő telefon útján. Mi­kor otthon a telefon csen­get, figyelmeztető szer­kezet jön működésbe, amely a zsebtelefon csengőjét megszólaltatja. Azután egy mikróleadón keresztül a lakástelefon- ! ba érkező hang eljut a zsebben hordott mikrote- lefonba. Ezzel a készülék­kel 4—5 kilométer távol­ságra lehet beszélni. * Hordozható „tonomat’', német mechanikus talál­mánya. Ez 30 hanglemezt tud cserélni, függetlenül a sorrendtől. Gombnyo­másra a kívánt lemez lép működésbe. A lemezek függőleges tartóban he­lyezkednek el és a felet­tük lévő szerkezet teszi lehetővé a lemezek ide- oda mozgását. * A kiállítás szenzációja a „repülő tengeralattjá­ró”. Naponta tömegesen állják körül a látogatók a találmányt, a cigaretta formájú csónakot, amely repül, mint egy repülő­gép és lemerül a vízbe, mint a tengeralattjáró. A gépet benzinmotor hajt­ja, mikor repül, és vil­lanymotor, mikor úszik. A kísérlet során a „re­pülő tengeralattjáró” 15 méter magasra szállt fel és 5 méter mélyen ereszkedett a vízbe. • Nagy figyelmet kel­tett az elektromos karos­szék. Ez, a találmány le­hetővé teszi a járóképte­len személynek, hogy egyedül sétáljon. Ez a jármű egy batéria segít­ségével 3 lóerős motorral óránként 6 kilométer se­bességgel halad, könnyen felmegy a járdára, vagy kevésbé meredek lépcső­re. A vezető gombnyo­mással irányítja a jár­művet. • Másik találmány, amely sok érdeklődő fi­gyelmét köti le: az elekt­ronikus kutya. Ha a lakó távollétében betörő kísér­letezik a lakásban, a zaj, amit lépteivel kelt, megszólaltatja az elekt­ronikus őrző gépezetet, magnetofonszalagra fel­vett . kutyaugatás meg­ijeszti a betörőt és fi­gyelmezteti a szomszédo­kat, vagy azokat, akik a lakás más szobáiban tar­tózkodnak. A legújabb „Kékmadár” VETÉLKEDŐ AUTÓK Egyesek szerint sport, má­sok szerint „kacérkodás” a se­bességi rekordokért való szüntelen versenyfutás. A vi­lág legismertebb küzdőtere a Bonneville melletti (Egyesült Államok) Sóstó partszakasza. Az egyenletesen sima, száraz sóréteg és a környék klímája megfelelő feltételeket nyújt a hatalmas rekordkocsik fékte­len száguldásához. Közúti gépjárműveinknél a 100 km/óra sebességi érték so­káig „bűvös határ” volt. Ma már csaknem minden forga­lomban lévő gépkocsi képes ezt a sebességet elérni vagy túlszárnyalni, s 150—180 km/ óra értéket mégsem lépik túl az autóvezetők, elsősorban azért, mert Ilyen sebességnél az ember már nem uralkod­hat teljes biztonsággal a jár­mű felett Ezek után elképzelhetjük, milyen kockázatot vállalnak azok az autóversenyzők, akik az óránkénti 600 km-es sebes­séget is meghaladják jármű­veikkel Hiba lenne az álta­lunk ismert gépkocsikhoz ha­sonlítani ezeket az ,.autó-cso­dákat”, hiszen mind formá­jukban, mind szerkezeti fel­építésükben különlegességnek számítanak. Míg a közúti sze­mélyjárművek önsúlya a kö­zépkategóriákban kb. 1000— i 1400 kg, addig például a „Kékmadár” elnevezésű világ­hírű versenyautó 4000 kg sú­lyú, hossza mintegy 9 méter, gumiabroncsainak átmérője 132 centiméter. A hagyomá­nyos dugattyús motorok már régen „kivesztek” ezekből a verseny-kategóriákból, helyü­ket a gázturbinák foglalták el. A közúti gépkocsijaink 50—100 lóerős motorjai he­lyett a „Kékmadár”-t például 4250 lóerős (!) turbinaszerke­zet gyorsítja fel a félelmetes sebességre. Az üzemanyagfo- gyasztás is elképesztő értékek­re rúg. Ez ugyan a sebes­ségért folyó harcban csak má­sodrendű szempont, mégis említést érdemel, hogy a „Kékmadár” a kerozinnak ne­vezett speciális üzemanyagból 2,5 kilométeres útra 4,5 litert használ fel (180 liter/100 km). Donald Campbell, a világ legismertebb sebesség-rekor­dere volt 1967. január 4-én bekövetkezett haláláig. A 45 éves angol sportember az utóbbi tíz esztendő során hét­szer volt birtokosa „A föld és a víz leggyorsabb embere” cí­mének. 1960-ban érte az első figyelmeztetés, amikor a le­gendás „Kékmadárral” a 700 km/óra sebességet szerette volna elérni. Egy hirtelen tá­madt szélroham vetett véget a kísérletnek, de Campbell akkor még túlélte a szeren­csétlenséget. Már 627 km/óra sebességnél tartott a szágul­dásban, amikor a gépjármű 250 méteres (!) ugrással qlda- lára zuhant és roncsoltan, „élettelenül” terült el. A ver­senyző annak köszönhette az életét, hogy a versenykocsi vázszerkezetét sok, tapaszta­latokkal gazdag év után „ka­rambolbiztosra” építették meg a tervezők. A korábbi, 1904-ben felállí­tott 648,7 km/óra sebességi re­kordot így nem sikerült meg- döntenie, de a száguldás meg­szállottja ezután sem adta fel a küzdelmet. A végzetes ka­tasztrófa azonban mégsem a bonneville-i Sóstó pályáján ér­te, hanem a vizen. Az észak­angliai Coniston-tavon próbál­ta megdönteni saját 441 km/ óra sebességű világcsúcsát. Már elérte az óránkénti 480 kilométeres átlagot, amikor egy kereszthullám levegőbe emelte a vízi „Kékmadarat”, és a szétrobbanó gázturbina előidézte a végzetes tragédiát. Campbell esete nem az egyedüli a sebességi rekor­dokért küzdők táborában. Le­vegőben, vizen és a száraz­földön egyre újabb csúcsok és tragédiák „születnek”. Miniképernyős, hordozható képmagnó Házi mozi Az amerikai CBS cég piac­ra hozta az ún. Electro Vi­deo Recording (EVR) készülé­keket, vagyis képmagnók első sorozatát, 800 dolláros áron. Ezek jóval olcsóbbak az eddig forgalomban volt képmagnók­nál. Az új készülékek igen könnyen kezelhetők. A kész filmet tartalmazó tekercseket az üzletekben lehet megvásá­rolni. Egy-egy tekercsen 50 perces „házi műsor” van. Az EVR az első lépés a há­zi mozi megvalósítása felé, egyszerű és, kényelmes módon. Az EVR használatához ugyan­is nem kell elsötétíteni a he­lyiséget és bonyolult művele­teket végrehajtani, mint az amatőr filmvetítésnél, i A japán Sony cég már bejelentette. hogy 7 kilo­gramm súlyú, rendkívül egy­szerű hang- és képszabályozó berendezéssel ellátott, mini-_ képernyős hordozható kép­magnót készül gyártani. ■■ A képmagnó elterjedése for­radalmat ígér a kulturális ja­vak és az információ-anyagok fogyasztása terén. Mind az EVR, mind a Sony képmagnó lehetővé teszi, hogy tulajdo­nosuk akárhányszor elismétel­je a neki tetsző műsort, bár­hol leállíthassa, visszatérhes­sen az őt érdeklő ponthoz. Mindez természetesen nem­csak a szórakozást szolgálhat­ja. Nagy jelentőségű lehet például egyetemi előadások is­mételt otthoni lejátszása. Le­het, hogy az egyetemi jegy­zetet előbb-utóbb felesleges­sé teszi a képmagnó. Magyar sikerek a laserlaifafásban Búcsú az indigótól A híreik szerint a máso­latok készítéséhez, átírásá­hoz használt karbon- és indigópapír rövidesen befe­jezi pályafutását A másolatok készítését új utakat keresve oldják meg a szakemberek. Az átíráshoz használt papírlapot különle­ges vegyszerekkel vonják be egyik vagy mindkét ol­dalon. Kemény tárgy — ce­ruza, golyóstoll — nyomá­sának vagy pedig az írógép leütéseinek hatására az így előkészített papírívek között kémiai reakció megy végbe, ami kék vagy kékeslila át­írásként jelentkezik a má­solati íven. A vegyszerekkel bármi­lyen minőségű papír imp­regnálható, így az alkalma­zási lehetőségek jóformán korlátlanok. Könyvelési pa­pírok, átírótömbök, számoló­gépbe való papírtekercsek készítésére éppúgy alkal­mas, mint a változatos nyomdatechnikai célokra A Központi Fizikai Kutató Intézet Fizikai Optikai Labo­ratóriumában 1963-ban kezd­tek kísérletezni laserrel. — A kutatásokhoz egyaránt igény­be vették a rubin és a gáz- lasereket, valamennyi műszert és berendezést az intézet tu­dósai fejlesztették ki. A laboratóriumban a laser fény hatására fémekből kilé­pő elektronok új sajátságait fedezték fel. Kimutattak, hogy nagy fényerősségeknél már nem arányosan nő a fémek­ből kilépő fotoeletronok szá­ma a beeső fény intenzitásá­val, hanem lényegesen gyor­sabban. Ezt a felfedezést 3 évvel ezelőtt elsőként publi­kálták a nemzetközi tudomá­nyos sajtóban. Az intézetben laser segítsé­gével előállítottak századmil­liomod másodperces fényim­pulzusokat és ennek segítsé­gével a fény természetére vo­natkozó elméleti megállapítá­sok helyességét igazolták kis fényintenzitás esetén. A fizikai-optikai laborató­rium kooperációs szerződést kötött a Magyar Optikai Mű­vekkel a laserek ipari alkal­mazhatóságának problémakö­rében. Az itt kifejlesztett gáz- laserek alapján alakítja ki a MOM a saját laseres optikai és geodéziai műszereit. A kutatók véleménye sze­rint a korábbi elképzelésekkel ellentétben a lasemek nem mint „halálsugárnak” van jö­vője. hanem jól használható lesz az elkövetkezendő évti­zedben a laseres elektroniká­ban: információ továbbításra, szabályozás és méréstechniká­ban lesz nélkülözhetetlen. A képen jól látható a hé­lium neon gázlaser berende­zésből kilépő lasemyaláb. Szuper­gyorsvonaf Rövidesen fantasztikus sebes­ségű vonat közlekedik New York és Washington között. A „Metroleiner”-nek nevezett vo­nat 2 óra 59 perc alatt teszi meg a 360 km-es távolságot, rövidebb idő alatt, mint ameny- nyi a repülőúthoz szükséges. A repülőtérre való kiutazás és az onnan való visszatérés ugyanis mintegy két órát vesz igénybe. (Nasa Rodina) A Japán államvasutak megtártották a világ leggyorsabb vonatának a pvóbajáratát. Az új vonat óránként 250 km-es sebességgel a most épülő fővonalon Jár majd 1972-től. Törhetetlen izzólámpák. Az Egyesült Államokban törhe­tetlen izzólámpákat ‘ hoztak forgalomba. A körtéket átlát­szó gumiréteggel vonják be. A gumi jó'védelmet nyújt az ütődések, az eső, a hó ellen. Ha az üveggömb mégis eltö­rik, a gumibevonat megakadá- tyozza, hogy éles üvegszilán­kokra essék szét. Ezeket a gumibevonatú izzólámpákat utcai világításra fogják hasz­nálni. * Melegítő fali est és. Az ang­liai lakk és festék kutató köz­pont különleges terméket álr lított elő, amely közönséges falfestékként használva a -he­HORIZONT lyiségek melegítésére is hasz-1 nálható. A lakk ugyanis vezeti j az elektromosságot, és a vil­lanyáram segítségével fűtik a szobákat. Az anyag ecsettel, hengerrel vagy pisztollyal vi­hető fel a falra. A szükséges villamosenergia nem több 40 voltnál. 4t Űjtípusú számlapok? A sváj­ci óragyárosok véleménye szerint a modern ember szá­mára elavultak a mai órák 12 órára beosztott számlapjai. Az élet meggyorsult tempója, s a tervszerű napi időbeosztás megköveteli, hogy 24-es beosz­tású legyen az órák számlap­ja. * Hőálló üveg. A Szovjet­unióban habkőből előállítottak egy olyan üvegfajtát, amely terhelés esetén alakját nem változtatja, legelőnyösebb tu­lajdonsága pedig az, hogy mínusz 200 foktól plusz 1690 fokig terjedő hőmérsékleti in­gadozások esetén sem változik meg. Fűrészelhető és fúrható. Porózus, mint a finom szivacs, ugyanakkor azonban szilárd­sága igen nagy. * Univerzális kombájn. A ro­mán szakértők olyan nem mindennapi kombájnt konst­ruáltak, amellyel 36 különféle növényt lehet betakarítani. Az univerzális kombájn teljesít­ménye hektáronkénti 35 má­zsás termés esetén napi 15 hektár. * Szuper-gyors fényképezőgép. Franciaországban kifejlesztet­tek egy szupergyors fotoka- merát, amellyel másodpercen­ként három és fél millió fel­vételt lehet készíteni. Ez a készülék lehetővé teszi a rob­banások, a laser sugarak és más gyorsan lezajló folyama­tok vizsgálatát. * Étvágygerjesztő fény. Olvai Eriamedse finn professzor a feltalálók brüsszeli kiállításán érmet kapott az általa felta­lált . üvegért. 1 Ebből az üveg­ből olyan izzólámpák készül­nek, amelyek nem bocsátják át a sárga fénysugarakat. En­nek révén az új lámpák fé­nyében a tárgyak pontosab­ban látszanak, az ételek pedig rendkívül étvágygerjesztőnek tűnnek. Az új izzólámpák iránt az üzletek és vendéglők tulajdonosai nagy érdeklődést mutatnak. * A „műanyagkorszak” küszö­bén. Weener Holschte profesz- szor, a „Demag” NSZK-beli cég igazgatója kijelentette: „1983-ban véget ér a vaskor­szak és megkezdődik a mű­anyagkorszak”. A professzor által jelzett időpontban a műanyaggyártás megelőzi az acélgyártást. Az ezredforduló idején a technikában felhasz­nált anyagok háromnegyed ré­sze műanyag lesz. Az ameri­kai tudósok prognózisai sze­rint 1970-ben a különböző műanyagok már 7 százalék­ban helyettesíteni fogják az acélt. Ott, ahol színesfémeket és rozsdamentes acélt hasz­nálnak, ez az arányszám még nagyobb lesz. Folyékony hal. A japán élel­miszeripari szakemberek új ételfajtát hoztak forgalomba: halat folyékony állapotban. A megfelelően-- kiválasztott fer- mentumok feloldják a hal­húst, a csontokat, szálkákat és a pikkelyt pedig különleges szeparátorokkal távolítják el. így igen Ízletes, folyékony halkonzervet kapnak. * Pneumatikus írógép. Az Egyesült Államokban sűrített levegővel működő írógépet szabadalmaztattak. Percenként 720 leütéssel lehet dolgozni rajta. * Lyukkártyás telefon. Az amszterdami üzletemberek, akiknek gyakran kell telefo­nálniuk, olyan új készüléke­ket szerezhetnek be, amelyek mentesítik tulajdonosát a tár­csázástól. A telefonkészüléket egy kis szerkezettel látták el? amelybe belecsúsztatják a hí­vandó fél telefonszámát tar­talmazó lyukkártyát. Ezután már csak egy gombot kell megnyomni és felemelni a kagylót. Ha a hívott szám fog­lalt, akkor a lyukkártyát a „refakon” nevű szerkezet egy­szerűen kidobja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom