Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
1963. augusztus 9. 3 »trn.ttTVttxii napio Kevesebb pálinkát, több bort iszunk Módosítani kell a bortörvényt! Alkoholelvonó szakrendelések — Ellenőrzés a munkahelyeken Esztelenség lenne bárkit is egy-két pohár bor, vagy sör ivásától eltiltani. Ez esetben az alkoholizmus elleni küzdelem elvesztené, reális talaját. De küzdeni kell az alkohol oly mértékű fogyasztása ellen, mely károsítja az egyén egészségét, veszélyezteti a család életét, az ifjúságot, erkölcsi és gazdasági kárt okoz J a társadalomnak. Evvel a' problémával foglalkozott tegnapi ülésén a Baranya megyei Tanács vb-a. Dr. Puskás Ödön, az Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 1901-hez képest a tavalyi évet figyelembe véve az igen veszélyes pálinkafogyasztás egyötödére esett vissza, viszont kétszer- nnnyi bort és- kétszer annyi sört iszunk, mint 68 évvel ezelőtt. Szólt arról is, hogy Európa nagy bortermő országainak lakossága: az olaszok, franciák, spanyolok sokkal több bort fogyasztanak mint mi, s ennek ellenére kevesebb a túlzott alkoholfogyasztás terén mutatkozó problémájuk. Ugyanis az említett nagy borfogyasztó országok borainak, melyet szinte víz helyett isznak, kevesebb az alkoholtartalmuk, mint nálunk a sörnek. Bortörvényünk szerint nálunk csak tíz alkoholfok feletti bort szabad forgalomba hozni. Célszerű lenne ezen a borfok korlátozáson változtatni, lejjebb kéne szállítani és engedélyezni a gyengébb, kevésbé „veszélyes”, de jó minőségű borok forgalmazását. Az Alkohol Elleni Társadalmi Bizottság gyors és látható Ki lesz a 2,5 milliomodik? A Mecseki Kulturpark igazgatósága meglepetést készít elő a látogatóknak. Ma vagy holnap ugyanis a Vidámparkban az ez évi százezredik, az Állatkertben pedig az öt- venezredik látogató érkezését várják, A szerencsés vendé- t fjeket ajándékkal fogadják 'rinajd a kultúrpark dolgozói. jMég egy jubileum lesz ebben az évben a Mecseki Kul- túrparkban: 9 éves fennállása óta a közeljövőben a 2,5 milliomodik látogatót látják vendégül. Jelenleg a 2 459 559- nél tartanak. sikerekrőr nem tud beszámolni, de a céltudatos munka eredményekhez vezet. A bizottság munkáját több területen végzi. Az alkoholizmus elleni küzdelem legszervezettebben az üzemekben, bányákban történik, ahol általában három lehetőséggel élhetnek: üzemorvosi gondozás, felvilágosítás és üzemrendészeti intézkedések. Az üzemorvosok a dolgozók 1—1,5 százalékát gondozzák idült alkoholizmus miatt. Az elmúlt félévben a megye üzemeiben 56 alkoholizmus elleni orvosi előadást, filmvetítést rendeztek, 18 üzemben pedig egészségügyi. kiállítást szerveztek, melyek anyagának egy része az alkoholizmus káros hatását szemléltette. A bizottság megvizsgálta az alkoholizmus hatását a családra és az ifjúságra. Megyénkben jelenleg 2073 állami gondozott gyermek van. A veszélyeztetettség oka az állami gondozásba vett gyermek tíz százalékánál a szülők alkoholizmusa. Az általános iskolákban a gyermekek mintegy két százaléka veszélyeztetett környezetben él. Itt is a veszélyeztetettség oka az esetek egyharmadánál a szülők alkoholizmusa. Az általános iskolákból kikerült 14—18 évesek között már nagyobb számban található alkoholfogyasztó. Az alkoholfogyasztóban kialakult gátlástalansági érzet sokszor súlyos következményeket eredményez a közlekedésben és a közrend terén. Az országos átlaghoz viszonyítva megyénkben az ittasság miatti balesetek százalékos aránya kedvező. A rendőrségi adatok szerint 1968 október 1-től 1969. március 31-ig megyénkben 280 ember ellen kellett botrányos részegség, 24 ellen lerészegítés és 29 ellen fiatalkorúak kiszolgálása miatt intézkedni, 38 esetben pedig kényszerelvonókúrát kezdeményeztek. A végrehajtó bizottság határozatában körvonalazta a további feladatokat. A határozat értelmében újjá kell szervezni a társadalmi bizottságot, ki kell dolgozni az érdekelt szervekkel együttműködve az éves munkatervet. Az alkoholelvonó szakrendeléssel és a Vöröskereszttel együtt továbbfejleszteni az alkoholisták gondozását. Javaslatot kell tenni a kidolgozás alatt álló új bortörvény készítéséhez. Szorgalmazni kell a megfelelő minőségű és választékú üdítőitalok forgalmazását, és időszerű lenne a vitaminvendéglők felállítása. Felkérik a KISZ-bizottságokat, hogy nagyobb szerepet vállaljanak az alkoholizmus elleni küzdelemben. A veszélyes munkahelyeken rendszeres alkoholellenőrzést tartsanak az érdekelt vállalatok. A végrehajtó bizottság ezután többek között megtárgyalta a munkaidő csökkentés bevezetésének tapasztalatait, döntött a csertői gyermekotthon bővítésének költségeiről. 346 új népi ülnök A pécsi és baranyai bíróságokhoz három évre megválasztott és esküt tett népi ülnökök megkezdték működésüket. A 662 népi ülnök közül 50 a Pécsi Megyei Bíróságon, 272 a Pécsi Járásbíróságon, a többiek pedig a Komlói Városi Bíróságon, továbbá Mohácson, Szigetváron és a járási székhelyeken látják el funkciójukat. A választás statisztikailag is feldolgozott adatai szerint a 662 ülnök közül 346, vagyis 52,3 százalék elsőízben tölti be a^ népi ülnöki tisztséget, még 'a régiek közül 316-an kaptak további mégbizatást. 560 népi ülnök ipari és mező gazdasági fizikai dolgozó, 200- an szellemi és alkalmazotti munkakörökben dolgozik. A legkorszerűbb fürdő Dél-Dunántúlon Négymedencés gyógyfürdőt, szálloda- és üdülősort építenek Csokonyavisontán Dél-Dunántúl legújabb és legmodernebb gyógyüdülőjének képe bontakozott ki a csütörtöki ankóton, amelyen Csokonyavisonta fejlesztéséről tárgyaltak, s amelyen Gettó József, a Baranya megyei Tanácsi Tervező Iroda főépítésze ismertette az általa készített beépítési tervet. A csokonya- visontai termálvíz ' gyógyító hatása mind szélesebb körben ismert és egyre többen keresik fel mozgásszervi, reumatikus, nőgyógyászati bántalmaik gyógykezeltetése céljából. A fürdőhely pedig már most kinőtte szűkreszabott kereteit, ezért a fejlesztés mindenképpen indokolt. S ha már fejlesztenek — így gondolták a somogyiak — célszerű ezt. olyan irányba terelni, hogy a fürdő akár Harkánnyal vagy Hévízzel is felvehesse a versenyt. Elsősorban a hely gyógyfürdő-jellegét akarják kidomborítani és ezt az elgondolást megfelelően ki is hangsúlyozza a bemutatott és az ankét résztvevői által jóvá is hagyott terv, amely ezután a Barcsi járási Tanács, majd a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé kerül. Ha ott is elfogadják, az egyben zöldutat biztosít a terv val óraváltásának. —■' Mintegy negyven hektárnyi területen, erdős-füves parkiban helyezkednek el a küJózsef Attila as Azúrparton Gergely János docens franciaországi élményei Cote tTAzur-i kövek a Móricz téri lakásban. Gergely János, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelvtudományi tanszékének docense hozta a néhány szépformájú kavicsot. Most ért haza Franciaországból, élményekkel, új ismeretekkel, megható emlékekkel s ezekről beszél: — A francia—magyar kulturális kapcsolatok keretében tizenkét magyar egyetemi lektor, illetőleg magyar főiskolai nyelvi tanszék oktatója vett részt Nice-ben egy nyári egyetemen. Harmincegy ország hatszáz képviselője jött el oda, s a szocialista országokat rajtunk kívül a lengyelek képviselték. Nagyon magas színvonalú előadásokat hallgattunk, vitákon, gyakorlatokon vettünk részt, nerpcsak a francia nyelvismereteink gyarapítása céljából, hanem más célból is. így a mai modem irodalomkritika, a francia nyelv és a sajtó, a mai francia mozi és az „új hullám”, aztán a francia városfejlesztés, a provence-i vidék — mindezek kettesével, párhuzamosan egy-egy hétig szerepeltek a nyári egyetem programjában. Egyébként ennek a nyári kurzusnak közép- és fclsőfokú tagozata volt, s minket magyarokat a felsőfokú ta_ gozatba soroltak. A nyári egyetemen kívül azonban két igen érdekes, megható élményben is részesültem. Nice-ban ugyanis minden évben megrendezik a nemzetközi folklórfesztivált. Az idei, vagyis a harmincnegyediken huszonegy ország csoportjai közül a magyarok kerültek a második helyre. Magyarországot a dombóvári együttes képviselte. Ennek zenei vezetője a Pécsi Tanárképző Főiskola ének-zenei tanszékének adjunktusa, Jakab Zoltán, aki, sajnos, nem vett részt a fesztiválon. Az együttes zenekarának tagjai pedig a Zeneművészeti Főiskola pécsi kihelyezett tagozatán végzett Tolna megyei tanárok, valamint a pécsi Zenei Szakiskola növendékei. A csoport 350 ezer forint értékű népviseletben jelent meg, s többek között kalocsai, sárközi, alföldi táncokat adott elő. De még a színpadra sem léptek, már fergeteges taps várta Őket. Utána a nemzetközi filmművészet legrangosabb fesztiváljának színhelyére, — Cannes-ba vitték a legjobb három csoportot, s a fesztivál palotájában rendeztek a tiszteletükre fogadást. Majd felvonultak a cannes-i főutcán, és előadást is tartottaif. Szerintem itt a magyaroknak volt a legnagyobb sikerük. Velük mentünk, s láttuk, hogy a felvonuláson majd szétszedték őket, annyira tetszettek mindenkinek. — A legnagyobb élmény: Cagnes-sur-Mer-ben, Nice-től 12 kilométerre részt vettünk a József Attila emlékünnep- ségen. Itt töltött ugyanis egy hónapot, szerényen, munkával József Attila, párizsi egyetemista korában 1927 nyarán. — Aki magyar csali tehette, eljött az ünnepségre, a nagy- követségtől kezdve a dombóvári táncosokig. Szép kiállítást is rendeztek a költő emlékeiből, hagyatékából. Szabolcsi Miklós, budapesti irodalomtörténész professzor mondott avató beszédet, s hangoztatta, hogy a költő mindig úgy emlékezett meg erről az egy hónapról, mint élete legszebb korszakáról, legköl- tőibb tájáról, legfelejthetetlenebb emlékéről. Az emléktáblát Szabolcsi Miklós és a helybeli polgármester leplezte le, majd a dombóváriak adtak kétórás meghatóan nagy sikerű műsort. F. D. lönböző objektumok, elszórtan, de nem szétesőn — mondja a tervről Gettó József. — Nagyszerű lehetőség egy építésznek ilyen létesítményt tervezni, ahol ki lehet alakítani egy markáns építészeti formát és nem kell a dolgokat a spontaneitásra bízni, amelyben az építészeti hatások feloldódnak. Ezt a tervezői elgondolást fejezi ki a beépítés terve. A fürdőterületen a stranddal találkozik először a vendég. Hinnék a kiviteli tervei már készülnek és a jövő szezonban talán már használhatják is a vendégek. A strandtól távolabb lesz a négymedencés (ebből három kupolával fedett) gyógyfürdő, s mellette a két fürdőépület, ahol speciális kezelésekre alkalmas kádfürdő, súlyfürdő, hidro- és fizikoterápiás részleg lesz. A mozgásszervi betege^ részére külön tornatermeit építenek. A tervezésnél azt az elvet tartották szem előtt, hogy minden kezelési eljárásra mód legyen. A gyógyfürdőben egyidejűleg 500 beteg gyógykezelésére nyílik lehetőség. Ennek a kiviteli terveit jövő év közepén kell szállítani, hogy az év második felében már megkezdhessék az építésit. A fürdőterületet körülölelő út választja el ettől a résztől a gyógyüdülők és szállodák sorát, amely egyben építészetileg is lezárja a területet nyugat felé Két gyógyszálló, három gyógyüdülő és három idényjellegű üdülő épül. A széleken alacsony, kétszintes épületeik lesznek, s a középütt emelkedő tízszintes szálloda uralja majd a csökönya- visontai gyógyfürdőt Nem nélkülözi a terv az olyan járulékos létesítményeket sem, mint a bazársor, az étterem és ABC-áruház, az autóbuszpályaudvar. És mivel nemcsak betegekre lehet majd számítani, hanem fürdővendégekre is, biztosítottak helyet a campingnek és építenek majd motelt is. A községi tanács gondolt azokra is, akik a 70 fokos víz gyógyító hatását folyamatosan vennék igénybe és hétvégi házat építenének. Az ilyen igények kielégítésére két üdülőtelepen értékesítenek majd telkeket. A strand és a gyógyfürdő építési költségeire mintegy 18 millió forintot a Somogy megyei, a barcsi járási és a cso- konyavisontai tanács biztosít. A kereskedelmi létesítmények és szállók különböző vállalatok és intézmények beruházásaiból valósulnak meg. — KÉT TERMÉS EGY FAN. A Győr-Sopron megyei Beled községben a Közép utca 1. sz. alatti ház kertjében ritka természeti jelenségnek lehetnek tanúi a járókelők. Az egyik körtefa most érleli termését, egyidejűleg másodszor virágzik, sőt a másodvirágzásból származó piciny gyümölcsök is megjelentek a fán. Hol vagytok, játszóterek? Elfogynak a játszóterek. Sajnos, el. Az urbanizáció nosztalgiáktól mentes tervei és gépei programszerűen bekockázzák a városokat, a városoknak szánt részeket, nyomukban hatalmas épületek, lakóházak, gyárak, raktárak, garázsok kelnek életre. Csupa komoly dolog. S ahol tavaly még egy kis bozótos grund volt, ahol porfelhőkbe burkolózva rúgták a fiúk a labdát, vagy volt egy titokzatos udvar, s egyáltalán: valami, ami föltámaszthatta a gyerekek fogékony fantáziáját — ott most zord, csaknem ijesztő gépek, daruk, nehéz autók, épületelemek mozognak. A gyerekek pedig, akik tavaly i-tt még „jogos” tulajdonosok voltak, az új falak árnyéka alól gyanakodva nézelődnek. Elszomorodva, csalódottan, kisem- mizve, és egy kissé elveszítve mindazt, ami tavaly még csodálatos valóságában pompázott. A Pál utcai fiúk szíve vert ilyen szomorúan, amikor ott álltak a régi grundon, a régi sikerek színhelyén, és valósággal bé- nultan hallgatták a civilizáció ítéletét: a grund helyén bérház épül. Természetesen vannak szempontok, változások, amelyekkel érzelmeskedés nélkül, a jövőre gondolva kell szembenézni. Amit városnak neveznek, annak városnak is kell lennie, és egy-két hangulatos udvar, egy-két szépemlékű grund nosztalgiája nem tehet szemrehányást a modem időknek. A modem idő a kötelező idő a számunkra. De a racionális érvek időszerűsége miatt mindenestől adjuk meg magunkat? A nyugalommal, a kényelemmel, a zajtalanságga 1, a játszóterekkel együtt? Hány játszótér van Pécsett? Mennyi ez összesen négyzetméterben? összeírtam, kigyűjtöttem magamnak, aztán egyszercsak kezdtem megérteni, hogy ezeknek a számoknak önmagukban nem sok értelmük van. Lehetséges, hogy bizonyos előszámítások, fejkvóták szerint elég Pécsett a játszótér. Feltehetően erre is van valami kvótarendszer, amely meghatározza, hogy egy-egy gyerekre hány négyzetdeci- méter játszóterület jut a modem bérházak között. A gyerekek azonban ennek ellenére nem tudnak hol játszani. S ami mindennél aggasztóbb: mindenek előtt a lakótelepeken, hovatovább elfelejtenek játszani. A régi játékok nagy része feledésbe merül, nincs, aki játssza, nincs hol játszani. Tehát • először is: nincs hol. Másodszor: nincs mivel. Gyakran harminc-negyven gyerek rajzik két nagyobb bérház között, alig néhány négyzetméternyi területen, ahol a játszóteret ráadásul megosztották a parkkal, a virágágyásokkal. Aki ezt kitalálta, aligha játszhatott életében. A harminc-negyven gyerek életkori skálája a három évtől tizenhat évig terjed. A picinyek homokozni akarnak, de mire mind bepréselődik a szűk homokkútba, nemhogy játszani, még mozogni se nagyon tudnak egymástól. A nagyobbacskák hintázni szeretnének. Minden bérháznak van két-három hintája. Ha van. Szemtanúja voltam az épületesnek nem nevezhető esetnek, amikor egy ötéves formájú fiúcska leugrott egy percre a hintáról, mert a félredolgára ment, de előtte a biztonság kedvéért leköpte a hinta ülőjét, hogy a sorban várakozó kislányok közül közben valamelyik el ne foglalja a helyét. A még nagyobbak tornáznának, tollaslab- dáznának. A futíballról már nem is beszélek. Ezeknek a gyerekeknek szinte kivétel nélkül az úttest jut. A fűre lépni ugyanis tilos. Rálépnek ugyan, mit tehetnek mást, de hivatalosan a fűre lépni tilos, és ha időnként felbukkan a parkőr: a szigorú dorgálás nem marad el. Időnként a virágágyásokat is lerohanják. Nem dicsérendő dolog, de megtörténik. A zsúfolt autóbuszon még kinek nem tapostak a lábára? A vállalat és a parkőrök panaszkodnak, hogy súlyos ezrek mennek kárba. A parkok. A virágok. Így van, de a gyerekeknek így sincs elég hol, és elég mivel. A nagy, központosított játszótereket fölszerelték. Felnőtt szemmel nagy élvezet lehet ott játszani. Egyszer- kétszer délután, megnéztem az újmecsekaljai központi játszóteret. Három kislány és hat fiú játszott a hatalmas, fölszerelt téren. — A hinták üresen á3ítoztak. Talán nem szeretik a gyerekek ezeket a központosított játszótereket? Valószínűleg ebben is van valami igazság. Egy ilyen nagy játszótér elveszti az intimitását, egyúttal a varázsát. Itt a padok, tárgyak, kavicsok nem barátok. A kis szögletek nem otthonok. Nem is lehet, hisz holnap esetleg már egy másik gyerek foglalja el azt a bizonyos meghitt szögletet. Bizonyos: több „helyi” játszótér kell, amely, ha nem is pótolhatja a régi udvarok romantikáját, de a nagy játszóterekkel . szemben mégiscsak van valami sajátsága. Aztán miért ne lehetne ideiglenes játszótereket kialakítani. Egy, esetleg két évre. A majd beépítésre váró területeken egész jó, ideiglenes játszótereket lehetne építeni. Nem hiszem, hogy sok pénzbe kerülne ez. Nem kerülhet sokba. Aztán a fölszereltség. A meglévő játszóterek fölszereltsége riasztóan egyhangú és szegényes. Miért? Néhány hinta, legfeljebb a nagyobb játr- szótereken két kézilabda- kapu, néhány lapát sáígS kavics. Ez a „norma”... Ez minden. Az ember fájó szívvel és elgondolkozva pillant' külföldön a játszóterekre. Csak külföldön születnek ötletek? Csak külföldön szeretik a gyerekeket? Esetleg a főváros egyes kerületeiben? Igen. Meg- megállva a pécsi játszóterek mellett az ember eltűnődik a szegényességen. Egy kis ötletességre volna szükség. A 'gyerekek iránt érzett nagyobb szeretetre. Tovább megyek: egy-egy szülői munkaközösség, talán egy- egy üzem, vagy nagyobb szocialista brigád áldozatára, mintegy „védnökséget” vállalva egy-egy játszótér fölött. Olyan nehéz ezt elgondolni? Megvalósítani se sokkal nehezebb, csak valakinek, vagy valakiknek kézbe kellene venni a dolgokat. A játék szeretete egyidős az emberrel. Nincs ember, vagy kevés az olyan ember, akit nem kísér el a játék a kora gyermekkortól jóformán a halál napjáig, legfeljebb a játék formái változnak meg az idők folyamán, de maga a játék iránti érzék, fogékonyság, nosztalgia — nem. Aki már nem hajlamos a játékra — komoly lelki figyelmeztetést kapott. A gyerekek pedig, a gyerekek élete nem képzelhető el játék és játékok, játszóterek nélkül. — Vannak objektív körülmények, de ezek együtt sem oly súlyosak és véglegesek, hogy ne voiia jogos helye a jogos igénynek: több játszóteret! Több és fölszerel- tebb, ötletesebb játszóteret és játékokat, míg a gyerekek egy szép napon valóban el nem feledkeznek arról: hogyan kell játszani? Thiery Árpád
