Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1963. augusztus 9. 3 »trn.ttTVttxii napio Kevesebb pálinkát, több bort iszunk Módosítani kell a bortörvényt! Alkoholelvonó szakrendelések — Ellenőrzés a munkahelyeken Esztelenség lenne bárkit is egy-két pohár bor, vagy sör ivásától eltiltani. Ez esetben az alkoholizmus elleni küz­delem elvesztené, reális tala­ját. De küzdeni kell az alko­hol oly mértékű fogyasztása ellen, mely károsítja az egyén egészségét, veszélyezteti a csa­lád életét, az ifjúságot, er­kölcsi és gazdasági kárt okoz J a társadalomnak. Evvel a' problémával foglalkozott teg­napi ülésén a Baranya megyei Tanács vb-a. Dr. Puskás Ödön, az Alko­holizmus Elleni Társadalmi Bizottság elnöke beszámolójá­ban elmondta, hogy 1901-hez képest a tavalyi évet figye­lembe véve az igen veszélyes pálinkafogyasztás egyötödére esett vissza, viszont kétszer- nnnyi bort és- kétszer annyi sört iszunk, mint 68 évvel ez­előtt. Szólt arról is, hogy Európa nagy bortermő országainak la­kossága: az olaszok, franciák, spanyolok sokkal több bort fogyasztanak mint mi, s ennek ellenére kevesebb a túlzott al­koholfogyasztás terén mutat­kozó problémájuk. Ugyanis az említett nagy borfogyasztó or­szágok borainak, melyet szinte víz helyett isznak, kevesebb az alkoholtartalmuk, mint ná­lunk a sörnek. Bortörvényünk szerint nálunk csak tíz alko­holfok feletti bort szabad for­galomba hozni. Célszerű lenne ezen a borfok korlátozáson változtatni, lejjebb kéne szál­lítani és engedélyezni a gyen­gébb, kevésbé „veszélyes”, de jó minőségű borok forgalma­zását. Az Alkohol Elleni Társadal­mi Bizottság gyors és látható Ki lesz a 2,5 milliomodik? A Mecseki Kulturpark igaz­gatósága meglepetést készít elő a látogatóknak. Ma vagy holnap ugyanis a Vidámpark­ban az ez évi százezredik, az Állatkertben pedig az öt- venezredik látogató érkezését várják, A szerencsés vendé- t fjeket ajándékkal fogadják 'rinajd a kultúrpark dolgozói. jMég egy jubileum lesz eb­ben az évben a Mecseki Kul- túrparkban: 9 éves fennállá­sa óta a közeljövőben a 2,5 milliomodik látogatót látják vendégül. Jelenleg a 2 459 559- nél tartanak. sikerekrőr nem tud beszámol­ni, de a céltudatos munka eredményekhez vezet. A bi­zottság munkáját több terü­leten végzi. Az alkoholizmus elleni küz­delem legszervezettebben az üzemekben, bányákban törté­nik, ahol általában három le­hetőséggel élhetnek: üzemor­vosi gondozás, felvilágosítás és üzemrendészeti intézkedé­sek. Az üzemorvosok a dolgo­zók 1—1,5 százalékát gondoz­zák idült alkoholizmus miatt. Az elmúlt félévben a megye üzemeiben 56 alkoholizmus el­leni orvosi előadást, filmve­títést rendeztek, 18 üzemben pedig egészségügyi. kiállítást szerveztek, melyek anyagának egy része az alkoholizmus ká­ros hatását szemléltette. A bizottság megvizsgálta az alkoholizmus hatását a család­ra és az ifjúságra. Megyénk­ben jelenleg 2073 állami gon­dozott gyermek van. A ve­szélyeztetettség oka az álla­mi gondozásba vett gyermek tíz százalékánál a szülők al­koholizmusa. Az általános is­kolákban a gyermekek mint­egy két százaléka veszélyezte­tett környezetben él. Itt is a veszélyeztetettség oka az ese­tek egyharmadánál a szülők alkoholizmusa. Az általános iskolákból kikerült 14—18 évesek között már nagyobb számban található alkoholfo­gyasztó. Az alkoholfogyasztóban ki­alakult gátlástalansági érzet sokszor súlyos következmé­nyeket eredményez a közleke­désben és a közrend terén. Az országos átlaghoz viszonyítva megyénkben az ittasság miatti balesetek százalékos aránya kedvező. A rendőrségi adatok szerint 1968 október 1-től 1969. már­cius 31-ig megyénkben 280 ember ellen kellett botrányos részegség, 24 ellen lerészegítés és 29 ellen fiatalkorúak ki­szolgálása miatt intézkedni, 38 esetben pedig kényszerelvonó­kúrát kezdeményeztek. A végrehajtó bizottság ha­tározatában körvonalazta a további feladatokat. A határo­zat értelmében újjá kell szer­vezni a társadalmi bizottsá­got, ki kell dolgozni az érde­kelt szervekkel együttműköd­ve az éves munkatervet. Az alkoholelvonó szakrendeléssel és a Vöröskereszttel együtt to­vábbfejleszteni az alkoholis­ták gondozását. Javaslatot kell tenni a kidolgozás alatt álló új bortörvény készítéséhez. Szorgalmazni kell a megfelelő minőségű és választékú üdítő­italok forgalmazását, és idő­szerű lenne a vitaminvendég­lők felállítása. Felkérik a KISZ-bizottságokat, hogy na­gyobb szerepet vállaljanak az alkoholizmus elleni küzdelem­ben. A veszélyes munkahelye­ken rendszeres alkoholellen­őrzést tartsanak az érdekelt vállalatok. A végrehajtó bizottság ez­után többek között megtár­gyalta a munkaidő csökken­tés bevezetésének tapasztala­tait, döntött a csertői gyer­mekotthon bővítésének költsé­geiről. 346 új népi ülnök A pécsi és baranyai bírósá­gokhoz három évre megvá­lasztott és esküt tett népi ül­nökök megkezdték működésü­ket. A 662 népi ülnök közül 50 a Pécsi Megyei Bíróságon, 272 a Pécsi Járásbíróságon, a többiek pedig a Komlói Váro­si Bíróságon, továbbá Mohá­cson, Szigetváron és a járási székhelyeken látják el funk­ciójukat. A választás statisztikailag is feldolgozott adatai szerint a 662 ülnök közül 346, vagyis 52,3 százalék elsőízben tölti be a^ népi ülnöki tisztséget, még 'a régiek közül 316-an kaptak további mégbizatást. 560 népi ülnök ipari és mező gazdasági fizikai dolgozó, 200- an szellemi és alkalmazotti munkakörökben dolgozik. A legkorszerűbb fürdő Dél-Dunántúlon Négymedencés gyógyfürdőt, szálloda- és üdülősort építenek Csokonyavisontán Dél-Dunántúl legújabb és legmodernebb gyógyüdülőjé­nek képe bontakozott ki a csütörtöki ankóton, amelyen Csokonyavisonta fejlesztéséről tárgyaltak, s amelyen Gettó József, a Baranya megyei Ta­nácsi Tervező Iroda főépítésze ismertette az általa készített beépítési tervet. A csokonya- visontai termálvíz ' gyógyító hatása mind szélesebb körben ismert és egyre többen kere­sik fel mozgásszervi, reumati­kus, nőgyógyászati bántalmaik gyógykezeltetése céljából. A fürdőhely pedig már most kinőtte szűkreszabott ke­reteit, ezért a fejlesztés min­denképpen indokolt. S ha már fejlesztenek — így gondolták a somogyiak — célszerű ezt. olyan irányba terelni, hogy a fürdő akár Harkánnyal vagy Hévízzel is felvehesse a ver­senyt. Elsősorban a hely gyógyfürdő-jellegét akarják kidomborítani és ezt az elgon­dolást megfelelően ki is hang­súlyozza a bemutatott és az ankét résztvevői által jóvá is hagyott terv, amely ezután a Barcsi járási Tanács, majd a Somogy megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elé kerül. Ha ott is elfogadják, az egy­ben zöldutat biztosít a terv val óraváltásának. —■' Mintegy negyven hektár­nyi területen, erdős-füves parkiban helyezkednek el a kü­József Attila as Azúrparton Gergely János docens franciaországi élményei Cote tTAzur-i kövek a Mó­ricz téri lakásban. Gergely Já­nos, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola magyar nyelvtudomá­nyi tanszékének docense hoz­ta a néhány szépformájú ka­vicsot. Most ért haza Fran­ciaországból, élményekkel, új ismeretekkel, megható emlé­kekkel s ezekről beszél: — A francia—magyar kul­turális kapcsolatok keretében tizenkét magyar egyetemi lek­tor, illetőleg magyar főiskolai nyelvi tanszék oktatója vett részt Nice-ben egy nyári egye­temen. Harmincegy ország hatszáz képviselője jött el oda, s a szocialista országokat raj­tunk kívül a lengyelek kép­viselték. Nagyon magas szín­vonalú előadásokat hallgat­tunk, vitákon, gyakorlatokon vettünk részt, nerpcsak a fran­cia nyelvismereteink gyarapí­tása céljából, hanem más cél­ból is. így a mai modem irodalomkritika, a francia nyelv és a sajtó, a mai fran­cia mozi és az „új hullám”, aztán a francia városfejlesz­tés, a provence-i vidék — mindezek kettesével, párhuza­mosan egy-egy hétig szerepel­tek a nyári egyetem program­jában. Egyébként ennek a nyári kurzusnak közép- és fclsőfokú tagozata volt, s min­ket magyarokat a felsőfokú ta_ gozatba soroltak. A nyári egyetemen kívül azonban két igen érdekes, megható élményben is része­sültem. Nice-ban ugyanis min­den évben megrendezik a nemzetközi folklórfesztivált. Az idei, vagyis a harminc­negyediken huszonegy ország csoportjai közül a magyarok kerültek a második helyre. Magyarországot a dombóvári együttes képviselte. Ennek ze­nei vezetője a Pécsi Tanár­képző Főiskola ének-zenei tan­székének adjunktusa, Jakab Zoltán, aki, sajnos, nem vett részt a fesztiválon. Az együt­tes zenekarának tagjai pedig a Zeneművészeti Főiskola pé­csi kihelyezett tagozatán vég­zett Tolna megyei tanárok, valamint a pécsi Zenei Szak­iskola növendékei. A csoport 350 ezer forint értékű nép­viseletben jelent meg, s töb­bek között kalocsai, sárközi, alföldi táncokat adott elő. De még a színpadra sem léptek, már fergeteges taps várta Őket. Utána a nemzetközi filmművészet legrangosabb fesztiváljának színhelyére, — Cannes-ba vitték a legjobb három csoportot, s a fesztivál palotájában rendeztek a tisz­teletükre fogadást. Majd fel­vonultak a cannes-i főutcán, és előadást is tartottaif. Szerin­tem itt a magyaroknak volt a legnagyobb sikerük. Velük mentünk, s láttuk, hogy a fel­vonuláson majd szétszedték őket, annyira tetszettek min­denkinek. — A legnagyobb élmény: Cagnes-sur-Mer-ben, Nice-től 12 kilométerre részt vettünk a József Attila emlékünnep- ségen. Itt töltött ugyanis egy hónapot, szerényen, munkával József Attila, párizsi egyete­mista korában 1927 nyarán. — Aki magyar csali tehette, el­jött az ünnepségre, a nagy- követségtől kezdve a dombó­vári táncosokig. Szép kiállí­tást is rendeztek a költő em­lékeiből, hagyatékából. Sza­bolcsi Miklós, budapesti iro­dalomtörténész professzor mondott avató beszédet, s hangoztatta, hogy a költő min­dig úgy emlékezett meg erről az egy hónapról, mint élete legszebb korszakáról, legköl- tőibb tájáról, legfelejthetetle­nebb emlékéről. Az emlék­táblát Szabolcsi Miklós és a helybeli polgármester leplezte le, majd a dombóváriak ad­tak kétórás meghatóan nagy sikerű műsort. F. D. lönböző objektumok, elszór­tan, de nem szétesőn — mond­ja a tervről Gettó József. — Nagyszerű lehetőség egy épí­tésznek ilyen létesítményt ter­vezni, ahol ki lehet alakítani egy markáns építészeti formát és nem kell a dolgokat a spontaneitásra bízni, amelyben az építészeti hatások feloldód­nak. Ezt a tervezői elgondolást fejezi ki a beépítés terve. A fürdőterületen a stranddal ta­lálkozik először a vendég. Hin­nék a kiviteli tervei már készülnek és a jövő szezon­ban talán már használhatják is a vendégek. A strandtól tá­volabb lesz a négymedencés (ebből három kupolával fe­dett) gyógyfürdő, s mellette a két fürdőépület, ahol speciális kezelésekre alkalmas kádfür­dő, súlyfürdő, hidro- és fiziko­terápiás részleg lesz. A moz­gásszervi betege^ részére kü­lön tornatermeit építenek. A tervezésnél azt az elvet tartot­ták szem előtt, hogy minden kezelési eljárásra mód legyen. A gyógyfürdőben egyidejűleg 500 beteg gyógykezelésére nyí­lik lehetőség. Ennek a kiviteli terveit jövő év közepén kell szállítani, hogy az év második felében már megkezdhessék az építésit. A fürdőterületet körülölelő út választja el ettől a résztől a gyógyüdülők és szállodák sorát, amely egyben építésze­tileg is lezárja a területet nyu­gat felé Két gyógyszálló, há­rom gyógyüdülő és három idényjellegű üdülő épül. A széleken alacsony, kétszintes épületeik lesznek, s a közé­pütt emelkedő tízszintes szál­loda uralja majd a csökönya- visontai gyógyfürdőt Nem nélkülözi a terv az olyan járulékos létesítménye­ket sem, mint a bazársor, az étterem és ABC-áruház, az autóbuszpályaudvar. És mivel nemcsak betegekre lehet majd számítani, hanem fürdővendé­gekre is, biztosítottak helyet a campingnek és építenek majd motelt is. A községi ta­nács gondolt azokra is, akik a 70 fokos víz gyógyító hatá­sát folyamatosan vennék igénybe és hétvégi házat épí­tenének. Az ilyen igények ki­elégítésére két üdülőtelepen értékesítenek majd telkeket. A strand és a gyógyfürdő építési költségeire mintegy 18 millió forintot a Somogy me­gyei, a barcsi járási és a cso- konyavisontai tanács biztosít. A kereskedelmi létesítmények és szállók különböző vállalatok és intézmények beruházásaiból valósulnak meg. — KÉT TERMÉS EGY FAN. A Győr-Sopron megyei Beled községben a Közép utca 1. sz. alatti ház kertjében ritka ter­mészeti jelenségnek lehetnek tanúi a járókelők. Az egyik körtefa most érleli termését, egyidejűleg másodszor virág­zik, sőt a másodvirágzásból származó piciny gyümölcsök is megjelentek a fán. Hol vagytok, játszóterek? Elfogynak a játszóterek. Sajnos, el. Az urba­nizáció nosztalgiáktól men­tes tervei és gépei program­szerűen bekockázzák a vá­rosokat, a városoknak szánt részeket, nyomukban hatal­mas épületek, lakóházak, gyárak, raktárak, garázsok kelnek életre. Csupa komoly dolog. S ahol tavaly még egy kis bozótos grund volt, ahol porfelhőkbe burkolóz­va rúgták a fiúk a labdát, vagy volt egy titokzatos ud­var, s egyáltalán: valami, ami föltámaszthatta a gye­rekek fogékony fantáziáját — ott most zord, csaknem ijesztő gépek, daruk, nehéz autók, épületelemek mozog­nak. A gyerekek pedig, akik tavaly i-tt még „jogos” tu­lajdonosok voltak, az új falak árnyéka alól gyana­kodva nézelődnek. Elszomo­rodva, csalódottan, kisem- mizve, és egy kissé elveszít­ve mindazt, ami tavaly még csodálatos valóságában pom­pázott. A Pál utcai fiúk szíve vert ilyen szomorúan, amikor ott álltak a régi grundon, a régi sikerek szín­helyén, és valósággal bé- nultan hallgatták a civilizá­ció ítéletét: a grund helyén bérház épül. Természetesen vannak szempontok, változások, amelyekkel érzelmeskedés nélkül, a jövőre gondolva kell szembenézni. Amit vá­rosnak neveznek, annak vá­rosnak is kell lennie, és egy-két hangulatos udvar, egy-két szépemlékű grund nosztalgiája nem tehet szem­rehányást a modem idők­nek. A modem idő a köte­lező idő a számunkra. De a racionális érvek időszerűsé­ge miatt mindenestől adjuk meg magunkat? A nyuga­lommal, a kényelemmel, a zajtalanságga 1, a játszóte­rekkel együtt? Hány játszótér van Pé­csett? Mennyi ez összesen négyzetméterben? összeír­tam, kigyűjtöttem magam­nak, aztán egyszercsak kezd­tem megérteni, hogy ezek­nek a számoknak önmaguk­ban nem sok értelmük van. Lehetséges, hogy bizonyos előszámítások, fejkvóták sze­rint elég Pécsett a játszó­tér. Feltehetően erre is van valami kvótarendszer, amely meghatározza, hogy egy-egy gyerekre hány négyzetdeci- méter játszóterület jut a modem bérházak között. A gyerekek azonban ennek el­lenére nem tudnak hol játszani. S ami mindennél aggasztóbb: mindenek előtt a lakótelepeken, hovatovább elfelejtenek játszani. A régi játékok nagy része feledés­be merül, nincs, aki játssza, nincs hol játszani. Tehát • először is: nincs hol. Másodszor: nincs mi­vel. Gyakran harminc-negyven gyerek rajzik két nagyobb bérház között, alig néhány négyzetméternyi területen, ahol a játszóteret ráadásul megosztották a parkkal, a virágágyásokkal. Aki ezt ki­találta, aligha játszhatott életében. A harminc-negy­ven gyerek életkori skálája a három évtől tizenhat évig terjed. A picinyek homo­kozni akarnak, de mire mind bepréselődik a szűk homokkútba, nemhogy ját­szani, még mozogni se na­gyon tudnak egymástól. A nagyobbacskák hintázni sze­retnének. Minden bérház­nak van két-három hintá­ja. Ha van. Szemtanúja voltam az épületesnek nem nevezhető esetnek, amikor egy ötéves formájú fiúcska leugrott egy percre a hintá­ról, mert a félredolgára ment, de előtte a biztonság kedvéért leköpte a hinta ülőjét, hogy a sorban vára­kozó kislányok közül köz­ben valamelyik el ne foglal­ja a helyét. A még nagyob­bak tornáznának, tollaslab- dáznának. A futíballról már nem is beszélek. Ezeknek a gyerekeknek szinte kivétel nélkül az úttest jut. A fű­re lépni ugyanis tilos. Rá­lépnek ugyan, mit tehetnek mást, de hivatalosan a fűre lépni tilos, és ha időnként felbukkan a parkőr: a szi­gorú dorgálás nem marad el. Időnként a virágágyáso­kat is lerohanják. Nem di­csérendő dolog, de megtör­ténik. A zsúfolt autóbuszon még kinek nem tapostak a lábára? A vállalat és a parkőrök panaszkodnak, hogy súlyos ezrek mennek kárba. A parkok. A virágok. Így van, de a gyerekeknek így sincs elég hol, és elég mivel. A nagy, központosított ját­szótereket fölszerelték. Fel­nőtt szemmel nagy élvezet lehet ott játszani. Egyszer- kétszer délután, megnéztem az újmecsekaljai központi játszóteret. Három kislány és hat fiú játszott a hatal­mas, fölszerelt téren. — A hinták üresen á3ítoztak. Ta­lán nem szeretik a gyere­kek ezeket a központosított játszótereket? Valószínűleg ebben is van valami igaz­ság. Egy ilyen nagy játszó­tér elveszti az intimitását, egyúttal a varázsát. Itt a padok, tárgyak, kavicsok nem barátok. A kis szögle­tek nem otthonok. Nem is lehet, hisz holnap esetleg már egy másik gyerek fog­lalja el azt a bizonyos meghitt szögletet. Bizonyos: több „helyi” játszótér kell, amely, ha nem is pótolhat­ja a régi udvarok romanti­káját, de a nagy játszóte­rekkel . szemben mégiscsak van valami sajátsága. Az­tán miért ne lehetne ideig­lenes játszótereket kialakí­tani. Egy, esetleg két év­re. A majd beépítésre váró területeken egész jó, ideig­lenes játszótereket lehetne építeni. Nem hiszem, hogy sok pénzbe kerülne ez. Nem kerülhet sokba. Aztán a föl­szereltség. A meglévő ját­szóterek fölszereltsége riasz­tóan egyhangú és szegé­nyes. Miért? Néhány hinta, legfeljebb a nagyobb játr- szótereken két kézilabda- kapu, néhány lapát sáígS kavics. Ez a „norma”... Ez minden. Az ember fájó szív­vel és elgondolkozva pil­lant' külföldön a játszóte­rekre. Csak külföldön szü­letnek ötletek? Csak kül­földön szeretik a gyereke­ket? Esetleg a főváros egyes kerületeiben? Igen. Meg- megállva a pécsi játszóterek mellett az ember eltűnődik a szegényességen. Egy kis ötletességre volna szükség. A 'gyerekek iránt érzett nagyobb szeretetre. Tovább megyek: egy-egy szülői munkaközösség, talán egy- egy üzem, vagy nagyobb szocialista brigád áldozatá­ra, mintegy „védnökséget” vállalva egy-egy játszótér fölött. Olyan nehéz ezt el­gondolni? Megvalósítani se sokkal nehezebb, csak va­lakinek, vagy valakiknek kézbe kellene venni a dol­gokat. A játék szeretete egyidős az emberrel. Nincs ember, vagy kevés az olyan em­ber, akit nem kísér el a játék a kora gyermekkortól jóformán a halál napjáig, legfeljebb a játék formái változnak meg az idők fo­lyamán, de maga a játék iránti érzék, fogékonyság, nosztalgia — nem. Aki már nem hajlamos a játékra — komoly lelki figyelmezte­tést kapott. A gyerekek pe­dig, a gyerekek élete nem képzelhető el játék és játé­kok, játszóterek nélkül. — Vannak objektív körülmé­nyek, de ezek együtt sem oly súlyosak és véglegesek, hogy ne voiia jogos helye a jogos igénynek: több ját­szóteret! Több és fölszerel- tebb, ötletesebb játszóteret és játékokat, míg a gyere­kek egy szép napon való­ban el nem feledkeznek ar­ról: hogyan kell játszani? Thiery Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom